Heves Megyei Hírlap, 1997. december (8. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-13 / 291. szám

1997. december 13., szombat Horizont 11. oldal A munkavállalókra bízza a törvény a választást Nyugdíjpénztár a Hungáriánál Vizsgabáloznak a társastáncosok HATVAN - Várhatóan nem mindennapi látványos­ságot kínáló esemény hely­színe lesz vasárnap délután az újhatvani Liszt Ferenc Vasutas Művelődési Köz­pont - ismertebb nevén a Dali - nagyterme. A Grassalkovich Műve­lődési Központ által szerve­zett, nagy népszerűségnek örvendő társastánc-tanfo­lyam ezen a hétvégén ér vé­get, s a tanulók a 15 órakor kezdődő - színpompás gá­lának is beillő - vizsgabálon adhatnak számot az eddig tanultakról. Országos ranglistaverseny a megyeszékhelyen A legjobb amatőr táncosok randevúja velödési Köz­pont, illetve a B. V. B. Nyomda és Kiadó Kft. A szervezők szerint a ren­dezvény sike­rétől függ, va­jon lesz-e jö­vőre is orszá­gos ranglista- verseny Egerben. Az est meglepetése­ként fellép a latin-ameri­kai táncok amatőr és a standard tán­cok profi ma­gyar bajnoki párosa, s az Agria Tánc Sportegyesü­let junior ka­tegóriás páro­sai is. (elek) A Szűcsi István - Krinszki Andrea páros A belügyminiszter adta át a világszínvonalú fecskendők indítókulcsait Üj tűzoltóautót kapott a város A következő esztendőtől - a törvényben szentesített reform­nak köszönhetően - új nyugdíj- rendszer lép életbe hazánkban. Ennek legfőbb eleme, hogy minden munkavállaló maga döntheti el, milyen módon kíván részesülni a későbbi nyugellá­tásból. Az állami társadalom- biztosítástól kapja-e majd, vagy átlép az új, vegyes finanszíro­zású - úgynevezett felosztó-ki­rovó és tőkefedezeti - megol­dásba. Ez utóbbi esetben - a jogszabályi előírás értelmében - az egyéni nyugdíjjárulékát a magán-nyugdíjpénztárba fizeti, s ha eljön az ideje, akkor a nyugdíjpénztártól is kap nyug­díjat. Eszerint azok, akik már nap­jainkban is dolgoznak, szaba­don dönthetik el, melyik megol­dást választják, s ennek alapján tagjaivá válhatnak valamelyik nyugdíjpénztárnak is. A törvény értelmében a ma pályakezdők számára már köte­lező a nyugdíjpénztárba történő belépés. Ez mellesleg semmi­lyen többletköltséget nem je­lent, csupán a korábban a társa­dalombiztosításba fizetett egyéni nyugdíjjárulék egy ré­szének átcsoportosításával jár együtt. Igazából azoknak érde­mes a tb-rendszerben maradni, akik közel állnak a nyugdíjba- menetelhez. A nyugdíjpénztárak között egyik lehetőség a Hungária Biztosító Rt. Önkéntes és ma­gán-nyugdíjpénztára, amely 42 ezernél is több tagjával az or­szágban a legnagyobb. Amint a biztosítótársaság Heves megyei igazgatója, Sós Tamás tájékoz­tatta lapunkat, cége a nyugdíj- reform nyomán elsőként kap­csolódott be a nyugdíjpénztári rendszerbe. Alapvető elvként rögzítették még nyugdíjpénztá­ruk 1996-os megalakításakor a legnagyobb fokú nyitottságot. Kínálatuk hátterét az adja, hogy a HB hazánk piacvezető biztosítótársasága. Tulajdo­nosa, a német Allianz-csoport Európában több mint 21 ezer milliárd forintos vagyont kezel. Ez több, mint a nemzeti össz­termékünk (GDP) négyszerese. Nagy szaktudású munkatársak biztosítják a minél magasabb színvonalú szolgáltatást e téren is. Fontos tudni, hogy a HB nyugdíjpénztárában a belépő tagok aktívan képesek befolyá­solni nyugdíjuk nagyságát. Mindegyiküknek szavazati joga van, tehát érvényesül az önkormányzatiság elve. Ami­kor a pénztár tagja eléri a nyug­díjkorhatárt, többféle nyugdíj­szolgáltatás közül választhat. Az évek során felhalmozott pénzét felveheti egy összegben és járadék formájában, illetve a kettő kombinációjaként is. Megnyugtató lehet a jelentke­zők számára, hogy a társaság­nak már több mint 10 éves ta­pasztalata van az ilyesfajta biz­tosításokban, s az a tény is, hogy a HB Rt. Magyarország öt legnagyobb befektetőjének egyike. A tagok pénzéből kiala­kított fedezeti alapba 96 száza­lék kerül be, ha a befizetések egyénenként meghaladják a 60 ezer forintot évente. Nem utolsó szempont - hangsúlyozta a me­gyei igazgató —, hogy a tagok által befizetett tőkének csak csekély hányada szolgálja a működési költségek fedezését, így a megtakarított összeg a pénztártagok tőkéjét gyarapítja. A HB Rt. országos hálózatot épített ki, ami lehetővé teszi a rendszeres és folyamatos napi kapcsolattartást a biztosítottak­kal. Karácsonyi olvasókönyv Mint csillag ül... „S karácsony párás, szép tehén-szeme/ mint csillag ül december térdire." - Takács Gyula szép, az ünnepeket idéző versével kezdődik a Karácsonyi Olvasókönyv. A Holló és Társa Kiadó kicsiknek szóló kiadványa a legszebb alkalmi versekből, novellákból ad válogatást. A szerkesztő T. Aszódi Éva egyebek mellett Nagy László, Weöres Sándor, Hans Fallada, Ludwig As- kenazy írásaiból válogatott. De Jókai Mór, Kosztolányi Dezső, Ady Endre sorai éppúgy helyet kaptak a gaz­dagon illusztrált kötetben, mint Tordon Ákos, Hárs László és Tandon Dezső so­rai. A fiataloknak szánta a ki­adó az Oxford Cambridge sorozat legújabb, a régészet­ről szóló kötetét. EGER - Szombaton először ad otthont a megyeszékhely or­szágos ranglistaversenynek standard táncokból. E rangos eseményből - melyen a „B”, „A” és „S” kategóriás táncosok indulhatnak - évente hármat rendeznek az országban. A Pásztorvölgyi Gimnázium ad otthont az I. Mátrametál-kupá- nak, melyet 11 órától „C” és „B” osztályos standard- és la- tintánc-verseny előz meg. A rangsoroló verseny 17 órakor kezdődik, amin 16 páros indul a helyezésekért és az azo­kért járó pontszámokért. Me­gyénket az Agria Tánc Sport­egyesület színeiben induló Szű­csi István és Krinszki Andrea Sonder osztályos táncosok képviselik. A rendezés jogát az Agria Tánc Sportegyesület pályázat útján nyerte, s a szervezésben nagy segítséget nyújtott a siroki Mátrametál Kft., illetve Eger Önkormányzata. A támogatók között a Heves Megyei Hírla­pon kívül még szerepel az Ag­nes Virágszalon, a Megyei Míí­GYÖNGYÖS - A kormány legutóbbi felmérése szerint ha­zánkban a tűzoltóságok több mint egy évtizedes átlagélet- korú alaptechnikája túlnyomó részben cserére szorul. Ezen belül a jelenlegi gépjárműfecs- kendő-állomány kétharmadát kell megújítani, aminek össz­költsége 8 és fél milliárd forint. Az erre vonatkozó döntés alapján pályázatot írtak ki, amelyre nyolc pályázó félszáz változattal jelentkezett. A mű­szaki-technikai színvonalat, a beszerzési árat és a fizetési fel­tételeket is figyelembe vevő el­bírálást követően végül mind­két - a 2000 és a 4000 literes - kategóriában a Rosenbauer In­ternational Ag. által Mercedes- alvázakra épített típusok lettek a „befutók”. Tegnap Kuncze Gábor koalí­ciós miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter 31 település polgármesterének és tűzoltópa­rancsnokának nyújtotta át a vi­lágszínvonalú járművek indító­kulcsát. Megyénkben Gyön­gyösre esett a választás, így a város új tűzoltógépjármű-fecs­kendővel lett gazdagabb. Megtudtuk: a most átadott eszközöket a következő két év­ben újabbak követik; számuk az ezredfordulóra várhatóan el­éri a kétszázat. (t. o.) Végszavazás előtt a nonprofit törvény többször átdolgozott tervezete A mi kis civil (szervezeti) ügyeink Alig pár nap van hátra a nonprofit törvény végső szavazásáig. Több mint egy éve folyik az ádáz vita a különféle tervezetek körül, aminek mai eredménye - ha ugyan annak tekinthető - egy alaposan kilúgozott törvényjavaslat és 298 módosító indít­vány a végszavazás előtt. Még az is elképzelhető - vélekednek a borúlátók -, hogy az egész koncepciót elveti a Parlament. A rendszerváltozás éveinek joghézagaiban elszaporodott alapítványok egy része valóban azzal a céllal jött létre, hogy az állami vagyont magánkézbe mentse át. Az Állami Számve­vőszék kimutatása szerint sző­rén-szálán el is tűnt 26 milliárd forint. A nagy csalások ideje ugyan lejárt, a civil szférában azonban változatlanul nagy a káosz. Az alapítványok másik és nem is jelentéktelen része ugyanis az állami költségvetés sarcai elől menekülő intézmé­nyek érthető védekezési for­mája. A nonprofit törvény ki­dolgozói rendezni kívánták volna „közös dolgainkat”, hogy a valóban közhasznú szerveze­tek szabályozottan és biztonsá­gosan láthassák el a feladatokat - sok esetben az állam helyett is. Az eredeti tervezet már a múlté. Megbukott, és újra kel­lett írni az egészet. A második változat tavaszra készült el, az­óta ezt is sikerült ízekre szedni. Kiemelten közhasznú Mindenekelőtt a közhasznú tevékenység mibenlétét kellett volna meghatározni. Csanády Dániel, a Művelődési és Köz­oktatási Minisztérium által megbízott törvény-előkészítő munkacsoport tagja szerint természetes, hogy ez a vita még mindig nem zárult le. S még az is elfogadható, ha csak átmeneti egyezséget lehet majd kötni e kérdésben, hiszen a civil szer­vezetek a folyton változó társa­dalmi igényeket szándékoznak kielégíteni. A lehetetlennel egyenlő a kedvezményezett te­vékenységeket „örök időkre” lajstromba venni. Egy támpont ugyan volna, nevezetesen a KSH által a vállalkozások szá­mára kialakított Gazdasági Te­vékenységek Egységes Ágazati osztályozási Rendszere (TE- ÁOR), ám a nonprofit szerveze­tekre éppen az a jellemző, hogy nem vállalkozások. Nincs jobb megoldás, minthogy a parla­ment alakítson ki egy mára ér­vényes tevékenységi listát. Kettő lett az ötből Eredetileg öt kategóriába so­rolták volna a nonprofit szerve­zeteket. Mostanra ez a besoro­lási rendszer is egyszerűsödött: közhasznú és kiemelkedően közhasznú szervezetekre. Egy harmadik kategóriába azok a szervezetek tartoznak majd, amelyek nem közhasznúak ugyan, de kölcsönös hasznúak, más néven önsegélyező szerve­zetek. Az új kategóriák nagy előnye, hogy az adókedvezmé­nyek szempontjából megszün­teti az indokolatlan megkülön­böztetést egyesületek és alapít­ványok között, így mindenki élhet az adókedvezménnyel, aki egyébként a törvény szabta fel­tételeknek megfelel. A kedvezményezettek sorába kívánkoztak a szakszervezetek is, Ám lévén kölcsönös hasznú szervezetek, a parlamenti bi­zottságokban elvetették a kéré­süket. „Nyertek” viszont a köz­testületek, így a kamarákat is megilletheti a kedvezmény a törvény hatályba lépése után. Adomány vagy támogatás Néhány alapfogalom tisztá­zásával azonban adósak még a jogalkotók. Máig sem tudni ugyanis, mit jelent az adomány, és mit a támogatás. Az adótör­vényekben használt definíció szerint az adományozás valami­lyen célra rendelt ingyenes jut­tatás. A támogatás azonban nem feltétlenül ingyenes, szol­gáltatással is viszonozható pél­dául. E homályos, többfélekép­pen értelmezhető fogalmak nemcsak visszaélésre adhatnak okot, hanem alaposan megne­hezítik az adományozó és a megadományozott dolgát is. Á tervezet szerint sikerült nagyobb adókedvezményt kial­kudni azok számára, akik fo­lyamatosan támogatnak egy- egy szervezetet. A javaslat sze­rint azok, akik vállalják, hogy négy éven át változatlan össze­get adományoznak egy-egy közhasznú szervezetnek, na­gyobb adókedvezményben ré­szesülnének. A felek szerződést kötnének, a többletkedvezmény pedig 1999-től illetné meg a tartós adományozót. A közhasznú szervezetek gazdálkodására vonatkozó sza­bályokban nincs jelentős válto­zás - egyelőre. Rájuk továbbra sem a számviteli törvény, ha­nem a szinte mindenki által kri­tizált kormányrendeleti szabá­lyozás vonatkozik. Van viszont egy új kötelezettség, a köz­hasznúsági jelentés, amit az éves beszámolóhoz kellene a szervezeteknek csatolni. Ez je­lentős előrelépés volna, ha a ja­vaslat arról is részletesen ren­delkezne, hogy mindezt milyen formában kell elvégezni. A közhasznú szervezetek műkö­dését, gazdálkodását ismertető adatok nyilvánossága dicsére­tes követelmény, hiszen így a polgárok betekinthetnek a szer­vezetek gazdálkodásába, azo­kat összehasonlíthatják, és mindezek alapján dönthetnének arról, melyik szervezetet támo­gatnák inkább. Mit jelent a nyilvánosság? Ma azonban még nem egyér­telmű, mit jelent a nyilvános­ság, hová kell megküldeni ezt a jelentést és arról sem szól a fáma, elmulasztása milyen szankciókkal jár. Hasonló zava­rok vannak az úgynevezett ösz- szeférhetetlenségről szóló pa­ragrafusok terén is. Az már tisz­tázott, hogy ki nem lehet vezető testület tagja, illetve ki nem ve­het részt azok határozatainak meghozatalában. Az is eldön­tött kérdés, hogy a közhasznú szervezet vezetőjének jeleznie kell, ha másutt is betölt hasonló tisztséget, s ha már egyszer „si­került” csődbe vinnie egy non­profit szervezetet, két évig ne vállalhasson ilyen tisztséget. Ám az valahogy elült a viták hevében, hogy milyen büntetés jár ennek elmulasztása esetén. Aligha van egyetlen paragra­fusa is a készülő törvénynek, amelyre mindenki áment mon­dott volna. A civil szervezetek belefáradtak már az örökös ja­vaslattételekbe és átdolgozá­sokba. A törvény szövegezői nemkülönben. Már azt sem tud­ják, mi lenne jobb: ha túllenné­nek a végszavazáson, vagy ha halvány reményekkel folyta­tódna a huzavona. Bozsó Bea Tőzsdei hullámlovaglás Csupán keddig tartott a tőzs­dén a fölfelé menetelés, azt követően a papírpiac vissza­tért az őszi kerékvágásba. Csütörtök már egyenesen fe­kete napnak bizonyult: az ár­folyamok 6 százalékos esése nyomán ismét 7000 pont alá csúszott a BÉT hivatalos tőzsdeindexe. Pénteken újra visszatért a hossz; az index javult és ismét 7000 pont fölé kapaszkodott. Az elmúlt hetek tőzsdei vi­harai idején komoly aggály­ként vetődött fel, hogy a ma­gyar piac túlértékelt. Azóta azonban bebizonyosodott, hogy Magyarország továbbra is élvezi a külföldi befektetők bizalmát. Ezért a kilátások - a hét második felében bekövet­kezett erős korrekció ellenére - továbbra is kedvezőek. Kedden 940 forint környé­kén tetőzött a Matáv, majd ár­folyama csütörtökön 880 fo­rintra esett. A hét utolsó tőzs­denapjára feltámadt, záróára 930 forinton állt. A hét elején megközelítette a 7000 forintot a Borsodchem árfolyama, a hét végére azon­ban előbb gyengült, majd is­mét erősödött. Esetében az elemzők - eltérően a TVK-tól - 1998-ban az eredmények javulására számítanak. A Pick-részvények árfo­lyama 14 000 és 12 600 forint között ingadozott. Az intéz­mények részére kibocsátott új részvények ára 13 000 forint volt, a heti záróár 12 800 fo­rint. Szakvélemények szerint 13 000 forint alatt a Pick megvásárlása jó befektetés­nek látszik. Hegedűs András Fejlődő és lemaradó régiók sorrendje Háromszoros különbség A KSH legújabb, a tavalyi GDP területi megoszlását elemző kiadványa szerint nőtt a közép-magyarországi és a nyugat-dunántúli régió előnye, miközben Dél-Du- nántúl és Eszak-Magyaror- szág az átlagosnál alacso­nyabb ütemben fejlődött. Az ország bruttó hazai termé­kének 41,8 százalékát a fővá­rost és Pest megyét is magá­ban foglaló közép-magyaror­szági régió állította elő. A te­rület 1995. évi részesedése 40,3 százalék volt. Az egy lakosra jutó hozzá­adott érték 1996-ban átlago­san 672 ezer forint volt. A legmagasabb és a legalacso­nyabb teljesítmény közötti különbség tovább nőtt 1995- höz képest: Budapesten 3,3- szor akkora volt az egy főre jutó GDP, mint Nógrádban és Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyében. Az átlagos és az attól 10 százalékkal elmaradó cso­portba tartozó kilenc megye szélső értékei között mind­össze 50 ezer forint az eltérés. Az egy főre jutó GDP alap­ján képzett sorrendben a me­gyék többsége megőrizte po­zícióját: az élen a főváros, il­letve Győr-Moson-Sopron, Vas és Fejér megye áll, vi­szont Nógrád és Szabolcs- Szatmár-Bereg megye hátrá­nya némileg nőtt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom