Heves Megyei Hírlap, 1998. január (9. évfolyam, 1-26. szám)

1998-01-08 / 6. szám

4. oldal Kamarai Elet 1998. január 8., csütörtök 3300 Eger, Hadnagy utca 6. Postacím: 3301 Eger, Pf.: 131 Telefon: (36)429-890,429-891 - Telefax: (36)429-890 Még egyszer összefoglalva Változott a kamarai és az egyéni vállalkozói törvény Sikeres próbatétel A padsorokban ülők záróvizsgát tettek Kamarai törvény 1. A Parlament jóváhagyta a gazdasági kamarákról szóló törvénymódosítási javaslatot. A lényeges változások között szerepel: a tagdíj 1998-tól 50 százalékban (10.000 forintig) leírható lesz az adóból, a to­vábbi 50 százalék költségként számolható el. 2. Azok, akik többféle tevé­kenységet folytatnak, választ­hatnak, hogy melyik kamara tagjai kívánnak lenni. A válasz­tás ötévenként lehetséges, de csak akkor, ha a tag a korábbi kamaránál valamennyi tartozá­sát rendezte. 3. A tervezet tartalmazza a ket­tős kamarai tagság lehetőségét is azokra, akik tevékenységük alapján több kamarához is tar­toznak. 4. Lehetőség van arra, hogy két vagy akár három kamara me­gyén belül egyesüljön. 5. Szabályozza a jogszabály a tagdíj minimumát, melyet kivé­tel nélkül mindenkinek meg kell fizetnie. 6. A törvény meghatározza ugyanakkor a tagdíjmaximu­mot is, amely az iparűzési adó­nak a törvényben meghatáro­zott felső értékének 25 százalé­káig terjedhet. 7. Fontos szerep jut a kamarák­nak a gazdasági döntésekben. Az eddigi tanácsadó-vélemé­nyező feladaton túl részt vesz­nek a térségi területfejlesztési koncepciók és programok ki­dolgozásában. 8. Változatlanul szervezik a mestervizsgáztatást, ugyanak­kor magában a mesterképzés- * ben is aktívan részt vesznek. 9. A jövőben egyes állami tá­mogatások csak kamarai igazo­lás alapján vehetők igénybe. 10. Az új törvény kifejezetten kimondja, hogy a kamarai tag­díj köztartozás, s ezzel haté­kony eszközt ad a kamarák ke­zébe annak behajtására. 11. Az önkormányzatok felé kötelezővé teszi az egyéni vál­lalkozók adatait tartalmazó, 1998. január 1-jei állapotot tük­röző nyilvántartás átadását, mely az 1998-ban átadásra ke­rülő egyéni vállalkozói igazol­ványok kiadásának feltételeit teremti meg. Számtalan egyéb lényeges változást is tartalmaz a tör­vénymódosítás. A fenti törvényhez kapcso­lódóan módosult az adózás rendjéről szóló törvény. A meg nem fizetett tagdíj az egyéb adóval egy tekintet alá esik, és szankcionálást jelent. Vállalkozói törvény Már korábban jeleztük, hogy a jogalkotó a gazdasági kama­rákhoz kívánja áttelepíteni az egyéni vállalkozói 'igazolvá­nyok kiadásának jogát. Az egyéni vállalkozókra vonat­kozó 1990. évi V. törvény kor­mány által már jóváhagyott módosításával a kamarák igen fontos hatósági jogkört kapnak, mivel természetszerűen az en­gedélyek módosítása, visszavo­nása is a kamarákhoz kerül. A tervek szerint 1998. július 1-jé- től illeti meg a fenti jog a kama­rákat. Az eljárás kérelemre in­dulás változatlanul nem tagad­ható meg a vállalkozói igazol­vány kiadása, ha a kérelmező valamennyi jogszabályi kötele­zettségének eleget tett. Ismét felhívjuk a figyelmet arra, hogy ez az eljárás részben az engedélyek beszerzésének egyszerűsítését jelenti: azaz a kamarák egy eljárásban szerzik majd be az APEH-számot és tb- számot. Ugyanakkor a kérel­mezőnek a jövőben is be kell szereznie az igazolásokat, mely szerint nincs köztartozása. Azokat a szakhatósági engedé­lyeket, melyeket eddig a vállal­kozói engedély kézhezvétele után, a tevékenység megkez­dése előtt kellett beszerezni, a jövőben előre kell beszereznie, s csak ezek birtokában kérel­mezhető a vállalkozói enge­dély. Tizenkét havi tagdíjtarto­zás esetén a kamara jogosult a vállalkozói engedély visszavo­nására. A fenti jogszabály-módosítás nem jelent többletköltséget az állampolgároknak, az eddigi összeg mellett kérhetik az iga­zolványok kiadását és módosí­tását. Üzleti ajánlatok 749 1927 Amerikai fröccs­öntő céget képviselő vállalat beruházna Magyarországon, illetve közös vállalatot ala­pítana. 749 1930 Gyártókkal sze­retnék felvenni a kapcsola­tot tejpor vétele céljából Spanyolországból. 749 1932 Biztonsági üveget gyártó angol cég Magyaror­szágra is exportálna termé­keiből, illetve gyártási jogot értékesítene. 749 1933 Élelmiszeripari cégek számára tud besze­rezni jutányos áron használt gépi berendezéseket angol cég. 749 1935 Tanácsadó és köz­vetítő cég egy együttműkö­dést létesítene a következő tevékenységeiben: komplex partner-összehozás (az üz­leti partnerek felkutatásától a szerződés kidolgozásáig). Adó ’98 Ezzel a címmel Demeter András tart tájékoztatót az adóváltozásokról 1998. ja­nuár 8-án 14 órakor a Kéz­műves Kamara földszinti tanácskozójában Egerben, a Hadnagy út 6. szám alatt. 1998. január 13-án 14 órakor az Ipartestület Szék­házában Gyöngyösön, az Orczy tér 3. alatt. 1998. január 15-én 14 órakor az Ipartestület Szék­házában Füzesabonyban, a Rákóczi út 29. alatt. Minden érdeklődőt szere­tettel várunk! A múlt év december 20-án ka­maránk szervezésében vállal­kozási ismeretekből és pedagó­giából 29 mesterjelölt tett eredményes záróvizsgát. Közü­lük 17-en jelenleg autószerelő vizsga-előkészítő tanfolyamra járnak, és tavasszal a szakmai elméleti és gyakorlati vizsgák után elnyerhetik a mestereimet. A fent említett tanfolyami hallgatók között öten villany- szerelő mestervizsga-bizonyít­ványt vehettek át, mert időt és fáradságot nem kímélve, az egri kurzussal párhuzamosan Deb­recenben a szakmai elméleti és gyakorlati tanfolyamot is eredményesen elvégezték - tudtuk meg a kamaránál. Tavaszi találkozó lesz Április 22-26. között a gyártók-kereskedök-fogyasztók tavaszi ta­lálkozóját rendezik meg Budapesten, az Olimpiai csarnokban. Erről az érdeklődők bővebb információt kaphatnak az Industorg Bt. vásárirodától a fővárosban, a Dózsa György út 66. szám alatt. Telefon és fax: 06-1-351-4024, vagy 06-1-321-2422. Jelentkezőket várnak mestervizsgára Értesítjük tisztelt kamarai tagjainkat és minden érdeklődőt, hogy 1998. február 6-án 14 órakor kezdődik a vállalkozói és pedagógiai ismeretek vizsga-előkészítő tanfolyama. Jelentkezési határidő: 1998. január 16. Eger, Hadnagy út 6. 3300 Eger, Köztársaság tér 10. Telefon: (36) 427-000, telefon + fax: (36) 428-200 Az őstermelők figyelmébe ajánljuk Megjelent a mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 228/1996. (XII. 26.) Korm. rendelet módosításáról a 252/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet a Magyar Közlöny 116. számában 1997. december 20-án. A rendelet 1998. január 1-jén lépett hatályba. Az 1997-ben kiállított igazolvá­nyok 1999. december 31-ig érvé­nyesek, tehát az elmúlt évben ki­adott igazolványokat nem kell évenként hitelesíteni. Az őstermelő részére évente ér­tékesítési betétlapot kell kiadni, ezt célszerű a gazdajegyzőktől az első értékesítés előtt beszerezni. A betétlapot sorszámmal látja el a gazdajegyző, aláírja és lebélyegzi. A betétlap kiadását az őstermelői igazolványba be kell jegyezni. Az érvényes igazolványnak a vá­lasztott adózási módra vonatkozó további rovatát csak abban az eset­ben kell kitölteni, ha tulajdonosa az első két évben beírt és választott adózási módhoz képest más adózási módra akar áttérni. A rendelet hatálybalépése előtt, tehát 1998. január l-jét megelő­zően előállított és kiadott értékesí­tési betétlapok a felhasználásig ér­vényesek, és kitöltésükre vonatkozó rendelkezések nem változnak. Az új értékesítési betétlapokat a rendelet hatálybalépése után kell kiadni és alkalmazni. Amennyiben az őstermelő még nem rendelkezik őstermelői igazol­vánnyal, és 1997. december 31. után, tehát ebben az évben kíván igazolványt kiváltani, akkor az iga­zolványt kiállító gazdajegyző az év első napjától érvényesíti az őster­melői igazolványt, ha az adott év március 20. előtt állítja ki. Amennyiben az őstermelői iga­zolványt a gazdajegyző az adott év március 20. után állítja ki, akkor az igazolványt a kiállítás napjától ér­vényesítik. Ev végén az őstermelőnek a te­endője a következő: Elő kell vennie az értékesítési be­tétlapot, és egyeztetni kell a felvá­sárlási jeggyel vagy jegyekkel. Fontos az, hogy minden tétel szere­peljen az értékesítési betétlapon, mivel a felvásárló egy külön nyom­tatványon közli az adóhatósággal, hogy milyen számú őstermelői iga­zolvány tulajdonosától vásárolt fel terméket. A két adatnak tehát egyeznie és találkoznia kell. A be­tétlapba maga az őstermelő is beje­gyezheti a felvásárlótól kapott ösz- szeget és a más módon - például piacon vagy háztól - értékesített termék ellenértékét. Az eladásért járó összeg beírásának a kompen­zációs felárral növelt értékét kell bejegyezni. Amennyiben az értéke­sítés összege meghaladja a 250.000 forintot, úgy az adóhatóság elvárja az őstermelőtől, hogy 1998. már­cius 20-ig megtegye az adóbeval­lást. Ez a szabály vonatkozik a kö­zös őstermelői igazolvánnyal ren­delkezőkre is, ez esetben a közösen elért bevétel összegét osztani kell a közös őstermelői tevékenységet folytató családtagok számával. A betétlapra történő bejegyzés időpontja a kifizetés időpontja (nem biztos, hogy ugyanaz, mint a termék eladásának időpontja). A felvásárló viszont az általa kiadott vételi jegy alapján írja be a szüksé­ges adatokat. Azokat a bevételeket, amelyeket a felvásárló (kifizető) nem jegyzett be a betétlapra, az őstermelő írja be időrendi sorrendben, minden ilyen bevételz külön sorba. Szintén a termelő köteles beírni azokat az értékesítésből származó bevételeket, amelyek nem felvásár­lótól (kifizetőtől) származnak. Ez esetben van lehetőség arra, hogy ne naponta, hanem negyedévente írja be, egy összegben. Külön oszlopba kell írni az állati termékek, vala­mint a termény leadásáért járó ösz- szeget. A vásárlást igazoló bizonylat számához a vételi jegy sorszámát vagy a számla sorszámát kell be­írni. A vevő nevéhez a vevő vállala­tának nevét kell beírni, ami a vételi jegy erre vonatkozó sorában van (pl. Általános Iskola, Eger, Deák F. u. 24.). Ahol nem ismert a vevő neve, ott ezt a részt üresen kell hagyni (pl. ilyen a piaci értékesítés, ahol a nyugtákon nincs feltüntetve a vevő neve, és az őstermelő az azokon szereplő bevételt összesítve írjabe). Év végével le kell zárni a nyil­vántartásokat. Ellenőrizni kell, hogy be van-e írva a nyilvántar­tásba valamennyi bevétel, tételes költségelszámolás esetén az is fon­tos, hogy valamennyi költség be le­gyen írva. A tárgyévi, tehát az 1997. évi, a felvásárló vagy az őstermelő által az értékesítési betétlapra bejegyzett összes értékesítést az év utolsó nap­ján összesíteni kell. Amennyiben az őstermelőnek több kitöltött betét­lapja van, ez esetben az előző sor­számú betétlap bevételi összegét át kell vinni a következő sorszámú lapra, és így tovább. Az utolsó sor­számú betétlapon kell összesíteni az éves értékesítéseket a következő módon:- az „Állat és növény eladásából együtt forintban" rovatba kell be­írni a növény, állat és feldolgozott termék értékesítéséből származó bevételt a virág és dísznövény, va­lamint a bor (saját gazdaságban termelt szőlőből készített szőlő­must, sűrített szőlőmust, félkész szőlőbor, hordós szőlőbor) éves el­adásainak kivételével;- az előző rovat alatti üres helyre kell beírni a virág és dísznövény el­adásából származó éves bevételt;- az „értéke Ft" rovatba kell be­jegyezni a bor (saját gazdaságban termelt szőlőmust, sűrített szőlő­must, félkész szőlőbor, hordós sző­lőbor) értékesítéséből származó éves bevételt, feltéve, ha az őster­melő év közben kizárólag felvá­sárló felé értékesített;-az „összes bevétel" rovatba kell beírni az őstermelő összesített éves bevételét, vagyis a fent emlí­tett három rovat összegét. A többi (szőlő mennyisége kg, egységár Ft/kg) rovatot nem kell ki­tölteni. Az összesített éves eladások ösz- szege lesz majd az 1997. évi adó­alapba beszámító őstermelésből származó bevétel. Az értékesítések összesítésénél ügyelni kell arra, hogy a saját gaz­daságban termelt szőlőből készült szőlőmust, sűrített szőlőmust, fél­kész szőlőbor, hordós szőlőbor el­adásából származó bevétel csak ak­kor tekinthető őstermelésből szár­mazó bevételnek, ha az kevesebb, mint 4 millió forint, és azt az őster­melő kizárólag felvásárló felé érté­kesíti. Ha nemcsak felvásárlásból származik a bevétel vagy megha­ladja a 4 millió forintot, akkor az egész bevétel nem őstermelői bevé­telnek, hanem önálló tevékenység­ből származó bevételnek számít, te­hát az értékesítési betétlap összeg­zésébe nem kell beleszámolni. Szin­tén figyelni kell arra, hogy a virág és dísznövény (kivéve a virág- és dísznövénytermelés egyéb termé­keit) eladásából származó bevétel akkor vehető őstermelői tevékeny­ségből származó bevételnek, amennyiben az az évi 250.000 fo­rintot nem haladja meg. Ha megha­ladja, akkor az egész bevétel önálló tevékenységből származó bevétel­nek számít, vagyis az értékesítési betétlap összes bevételébe nem számítható be. Az értékesítési betétlapot és az egyéb bevételekkel kapcsolatos fel­jegyzéseket öt évig meg kell őrizni. A piacra jutás feltételei az idén Exporttámogatás pályázati rendszerben Korszerűsítik a mezőgazda- sági és élelmiszer-ipari ter­mékek piacra jutását segítő 1998. évi exporttámogatási rendszert. A mezőgazdasági és élel­miszer-ipari termékek piacra jutását segítő támogatások rendszerében az idén jelentős változtatásokra kerül sor. A támogatási rendszer jövő évi átalakítása egy hosszabb fo­lyamat része, amelynek célja a piacra jutást segítő támoga­tási rendszer rugalmasságá­nak, piacszabályozási képes­ségének fokozása, ezáltal a mezőgazdasági termékek bel­piaci stabilitásának növelése. Egyúttal cél, hogy a támoga­tások minél nagyobb része kerüljön a jó minőségű alap­anyagot előállító mezőgazda- sági termelőhöz. A piacra jutást segítő tá­mogatások ebben az évben három kategóriába sorolha­tók. A végtermék előállítási költségeit csökkentő támoga­tásokat „Az agrárgazdasági célok 1998. évi költségvetési támogatásáról” szóló FM rendelet tartalmazza. A vágó­sertés, a tehéntej, a juhtej, a vágómarha és a vágóbaromfi esetében a minőséghez és irányárhoz kötött támogatá­sok külön rendeletekben je­lennek meg. Az exporttámo­gatás rendszere idén további jelentős változásokon megy keresztül. A zökkenőmentes átmenet érdekében ugyanak­kor az első negyedévben ugyan módosul a támogatott termékek köre és változnak a támogatási mértékek, de a támogatás kiosztásának tech­nikája jelentősen nem válto­zik. A támogatott termékek kö­rének, valamint a támogatás mértékének meghatározására a terméktanácsok bevonásá­val került sor. Változás az el­múlt évek gyakorlatához ké­pest, hogy a támogatás egyes termékek esetében a külön­böző exportrégiókban eltérő mértékű lehet. Az egyes ter­mékek a későbbiek során meghatározott régiókba tör­ténő kiszállítás esetén nem kaphatnak támogatást. Az egyes termékcsoportoknál az első negyedévben a támoga­tással kiszállítható mennyisé­gek meghatározására az egész évre tervezett értékek alapján, szezonális korrekcióval kerül sor. Az Agrárintervenciós Köz­pont létrehozását és teljes ki­építését követően április 1 -jé- től az exporttámogatásokat pályázatos rendszerben oszt­ják ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom