Heves Megyei Hírlap, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-20 / 271. szám

1997. november 20., csütörtök Az Olvasók Fóruma 13. oldal Postabontás Rendben zajló temetés. Mos­tanában az újságokban csak elmarasztaló cikkek olvasha­tók. Pedig akadnak olyan szol­gáltatások, amelyekkel elége­dett a megrendelő. Nagymamám temetésekor a Heves Megyei Temetkezési Kft.-hez fordultunk. Nagyon készségesek és segítőkészek voltak. Szép fenyőkoporsót vet­tünk igen alacsony áron, és a hozzá tartozó kellékek sem vol­tak drágák. A temetés rendben és csendesen zajlott, amit meg­köszönünk a kft. dolgozóinak. Kocsis Tibor Eger, Régi Cifrakapu út 30. * Első a szolgálat. Lapunkban korábban vita formálódott Hopka Béláné egri igazító sza­bónő és kollégánk. Pécsi István között, aki kritizáló glosszájá- ban kifogásolta a javításra vitt bermudanadrág felhajtásának árát. Megemlítette, hogy szám­lát, illetve nyugtát sem kapott. Ezt is nehezményezte az érin­tett fél, és szerkesztőségünket felkeresve a tömbbel igazolta, hogy ilyen létezett. A másik fél viszont továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy ilyet nem kapott. Újságunk a témát lezártnak tekinti, hozzáfűzve: mindenek előtt való az udvarias, körülte­kintő, figyelmes szolgáltatás. 'sin® TRIÓ BÚTORÜZLETEK: Eg-er. Mátyás K. út 76. Tel.: 36/412-622 Pacsirta út 3. Tel.: 36/428-530 SZUPER AKCIÓ a Trió Bútorboltokban 1997. november 25-ig! Fotelágyak .........9.400 H everők..............13.800 F ranciaágyak.... 23.500 Minden szekrénysor és ülőgarnitúra árából 5 5.000 Ft kedvezmény § ÓRIÁSI SZÖVETVÁLASZTÉK, RÖVID SZÁLLÍTÁSI HATÁRIDŐ. Választékunknál csak a kedvezményeink nagyobbak! Nyitva: 9-18, Szó: 9-14 Huszáros vágás a Matávtól A minap igen kellemetlen meglepetésben volt részem. A tisztelt Matáv képviselőjének sok aláírásával, 1997. szep­tember 15-i keltezéssel kap­tam egy értesítést, melyben közlik velem, mint előfizetővel, hogy ikerállomással rendel­kező távbeszélő-állomásomat 1997. október l-jével kezdő­dően műszaki okok miatt főál­lomássá alakítják át. Az átalakítás folyamatosan történik december 31-ig. An­nak idején, az ikerállomás ki­építésekor az ikertárssal meg­egyeztünk, hogy a hálózathoz szükséges utcai oszlop állítá­sának költségét közösen áll- juk, és azóta közösen használ­juk a vonalat. Eddig semmi zavaró kö­rülmény nem volt, még mű­szaki gondok sem jelentkez­tek. így az állomás átalakítá­sát nem kértük, hiszen az igé­nyeinket eddig kielégítette. Miután egyértelmű szolgál­tatásról (és nem szívességről) van szó, a fizető fél kérése az parancs, azaz az szabhat felté­teleket, aki fizet. Vagy egy egyszerű értesítéssel át lehet a jogok fölött nyúlni? Közlik, hogy az átalakítás­sal egyidejűleg a havi előfize­tési díj is változik. Az eddigi 520 Ft + áfa 130. Az együtt 650 Ft helyett 960 Ft + AFA 240 Ft. Ez együtt 1200 Ft lesz. Nos, a különbözet havi 550 Ft, ami 84,6 százalékos növe­kedést jelent. Évi kihatása 6600 Ft, de miért? „Csak”!!! Inflációt csökkentő lépés? Aligha! ígérik, hogy az átalakítás díjmentes lesz, és minőségileg jobb szolgáltatást nyújtanak. Ennyi pénzért el is várható lenne, de erősen vitatható kér­dés: arányban álló-e a növe­kedés a csupán ígért és meg­foghatatlan többlettel? Vajon hány ikerállomásról van szó csupán a megyében? Lehetséges, hogy nem csupán csoportérdek húzódik meg mögötte? Aztán a NATO-hoz és az EU-hoz történő csatlakozá­sunk érdeke úgy „kívánja”. Mert ugye akkor úgy mindjárt más!!! Szerény észrevételemnek azt a címet adnám, hogy BRAVÓ, MATÁV! HUSZÁ­ROS VÁGÁS LESZ! Maradok tisztelettel: Enyedi László Heves Három család levitte a fagyasztót Az Eger, Napsugár utca 18. szám alatti ház lakói a kö­vetkezőket írták cikkünkre: „Döbbenettel vegyes felhá­borodással olvastuk Jámbor Ildikó „Energia az alagsor­ban” című irományát, amely a Hírlap 1997. 10. 04-i számá­ban jelent meg. Azért hábo­rodtunk fel, mert mi vagyunk azok a szomszédok, akikről a cikkben szó van. Valóság­alapja annyi: a házból három család a közös tárolóban tartja a fagyasztóládáját - a ház la­kóinak és a lakásszövetkezet gondnokának tudtával, saját lakásunkból levezetve az ára­mot. Történt ez két éve, s nem értjük, tisztelt lakótársunknak miért most tűnt fel ez?! Szeretnénk megérdeklődni, hogy egy újságírónak akkor is muszály-e (sic) írnia, ha nincs témája, így kénytelen magá­nak kreálni, és ha már kreált, köteles-e annak valóságtar­talmáról meggyőződni? Van-e újságírói etika, s ha igen, az erről is szól-e? Tisztelettel: Felföldi András és cs. Végh István és cs. Farkas Imre és cs. * Az újságíró számára többnyire az élet kreálja a témákat. Nem muszáj megírni mindent, csu­pán ha az ember belső vagy külső késztetést érez. Az is tény, az áramlevezetés fényé­ről és mikéntjéről (a födémet megfúrva vezették le a vil­lanyáramot) nem tudtam, nem tájékoztattak erről. Sajnálom, hogy az írás tartalmát szom­szédaim magukra vették. Úgy vélem, a társadalmi szituáció­val van baj, ha az emberek akár helyszűke miatt, akár az iszonyatos terhet jelentő ener­giaköltségek miatt keresnek külön megoldásokat. (Az EMASZ-nál ugyanis elmond­ták: a lakáson kívüli energia olcsóbb.) Talán jobb lett volna, ha más házakról írok, mert hogy a jelenség létezik, azt az is bizonyítja, az írás megjelenése után többen meg­állítottak: tapasztalatuk meg­egyezik a leírtakkal. Jámbor Ildikó Mindennapi Perpatvaraink - A Jogász Válaszol Melyek az önerős lakásépítés csapdái? Olvasónk reménykedve kap­csolódott be az egyik hazai építési és befektetési részvény- társaság önerős lakásépítési programjába. A szerződés alá­írása után családjával együtt türelmesen várta a társasház felépülését, s pontosan fizette a vételár részleteit meg a köz­üzemi hozzájárulást. Az első meglepetés akkor érte, amikor az önerős lakás­építő közösség közgyűlésén valaki szóvá tette, hogy a mű­szaki átadás határidejét a szer­ződés nem tartalmazza. Az rt. - kivitelezői csúszásokra hi­vatkozva - nem tudott végle­ges határidőt ígérni. Kétéves késedelem után végre az első házat szerkezet­készen átadták a vevőknek, ám azok döbbenten tapasztalták, hogy az eredeti és általuk jó­váhagyott tervektől merőben eltérő, rossz elhelyezésű, kül­lemében is csúnya szalag­házba költözhetnek be. Már aki tud. Mert a külső falak ki­felé dőlnek és hosszában re­pedeznek; a cirkogejzír ké­ménycsöve hiányzik, a vizes­blokkban nem folyik le a víz, az ajtók nem nyílnak... Mit tehetnek a pórul járt vevők? Többségük már a teljes vételárat kifizette. Esetünkben az építőközösség tagjai azt tet­ték, amit az ésszerűség diktált, hogy veszteségük megtérül­jön: szerződésszegés jogcímén polgári pert indítottak a kivite­lező ellen. Hibás és késedel­mes teljesítés miatt kártérítést kértek. Ekkor újabb meglepő fordulat következett. Az rt. le­velet küldött az érdekelteknek, amelyben tudatta, hogy a vé­telárat utólag, három hónapra visszamenőleg 33 százalékkal megemeli, s felszólítja a cím­zetteket a rájuk eső összeg megfizetésére. Az ügy végkifejlete persze, már valószínűleg nemcsak szereplőinek szolgál tanulsá­gokkal. Dr. Lajer Erika (FEB) Dr. Galambosra Boda Terézia tolmácsolta lapunknak Kiss József kérését, amely szerint a mellékelt fényképet és az alábbi szöveget jelentessük meg. íme, helyt adtunk a kérés­nek, s az alábbiakban közöljük az üzenetértékű sorokat: „Szü­lettem Szihalmon 1906. július 9-én. Feleségemmel 62 évig él­tem házasságban. Van egy lányom, egy unoka, két dédunoka és egy ükunoka. Jelenleg Bélapátfalván, az Idősek Otthonában töltöm napjaimat. Kiss József, Bélapátfalva.” Az alkotó diákok megköszönik Zárókiállítás után a rajzakadémiások A Gyermekek Rajzakadémiája, illetve az idei zárókiállítás résztvevői köszönetüket fejezik ki mindazoknak, akik hozzájá­rultak az impozáns rendezvény sikeréhez, Eger, Heves megye jó hírének öregbítéséhez. A Környezetvédelmi és Terü­letfejlesztési Minisztérium véd­nökségét élvező rajzakadémiát és szimpóziumot, a hozzá kap­csolódó kiállítást az egri Gár­donyi-kertben - Király Krisz­tina tanársegédi közreműködé­sével - Dohnál Tibor festőmű­vész valósította meg. Az országos hímek örvendő kezdeményezés sokak szimpá­tiáját váltotta ki. A segítségükkel eddig köz­reműködők: Megyei Művelő­dési Központ, Rádió Eger, He­ves Megyei Hírlap, Heves Me­gyei Nap, Egri Közgazdasági Szakközépiskola, Felsőtárkányi Néptáncegyüttes, EV AT Rt., Sütker Rt. Eger, HESI Kft. Eger, Svéda Pékség Eger, GRAMPUS Bt. Eger, Szent Já­nos utcai Baromfibolt Eger, Er­délyi Mihály, Barta Bálint Eger, Cola-Cola Amatil Gyön­gyös, Pepsi-Cola FÁÜRT Gyöngyös, ÉLPAK Kft. Gyön­gyös, Gyöngyszöv Áfész Gyöngyös, Detki Keksz Kft. Halmajugra, Szamos Marcipán Pilisvörösvár, SPAR Magyar- ország Kft. Bicske, Print-Ker Plusz Szeged, Észak-PIÉRT Miskolc, East-West Papír-Író­szer Eger, Molnár és Társa Nyomda Kft. Eger, Kondi Salá­tabár Eger, Centrum Ámház Eger, Csépányi és Társai Kft. Gyöngyös, Elefanto Pizzéria Eger, Pizza Club Eger, Stella Pizzéria Eger. A műemlékvédelmi hivatal szemléletéről Nem én minősítem a hivatalt Olvasónk idézett a miniszteri biztostól A Heves Megyei Hírlap 1997. szeptember 2-i számában örömmel olvastam az „Újjászü­letik a Károlyi-kastély" című cikket, amelynek alapja az a tá­jékoztató levél volt, melyet én küldtem önöknek. Korrektnek tartom, hogy megszólaltatták a másik felet is. Nem örültem viszont annak, hogy személyemnek tulajdoní­tottak egy olyan mondatot, amelyet én csak idéztem Varga Kálmántól, a műemlékek mi­niszteri biztosától: „A műem­lékvédelmi hivatal szemlélete szélsőségesen konzervatív, sokszor nem találják meg az egészséges kompromisszumot a gazdasági valóság és az ér­tékmegőrzés között.” (A forrás a pontosság kedvéért: Riba Ist­ván „Fizetési meghagyás” című cikke. HVG, 1997.06. 28.) A nevezett hivatalt nem én minősítettem, mint azt cikkük sugallta! Balázs Attila igazgató Kastély Hotel, Parádsasvár Inkább segélyezni kellene őket, nem szankcionálni Nyílt levél a „Mit veszít Eger idegenforgalma a feketeszobáztatókkal?” című íráshoz A szerző, egyetértésben az ide­genforgalmi és kereskedelmi iroda szakembereivel, az úgy­nevezett feketeszobáztatókat teszi felelőssé a város idegen- forgalmi bevételének a meg­csappanásáért. Ezért szüksé­gesnek látták felkérni azon la­kosokat, akik magánszálláshe­lyek idegenforgalmi célú érté­kesítésével foglalkoznak, azaz fizetővendéglátással, hogy je­lentkezzenek nyilvántartásba vételükért. Ezzel az önkor­mányzat munkáját is megköny- nyítik, mert ily módon fogják megtudni, hogy hányán és mi­lyen módon foglalkoznak e te­vékenységgel. Az ily módon „vállalkozóvá” vált egyén azt nyeri, hogy különböző osztá­lyokba sorolhatja be magát, me­lyet a hivatal ellenőriz. Aki a saját érdekében még ennyit sem tesz meg, az szá­molhat 30 ezer forintos pénz­bírsággal, mert kivonta magát az idegenforgalmi adózás alól, mely „stikli” évente mintegy 3-4 millió forint bevételtől a várost fosztja meg, és ezenkívül számolhat az APEH és a tb szankcióira is. Ebből a bevételből fedezni lehetne a tájékozódást segítő útbaigazító táblák, prospektu­sok, katalógusok, programok stb. költségeit, és általa elérhet­nék, hogy az ide látogató turis­ták nemcsak átutazó vendégek legyenek, hanem hosszabb időt töltsenek el a városunkban! A helyzet tragikomédiája az, hogy a lakosok fenyegetésével és szankcionálásával még nem fogják vonzani a turistákat, ha­nem jó magyar szokás szerint a tehetetlenségük palástolására keresnek bűnbakot. Akik fizetővendéglátással foglalkoznak, azokról eddig is volt és ma is van nyilvántartá­suk. Akiket pedig feketeszobáz- tatóknak neveznek, azok a lét­minimum alatt tengődő azon szerencsétlenek, akik rendel­keznek még önálló lakással és képesek arra, hogy magukat még jobban összehúzva, az egyetlen szobájuk kiadásával egészíthessék ki a betevő min­dennapijukat. Ezek a szeren­csétlenek azért kerültek fekete­listára, mert az egyébként is be­szűkült adómentes mellékkere­seti kvótájukat a felemelés he­lyett néhány év előtt eltörölték egyetlen tollvonással. Ezeket az embereket inkább segélyezni kellene, és nem azért szankcio­nálni, mert még nem vetemed­tek bűnözésre. A 14-17 ezer fo­rint keresetből vagy ugyaneny- nyi nyugdíjból az öregek képte­lenek megélni, és a mellékkere­setre rákényszerültek, mert élni akarnak. Az APEH vérszívó módon a létminimum alatt élők mellék- keresetét, sőt még a szociális segélyt is adózandó bevételnek tekinti, és összegezve az egé­szet, 20-40 százalékos adókive­téssel sarcolja. Alapvető hibának kell lenni, ha az ide látogató turista az IBUSZ, a szállodai szolgáltatás igénybevétele helyett ezeket az egyszerű szálláshelyeket vá­lasztja, és ezzel még nem tölt itt több éjszakát a turista, ha a ha­talom képviseletében, korbács- suhogtatással riogatják a város lakosait. Gondoltak-e arra, hogy a magasra srófolt szállodai árak arányban vannak-e a szolgálta­tásukkal? Vagy a konyhájuk megfelelő színvonalú-e az ára­ikhoz képest? Vagy arra, hogy az egyes vendéglőkben a fize­téskor még be is csapják a kül­földieket? De különösen arra, hogy a vendég ne kényszerüljön az au­tójában aludni, mert különben ellopják azt? A rendőrség pedig csupán bottal üti a tolvajok ki­hűlt nyomait? Gondoltak-e arra, hogy őrzött parkolóhelye­ket szervezzenek, legalább a fürdő két végén, ahol olcsón, mondják 6-8 órás parkolási dí­jért őriznék meg a vendégek au­tóit? Sok egyéb mellett ezekkel érhetnék el, hogy több vendég- éjszakát töltsenek itt az ide lá­togató turisták. Vass István nyugdíjas Eger, Nagyrét u. 18.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom