Heves Megyei Hírlap, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-22 / 298. szám

1997. december 22., hétfő SporTTÜKÖR 11. oldal Az Eger Sportegyesület csúcsformája tíz éven keresztül tartott Két évtizedet átfogó visszatekintés a megyeszékhely minőségi sportjára (III./2) Sorozatunk második részében hozzávetőleg tíz éves időszakot fogunk össze az Eger Sportegyesület történetéből. Ennyire te­hető ugyanis az egyértelműen sikeres időszak az eredmények szempontjából, miközben számos fiatal sportoló vált ismert versenyzővé, ami a szakosztályokban folyó műhelymunkát di­cséri. Az anyagi természetű gondok ugyan folyamatosan na­pirendre kerültek, írásunknak ezt a szakaszát azonban hagy­juk meg tisztán az örvendezésnek. Az 1983-84-es bajnoki esztendő végén Csank János edző (a felső sor bal szélén) vezetésével az archív felvételen látható egri labdarúgócsapat harcolta ki az NB I.-be jutást Az Eger Sportegyesület neves sportolójának számított az 1970-ts évek végén az Eu- rópa-bajnoki bronzérmes ne­hézsúlyú birkózó, Nagy József, a szintén birkózó Lakatos And­rás és Sipeki István. Az úszók közül Fodor Agnes, Vermes Albán és Koncz Csilla került nemzetközi vizekre, a pólósok közül Síké József és Kun László szerepelt a magyar IBV- s csapatban. Ifjúsági válogatott volt a kézilabdázó Seffer Ma­rianna, a teniszező Túri Zsu­zsa. A labdarúgók között olyan nevekre emlékezhetünk, mint Galántai Tibor. Barta András, Csuhay József, Patvaros László és Ambrus lst\>án. Röp­labdában Szakmar Margit neve vált ismertté, atlétikában a gya­logló Bajzáth Sándor volt nagy tehetség, valamint a sprinter Daragó László. Akkoriban is fontos volt a pénz, de nem hiányzott annyira a költségvetésből, mint mos­tanság. Viszonyításul annyit, hogy 7975-ban 13 szakosz­tályra, s minden egyébre 5,6 millió forint volt a kiadás. A jelenleg legsikeresebb egri sportág, a női röplabda az 7950-as évek elején Bodnár János edző irányításával indult fejlődésnek. Az NB 77.-ben a Debrecen volt a legnagyobb rivális, az egriek csak rosszabb játszma-aránnyal szorultak a második helyre. Az éves értékelés jegyző­könyve szerint 7952-ben már Szölgyémy Ferenc volt az ügy­vezető elnök. Beszámolójából ismert, hogy az ESE sportolói 252 pontot gyűjtöttek a magyar bajnokságokon, 4 első osztályú és 27 aranyjelvényes verseny­zője volt a piros-kék klubnak. Jó évet zártak a labdarúgók, a cselgáncsozók, a vívók és az atléták. A birkózóknál meg­kezdődött a generációváltás, akkor jelent meg a későbbi olimpiai bajnok, Sike András neve az eredményességi listán, s bontogatta tehetségét Molnár Gyula, Faragó József és Szú­rom i József is. Neves sportoló­nak számított Szombathy Kál­mán és Rácz János, kitűnő bir­kózókat nevelt a fiatalokból Ludnai József edző. A labdarúgás közelíteni kezdett az élvonalhoz, a kispa- don Szentmarjay Tibor foglalt helyet, a szakosztályelnök dr. Domán László volt. Csank Já­nos ifjúsági csapatában Szilá­gyi Cs., Sass, Fodor, Aranyos, Simon, Szilágyi A., Jacsmanik, Csendes és Vojtekovszki szere­pelt, hogy csak néhány játékost említsünk. A szervezeti élet fontos ré­szeként 7952-ben Somodi La­jos elnökletével megalakult az Baráti Kör. A vízilabdában Bíró Attila, Tóth Kálmán, Denk Zoltán volt például tagja Kácsor László edző csapatának. Cselgáncs­ban Kovács Péter indult, mint nagy tehetség. Női kézilabdá­ban sikertelenségnek számí­tott, hogy csak negyedik volt a csapat az NB IJB-bcn. Pedig jöttek a fiatalok: Vincze Éva, Verebélyi Erzsébet, Káló Zsu­zsanna. Úszásban Barta Mó­nika, Pohl Anett, Cseh István, Tóth Zoltán és Ujjady Krisz­tina számított reménységnek. A Bárány-uszodában Visontai József, Bitskey Aladár, Fábián Józsefné, Grósz Lászlóné, Utassyné Gyergyák Magda dolgozott a fiúkkal és a lá­nyokkal. Kosárlabdában azért nem sikerült soha a jelentősebb előrelépés, mert Galambos Já­nos ugyan számos fiatalt ho­zott fel NB 7/.-es szintre, a lá­nyok azonban búcsút intettek a sportolásnak, amikor kinőtték az iskolák padjait. A labdarúgók - már Csank János irányításával - 7954-ben célozták meg az NB 7.-et. A ta­pasztalt játékosok mellett talán még soha nem volt annyi re­ményteljes ifjú futballista Egerben, ami a vezető edző alapelveinek, valamint Benkő János, Csufor Sándor, Varga Zoltán, Szász Sándor és Vass András ügybuzgó tevékenysé­gének köszönhető. Nem túlzás, hogy minden utánpótlás-csa­patban több olyan játékos sze­repelt, akik később ha nem is Egerben, de a környező telepü­léseken felnőttként is megáll- ták helyüket. Valójában Eger­ből táplálkozott a megyénkbeli rangosabb csapatok jelentős hányada. A női röplabda /955-ban ju­tott fel az NB 7.-be, s azzal a labdarúgás mellett a legdina­mikusabban fejlődő szakosztá­lyává vált az £5£-nek. A játé­kosok névsora: Szakmár Mar­git, Arany Zsuzsanna, Élesné Gazdag Zsuzsanna, Liktor Zsuzsanna, Csáki Melinda, Héri Márta, Seregi Éva, Béres Katalin, Molnár Mariann, Vajk Zita, Baranyi Katalin, Pá­los Rita. Edző: Bodnár János. Szakosztályvezető: Luda Mik­lós. Jó évet zárt 7955-ban a torna szakosztály. Honfi László edző Jakab Tündére, Búzás Emesére, Kiss Csillára lehetett leginkább büszke. Az Eger SE a Kolacskovszky STt-ből átvette a ritmikus sportgimnasztika- szakosztályt. Nádor Katalin, Lukács Yvett és Vass Anita ke­rült be a válogatottba, a külön­böző csoportokkal edzőként Kelemen Márta, Bereczné Sza­bolcsi Judit, Rózsavölgyi Rita és Kelemen Anikó foglalkozott. Az úszóknál Katona József lett az új vezető edző, hasonló posztot töltött be a vívóknál Fekete György. Általában jel­lemezte a szakosztályok mind­egyikét, hogy nagy számban sportoltak a diákok, jó volt az utánpótlás, mert beindult a tan­folyami képzés is. Kézilabdában Brandstädter Gábor vette kézbe a csapatot, s szintén a fiatalítást tűzte célul Sípos László szakosztályve­zető. Az OB 77,-es sakk-csapatban a következők ültek asztalhoz: dr. Gara, Grescsák, Kladiva, Sándor, Bördös, András, Ja- gicza, Forgó É., Forgó Z. En­nél a szakosztálynál Rauch Fe­renc működött fáradhatatlanul vezetőként. Cselgáncsban új szakember, Nagy József kezdte meg a munkát, aki Miskolcról került Egerbe. Ebből a szakosztály­ból nőtt ki később a karate. Az atlétika Galambos Sándor edző vezetésével nevelte a te­hetségeket. Az 7954-es esztendő hozta meg azt a sikert, hogy a labda­rúgók bekerültek az NB 7.-be. Csank János is akkor találko­zott először edzőként az élvo­nal légkörével. A kiesés elke­rülése volt a cél. (A mindenkori egri labdarúgás ötször képvi­seltette magát az NB I.-ben, de mindig csak egy bajnoki esz­tendőre.) Részsikernek számí­tott, hogy az MLSZ által rende­zett teremtornán 5. lett az Eger. A juniorokkal a korábbi „gól­vágó”, Vígh Tibor foglalko­zott, indulva az edzői pályán. A női kézilabdázók ismét elkezdték az NB. 7-es álmodo­zást, jogos reményekkel építet­ték jövőjüket. Változatlanul erős volt a birkózás, a bervai szakosztály kitűnően „ter­melte” az utánpótlást. Nemzet­közi pontokat is szereztek Fa­ragóéit. Ő például két magyar bajnoki címet is gyűjtve uralta a szabad- és a kötöttfogást. Erősített a Baráti Kör is, el­nöknek dr. Jenes Pált válasz­tották. Bővült az együttműkö­dés a tanárképző főiskolával. Beindultak gazdasági tevé­kenységek az egyesület keretei között, mivel már érződött, hogy kevés lesz a fenntartó vállalati támogatás. Eredményesen működtek a vívók is ebben az időszakban, miután a női tőrcsapat az OB 7.-be jutott. A kardozók közül Kovalkovits István szerzett I. osztályú minősítést. A pólózók a vidék legjobbjai voltak Pozs- gay Zsolt edzővel, ami a baj­nokság félidejében 5. helyet je­lentett a tabellán. íme a névsor: Tóth K., Szilágyi, Vecseri, Eged, Zalánki, Lipovics, Gyu­lavári, Kiss P., Nagy /., Búza, Kelemen, dr. Sike, Lőrincz, Vincze, Ancsán, Bíró, Denk. Az 7955-ös vezetőségvá- lasztó közgyűlésen vonták meg igazából az ESE működésének addigi tapasztalatait, amikor több személyei változás is tör­tént a vezetésben, frissítve az irányítást. A következő idő­szakban - nem véletlenül - egyre többször megjelent a nyilvánosság előtt, a sajtóban azoknak a cégeknek, vállala­toknak és rSZ-eknek a neve, melyek támogatták az ESE-L A röplabdában megjelent az első külföldi dr. Phan Hong Minh - népszerű nevén Miki - edző személyében. Volt egy sikertelen próbálkozás: az öt­tusa-szakosztály megalakítása, a magas költségek azonban le­állították ezt a sportágat Eger­ben. Csökkentek az úszók eredményei, mivel egyre több gondot jelentett a felkészülés. Az 1987 január 20-i közgyű­lésen 10 éves jubileumát ünne­pelte az Eger SE. Emléktár­gyakat és plaketteket kaptak azok, akik a megalakulástól kezdve dolgoztak a klub színe­iben. Dr. Varjú Vilmos elnök beszámolójából idézve 14 szakosztályban 1300 sporto­lója volt az ESE-nck. Az elnök kiemelten felhívta a figyelmet a takarékosságra. Kiszállt a játékból és edző­ként kapcsolódott a pólóhoz Gyulavári Zoltán. Vezető edző lett a labdarúgóknál Kiss Ti­bor, a focisták /956-57-ben ismét az NB 7.-ben szerepeltek. A női kézilabdázók is NB I.-be jutással köszöntötték a jubiláló egyesületet, de ők sem tudtak megkapaszkodni az élvonal­ban. Neves birkózók - Laka­tos, Szombathy, Rácz - vonul­tak vissza a versenyzéstől az Egerben rendezett Artex Nagy díj on. Jól tartották a lépést a sak­kozók. A teniszezők női csa­pata is bekerült az OB 7.-be csakúgy, mint a kardvívók. Be­indult az Agriakon nevet viselő konfekcióüzem, ami az akkori Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnökhelyettesének, Tibor Ta­másnak is nagyott tetszett, mint gazdasági alapokat te­remtő kezdeményezés. Diá­koknak rendezett sportnapot az ESE. Labdarúgásban nyaranta visszatérő program volt a nem­zetközi Marlboro-kupd. Kül­földi sikerei után visszatért Egerbe Pócsik Dénes, aki az úszó- és vízilabda-szakosztály igazgatója lett. Kézilabdában Herczeg Béla lépett az edzői posztra. Az egyre szorító gaz­dasági helyzetet bizonyítja, hogy bevételt remélve, az ügy­vezetés bevezette a sportszol­gáltatást. (Folytatjuk) Fesztbaum Béla „Izgalmas” témákat is tárgyalt a Helasz-elnökség A hét végén - Várkonyi Ferenc főtitkár, levezető elnöki mű­ködése mellett - estébe nyúlt a Heves Megyei Labdarúgó Szövetség elnökségének évzáró ülése. Számos napirendi té­mát megelőzve először szomorú kötelességüknek tettek eleget a jelenlévők, amikor néma tiszteletadással emlékeztek a kö­zelmúltban elhunyt Bakondi Simon felsőtárkányi polgármes­terre, aki az ellenőrző bizottság tagja volt. Az „izgalmas” témák sorában előbb az Eger Városi Körzeti Labdarúgó Szövetség beszá­molóját értékelték, ami az 1997-98. évi körzeti bajnok­ság őszi szezonjának tapaszta­latairól szól. Bóta Zoltán szö­vetségi elnöknek viszonylag könnyebb dolga volt, mint kol­légájának, Kovács Lászlónak, aki a Gyöngyös körzet elnöke­ként kapott kérdéseket. A mátraaljai szövetség ve­zetője nem titkolta, hogy több dolguk volt az ősszel, mint ko­rábban, miután a Heves-Fü- zesabony körzet megszűnése megnövelte feladataikat. Ko­vács László részben magyará­zatot adott, de bátran vissza is utasította a szerinte jogtalan felvetéseket. Dr. Tóth László, a fellebbviteli bizottság elnöke azért szólt a vitatott eseteknél, mert kénytelen volt megállapí­tani: egyes helyeken eldurvult a légkör úgy a pályán, mint azon kívül, sőt szerinte egyes klubvezetők elfogultak bizo­nyos kérdésekben. Az utánpótlás-bizottság és az edzőbizottság beszámolója simább utat kapott, bár Váraly- lyay Miklós, az utóbbi testület elnöke kritikusan kezelte a programjaikról indokolatlanul hiányzó edzőket, akik ezért pénzzel bűnhődnek. Puhl Sándor, a játékvezetői bizottság elnöke elfogadta a kritikát, miszerint néhány bíró gyakorolhatna nagyobb aláza­tot a futball iránt. Maga is so­rolt néhány visszatérő hiá­nyosságot, s kilátásba he­lyezte: a nyáron változások lesznek a keretekben. Dr. Vass Géza, a Helasz el­nöke tájékoztatta az elnöksé­get az /WLS'Z-közgyűlésen tör­téntekről, valamint egyéb, a magyar labdarúgás egészével összefüggő kérdésekről. Elfogadták Várkonyi Ferenc előterjesztését, miszerint a megyei szövetség március 7- én tartja következő - évi ren­des - közgyűlését. A Helasz elnöksége az Eger körzetnek 700, a Gyöngyös körzetnek 75 ezer forintot szavazott meg rendezvényeik támogatására. Véglegesítették, hogy a me­gyei ifjúsági labdarúgók A- korosztályának válogatottjával Lukács György és Bodolai Ist­ván, a //-korosztállyal Horváth Tamás, Nagy László és Bárdi István, a C-korosztállyal pedig Gömöri Ottó és Jávorszki Zol­tán foglalkozik majd szakve­zetőként. Az utánpótlás ré­szére külön nevezéssel febru­árban rendeznek teremtornát. Az elnökség február 75-án tart ismét ülést. (fb) HEVES HÍRLAP EGEE, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÖZESAHONY, LÓK1NQ, PÉTEIVÁSÁRA VÁKOSOK ÉS KŐHZEltK NAFHAMA az Axel Springer-Magyarország Kiadói Kft. lapja. Felelős vezető: az ügyvezető igazgató. Felelős kiadó: KISS SÁNDOR, az AS-M. Heves megyei irodavezetője. Megbízott főszerkesztő: DR. KLOSS ANDOR Felelős szerkesztő: DR. SZALAY ZOLTÁN Szerkesztőség: Eger, Barkóczy u. 7. sz. 3301 (Pf.23.). Telefon: 36/413-644. Hirdetés: 410-880. Fax: 36/412-333 E-Mail cím: hmhirlap@mail.agria.hu Az előfizetők részére terjeszti ügynökségei révén az AS-M Kft. Heves Megyei Irodája. Árusításban terjeszti az ÉSZAKHÍR RT. 3530 Miskolc, Király u. 2. Telefon: 06-46/350-230. Előfizethető közvetlenül a Heves Megyei Hírlap kiadójánál 3300 Eger, Barkóczy u. 7. (Telefon: 36/413-644, fax: 36/412-333), a gyöngyösi (3200 Gyöngyös, Zöldfa u. 6., tel/fax: 37/311-697), a hatvani (3000 Hatvan, Kossuth tér 23., tel.: 37/341-598, fax: 37/341-051) fiókszerkesztőségben és a Hírlap ügynökségeinél, postautalványon és átutalással a következő pénzforgalmi jelzőszámra: OKHB RT. 10403507-35010708-70070000, valamint megrendelhető a kiadónál. Előfizetési díj egy hónapra 645 Ft, negyedévre 1935 Ft, fél évre 3870 Ft, egy évre 7740 Ft. Az árus példányok ára: 39 Ft. Az előfizetéssel kapcsolatos észrevételeket a területileg illetékes ügynökségekhez munkanapon 8 órától 16 óráig távbeszélőn és a Heves Megyei Hírlap kiadójához a 36/412-646 távbeszélőszámon 8-16 óra között kérjük bejelenteni, illetőleg levélben megküldeni. Előállítja az Egri Nyomda Kft. Eger, Vincellériskola u. 3. sz. Felelős vezető: Kopka László HU ISSN 0865-9109

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom