Heves Megyei Hírlap, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-22 / 273. szám
a 7. oldal 1 1997. november 22., szombat Kedden rendkívüli közgyűlés elé kerül az uszodaügy Ez a harc lesz a végső? „Egyszerűbb lenne, ha Nagy Imre kimondaná: nem akar uszodát...” (Folytatás az 1. oldalról) A keddi rendkívüli közgyűlésen az uszodaügyben a képviselők elé kerülő határozati javaslat várhatóan három alternatívát tartalmaz majd. Ha az első változatot fogadják el a képviselők, úgy a Makovecz Imre által tervezett uszodát - a jogerős hatósági engedélyek alapján -1998-ban el kell kezdeni építeni. Ha a második verzió kap zöld utat, úgy a dátum 1999-re módosul. Tudni való: mindkét esetben a fürdő- környék lenne a helyszín. (Az utóbbi alternatívával kapcsolatban ugyanakkor meg kell jegyezni: a beruházás 1999-es kezdési időpontja helyére vélhetően az „ ütemezett kivitelezés” kifejezés kerül.) A harmadik változat pedig úgy fogalmaz: „A közgyűlés lemond az 50 méteres fedett uszoda belátható időn belüli megvalósításáról. Ha kell, legyen népszavazás...- Mi azt szeretnénk, ha kedden alaposan körbejárnánk a kérdést, de nem most döntenénk róla - szögezte le elöljáróban dr. Nagy Imre tanácsnok, az MSZP városházi képviselője. - Célszerűbb lenne előbb megtudni, mit is gondolnak az emberek. Ha már megvannak a kellő információk, akkor visszahozhatjuk az uszodaügyet a testület elé. Ekkor azonban már vita nem lenne, csak szavaznánk. Azt is el tudjuk képzelni, hogy akár egy helyi népszavazás döntsön... Itt azt is el kell mondanom: a frakciónk számára a harmadik „megoldás" teljesen elfogadhatatlan, mi sem kívánjuk, hogy a város hosszú-hosszú évekre uszoda nélkül maradjon. Dr. Nagy Imre szerint félő, hogy az egyszerű többséget igénylő kérdésben a lokálpatrióta-frakció és a hozzájuk csatlakozók - meg sem hallgatva az ellenérveket - könnyen keresztülvihetik az akaratukat. Legalábbis ez derült ki a korábbi, frakciók közötti egyeztetésen, ahol hamar nyilvánvalóvá vált: az álláspontok meglehetősen távol vannak egymástól. Márpedig - vélekedik- több érv is szól a belvárosi helyszín és a Makovecz-féle tervek ellen. Nyolcemeletes szalagház Ezek közül is első helyre kívánkozik a tervezett épület tömege. Konkrétan az, hogy az uszoda nyolcvan méter hosz- szan -a 24$ méteres gerincmagasságával - lényegében mindent eltakarna. Ez egy nyolcemeletes szalagház méreteinek felel meg. Ugyancsak súlyos, a helyszín ellen szóló érv: a sportlétesítmény itt autóval gyakorlatilag megközelíthetetlen lenne, ráadásul parkolóknak sem maradna hely. Ez pedig egy világversenyek lebonyolítására is szánt épületnél komoly hátrány - állítja a városatya. Szintén a tervezett megoldási módozat hibája, hogy ebbe a fedett uszodába az átlagpolgár be sem tudja majd tenni a lábát. Dr. Nagy Imre szerint a sportolók jelenleg is napi 16 órát kötnek le a Bárány-uszodában. Negyedszer: azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a Mako- vecz-féle uszoda létesítésének költségei 1,6 milliárd forintra rúgnak, ami - tekintettel a három másik nagyberuházásra, így a kommunális lerakó és a szennyvíztisztító kialakítására, illetve a K2-es elkerülő út megépítésére, valamint a déli iparterület megvalósítására - rendkívül nehéz gazdasági helyzetbe hozza a várost. Mondhatni: az uszoda „ kifeszíti’’ Eger költségvetését. Ehhez tartozik: a fürdőkörnyéken vannak a település legértékesebb telkei, amelyek eladásából befolyó pénzeket is az uszodára lehetne fordítani. Oda pedig a környezetbe jobban illő, a gyógy- idegenforgalmat, a konferenciaturizmust szolgáló épületek kerülhetnek. A Nagylaposon és szerényebbet A tanácsnok e gondokat megoldandó, alternatív javaslattal állt elő. Úgy véli, a strand májusra elkészülő versenymedencéjét 80-120 millió forintért be lehetne fedni, amivel a következő télre akár kész is lennének. Ezt követhetné a Bárány-uszoda rekonstrukciója. Miután történelmi emlékről, az ország első 50 méteres versenyuszodájáról van szó, célszerű az eredeti állapotokat a lehető legjobban visszaállítani. Ennek költségei - véli dr. Nagy Imre - mintegy 300 millió forintra tehetők. Harmadrészt pedig a Makovecz- uszoda és a fürdőkörnyék helyett az Eger és Felnémet közötti területen, az úgynevezett Nagylapos nyugati oldalán, az Eger-patakon túli 20 hektáron egy szerényebb kivitelezésű, ám a verseny- és tömegsportnak egyaránt megfelelő uszodát kell építeni. Az itteni terület ráadásul arra is alkalmas, hogy - akár vállalkozói alapon — egy komplex szabadidős, rekreációs centrumot alakítsanak ki. Az említett három beruházás - tekintettel a pécsi példára, ahol alig 800 millióból varázsoltak fedett uszodát - összesen nem éri el a Makovecz-féle létesítmény árát. - így viszont - mutatott rá a képviselő - kétpólusúvá tehetnénk Eger „ vízi életét", s az átlagpolgárok is bejuthatnának a „fedettbe”. Csak emlékeztetni szeretnék rá: nem azért kell az uszoda, hogy Eger világ- versenyt rendezhessen, hanem hogy a városnak legyen ilyen létesítménye. Dr. Nagy Imre szerint megkönnyíti a dolgot az is, hogy nem kell mindent nulláról kezdeni. Kisebb szekrényre való dokumentum van már az uszodáról, lévén a VATI 1989-ben már mindenre kiterjedő tanulmányterveket készített. A szakemberek akkor hét helyszínt is megvizsgáltak, s végül három maradt fenn a rostán: a fürdőkörnyék, a Cifra-kapu és a Nagylapos. A cifra-kapui terület időközben „elveszett” e tekintetben, hiszen a város az ottani telket az egyháznak adta, amely kollégiumot épít ott. Igaz - emlékeztetett a tanácsnok -, erről úgy mondott le a közgyűlés, hogy számba se vette, mint potenciális helyszínt. — Az MSZP úgy gondolja — összegezte a párt álláspontját a városatya —: ha már a ’93-as közgyűlési határozat óta nem kezdtünk bele az építkezésbe, az eltelt idő és a megváltozott gazdasági körülmények kellő jogalapot adnak ahhoz, hogy újratárgyaljuk az egész kérdéskört. Hely es terv, mint lerágott csont-Nem régóta gyakoroljuk a képviseleti demokráciát, ez az önkormányzatiság második ciklusa - bocsátotta előre a „másik felet képviselő” polgármester, dr. Ringelhann György. - Ez azonban nem azt jelenti, hogy minden ciklusban új alapokról, mindent elölről kezdve kellene áttárgyalnunk az addig meg nem valósított fejlesztéseinket. A korábban elvégzett műszaki előkészítés és politikai döntés már bizonyosfolytonosságot is feltételez. A megyeszékhely elsőszámú vezetője szerint a fedett uszoda helykijelölése és tervezése már-már lerágott csontnak számít, legalább öt engedélyezési terv lapul a hivatali fiókokban. Az is mutatja, nem új keletű kérdésről van szó, hogy már az 1988-ban felrobbantott uszoda „gyengélkedése” idején foglalkoztak az üggyel, amely végig nagy publicitást kapott, s - különösen a rendszerváltozás után - a politikai csatározások eszközévé is vált. Az „uszoda-sztori” az első önkormányzati ciklusban, '90-94 között is folytatódott: rendezési programok és tervek készültek, s végül az akkori testület a fürdőkörnyék mellett foglalt állást. Ennek során - emlékeztetett Ringelhann doktor az akkor történtekre - az említett terület előnyeit és hátrányait is számba vette a grémium. A hivatal közbelép „Váratlan” fennakadást okozott azonban a terv megvalósításában a műemlékvédelmi hatóság, majd a közigazgatási hivatal. így két és fél évig tartott az engedélyeztetési eljárás.- Sajnos, tény - utalt az ügyre a polgármester -, hogy a közigazgatási hivatal bizonyos munkatársainak hozzáállása jelentős mértékben hátráltatta az engedélyeztetést. Két és fél éves hercehurca után, ’96 elején kaptuk meg a jogerős engedélyt. Ringelhann doktor ezzel együtt úgy véli: sohasem gondolta azt, hogy e beruházásnak minden mást meg kell előznie, hiszen sok egyéb mellett ez idő alatt készült el a felnémeti iskola és a tornacsarnok, a Berva-völgyi Idősek Otthona, a vas-mangántalanító, a Bástya utcai aluljáró és közműcsere, befejeződött a felnémeti gázprogram, valamint megkezdődött a Széchenyi utca rekonstrukciója. Nem úsznánk meg olcsóbban... Ami pedig a konkrét vádakat, illetve az alternatív elképzeléseket illeti: dr. Ringelhann György határozottan cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint Makovecz Imre az uszoda tervezésénél nem vette figyelembe a fürdőkörnyék városképét. Olyannyira ügyelt a részletekre, hogy a majdani uszoda utcafrontja mellett elhaladók csupán egyemeletes, négy épületből álló házsort láthatnak. Ez pedig maximálisan igazodik Eger jellemző utcaképéhez. A várból is felmérték, hogy mit láthat majd onnan az ember, de - állítják a városházán - a sportlétesítmény semmi olyat nem takar el, amiért kár lenne. A parkolás és a megközelíthetőség valóban gondot jelenthet, ám nagyobb versenyek idején ez egyedi forgalomszabályozással megoldható. A hétköznapokon viszont lényegesen szerényebb forgalommal lehet számolni. Összegezve: a városhoz méltó épületet tervezett Makovecz mester. A polgármesteri hivatalban ugyanakkor úgy látják, tévúton jár az, aki nem hiszi el: a fürdőkörnyéki telkek bár értékesek, de felhasználhatóságuk korlátozott. Az itt található források védelme miatt ugyanis csak 3 fi méter mélyre lehet leásni. Márpedig ha az állandó gépkocsiforgalmat bonyolító gyógy-, illetve konferenciaturizmus kap itt helyet, úgy elkerülhetetlen a mélyebb talajrétegek megbolygatása. Szintén kétséges eredményt hozna a strandi versenymedence befedése. Ezzel ugyanis újabb területeket kellene elvenni az amúgy is megcsonkított strandtól. A pécsi példa sem vethető össze az egrivel, hiszen az ottani uszoda kiegészítő létesítményei még félkész állapotban vannak, sőt, a létesítmény részét alkotó kiszolgálóhelyiségek is hamarabb készültek el, így azok költségei nem szerepelnek a végösszegben. Ringelhann doktorék mindent egybevetve úgy látják: aligha lehetne olcsóbban megúszni az uszodaügyet. Ha mégis a nagylaposi helyszín kerülne előtérbe - vélik -, úgy az egész tervezési és engedélyeztetési mizériát újra kellene kezdeni, ami legalább három-öt év. Ez esetben pedig már az inflációt is figyelembe kellene venni. Ráadásul a citált VATI-s tervekben is alig van már használható elem.-A tendereztetés után, a pontos árajánlatok birtokában már okosabbak leszünk - hangzik a prognózis -: akkor eldönthetjük, mikor kezdjük el a beruházást. Az sem elképzelhetetlen, hogy- pénzügyi lehetőségeinkre tekintettel- szakaszosan haladunk a kivitelezéssel. Meggyőződésünk: ha most belevágunk, úgy ha áldozatok árán is, de be tudjuk fejezni. Ha sikerül lépnünk, egy olyan, több szempontból is hasznosítható uszodához jut Eger, amelyben helyet kap a diák- és az élsport, a gyógy- idegenforgalom, a rekreáció. Ennek használatáért viszont mindenkinek fizetnie kell. Nem értem Nagy Imrét...-Magam egyszerűen nem is értem Nagy Imrét - foglalta össze mondandóját dr. Ringelhann György. - Az egyeztetések során még csak tárgyaló- készséget sem mutatott, de nem volt kíváncsi a hét év alatt összegyűjtött ismeretanyagunkra sem... Nem értem a társadalmi vita gondolatát sem, hiszen ezt az utat már régen megjártuk. Meggyőződésem, hogy nem lehet állandóan visszalépkedni. Talán egyszerűbb lenne, ha Nagy Imre kimondaná: nem akar uszodát Egerben, de az is lehet persze, csupán nincs benne kurázsi, hogy felvállalja a döntést. Kühne Gábor * Miután a fenti válaszban dr. Nagy Imre személyét érintő megállapítások is elhangzottak, szerkesztőségünk megadta a lehetőséget a tanácsnoknak a reagálásra. Ezzel kapcsolatban dr. Nagy Imre az alábbiak közzétételét kérte a Hírlaptól: A polgármester úr tárgyalókészségünk teljes hiányáról beszél, amikor éppen az érveket és ellenérveket szeretnénk nyilvánosság elé tárni. Múlt heti kétórás egyeztetésünk azért nem hozhatott eredményt, mert a városvezetés véleménye szerint a Ma- kovecz-uszodáról megmásíthatatlan döntés van. Határozati javaslatuk arról szól, mikor kezdjük annak megvalósítását, vagy aki azzel nem ért egyet, az arra szavazhat, hogy nem akar Egerben uszodát. Ha mindössze ez az alternatíva marad a képviselők előtt, akkor a keddi közgyűlés csak színjáték, ha figyelmen kívül hagyja az egri polgárok véleményét. Javaslatom éppen arról szól, hogy akarok Egerben egy év múlva fedett versenyuszodát a strandon, és három év múlva fedett uszodát, csak nem azt és nem ott, ahol a városvezetés most szeretné. Véleményemet nem csak hét év, de az azt megelőző - és a levéltárban hozzáférhető — négy év ismeretanyagára is építem. Ehhez a döntéshez nem kurázsi, hanem felelősség kell! Dr. Nagy Imre A Nagylapos nyugati oldala, ahol Nagy Imréék szerint jobb lenne úszni
