Heves Megyei Hírlap, 1998. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1998-03-14 / 62. szám

1998. március 14., szombat ünnepi Magazin 5. oldal Ezen történelmi nagy napot megünnepelni polgári kötelesség ll-ii sziin. 26 -ik év-folyam. 1887. Márezias 15. Előfizetési díj: Égte írre . ü tri - fc*. • ?ä»tr» . , 3 . 5ft ,. ÄgT«l itn. I . 30 „ 2et b*«|.n - . « . Kgrt* «tu» — , IS . EGER, Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden kedden. Bófittüvcktsi filtiigad: a kiadó-hivatal (ljraa»wi nyomda). a szerkesztőség (Tfcikiai-oi, tödngeifMi; lm/.) ré Szotesányi Gyula könyv- krnwkwUs>% s iiiiii.l*-« kif. jHistíibiyrűal. — A hirdetési fii} dürft fixMAwlű Február 28-i számunkban elő­ször tallózhattak olvasóink a 101 évvel ezelőtt megjelent Eger című politikai s vegyes tartalmú hetilap korabeli szá­maiból. Alábbi összeállításunk forrásául is ezt az újságot vá­lasztottuk, ennek is az 1887. március 15-én megjelent ün­nepi számát. Lássuk hát, mi­ként ünnepeltek eleink már­cius idusán. Ünnepel a város Márczius 15-ét, szabadság­harczunk e történelmi neveze­tességű napjának évfordulóját ma ünnepli meg szokott ünne­piességgel városunk hazafias közönsége. Az ünnep rendjére vonatkozólag a rendező bizott­ság a következő fölhívást in­tézte városunk polgárságához: Polgárok! A szabad eszmék harcza a sötétség és zsarnokság ellen, nemcsak hogy a legszen­tebbek egyike, de jogosult is. Valahányszor a szabadság szeplőtlen lobogója' diadalt je­lez, mindannyiszor az emberi­ség igaz ügye is előre halad. A magyar történelemnek sok fé­nyes korszaka van, de egy sem ragyog oly fenn, oly magaszto­san, mint az 1848-iki, mely a magyar nemzet szeme előtt az egyedül helyes, a reménytelen­ségből kivezető és biztos jövő felé terelő életirányt feltárta. Márczius 15-én vette kezde­tét a legnemesebb nemzeti küz­delem, mely utóbb véressé és fölülmúlhatatlanul dicsővé vált, és melynek lezajlása után, ha­bár a remélt politikai siker el­maradt is, de az erkölcsi vív­mányt a nemzettől elrabolni földi hatalom többé nem volt képes. Innét van, hogy minden megújuló márczius 15-én az igazi honfiak szíve magaszto- sabban fellobog, és érzelmeik­nek hangos kifejezést adni siet­nek. Ezen történelmi nagy na­pot méltóan és országszerte megünnepelni polgári köteles­ség, mely alól e hazának egy gyermeke sem oldható fel, s így Eger hazafias polgárai sem ma­radhatván vissza, alulírott ren­dező bizottság ünnepélyes mű­sorát a következőkben állapí­totta meg: 1. Esti 6 órakor gyülekezés a lyceumtéren, mit három ta- raczklövés fog jelezni. 2. Fél hét órakor zászlókkal, zenével és fáklyákkal taraczk- lövések mellett körmenet a me­gyeház felé, a „német-utczán” keresztül a piacztérre, hol az 1848—49-iki évben dicsőén el­vérzett egri honvédek emlék­táblája alatt Farkas Gyula jog­hallgató az ünnepély keretébe illő hazafias szónoklatot tart, s Békeffy Iván joghallgató al­kalmi költeményt fog szavalni. 3. A körmenet közönsége ta­raczklövések mellett az „érsek- utczán” keresztül a kaszinó elé vonul, ahol esti 8 órakor - me­lyet a koszorús egri dalkör a földszinti étkezőteremben al­kalmi hazafias dalával nyit meg — a társasvacsora veszi kezde­tét. Ezt követi Csiky Sándor mint a Heves megyei 1848-^19- iki honvédek egyesülete elnö­kének bevezető beszéde, mely után ismét az egri dalkör mű- ködend, mire egy ünnepi szó­noklat következik, végül az ün­nepélyt az egri dalkör lelkesítő szép honfidalaival zárja be. A társas vacsorán az egri jogaka­démiai polgárság érzelmét Loór Ferenci joghallgató fogja tol­mácsolni. Alkalmi vers(részlet) Alom és való- márczius 15 - „Álmodtam és álmám olyan, Olyan rémes vala... Köröttem bus romok között Vérző patak folya... A szemhatáron lent sötét Felhő nyomult elé, S dörgő haraggal önmagát Szikrázva tépdelé... Fejem fölött rémüstökös Vérszeme reszketett, Belőle lángsugáron ím Egy kard ereszkedett... Majd vészangyal száll és su­hint, Metszi a iángfonált, - A kard süvöltve, véresen Hull és a földbe állt... Fel hát, míg függ a véres kard, Ragadd ősi szablyád! Ne várd míg ős honod s jo­god Darabokra szabják... Ha annyi vér, ha ezred év Nem lenne elég Piros győzelmed nagy árán Megóvja azt az ég! Megóvja, mert ki annyit küzd, Vérez s nem haldokol, Az oly népnek erében még Nagy s hosszú lét honol. Hadd forrjon hát eggyé e nép, S akkor hazám, ne félj! Ha kell halunk, elvérezünk... Ó csak, ó csak te élj!” Alkalmatlan újonczok Bizony, bizony satnya a palócz gyerek! így sóhajtottunk fel múltkori számunkban, midőn előttünk állott a pétervásári já­rás két korosztályának silány eredménye. A negyedik korosztályból megvizsgált nyolcvanöt ember közül egyetlenegy vált be kato­nának. Bizony, rendkívül silány eredmény, viszonyítva azon sok munkához, mely ezen kor­osztály összeírása - felhívása - és tárgyalásához szükséges. Ehhez járul még az illető had­kötelesek anyagi kára, ameny- nyiben távol fekvő tartózkodási helyökről a sorozás helyére kell utazniok. Azt hisszük, jogosult azon ál­lításunk, hogy a negyedik kor­osztály felhívása egy cseppet sem felel meg az általa el­érendő czélnak, mert ott, hol a kivetett jutalék a három korosz­tályból nem fedezhető, ott azon egy-két amúgy is nem egészen kifogástalan testalkatú, negye­dik korosztálybeli újoncz nem menti meg a járást a deficittől. Az állítási lajstrom négy korosztályába jogosan felvett 786 ember közül ideiglen fel­mentetett, mint családfenntartó 74, a sorozástól elmaradt 82, tényleg elővezettetett tehát 630 ember. Ezek közül alig 18 szá­zalék találtatott alkalmasnak. Végül megemlítjük, hogy a hadi szolgálatra alkalmatlanok közül 376 fegyveres népfelke­lőnek, 144 pedig fegyver nélkü­linek lett osztályozva. Különfélék * Az egri ifjúsági olvasókör márczius 12-én a Széchenyiben saját könyvtára javára pikniket rendezett, melynek kedélyes le­folyása bármely farsangi mu­latságot felülmúlt. A négyeseket 56—58 pár tán­colta, s folyt a csárdás muzsika­szó mellett kivilágos kivirrad- tig. A vacsora után tombolasor­solás mulattatta a közönséget. Tiszta jövedelem 95 forint. * Az Eger-vidéki jótékony nő­egylet álarczosbálja alkalmából özv. Okolicsányi Józsefné 2 fo­rintot, s nem 1 forintot fizetett felül, miként múlt számunkban tévesen közölve volt. * Raább János mészárosmes­ter, az egri polgárság egyik de­rék és közkedveltségű tagja, élete 49. évében, március 8-án elhunyt. A még élte délszakán álló erőteljes férfiút, ki szinte mintaképe volt a testi épség s egészségnek, egy „mai a pro- pos” támadt gégebaj vitte hosz- szas szenvedés után a sírba. * A füzesabonyi vásárt már­czius 6-7-én fölkereső vásáros tömegnek napfényes, szelíd idő kedvezett. Nagy számban se­reglett a térségen ló, szarvas- marha, sertés stb. Nem hiány­zottak javított, hizlalt, s levá­gásra való szarvasmarhák sem. A lócsoportban több szabályos minőségű és testállással bíró, különféle czélokra képesített lovak voltak láthatók. Szar­vasmarhák között pedig kivá­lóan hizlalt, nehéz ökrök szép példányai állíttattak ki az egri érseki uradalom füzesabonyi birtokáról is. Az eger-debreceni vasút Mintegy pár napja annak, hogy jelentést tettünk olvasóinknak az Eger-Debrecen vasút terve­zetének akkori állásáról. Meg- ösmertettük az irányt, mely sze­rint Füzesabonytól Debrecenig Füreden át a legegyenesebb irányban lesz az összeköttetés. Jeleztük azt is, hogy az egri fő­káptalan legmelegebben karolta fel a vasút ügyét, kiváló szak­férfiakkal megvizsgáltatta, s konstatálva lett annak úgy or­szágos, mint helyi szempon­tokból való kiválósága. Most már a döntő eseményt is tudathatjuk olvasóinkkal, mely városunkban nagy örömet kelteni van hivatva. Az egri méltóságos főkápta­lan a folyó hó elején tartott ta­náé skozmányáhan elhatározta, hogy a vasút kiépítéséhez négy- százezer forinttal járul, illető­leg ennek erejéig kész törzs- részvényeket vásárolni. Döntő eseménynek mondhatjuk ezt azért, mert az egri káptalan hozzájárulásától függesztő fel több érdekeltség szintén hozzá­járulását. Azon nap, melyen az egri káptalan e döntő határoza­tának adott kifejezést, megér­demli, hogy arany betűkkel je­gyeztessék fel Eger város év­könyvébe. Az oldalt összeállította: Barta Katalin Korhű illusztrációk Pilisy Elemér gyűjteményéből

Next

/
Oldalképek
Tartalom