Heves Megyei Hírlap, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-27 / 277. szám
1997. november 27., csütörtök Hatvan Es iőmivri Körzete 5. oldal Gesztus a község időseinek Klasszikus alkotások a videoklub műsorán HORT - A település önkormányzata már a szeretet ünnepére készül - tájékoztatta lapunkat Kassa László polgármester. A község első embere elmondta: a nyugdíjasklub csaknem hetven tagja ezer-ezer forint értékben karácsonyi csomagot kap ajándékba. Várhatóan hasonló gesztussal örvendeztetik meg az idősek klubjának tagjait és a szociális étkezésben és ellátásban részesülőket is. Ugyancsak horti hír, hogy videofilmklub-előadássorozat indul a helyi könyvtárban. Az érdeklődők kéthetenként pénteken 17 órától megtekinthetik - többek között - Murnau Az utolsó ember, Richardson Dühöngő ifjúság, Weir Holt költők társasága és Hudson Tűzszekerek című filmalkotásait. Az előadásokat - amelyek díjtalanul látogathatók - beszélgetés követi Monori Zoltánnak, a TIT hatvani irodavezetőjének a közreműködésével. „Beszervezett” népdalosok APC - A helyi népdalkor csatlakozott a Heves Megyei Nyugdíjasok Érdekvédelmi Szervezetéhez. A hagyomány- őrzők ennek köszönhetően részt vehetnek a megye által szervezett programokon, s folyamatosan tájékoztatást kapnak az országos rendezvényekről is. Jó hír, hogy a fellépésekre a dalkört azok a falubeliek is elkísérhetik, akik nem tagok ugyan, de szívesen vesznek részt a közös eseményeken. Megtudtuk: a népdalkor nem „zárt” társaság, így közéjük állhat bárki, aki rendszeresen látogatja rendezvényeiket. Mivel igazi közösség kialakításán fáradoznak, az sem feltétel, hogy a pártoló tag nyugdíjaskorú legyen. Ami a közelmúlt történéseit illeti, a lelkes nótázók közreműködtek a jobbágyi honvédség ünnepélyes állo- mánygyülésén, s szerepeltek egy belügyminisztériumi rendezvényen is. Tűzoltók a város felett, avagy: Víz helyett - fűrésszel HATVAN - A minap igencsak meglepődtek a helybeliek, amikor a Grassalkovich Művelődési Központ tetőzete felett tűzoltólétrát láttak magasodni az ég felé. Lidérces emlékeik azonban .hamar, elpárologtak, midőn felfedezték, hogy a lángőrök ezúttal sokkal békésebb tevékenységbe kezdenek, mint azon az ominózus, két és fél évvel ezelőtti hajnalon... Ezúttal ugyanis csupán a fák koronáját kellett megtisztítaniuk..az idő előtt elpusztult gallyaktól. Sólymok és héják a gombosi határban Gallyat vágni sem veszélytelen „mutatvány” FOTÓ: T. 0. HATVAN - Az elmúlt hét végén sólymok, héják, karvalyok és szirti sasok lepték el a nagygombosi határt. Itt tartotta ugyanis a Magyar Solymász Egyesület vadászattal egybekötött országos találkozóját. Hazánk szinte minden tájáról érkeztek vendégek, sőt Németországból és Szlovákiából is. Az első nap reggelén beszélgettem Bérces Jánossal, az egyesület titkárával. Elmondta, hogy jó kapcsolatban állnak a Nagygombosi Vadásztársasággal, vendégszeretőek a hatvaniak, s kedvező a terület is.- Valaha a királyok sportja volt a solymászat... - fordultam a titkárhoz.- A solymászat nem más, mint a ragadozó madarakkal történő vadászat - válaszolta Bérces János. - A sólymokon kívül héjákkal, karvalyokkal és sasokkal is vadászunk. A mi fegyvereink ezek a ragadozó madarak, amelyek az ősi, természetes stílusban szerzik meg táplálékukat. Nem azt jelenti, hogy éheztetjük őket, sőt naponta foglalkozni kell velük. A régebbi időkben valóban a királyok sportja volt. Egy hétköznapi ember nem engedhette meg magának, sőt a klasszikusan vett solymászatot ma sem.- Hogyan történik a madarak befogása és idomítása?- Védett madarakról van szó, tehát az engedélyek beszerzése a legelső feladat. Elsősorban a héják esetében kell jogot szerezni a befogásra, de a madarak többségét tenyésztjük. Ez utóbbi célja, hogy vadászatra alkalmas madarak kerüljenek ki, s az is fontos, hogy a kipusztulás szélén lévő fajokat pótoljuk. Az idomítás előtt a tartóhelyet kell kialakítani, a megfelelő takarA vadászatot eligazítás előzi meg Sági Oszkár és kétmilliót érő madara mányokkal együtt. A tollak be- száradása után kezdődik az évezredes múltra visszatekintő idomítási forma. Baráti kontaktust kell teremteni, ahol a madár gazdájának tekinti az embert. Az elmondottakról e sorok írója is meggyőződhetett a vadászat alkalmával, melyet eligazítás előzött meg. Itt beszélték meg - a hatvani alkotótáborban - a röptetési sorrendet. A nagygombosi határ jó ismerői - Kocsonya László elnök vezérletével -, Menyhárt András, Balázs-Piri Andor és Huszár Zoltán hivatásos vadászok kísérték el a vendégeket. Köztük volt Sági Oszkár szirti sas madarával, melynek eszmei értéke kétmillió forint. Külön csoportban mentek a solymá- szok, a tojó héjások a sasokkal, és a hím héj ások. Láthattuk, amint Kovács István érsekvadkerti solymász Liza nevű hároméves tojó héjája leterített egy nyulat. Több fácán és nyúl is karmok közé került. Fáczán Attila FOTÓ: FÁCZÁN ATTILA A dolgozók évek múltán sem „hajlandók” tudomásul venni a cég megszűnését A Magüzem a Zöld Kunyhóba ^öltözött” Manapság nem a megható történetek korát éljük. Ha pedig egy üzem léte vagy nemléte kerül szóba, már-már természetesnek vesszük az ezzel járó hercehurcát. Éppen ezért hihetetlen, de igaz: akad egy cég, amelynek dolgozói évekkel az érdemi munka megszűnését követően is rendszeresen összejönnek, hogy néhány órára visszaforgassák az idő kerekét. SELYP - A több mint két évtizedes folyamatos termelés után a felszámolás sorsára jutott Magüzem fénykorában irigyelt munkahelynek számított a környéken. Köszönhetően az ottani oldott légkörnek, a kollektíva családias hangulatának. Volt időszak, amikor csaknem ötvenen dolgoztak itt. Mindenki igyekezett eleget tenni feladatának, s eszébe sem jutott senkinek azon töprengeni, mi lesz, ha majd a kapura végleg lakat kerül. Akkor talán még az sem fogalmazódott meg bennük, hogy micsoda nagyszerűen összeforrott közösséget alkotnak. Megdöbbentek, amikor hirtelen apadni kezdett a munkába sietők száma. A rettegés napjai voltak ezek. „Vajon én mikor kerülök sorra?” - kérdezték az ideig-óráig még maradók, nagyon is tisztán látva az elkerülhetetlent, ami hamarosan valóban bekövetkezett. De lám, talán még ebben a kiüresedett világban is léteznek elszakíthatatlan kötelékek? A jelek szerint igen! A négy égtáj felé szétszóródott „magüzeme- sek” a minap is összejöttek a település Zöld Kunyhó elnevezésű kisvendéglőjében, hogy elbúcsúztassák nyugdíjba vonuló egyik volt főnöküket. A maroknyi társaság tagjai - a napi gondok ellenére - remekül érezték magukat. Koccintottak a régi szép idők emlékére, az együtt töltött évekre, a remélt boldog jövőre. Többeknek csillogott a szeme. A nosztalgia könnycseppjei? A megállíthatatlan időé, netán a soha vissza nem térő, boldog napok emlékéé? Ki tudná teljes bizonyossággal megmondani...? Dénes Csilla Testületi ülések. Ma térségünk több településén tanácskoznak a képviselő-testületek, hogy megvitassák a jövő évi pénzügyi koncepciót. Hatvanban délelőtt 9, Lőrinciben délután 2 órakor kezdődik az ülés. Petöfibá- nya vezetősége 15 órakor találkozik a községházán. Jótékonysági bált rendeznek november 29-én, szombaton Boldogon. A művelődési házban 19 órakor kezdődő mulatság bevételét az oktatási és kulturális intézmények feladatainak finanszírozására fordítják. Véradásra várják a donorokat december 2-án - a jövő hét kedden - a hatvani kórház faházába. A 9-től 12 óráig tartó eseményen elsősorban a polgármesteri hivatal, az egyéb közintézmények és a kisüzemek véradóinak megjelenésére számítanak. Zagyvaszántón december 2-án 16 órakor az idősek klubjában tartja soros tanácskozását a község képvi- selő-testülete. Az ülésen a pénzügyek megtárgyalása mellett megállapítják az iparűzési adó mértékét is. A barkácsolni szerető gyerekeknek tartanak foglalkozást minden szerdán délután fél 4-től az apci könyvtárban. A kézműves szakkört Szeghalmyné Ócsai Marianna vezeti. A József Attila-kép változásai címmel Veres András irodalomtörténész tart előadást a hatvani városi könyvtárban. Az esemény december 1-jén, hétfőn 17 órakor kezdődik. „P aranormális” parabola LŐRINCI - Bár az is megérdemelne néhány hasábot, ezúttal nem az Sz. Tóth Ferenc által elkezdett, s máig be nem fejezett kábeltévé-hálózat negatívumairól szól az írás, hanem annak sokak által nem ismert vetületeiről. A jelenség tanulságul szolgálhat a városhatárokon túl is. Mint a dolgok külső, bár mindvégig közeli szemlélője, bizton állíthatom, hogy a kivitelező megbízottjait a jó szándék vezérelte, amikor megszervezték a helyi rendszert. Mi több, egyikük saját garázsában adott helyet a központi egységnek, s ez lett problémáinak egyik eredője. Hálát, köszönetét nem vártak hozzáállásukért, s ebben az egyben nem is csalatkoztak. A mocskolódók és névtelen telefonálók, a fenyegetőzök a jelek szerint természetesnek veszik, hogy a garázstulajdonos fizesse a havi három és fél ezer forintos áramszámlát. Június óta ugyanis elmaradt a költségmegosztás. Némileg érthető hát, ha az ily módon jelentős veszteséget felhalmozott férfiú szíve szerint egyszerűen kihúzná a hálózatból a csatlakozót - hiszen már egy komplett egyedi vevőberendezés árát fizette ki a közösség helyett -, ám ő a mindenki számára legkedvezőbb megoldást keresi. A helybeliek egy részének viselkedése más szempontból is furcsa: tucatjával kontárkodnak bele az önmagukat hozzáértőnek vélők a kiépített hálózatba, tetszés szerint toldva és leágaz- tatva a vezetékeket, a szaktudás legcsekélyebb jele nélkül. Míg más településeken az önkormányzat vagy az e célra alakult társulás intézi a hálózattal kapcsolatos teendőket, Lőrinciben a lakosság részéről semmiféle segítőkészség nem tapasztalható. Az érintetteknek az ügyhöz való hozzáállása kimerül a gáncsoskodásban. Mielőbbi megoldás kerestetik, hiszen jelenleg sem karbantartója, sem üzemeltetője nincs a rendszernek. Az eredeti vállalkozót a befejezésben a többszöri feljelentés okozta jogi helyzet akadályozza. így hát a mostaninál lényegesen nagyobb odafigyelésre lenne szükség. Nehogy a már elkészült hálózat is ebek har- mincadjára jusson... Szigeti Tamás Javítják az utakat ECSÉD - Érsek Zsolt ország- gyűlési képviselő közreműködésével a településnek sikerült elérnie, hogy kijavítsák a szomszédos községek - Hort, illetve Rózsaszentmárton - felé vezető bekötőutakat - tájékoztatta lapunkat Bóta Lajosné polgár- mester asszony. A község vezetője azt is elmondta: idén már elkészült egy két kilométeres szakasz. Hort irányában útpadkagyalulást is végeztek, amit jövőre folytatnak; az Ecséd-Rózsa közötti rész felületkezelését is 1998-ra ütemezték. A fentieken túl egyik érintett településen sem mondtak le arról, hogy a közeljövőben szilárd felülettel lássák el a települést Lőrincivel összekapcsoló szakaszt, amelynek egy része jelenleg csak munkagépek közlekedésére alkalmas. Szerencsére várva A Mátravidéki Erőműnél tartotta meg az idei 47. heti hatoslottó-sorsolását a Szerencsejáték Rt. A neves művészek közreműködésével zajló rendezvényen - a helybeliek legnagyobb örömére -fellépett a lőrinci zenetanárokból álló Strauss szalonzenekar is. fotó: t. o
