Heves Megyei Hírlap, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-30 / 303. szám
4. oldal 1997. december 30., kedd Hazai Tükör A szakszervezet egyelőre semmit sem ír alá Maratoni vasúti tárgyalások Nem közeledtek az álláspontok a béremelés kérdésében a vasutas szakszervezetek és a MÁV vezetői között a hétfői tárgyalásokon. A munkáltató továbbra sem lát lehetőséget a vasúti dolgozók körében 15,5 százalékosnál magasabb átlagbéremelésre 1998-ban. A béremeléshez, és a vasutasnapi jutalomhoz kapcsolódó szakszervezeti többletkövetelés a MÁV-nak 1,6 milliárd forintos plusz költséget jelentene 1998-ban - közölte a MÁV Rt. Kommunikációs és Sajtóirodája a tárgyalásokat követően. A MÁV vezetői úgy vélik: a munkáltató béremelési ajánlata nettó 18,1 százalékos jövedelemnövekedést jelent a munkavállalók jténztárcája számára, így a MÁV várhatóan túlteljesíti a szakszervezetekkel kötött hároméves megállapodásban foglaltakat. A munkáltató megítélése szerint közeledtek az álláspontok a kollektív szerződésben szereplő pótlékok és szociális juttatások emeléséről és az 1998. évi teljesítményhez kötött jutalom értékéről, valamint a mozdonyvezetők balesetmentességi jutalmáról. A Vasutasok Szakszervezetének képviselői azonban közölték: addig nem írják alá az általuk elfogadhatónak ítélt megállapodásokat sem, amíg nem születik megegyezés valamennyi vitatott kérdésben. A vasúti érdekegyeztető tárgyalások ma folytatódnak. Jövőre nálunk is meghonosítják a távmunkát • • Ot év alatt 25 ezer állás A munkanélküliség egyik gyógyírja lehet a külföldön már jól ismert és januártól hazánkban is bevezetendő távmunka, távfoglalkoztatás. A Munkaügyi Minisztérium néhány más minisztériummal és céggel karöltve jövőre pályázat útján kíván több ezer távmunkahelyet létesíteni a rászorulóknak - tudtuk meg Benedek Andrástól, a MŰM helyettes államtitkárától.-Távmunkán azt a szellemi tevékenységet értjük, amelyet a munkavállaló otthon, vagy egy erre a célra berendezett úgynevezett teleházban önállóan végez, valamely munkaadó megbízásából. Az is jellemző rá, hogy számítógépes kapcsolat révén kommunikál a főnök a beosztottal, és fordítva. Nemzetközi kutatások igazolják, hogy a távmunkások 80 százalék fölötti hatékonysággal dolgoznak, szemben a bejáró, a hagyományos munkahelyen dolgozók 60-70 százalékos hatékonyságával. Magyarországon elsősorban a munkanélküliek egy részét, a gyermekkel otthon maradókat, a mozgáskorlátozottakat és a pályakezdőket szeretnék ebbe a foglalkoztatási formába bekapcsolni. Öt év alatt mintegy 25 ezer távmunkahelyet kívánnak létrehozni, csaknem 100 céggel együttműködve. Ehhez mintegy 600 millió forint áll rendelkezésre, de már jelentkeztek cégek is, amelyek hasonló ösz- szeggel támogatnák ezt a programot. (szalóky) Pénztárat alapít a biztosító is Veszélyben az alap pénzügyi egyensúlya A jelenlegi járulékkönyvelési rendszer alkalmatlan a nyugdíjtörvény követelményeinek teljesítésére - véli dr. Szeremi Lászlóné, a Nyugdíj-biztosítási Önkormányzat elnöke. Március végéig el kell készíteni a nyugdíjbiztosítás új járulék- beszedési koncepcióját, hogy ne legyenek később zavarok a folyósításban, mert a jelenlegi gyakorlat magában hordozza a tévedések lehetőségét is. Az önkormányzat azt szeretné, ha már a járulékfizetésre kötelezettek bevallásából kiderülne, mennyivel tartoznak a nyugdíjalapnak. Szereminé elmondta: jelenleg mintegy 450 ezer özvegy nyugdíj-kiegészítési jogosultságát vizsgálják. Igyekeznek mielőbb feldolgozni az adatokat, hogy januárban, de legkésőbb február elején megkaphassák -elhunyt házastársuk után járó illetményüket. Saját adatbázisuk alapján dolgoznak, de további 15-20 ezer kérelem beérkezésére és elbírálására is felkészültek. Az önkormányzat is megkapta a pénztárfelügyelettől az önkéntes nyugdíjpénztár megalapításához szükséges engedélyeket és megkezdték az előkészületeket az induláshoz. A társadalombiztosítás nyugdíjalapja és az önkéntes pénztár egymás mellett működik majd, a közös ügyintézés és nyilvántartás számos előnyét szeretnék gyümölcsöztetni. (s. p.) Legolcsóbb az agrárszakemberek, legdrágább az orvosok képzése Március elsejéig lehet jelentkezni Jövőre 42 ezren kezdhetik meg tanulmányaikat az egyetemek és főiskolák nappali tagozatain, ugyanannyian, mint az idén. A jelentkezés módjában és a felvételi eljárásban sem lesznek változások, ez derül ki a most megjelent Felsőoktatási Felvételi Tájékoztatóból. Mint szerkesztője, dr. Bakos Károly művelődési minisztériumi tanácsos elmondta, a továbbtanulni szándékozó matu- randusok - és a korábban érettségizettek is - korlátlan számú helyre jelentkezhetnek. A pályázóknak ezúttal is egy úgynevezett „A” törzslapot, és annyi „B” intézményi lapot kell kitölteniük, ahány egyetemre, főiskolára, szakra jelentkeznek. Mindegyik mellé egy-egy eredeti postai feladóvevényt is kell mellékelni, amely igazolja az 1700-1700 forint felvételi költségtérítés befizetését. Ez az összeg tavaly még 1450 forint volt. À jelentkezési határidő: 1998. március 1-je, a közös írásbeli érettségi-felvételik májusban, a szóbeli felvételik június végétől lesznek. Az egyetemeken, főiskolákon nappali tagozaton 42 ezren, esti és levelező tagozaton a tavalyinál valamivel kevesebben: 9 ezren kezdhetik meg tanulmányaikat jövő szeptemberben. Kettőezerötszázról 8500-ra nőtt a költségtérítéses helyek száma. Akik ebben, a jövőre második alkalommal meghirdetett formában tanulnak tovább, számítsanak arra, hogy szakmától és egyetemtől függően félévenként akár 25 ezertől 500 ezer forintig terjedő „költségtérítést” fizetnek a majdani diplomáért. Nem árt azt sem tudniuk: a legkevesebbe az agrárszakemberek és a tanítók képzése kerül, „legdrágábbak” pedig az orvosi diplomák. Deregán Gábor Jogszabály a hitélet támogatására Kétezer egyházi ingatlan sorsa már rendeződött Az államnak előreláthatólag mintegy háromezer volt egyházi ingatlan tulajdonjogát kell rendeznie 2011-ig. A többi között erről rendelkezik az ősszel elfogadott úgynevezett egyházi törvénycsomag, amely január 1-jén lép életbe. A katolikus egyház már ösz- szeállította az általa természetben, pénzben vagy örökös járadék formájában visszaigényelt ingatlanok jegyzékét. A református, az evangélikus, a baptista és a szerb ortodox egyháznak, valamint a zsidó felekezetnek - amelyeket a tulajdonrendezés új lehetősége mind ez idáig nem érintett - 180 nap áll a rendelkezésére e munka elvégzésére. Platthy Iván címzetes államtitkár, a Miniszterelnöki Hivatal Egyházi Kapcsolatok Titkárságának vezetője elmondta: a törvénycsomag négy alapelvre épül. Ezek: a szektorsemleges finanszírozás, a hitélet támogatásának automatizmusa, az egyházak értékteremtő és -megőrző tevékenységének segítése, valamint a volt egyházi ingatlanokra vonatkozóan az örökös járadékra váltás lehetősége. A magyarországi egyházak 1991 óta eddig több mint hétezer ingatlanra jelezték igényüket. Ebből mintegy kétezer sorsa már rendeződött, ugyanennyi kérelmet pedig elutasítottak, vagy elbírálás előtt az érintettek visszavontak. Emellett az egyházak csaknem ezer ingatlant közvetlen megállapodással, térítés nélkül kaptak meg az önkormányzatoktól. Platthy Iván szólt arról is: amennyiben az új lehetőséggel élve a jövő évben valamennyi állampolgár felajánlaná személyi jövedelemadója egy százalékát a 77 Magyarországon bejegyzett egyház, vallási közösség valamelyikének javára, az összesen mintegy 5,6 milliárd forintot jelentene. Ha a ténylegesen befolyó összeg nem érné el az egyházak idei támogatásának szintjét, az állam az éves adóbevétel fél százalékáig kiegészítené azt. Januárban várhatóan összehívják az egyházak és az APEH képviselőit az szja-tör- vény végrehajtásával kapcsolatos teendők értelmezésére. Egy sor szakrendelésen változatlanul „szabad a vásár” Beutaló híján januártól fizetni kell Az új esztendőtől háziorvosi beutaló nélkül is felkereshető bármelyik szakrendelés, vagy igénybe vehető a kórházi kezelés. Aki azonban rest arra, hogy háziorvosánál sorba álljon a beutalóért, januártól csupán időt takarít meg. Az ilyen esetekben ugyanis ezentúl fizetni kell a szolgáltatásért. Eddig az egyes intézmények saját hatáskörükben döntöttek arról: kémek-e, és ha igen, mennyit a beutaló nélkül náluk jelentkező betegektől. A kormány viszont egy decemberi rendeletében egységesítette a térítési díjat. Eszerint azoknak, akik beutaló nélkül keresnek fel valamilyen szakrendelést, 2000 forintot kell fizetniük. Ha a betegnek volt beutalója, csak éppen nem abba az intézménybe szólt, 1500 forintot kell fizetnie. Érvényes beutaló hiányában a betegek kórházi felvétele 4000 forint lesz. Az úgynevezett aktív osztályokon a kezelésért napi 1000 forintot kell leróni, a 31. naptól kezdve pedig minden további nap 500 forintba kerül. A krónikus betegeket gyógyító osztályokon egy napért 600, a 31. nap után pedig 400 forinttal kell hozzájárulni az intézmény kiadásaihoz. Az ápolási osztályokon a térítési díj napi 400 forint. A rendelet nem érinti a sürgősségi ellátást, amelyért természetesen továbbra sem kell fizetni. Akkor is mentesül a beteg a fizetési kötelezettség alól, ha az orvos visszarendelte. Emellett természetesen ezentúl is beutaló nélkül felkereshető a bőr-, és nemibeteg-rendelés, a nőgyógyászat, a fül-orr-gége- szakrendelés, a szemészet, a fogászat és az urológia. Ugyancsak nem kémek beutalót az általános és baleseti sebészeten, a pszichiátrián, az ideggondozóban, a tüdőgyógyászaton, az addiktológián és az onkológián. Kevesebb jut a betegekre? Szaporodnak a válságjelenségek az egészségügyben, amelyeket csak fokoznak az ellentmondásos és kiszámíthatatlan kormányzati intézkedések - hangzott el az MDNP-frakció hétfői tájékoztatóján. Pusztai Erzsébet országgyűlési képviselő statisztikai adatok alapján kijelentette: 1997-ben 300 millió dollárral kevesebb jutott betegellátásra, mint 1994-ben. Új agrártámogatások. Jövőre csaknem 120 milliárd forint jut az agrárium támogatására: 41 milliárd forint a piacra jutási, 31,5 milliárd az agrár- termelési támogatás. A fejlesztési és beruházási támogatásokra 25 milliárd forintot szánnak. Bevezetik a kezdő, főleg fiatal agrárvállalkozók segítését, s a foglalkoztatást előmozdító támogatást is. Negyedmilliárdos útpénz. Az önkormányzati tulajdonú helyi közutak építésére az 1997 második felében elnyerhető keretből 250 millió forint állami támogatást már odaítélt a tárcaközi bizottság - közölték a KHVM illetékesei. Nem jön a hongkongi. A közeljövőben nem lehet számítani az emberre is veszélyes hongkongi baromfiinfluenza felbukkanására hazánkban, ezért az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyelőre nem tervez intézkedéseket. Társul a BIT és a SZIM. A parlamenti és az önkormányzati választásokon való együttműködésről szóló keretmegállapodást kötött a Baloldali Ifjúsági Társulás és a Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom. Szilveszter a Petőfin. Játékkal egybekötött zenés-szórakoztató műsort sugároz december 31-én délután a Petőfi rádió. A 14 órakor kezdődő, ötórás szilveszteri programmal nemcsak az óévtől búcsúznak a rádió munkatársai, hanem a középhullámú frekvenciáktól is. Önkormányzati pályázat. A kormány százmillió forintot biztosított a hajléktalanok ellátásának javítására. E támogatásra pályázatot nyújthatnak be azok a települési önkormányzatok és nem állami szervezetek, amelyek hajléktalanok számára átmeneti szállást és/vagy éjjeli menedékhelyet tartanak fenn. Három év munkája tűnt el. A Katona József Színház feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, aki a karácsonyi ünnepek előtt számítógépeket és más műszaki cikkeket vitt el a színház épületéből. A társulatot a legérzékenyebben az elmúlt három évre visszatekintő információs bázis eltűnése érintette. Hazánk nem kívánja átvállalni a szlovák kormány feladatát Hullámzóak a kétoldalú kapcsolatok A pozsonyi magyar nagykövet országaink viszonyáról Míg Magyarország számára az elmúlt esztendő sikeres és a jövőt tekintve talán sorsdöntőén kedvező volt, addig ugyanez a magyar-szlovák kapcsolatok alakulásáról nem mondható el - fejtette ki a pozsonyi Új Szó hétfői számában megjelent interjúban Boros Jenő pozsonyi magyar nagykövet. A diplomata szerint a magyar-szlovák kapcsolatok hullámzóak. Az esztendő első felében intenzív tárgyalások folytak az alapszerződés megvalósításáról és a kormányfők augusztusi (győri) találkozója után bizakodásra okot adó volt a helyzet. „Sajnos a szlovák fél a tárgyalások eredményeit utólag átértékelte. Ezek után a diplomáciában átmeneti csend állt be, és az alapszerződésben vállalt kötelezettségek teljesítésében nem történt előrelépés” - mondta a nagykövet. Boros szerint miközben hazánk erőfeszítéseket tesz az itt élő kisebbségek helyzetének javítására, addig „a szlovák kormányzati szervek fokozatosan korlátozzák a magyar kisebbség jogait. Ezek az ellentétes folyamatok nem segítik elő a kölcsönös bizalmat.” Magyarország erőfeszítéseket tesz a határon túli magyarság erkölcsi és anyagi támogatásáért, de nem kívánja átvállalni a szlovák kormány feladatát. A szlovákiai magyarok Szlovákia adófizető állampolgárai, ott kell részesülniük a költségvetésből, anyanyelvűk, kultúrájuk ápolását elsősorban tehát szlovákiai forrásból kell fedezni. A magyar kormány nem tekinti a belügyekbe való beavatkozásnak azt, ha a szlovák kormányzati és társadalmi szervek anyagilag és szellemileg támogatják a magyarországi szlovák nemzetiséget - véli a nagykövet. Ha kedd, akkor Kiskegyed! • A kísértésbe esett lány • Főfoglalkozású kitartottak • Költő a knzisosztályról • Szerelmet fakasztó szerek Kiskegyed- a legolvasottabb női magazin
