Heves Megyei Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-09 / 7. szám

2. oldal Megyei Körkép 1998. január 9., péntek Száz új munkahely létesül Varroda és bútorüzem KERECSEND - A telepü­lésen évek óta súlyos gond a munkanélküliség. Épp ezért jó hír, hogy a hónap végén - legkésőbb február elején - két új üzem is megkezdi mű­ködését. Az olasz érdekeltségű varrodában a tervek szerint ötven nőt foglalkoztatnak majd, egy magyar-osztrák kft. pedig használt bútorok felújításához keres főként helybeli munkaerőt. Ez utóbbi a Kercent Aruház ipari telepén, míg a varroda a volt téesz telephelyén kezdi meg a munkát. Az új vállalkozások csaknem száz falubelinek biztosítanak majd megélhe­tést. Tornaterem is épül HALMAJUGRA - Erre az évre nagyszabású terveket hagyott jóvá a település ön- kormányzata. Mint Molnár Nándor jegyző elmondta: az idén a központi iskola re­konstrukciója, bővítése és egy új tornaterem építése kerül sorra. Miután a szükséges pénz megvan, az előkészítés után a Közbeszerzési Értesítőben hirdettek pályázatot a kivite­lezésre. Ezt a gyöngyösi Fuga Kft. nyerte meg, s már át is vette a területet. Az új létesítmények átadását jú­lius 31-re tervezik. Ekkor a két régi iskola megszűnik, az épületeket más célra kí­vánják hasznosítani. (bágyi) Tizenegy és fél milliárd a kéntelenítőre Ismét közelebb kerülünk Európához VISONTA, BUDAPEST ­Tegnap a fővárosban dr. Klaus Bussfeld, a Mátrai Erőmű Rt. felügyelőbizottságának elnöke és Heino Martin, a Deutsche Babcock GmbH elnöke aláírták a Visontán működő erőműben létesítendő kéntelenítő beren­dezés tervezéséről és kivitelezé­séről szóló szerződést. A visontai erőmű a legna­gyobb széntüzelésű energia- termelő objektuma hazánknak, így nem véletlen, hogy orszá­gos jelentősége is van a megál­lapodás aláírásának. Dr. Faza- kas Szabolcs, az ipari tárca ve­zetője, Szili Katalin, a Környe­zetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára az eseményen méltatta a beruhá­zás jelentőségét, hangsúlyozva: e lépéssel igazodtunk az euró­pai környezetvédelmi normák­hoz. A mintegy 11,5 milliárd fo­rintos invesztíciót jelentő füst­gáz-kéntelenítő berendezés ter­Az ezredfordulóra nem szennyezi a levegőt az erőmű füstje vezésére-kivitelezésére nyolc vállalat pályázott. A legjobb műszaki megoldás és a legked­vezőbb ár alapján nyert az emlí­tett német cég, amely ajánlatá­ban mintegy 60 százalékos ma­gyar beszállítást is vállalt. Az ünnepélyes szerződéskö­tés utáni sajtótájékoztatón Fa- zakas Szabolcs megerősítette: áprilistól nem lesz energiaár­emelés, noha a sajtóban napvi­lágot láttak ennek ellentmondó hírek is. Agrárium: nehéz év után, reménykedve (Folytatás az 1. oldalról) Az elmúlt év első felében a bor­termelő üzemek áruiknak csu­pán 15-20 százalékát adták el, s csak a második fél évben kez­dődött el a nagyobb arányú ér­tékesítés. Az említett nehézsé­gek miatt a szövetkezetek va­gyont vesztettek, ráadásul az árbevételüket és a nyereségüket az 1996-osnál lényegesen keve­sebbre taksálják. Nem beszélve a személyes jövedelemről: ez 25 százalékkal marad el a más ágazatokban dolgozókétól. Noha az elmúlt évben élén­kültek a gépi és az ültetvényi beruházások a megyében, to­vábbra is nagy gondot okoz a szabályozatlan piac. A felvásár­lók 60 százaléka nyilvántartott, a többi viszont alkalmi piaci szereplő, amely kedvezőtlenül befolyásolja az árakat. A szövetkezetekben is elis­merést váltott ki, hogy az Or­szággyűlés elfogadta az agrár- törvényt, s az idei költségvetés­ből 119 milliárdos támogatás­hoz juthatnak a termelők. Emel­lett hamarosan indítják a máso­dik 50 milliárd forintos forgó­eszközhiteit is. Abban viszont bizonytalanok a gazdaságok, hogy a kereskedelmi bankok nyújtanak-e majd elég kölcsönt azoknak, akik különösen rászo­rulnának. Fontosnak vélik, hogy az idén pezsdülés kezdőd­jön az ágazatban. Erre munká­val készek a szövetkezetek, hogy hozzájáruljanak a falvak népességének megtartóképes­ségéhez. Mentusz Károly A munkaadók szerint még hiányoznak a feltételek A bér ne, csak a munkahét rövidüljön Az orosz csontkovács Csak orvosként boldogulhat A budapesti Életfa Egész­ségvédő Bí.-nél tevékeny­kedik dr. Viktor Korjakin orosz orvos-csontkovács, aki elektromémöki és köz- gazdászi oklevelei mellé szerezte meg e képesítést. Az Egri Egészség- és Környezetvédő Egyesület szervezésében január 14- én, délután fél 4-től vele ké­szít nyilvános interjút a Me­zőgazdasági Szakközépis­kola és Szakiskola ebédlő­jében Pécsi István újságíró, a Szellemvilág című ezoteri­kus zsebkönyv-folyóirat fe­lelős szerkesztője. Ennek során - többek kö­zött - szó esik arról, hogy mennyire befolyásolja az egészség alakulását a cson­tok és az ízületek állapota. (Folytatás az 1. oldalról) — A magánosítás alapvetően befejeződött az iparban, a gaz­daságban pedig megindult a növekedés - folytatta Czibolya Mihály. -- Az is látszik, hogy Magyarországon a 10 százalék körüli munkanélküliség tartós lesz. Megfigyelhető ugyanak­kor: fokozódik a munkavállalók kiszolgáltatottsága, míg a mun­káltatói törekvések gyakran fi­gyelmen kívül hagyják a törvé­nyeket. Elvárják, hogy a dol­gozó túlórázzon, termeljen akár a hét minden napján, szabadidő nélkül... A 100 ezres tagsággal bíró „vasasok” volnának az ügy gyújtómotorjai, országos ered­ményre jutásában, az MSZOSZ szerepvállalásában bíznak.-Megyénkben 25, ötven fő­nél több dolgozót foglalkoztató vasipari vállalkozás van, közü­lük húsznál működik a szak- szervezetünk - jelzi Czibolya Mihály. - Most az év elején zaj­lanak a bértárgyalások, napi­renden vannak a kollektív szer­ződések módosításai. Ezt a kö­rülményt akarjuk felhasználni arra, hogy törekvéseinket a munkaadókkal megismertessük. A szakszervezeti vezető sem vár azonnali áttörést, hanem fo­kozatosan képzeli el a munka­idő-csökkentést azzal, hogy po­zitív példáért nem kell messzire menni. Van Heves megyében is olyan ipari cég, ahol már heti 36 órás a munkahét.- Tagságunk támogatja a célt, elvárva, hogy bérpozíciói maradjanak a korábbi szinten - hangsúlyozza Czibolya Mihály. — A partner munkaadói szerve­zetek a bevezetés feltételeinek hiányáról, és nem elutasításról beszélnek. Az ő álláspontjuk szerint is az Európához való csatlakozás ezt jövendöli - csak később. A dolog súlyát érzékelteti, hogy 1998-99-ben a nemzet­közi szakszervezeti kampány középpontjában is a munkaidő­csökkentés áll. Felismerték ugyanis, hogy nemcsak a tőke határok nélküli - Amerikából és Nyugat-Európából Kelet-Eu­rópába áramlik, „albán” bérek­kel kalkulálva -, hanem az e je­lenség ellen való hatékony ér­dekvédelemben is nemzetek fe­letti összefogásra lesz szükség. Czibolya Mihály szerint ná­lunk az ezredfordulóra válhat gyakorlattá a rövidített munka­hét. A hozzá vezető út kapcsán meg sem említve a sztrájkot... (budavári) Miért késik a határátkelőhely megnyitása? Hét év óta: lezárt sorompók CERED - A megyénkhez kö­zeli nógrádi falu a határon túli Tajtival együtt hét éve küzd a lezárt sorompók felnyitásáért, hivatalos kezdeményezéseit azonban mind a mai napig semmitmondó válaszokkal fi­zetik ki. A szlovák fél részéről vi­szont eközben százszázalékos lett a hatámyitási készültség: nemcsak a nemzetközi forga­lomra alkalmas utat építette ki a határig, hanem felfestette az útjeleket, s kihelyezte az összes tájékoztató táblát. Mint Tajti Tibor, Cered polgármestere elmondta: ért­hetetlen számukra a pénzügyi tárca rendre elodázó válasza. Kezdeményezésüket hol a még be nem fejezett vizsgá­lódásokra való hivatkozással, hol a rajkai átkelőhely el­sőbbségével, hol a tárcaközi bizottság elé terjesztés előké­születeivel napolják el, to­vábbá azzal, hogy a Somos­kőújfalui átkelőhely mindösz- sze 15 kilométerre van. A két település közti hatá­ron régen állandó átkelőhely működött. A magyar térfélen fekvő terület víz-, villany-, te­lefon- és gázvezetékkel köz­művesített, a szolgálati épület elkészítésének 10 millió forint körüli költsége aligha lehet akadálya a kérés teljesítésé­nek. Üresedés a nyugdíjasházban EGER - Egy, valamint más­fél szobás lakásokra vár je­lentkezőket a nyugdíjasházba a város polgármesteri hiva­tala. Igényüket a nyugdíjas, il­letve az öregségi nyugdíj- korhatárt elért, önmaguk ellá­tására képes, a családi segít­séget nélkülöző emberek nyújthatják be. További feltételként szabta a megyeszékhely önkor­mányzata, hogy legalább öt éve állandó bejelentett lak­hellyel rendelkezzenek a vá­rosban. Vállalniuk kell a lakás fenntartási költségeinek rend­szeres fizetését, továbbá be­költözéskor 10 havi lakbérnek megfelelő óvadékot-körülbe­lül 15 ezer forintot - kell le­tenniük. A pályázat benyújtá­sának határideje: január 31. Bővebb felvilágosítást és a jelentkezéshez szükséges űr­lapot a városháza lakossági szolgálati irodájának 23-as szobájában kaphatnak az ér­deklődők. Rablók és orgazdák - rendőrkézen a gyanúsítottak Milliók a dunnahuzatban A lopott holmi visszakerülhet a tulajdonosokhoz (Folytatás az 1. oldalról) A „négyek bandája” - így F. L. gyöngyösi, valamint egy nagykátai és két jászberényi lakos - bűnügyi őrizetben van, s a rendőrség kezdemé­nyezi az előzetes letartóztatá­sukat is. A nyomozók a majd’ há­rommillió forint értékű árut a gyöngyösi gyanúsított bérelt lakásán találták meg. Mára már az is kiderült, hogy kik­nek szánták az orgazda szere­pét. A rendőrség ugyanakkor kéri a polgárokat: ha környe­zetük boltjaiban éjszaka áru­pakolást észlelnek, jelezzék. Ilyenkor ugyanis általában nem árut hoznak, hanem árut lopnak... Lengyel pap, aki magyarul prédikál P awel atya nevének hallatára sokan idős papot képzelné­nek maguk elé, de Pawel Ci- bula minorita szerzetes eseté­ben fordul az értékrend. Nagyon is fiatal: az elmúlt évben szentelték pappá, miután Egerben befejezte teológiai ta­nulmányait. Kosalin Balti-tengeri város­ban született litván anyától és lengyel apától. Tavaly ősszel nevezte ki a miskolci Minorita Rendház tartományi igazgatója az egri Dobó téri Szent Antal- templom plébánosává. Az öt ujján meg tudná szá­molni, hány prédikációt tartott lengyelül: ő - mint mondja is - már a magyar minorita szerze­tesrend papjainak sorsát vál­lalja, munkájukban és gondja­ikban osztozik. Amikor fellép a szószékre, beszédén érezni az idegen ak­centust, de csodálni való az a bátorság, ahogyan vállalja a szentbeszédet - magyarul. Úgy áll a hívek elé, mint egy itteni pap. Akkor sem jön zavarba, ha éppen nem találja meg a kellő kifejezést, ilyenkor a hí­vektől kér segítséget, hogy kö­zösen leljék meg az „elveszett bárányt”. Ezzel is példázza, hogy a szentmise liturgiája közös cse­lekvés, együtt vesz részt benne a pap és a hívők serege. Véle­ménye szerint éppen nyelvi fo­gyatékossága tereli őt a vilá­gos, tiszta, egyszerű beszédre, ami közelebb hozza a szószék emberét a sokasághoz. Csodálatos a profán ember számára ez a természetes nyílt­ság és egyszerűség, de Pawel atya úgy véli, hogy csak Istent illet csodálat, az embernek csak követnie kell a példát, amit hirdet a tanítás. És ez minden nyelven ugyanaz.-Miért vállalta Magyaror­szágon a papi hivatást?- Édesanyámtól örököltem a vallásos szellemet - válaszol Pawel atya. - Már gyerekko­romban mesélt arról, hogy Nagy Lajos magyar király leá­nya, Hedvig, lengyel királynő lett, és nevéhez fűződik a lit­ván nép katolikus hitre való té­rítése. Családunkban hagyo­mány szerint él a magyarok iránti barátság, s ezért vállal­koztam arra, hogy az Egri Hit- tudományi Főiskolán tanuljak. Felszentelésem után természe­tesnek tartottam, hogy itt gya­korlom a hivatást... A vallásos szellemet ugyan édesanyámtól örököltem, de valószínűleg azért lettem pap, mert apám nem volt hívő. Ép­pen ez késztetett a papi hiva­tásra, hogy elültessem az em­berek leikébe az istenhit mag­vait. Úgy gondolom, ezzel köny- nyíthetünk a sok szenvedéssel terhes világban az emberek életén. A gyógyító szó erejé­vel, miként Jézus. Nekünk, pa­poknak is küldetésünk, hogy áldozattal szolgáljunk Istennek - az emberért. Vallomásából az is kiderül, hogy fiatal kora ellenére kellő tapasztalatokkal rendelkezik gazdasági téren is, hiszen a Minorita-templom épületét az ő irányításával újítják fel, új színekbe öltöztetik a templom külsejét és belsejét. Amikor magára ölti a mino­rita csuhát, többen utánafor­dulnak, mintha idegenforgalmi nevezetességnek számítana, pedig csak a kötelességét és hivatását gyakorolja. A hívek lelki gondozásán kívül az ifjú­ság vallásos nevelését, amelyet kiemelt feladatának tekint. A minorita plébánia új lelki­FOTÓ: PERL MÁRTON atyja megtalálta helyét a hívek között, s akit különös szeretet és megbecsülés vesz körül, s akit ez meggyőz arról, hogy amit cselekszik, azt a hivatás szava kelti életre. Gál Elemér

Next

/
Oldalképek
Tartalom