Heves Megyei Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)
1998-03-14 / 62. szám
1998. március 14., szombat ünnepi Magazin 5. oldal Ezen történelmi nagy napot megünnepelni polgári kötelesség ll-ii sziin. 26 -ik év-folyam. 1887. Márezias 15. Előfizetési díj: Égte írre . ü tri - fc*. • ?ä»tr» . , 3 . 5ft ,. ÄgT«l itn. I . 30 „ 2et b*«|.n - . « . Kgrt* «tu» — , IS . EGER, Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Bófittüvcktsi filtiigad: a kiadó-hivatal (ljraa»wi nyomda). a szerkesztőség (Tfcikiai-oi, tödngeifMi; lm/.) ré Szotesányi Gyula könyv- krnwkwUs>% s iiiiii.l*-« kif. jHistíibiyrűal. — A hirdetési fii} dürft fixMAwlű Február 28-i számunkban először tallózhattak olvasóink a 101 évvel ezelőtt megjelent Eger című politikai s vegyes tartalmú hetilap korabeli számaiból. Alábbi összeállításunk forrásául is ezt az újságot választottuk, ennek is az 1887. március 15-én megjelent ünnepi számát. Lássuk hát, miként ünnepeltek eleink március idusán. Ünnepel a város Márczius 15-ét, szabadságharczunk e történelmi nevezetességű napjának évfordulóját ma ünnepli meg szokott ünnepiességgel városunk hazafias közönsége. Az ünnep rendjére vonatkozólag a rendező bizottság a következő fölhívást intézte városunk polgárságához: Polgárok! A szabad eszmék harcza a sötétség és zsarnokság ellen, nemcsak hogy a legszentebbek egyike, de jogosult is. Valahányszor a szabadság szeplőtlen lobogója' diadalt jelez, mindannyiszor az emberiség igaz ügye is előre halad. A magyar történelemnek sok fényes korszaka van, de egy sem ragyog oly fenn, oly magasztosan, mint az 1848-iki, mely a magyar nemzet szeme előtt az egyedül helyes, a reménytelenségből kivezető és biztos jövő felé terelő életirányt feltárta. Márczius 15-én vette kezdetét a legnemesebb nemzeti küzdelem, mely utóbb véressé és fölülmúlhatatlanul dicsővé vált, és melynek lezajlása után, habár a remélt politikai siker elmaradt is, de az erkölcsi vívmányt a nemzettől elrabolni földi hatalom többé nem volt képes. Innét van, hogy minden megújuló márczius 15-én az igazi honfiak szíve magaszto- sabban fellobog, és érzelmeiknek hangos kifejezést adni sietnek. Ezen történelmi nagy napot méltóan és országszerte megünnepelni polgári kötelesség, mely alól e hazának egy gyermeke sem oldható fel, s így Eger hazafias polgárai sem maradhatván vissza, alulírott rendező bizottság ünnepélyes műsorát a következőkben állapította meg: 1. Esti 6 órakor gyülekezés a lyceumtéren, mit három ta- raczklövés fog jelezni. 2. Fél hét órakor zászlókkal, zenével és fáklyákkal taraczk- lövések mellett körmenet a megyeház felé, a „német-utczán” keresztül a piacztérre, hol az 1848—49-iki évben dicsőén elvérzett egri honvédek emléktáblája alatt Farkas Gyula joghallgató az ünnepély keretébe illő hazafias szónoklatot tart, s Békeffy Iván joghallgató alkalmi költeményt fog szavalni. 3. A körmenet közönsége taraczklövések mellett az „érsek- utczán” keresztül a kaszinó elé vonul, ahol esti 8 órakor - melyet a koszorús egri dalkör a földszinti étkezőteremben alkalmi hazafias dalával nyit meg — a társasvacsora veszi kezdetét. Ezt követi Csiky Sándor mint a Heves megyei 1848-^19- iki honvédek egyesülete elnökének bevezető beszéde, mely után ismét az egri dalkör mű- ködend, mire egy ünnepi szónoklat következik, végül az ünnepélyt az egri dalkör lelkesítő szép honfidalaival zárja be. A társas vacsorán az egri jogakadémiai polgárság érzelmét Loór Ferenci joghallgató fogja tolmácsolni. Alkalmi vers(részlet) Alom és való- márczius 15 - „Álmodtam és álmám olyan, Olyan rémes vala... Köröttem bus romok között Vérző patak folya... A szemhatáron lent sötét Felhő nyomult elé, S dörgő haraggal önmagát Szikrázva tépdelé... Fejem fölött rémüstökös Vérszeme reszketett, Belőle lángsugáron ím Egy kard ereszkedett... Majd vészangyal száll és suhint, Metszi a iángfonált, - A kard süvöltve, véresen Hull és a földbe állt... Fel hát, míg függ a véres kard, Ragadd ősi szablyád! Ne várd míg ős honod s jogod Darabokra szabják... Ha annyi vér, ha ezred év Nem lenne elég Piros győzelmed nagy árán Megóvja azt az ég! Megóvja, mert ki annyit küzd, Vérez s nem haldokol, Az oly népnek erében még Nagy s hosszú lét honol. Hadd forrjon hát eggyé e nép, S akkor hazám, ne félj! Ha kell halunk, elvérezünk... Ó csak, ó csak te élj!” Alkalmatlan újonczok Bizony, bizony satnya a palócz gyerek! így sóhajtottunk fel múltkori számunkban, midőn előttünk állott a pétervásári járás két korosztályának silány eredménye. A negyedik korosztályból megvizsgált nyolcvanöt ember közül egyetlenegy vált be katonának. Bizony, rendkívül silány eredmény, viszonyítva azon sok munkához, mely ezen korosztály összeírása - felhívása - és tárgyalásához szükséges. Ehhez járul még az illető hadkötelesek anyagi kára, ameny- nyiben távol fekvő tartózkodási helyökről a sorozás helyére kell utazniok. Azt hisszük, jogosult azon állításunk, hogy a negyedik korosztály felhívása egy cseppet sem felel meg az általa elérendő czélnak, mert ott, hol a kivetett jutalék a három korosztályból nem fedezhető, ott azon egy-két amúgy is nem egészen kifogástalan testalkatú, negyedik korosztálybeli újoncz nem menti meg a járást a deficittől. Az állítási lajstrom négy korosztályába jogosan felvett 786 ember közül ideiglen felmentetett, mint családfenntartó 74, a sorozástól elmaradt 82, tényleg elővezettetett tehát 630 ember. Ezek közül alig 18 százalék találtatott alkalmasnak. Végül megemlítjük, hogy a hadi szolgálatra alkalmatlanok közül 376 fegyveres népfelkelőnek, 144 pedig fegyver nélkülinek lett osztályozva. Különfélék * Az egri ifjúsági olvasókör márczius 12-én a Széchenyiben saját könyvtára javára pikniket rendezett, melynek kedélyes lefolyása bármely farsangi mulatságot felülmúlt. A négyeseket 56—58 pár táncolta, s folyt a csárdás muzsikaszó mellett kivilágos kivirrad- tig. A vacsora után tombolasorsolás mulattatta a közönséget. Tiszta jövedelem 95 forint. * Az Eger-vidéki jótékony nőegylet álarczosbálja alkalmából özv. Okolicsányi Józsefné 2 forintot, s nem 1 forintot fizetett felül, miként múlt számunkban tévesen közölve volt. * Raább János mészárosmester, az egri polgárság egyik derék és közkedveltségű tagja, élete 49. évében, március 8-án elhunyt. A még élte délszakán álló erőteljes férfiút, ki szinte mintaképe volt a testi épség s egészségnek, egy „mai a pro- pos” támadt gégebaj vitte hosz- szas szenvedés után a sírba. * A füzesabonyi vásárt márczius 6-7-én fölkereső vásáros tömegnek napfényes, szelíd idő kedvezett. Nagy számban sereglett a térségen ló, szarvas- marha, sertés stb. Nem hiányzottak javított, hizlalt, s levágásra való szarvasmarhák sem. A lócsoportban több szabályos minőségű és testállással bíró, különféle czélokra képesített lovak voltak láthatók. Szarvasmarhák között pedig kiválóan hizlalt, nehéz ökrök szép példányai állíttattak ki az egri érseki uradalom füzesabonyi birtokáról is. Az eger-debreceni vasút Mintegy pár napja annak, hogy jelentést tettünk olvasóinknak az Eger-Debrecen vasút tervezetének akkori állásáról. Meg- ösmertettük az irányt, mely szerint Füzesabonytól Debrecenig Füreden át a legegyenesebb irányban lesz az összeköttetés. Jeleztük azt is, hogy az egri főkáptalan legmelegebben karolta fel a vasút ügyét, kiváló szakférfiakkal megvizsgáltatta, s konstatálva lett annak úgy országos, mint helyi szempontokból való kiválósága. Most már a döntő eseményt is tudathatjuk olvasóinkkal, mely városunkban nagy örömet kelteni van hivatva. Az egri méltóságos főkáptalan a folyó hó elején tartott tanáé skozmányáhan elhatározta, hogy a vasút kiépítéséhez négy- százezer forinttal járul, illetőleg ennek erejéig kész törzs- részvényeket vásárolni. Döntő eseménynek mondhatjuk ezt azért, mert az egri káptalan hozzájárulásától függesztő fel több érdekeltség szintén hozzájárulását. Azon nap, melyen az egri káptalan e döntő határozatának adott kifejezést, megérdemli, hogy arany betűkkel jegyeztessék fel Eger város évkönyvébe. Az oldalt összeállította: Barta Katalin Korhű illusztrációk Pilisy Elemér gyűjteményéből