Heves Megyei Hírlap, 1998. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1998-02-17 / 40. szám
1998. február 17., kedd Horizont 5. oldal Kinek jó, hogy máshol intézik építési ügyeinket? (Folytatás az 1. oldalról) A megnövekedett feladatok ellátására a korábbi építésügyi csoport építésügyi igazgatási irodává alakult. Ezen belül létesült a körzeti csoport, két felsőfokú végzettségű ügyintézővel, valamint egy félállású titkárral. Őket nem a városházán, hanem a Mocsáry utca 1. szám alatt található irodában kereshetik fel az építtetők. Tervek szerint az ügyintézők a települések polgármesteri hivatalaiban is tartanak majd fogadónapot, változó gyakorisággal, az igények függvényében. Az iroda munkatársaira nehéz feladat vár, mert — mint Kiss Csaba elmondta - szinte az összes építési jogszabály megváltozott. A gyöngyösi körzetben-Tizenkét település tartozik majd hozzánk - tájékoztat dr. Komiéi Károly jegyző. - A megnövekedett feladatok terület-, technikai és személyi bővítést igényeltek. Meghirdettünk egy műszaki ügyintézői állást, s gépjárműbeszerzést is tervezünk, mert a településekre ki kell jutniuk a szakembereknek. El kell azonban mondani, hogy elég későn kaptuk meg a végrehajtási rendelkezést: december közepéig szinte semmit sem tudtunk pontosan. A feladat viszont felkészült, tapasztalattal rendelkező szakembert igényelne, és sajnos, a pályázatunkra nem jelentkeztek tömegesen. Nem sokakat vonz ma a köztisztviselői státus... Abasár, Áaács, Atkar, Detk, Gyöngyöshalász, Kará- csond, Mátraszentimre, Nagyréde, Nagyfüged, Visznek, Vámosgyörk, s a gyermekvédelmi törvényben már kiütközött furcsaságként a Gyöngyöshöz hetven kilométerre fekvő Újlőrincfalva is ide tartozik.- Reméljük, többletköltséget nem okoz majd ez a lakosságnak -jegyzi meg dr. Komiéi Károly. - Nem érdemes kézben behozni az építési okmányokat, attól az ügyintézés nem lesz gyorsabb. Tény viszont, ha valaki egyeztetést, tervezetmódosítást szeretne, akkor előnyösebb, ha felkeresi a hivatalt. Füzesabony térsége Farkas Pál, Kompolt polgár- mestere felháborodva jegyzi meg:-Szaladgálhat majd a lakosság Füzesabonyba ügyet intézni. Mi ez, ha nem a régi járási rendszer visszajátszása? Az emelt hangot az is magyarázza, hogy eddig helyben minden rendben ment. Kompolt például Poroszlóval közösen foglalkoztatott szakelőadót. A megváltozott rendelkezéshez való alkalmazkodás alól részben kibúvót jelent az a gyakorlat, amire Kál, Al- debrö és Tófalu önkormányzata vállalkozott.- Az elsőfokú hatósági jogkört Kál megkapta, viszont az alkalmazott mérnökük az építési ügyek előkészítését a mi községünkben is elvégzi majd, lesz fogadónapja is - említi Farkas László aldebrői polgármester. Makiár polgármestere, Ujj István minden logikát nélkülöző döntésnek tartja, hogy falujából ezután Egerbe, a városházára járjanak.-Eddig helyben egy óra alatt elintézték a lakosok építési hatósági ügyeit, ezután akár egy napba is belekerülhet. Nem beszélve az utazási költségekről... A múlt esztendő végéig Makiár Andornaktályával és Nagytályával együtt viselte az építési előadó alkalmazásának terheit, de szükség esetén mindhárom község lakói el is tudták érni a szakembert. Most az útirány Egerbe vezethet. Az andomaki önkormányzat azonban reméli, hogy a város vezetőivel folytatott megbeszélésük eredményeként heti egy alkalommal- egy később meghatározandó napon - az építési és használatbavételi engedélyek kiadásával kapcsolatos ügyintézésre Andomaktályán, a polgármesteri hivatalban is lesz lehetőség. Pétervására körzetében Siroki székhellyel korábban is működött egy építésügyi társulás, amely kérte a minisztériumtól, hogy megtarthassák a jogköröket. December utolsó napjaiban ezt meg is kapták. Mint Tarjányi Lászlóné, Sírok jegyzője elmondta: a korábbi hat helyett immár nyolc település tartozik a társuláshoz, amely továbbra is - tulajdonképpen változatlan formában — látja el az elsőfokú építésügyi feladatokat. A társulásnál eddig egy szakember dolgozott, az illető az idén szerzi meg a követelményként támasztott felsőfokú végzettséget. A társulás egy okleveles építészt is alkalmaz, részmunkaidőben. Azt is megtudtuk, a feladat ellátásához adott állami finanszírozást a településeknek ki kell egészíteniük. Ezt mindegyik önkormányzat el is fogadta, ahhoz mérten járulnak hozzá a költségekhez, amennyi időt az építésügyi szakemberek az adott településen dolgoznak le. Heves térségében- Hevesen Szabó Sándor jegyző elmondta: a volt járás valamennyi települése csatlakozott a városhoz, így egyetlen társulás sem alakult a térségben. Igaz, kezdetben két község mérlegelte annak lehetőségét, ám a szükséges feltételeket a későbbiekben nem tudták vállalni. Az elsőfokú építési hatóság feladatainak ellátása újabb három szakembert igényelt. A hatáskört állami normatíva felhasználásával látják el, de már most kitűnik, ez nem lesz elég a működés biztosítására. Ezért a jegyző javasolta, hogy az illetékes minisztériumtól igényeljenek kiegészítő támogatást. Mint megtudtuk: egyetlen település sem ellenkezett az építésügyi hatóságok jogkörének centralizálása miatt. Hatvan és körzete Hatvanban kedvezőbb a helyzet, mint sok más városban - tájékoztatta lapunkat dr. Próbáld Ferenc jegyző. - Munkatársaink ugyanis társulási szerződések révén korábban is elláttak a mostanihoz hasonló hatósági feladatokat a környező községekben. így a tevékenység és a helyszín nem újdonság számukra. Mint megtudtuk: Hatvan képes eleget tenni a jogszabályban előírtaknak, ám az ehhez szükséges infrastruktúrát illetően egyáltalán nem ideális a helyzet: a feltételek biztosítására juttatott összeg aligha fedezi a tényleges kiadásokat. Tizenkét osztályos műveltség Változások a közoktatásban 1998-tól Az 1998/99-es tanévben a közoktatásban az iskolarendszert mind tartalmában, mind szerkezetében érintő változások várhatók. A törvény szerint az iskolai oktatás általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasza az első évfolyamtól a tizenkettedik évfolyamig szól. A nevelés és oktatás tartalmi egységét a Nemzeti Alaptanterv, az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga követelményei szabják meg. A NAT bevezetése A Nemzeti Alaptanterx' az iskolai oktatás első tíz évfolyamán folyó oktató-nevelő munka kötelező és közös követelményét határozza meg. Az idén, tehát 1998. szeptember 1-jén az intézmények tantestületei által kialakított pedagógiai programok szerint kezdődik meg az oktatás. Az első és hetedik osztályban pedig már a NAT követelményének megfelelő helyi tantervek lépnek életbe. A műveltségi területekben megfogalmazott követelmények az ismeretközvetítés helyett a tanulói képesség fejlesztését helyezik előtérbe. Az iskolák a saját maguk által elkészített pedagógiai programban megfogalmazzák a nevelési, tanítási, tanulási folyamat által biztosított színes, sokoldalú iskolai életet. A szülők és diákok dolga, hogy az adott tanuló személyisége fejlesztését leginkább biztosító modellt választhassák. A közoktatási törvény szellemének megfelelően csökken a terhelés, de biztosítani kell a kötelező és választható tanórai foglalkozások időkereteit, s a tanórán kívüli tevékenységeket. Az átmeneti időszakban (míg valamennyi évfolyamon nem kerül bevezetésre a NAT) az iskolák saját maguk határozzák meg, hogy milyen formában és eszközökkel segítik elő a NAT- hoz csatlakozást, és ehhez milyen tanterveket állítanak össze. Az általános iskolások közül az 1. és 7. osztályosok már a NAT szerint tanulnak. A gimnáziumokat a NAT bevezetésének tantervi hatásai csak a 2000-ben beiratkozóknál érintik. Két szakasz Az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz és a szakképesítés megszerzésére felkészítő pedagógiai szakasz szétválik. A közoktatási törvény hatásai legjelentősebben a szakközépiskolák és a hagyományos szakmunkásképző iskolák tartalmi és szerkezeti rendszerét érintették. Tehát 1998 és 2000 között úgynevezett átmeneti időszakról beszélhetünk. Ennek lényege, hogy a 9-10., illetve a 11-12. évfolyamon a szakképző iskolákban is a már említett általános műveltséget megalapozó képzést kell folytatni. A szakképzés már csak az állam által kiadott új Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) megjelölt szakmákban indítható, az is 16 éves kor után. A diákok tehát a 9. és 10. évfolyamon (a hagyományos középiskola 1-2. osztály) alapvetően csak közismereti tárgyakat tanulhatnak, és a szakmai képzés a későbbi évfolyamokra tevődik át. A világbankiak előnye Azok a szakközépiskolák, amelyek képzésüket már az ún. „világbanki” képzési modellnek megfelelően folytatják, előnyösebb helyzetben vannak, ennek megfelelően náluk az első 4 évben alapvetően az érettségi vizsgára történő felkészítés folyik. Az intézményekben a profiljuknak megfelelő szakmai előkészítő ismeretek oktatása is folyhat. Ezek széles körű szakmai alapozást adnak. Szakmai gyakorlati képzésben ez alatt az idő alatt a tanuló nem vesz részt. 1998-tól valamennyi szak- középiskolának ezen elvek alapján kell oktatási rendszerét kialakítania. A tanulók a négy év után érettségi (a gimnáziummal azonos típusú) vizsgát tesznek, és szakképesítést nem kapnak. A tantárgyak köre kibővül a szakközépiskola által eddig nem tanított közismereti és készségtárgyakkal. A diák mindazokat a tantárgyakat, amelyeket az általános iskolában (illetve gimnáziumban) oktatnak, tanulni fogja. Az érettségi vizsga után a tanulók a szakképző évfolyamokon készülhetnek fel az OKJ- ben megjelölt és az intézmény képzési profiljában szereplő szakképzésre. A képzés ideje követelményektől függően 1-2 év, de pl. az egészségügyi képzés területén 3 év. A képzési idő tehát megnyúlik. És a szakmunkásképző? A hagyományos értelemben vett szakmunkásképző osztály 1998-tól nem indítható. Azok a tanulók, akik nem kívánnak érettségi vizsgára felkészülni, az általános iskola befejezése után, a szakiskola két évében (9. és 10. osztály) általánosan művelő évfolyamokon folytathatják tanulmányaikat. Lényegében a hagyományos hároméves szakmunkásképzés közismereti tantervének követelményeit sajátítják el. Szakmai gyakorlati oktatásban ez alatt az idő alatt a diákok nem vesznek részt. A 10. évfolyam elvégzése, a szakképesítés megszerzésének ideje 1-2-3 év lehet, az adott szakma követelményei alapján. A tanuló csak ezen követelmények teljesítése után tehet szakmai vizsgát. így a képzés ideje egy-két évvel megnő. Amennyiben a tanuló később igényli, érettségi vizsgára felkészülhet. 2000. szeptember 1-jétől azok a tanulók kezdik meg tanulmányaikat a középiskolában, akik 1998-ban a 7. évfolyamtól a NAT követelményei szdtmt oktatásban vesznek részt. Lényeges változás, hogy a tanuló a középiskolában nem újra kezdi az adott tantárgyban a témakörök feldolgozását, hanem folytatja a megkezdett folyamatot, és lényegében a 10. év végére jut el az előírt témakörök megismeréséhez. Aki nem érettségizik... A 10. évfolyam után akik nem kívánnak érettségire felkészülni, a szakképző évfolyamon folytathatják tanulmányaikat, és az OKJ szerint a már említett időkeretekben szakképesítést szerezhetnek. A tanulónak tehát ténylegesen csak a 10. évfolyam végén kell döntenie pályaválasztásáról. Az iskolák azonban már a 9. osztályba való besorolásnál eldönthetik, hogy mely szakirányba iskoláznak be. A közel azonos képzés miatt könnyebbé válik a pályamódosítás. Azok a tanulók, akik érettségi vizsgára készülnek fel a 11-12. évfolyamon - függetlenül az iskolatípustól -, már nem a hagyományos rendszerben tanulnak, és új típusú érettségi vizsgát tesznek. (2004-től). A képzés lényege, hogy a tanuló az intézmény által felajánlott tantárgyak közül 7 tárgyból köteles felkészülni és tudásából számot adni az előírt kötelező (évfolyamonként eltérő) óraszámon belül. A tanuló saját döntése alapján további tárgyakból is vállalhatja a felkészülést. A magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, 2 élő idegen nyelv és testnevelés tantárgyakból minden tanuló köteles felkészülni. Kétszintű érettségi Az érettségi vizsgarendszer legjelentősebb változása, hogy a tanuló megválaszthatja, hogy közép- vagy emelt szinten kíván az egyes tantárgyakból vizsgát tenni. Minimum 5 (4 kötelező és 1 választott) tárgyból kell érettségiznie. Az így megszerzett érettségi bizonyítvány jogosít fel továbbtanulásra. A felsőoktatási intézmények a felvételhez előírhatják, hogy mely tárgyúkból kell á tanulónak emelt szintű érettségi vizsgával rendelkeznie. A képzési idő meghosszabbodása miatt nem változik a tanuló társadalombiztosítási jogállása. A tanulót erre az időre is megilleti a családi pótlék, az árvaellátás és egyéb, tanulói jogviszonyból eredő kedvezmények. Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Művelődési és Sportiroda Csak jó oldala van ■ A legforgatottabb szakmai telefonkönyv ■ 102 000 példányszámú megjelenés Heves megyében ■ Ingyen jut el valamennyi telefon-előfizetőhöz ■ Üzletági besorolás három nyelven Alfabetikus cégmutató Egyedülálló hirdetési lehetőségek b^n Hó Hirdetésszervezés: Magyar Telefonkönyvkiadó Kft. 2040 Budaörs, Baross U. 89. : (23) 504-999 Fax: (23) 504-989 Internet: http://www.mtt.hu A «
