Heves Megyei Hírlap, 1997. november (8. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-20 / 271. szám

6. oldal Kamarai Elet 1997. november 20., csütörtök 3300 Éger, Hadnagy utca 6. Postacím: 3301 Eger, Pf.: 131 Telefon: (36)429-890,429-891 - Telefax: (36)429-890 Párbeszéd a polgármesterekkel Gazdaságról, társadalomról Czövek Ágnes alpolgármester társaságában találkoztak a He­ves Megyei Kézműves Kamara vezető tisztségviselői a gyön­gyösi városházán a térség pol­gármestereivel. A beszélgetés része volt annak a tanácsko­zássorozatnak, amelyet a ka­mara csaknem két éve folytat az önkormányzatok vezetőivel a vállalkozások, a vállalkozók és a települések közös gond­jairól, a gazdaság fejlesztésé­ről, a feketegazdaság vissza­szorításáról, a munkahelyte­remtés és szolgáltatásfejlesz­tés lehetőségeiről. A kézműves kamara elnöke, Herman István előadásában a gazdasági önkormányzat há­roméves tevékenységét, céljait és a soron lévő feladatokat mutatta be. Szól a kamarák és a kormány közötti, a kamarai törvényt is érintő feszültsé­gekről, bemutatta a kibonta­kozás lehetséges változatait. Az elnök a köztestületek együttműködésének fontossá­gát hangsúlyozta. Pálfy István, a kamara kép­zési igazgatója a szakképzés­ben bekövetkezett változások­ról, a NAT szakképzésre gya­korolt hatásáról, valamint a kamara gyakorlati képzőhe­lyeket ellenőrző feladatairól tájékoztatta a jelenlévőket. Az országgyűlési képviselő a tör­vényalkotó munkáról szólva tájékoztatást adott a vállalko­zókat érintő adótörvények, a kamarai törvény és az egyéni vállalkozókról szóló törvé­nyek módosításáról is. Habis Lászlóné ügyvezető igazgató a kamara közjogi fel­adataihoz kapcsolódó munkát mutatta be. Arról is szólt, mi­lyen elvárásai vannak a gazda­sági kamaráknak az említett törvényekkel, azok módosítá­sával kapcsolatban. Mindhárom előadó hangsú­lyozta, hogy a vállalkozások, a gazdaság fejlesztésében a gazdasági kamaráknak igen nagy szerepük van. Czövek Ágnes alpolgármes­ter az együttműködés jelentő­ségét emelte ki. Konkrét javas­latokat tett annak kialakítá­sára. A jelenlévők - közöttük a kamara gyöngyösi testületi tagjai - hasznosnak ítélték a tanácskozást. Számos javaslat került megfogalmazásra a polgármesterek és jegyzők ré­széről is. A tanácskozást záró ebéd közben folytatott baráti beszélgetést a közös érdekek felismerése és az együttműkö­dés iránti igény kifejezése jel­lemezte. Az adózás rendjéről szóló törvény 74. paragrafus (13.) bekezdése alapján ugyanis 200 ezer forintig terjedő mu­lasztási bírsággal sújthatok a vállalkozások, ha a jogszabá­lyokban (pl. számviteli tör­vény) előírt bizonylatok, könyvek, nyilvántartások hiá­nyával vagy azoknak az elő­írásoktól eltérő vezetésével ta­lálkozik az adóhatóság képvi­selője. Nagy a valószínűsége an­nak, hogy ezt vizsgálni fogják az adóhivatalban 1998. január 1-jétöl, és olyan ellenőrzési hullám várható, mint amilyent a nyugtaadási kötelezettség el­lenőrzésénél tapasztalhattunk a korábbiakban. Ugyanakkor az a szempont is befolyásol­hatja a döntésünket, hogy a könyvvizsgálatra kötelezett cégeknél a könyvvizsgáló nem fogja auditálni a mérleget 1998-ban a szabályzatok hiá­nya esetén. Egy „vastagon” kiszabott bírság mindenkinek a nehezen megszerzett forintjait, illetve a hasznát veszélyeztetheti, ez pedig senkinek sem hiányzik. Jó tanács, hogy azok, akiknek még nincsenek készen a sza­bályzatai, gondolják át még egyszer a fentieket, és időben tegyék meg a megfelelő lépé­seket. A könyvelőknek ugyanis szabályos versenyfutás kez­dődik az idővel 1997. novem­ber-december hónaptól (év vége - zárások, új év - módo­sulások). További információ a kézműves kamarában. Üzleti ajánlatok 744 1718 Orvosi felszerelések szállítóival keresi a kapcsolatot koreai cég. 744 1719 Ruházati cikkekre és női fehérneműkre vár ajánlato­kat arab cég. 744 1722 Ablakok gyártásával foglalkozó kft. magyarországi alapításához beruházókat keres német cég. 744 1745 Német cég különböző áruk, szolgáltatások importjá­hoz és exportjához keres képvi­selőt. 744 1761 Lengyel cég közös vállalat létesítéséhez partnert keres. A cég profilja: sportru­házati cikkek és munkaruhák gyártása, valamint gyártás egyedi megrendelésre. * * * A legfrissebb üzleti ajánlatok faxinformációs rendszerünkről is lekérhetők a 414-414-es tele­fonszámon. Üzleti ajánlatok már az Interneten is! * * * További információ kedden és csütörtökön: 14— 16-ig Heves Megyei Vállalkozói Központ 330Ö Eger, Dobó tér 6/A. Tel.: 36/410-724, fax: 36/413-265. A villanyszerelők sikeres mestervizsgát tettek Október 30-31-én Debre­cenben Heves megyéből Pó­lók Ferenc, Hídvégi László, Nagy Imre, Koós Zsolt és Padra László szakmai elmé­letből és gyakorlatból sike­resen vizsgáztak. Ezúton is gratulálunk nekik! Szabályzatok - mulasztási bírsággal Visszajöttek azok a régi idők, amikor a szekrényünkben po­rosodó szabályzatainkról le kell fújnunk a port, illetve tel­jesen új köntösbe szükséges öltöztetnünk őket. Az egészen kicsi vállalko­zások (pl. betéti társaságok) esetében is legalább három szabályzat elkészítése szük­séges: a pénzkezelési, a leltá­rozási és az értékelési sza­bályzat. Arra szeretnénk felhívni a tulajdonosok figyelmét, hogy a számviteli törvény alapján feladatuk a könyvvezetés megszervezése, valamint a helyességének alátámasztása. Tekintettel arra, hogy ez ma­gában foglalja a könyvelés alapját jelentő szabályzatok meglétének ellenőrzését is, a vállalkozók jól felfogott ér­deke, hogy rákérdezzenek: Mi újság a szabályzatokkal? Ha a saját házunk táján kö­rülnézünk, mérlegelhetjük, vajon megéri-e mulasztási bírságot kockáztatni? Várják a mestervizsgára jelentkezőket! Mestervizsgára jelentkezhet­nek a gazdasági kamarák és egyéb magánszemélyek. A jelentkezés írásban tör­ténik: jelentkezési lap, köve­telményszint, vállalkozási ismeretek és a pedagógiai jegyzet egységcsomag formá­jában a Heves Megyei Kéz­műves Kamaránál (Eger, Hadnagy u. 6.) szerezhetők be 3000 forintos egységáron. Az elméleti tanfolyam vállalko­zási és pedagógiai ismeretek­ből 1998. február 6-án 14 órakor kezdődik a Heves Me­gyei Kézműves Kamara föld­szinti tárgyalótermében. Bővebb felvilágosítás kér­hető a HMKK irodájában vagy a 36/429-891 -es tele­fonszámon. Fodrásztanulók országos versenye Az egri Bornemissza Gergely Szakképzési Intézet hat fodrászta­nulója - öt másodéves és egy elsőéves - nagy lelkesedéssel ké­szül a november 23-i országos fodrászversenyre, melyet a bu­dapesti Kertészeti Egyetemen rendeznek. Felhívás szőlész-borász szakmérnöki képzésre A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem felvételt hirdet sző­lész-borász szakirányú tovább­képzési (szakmérnöki) szakra. A posztgraduális képzésre je­lentkezhetnek: okleveles ker­tész-, élelmiszeripari és agrár­mérnökök, valamint más egye­temi diplomával rendelkező szakemberek, akik a szőlőter­mesztés és borászat területén kívánják továbbképezni magu­kat. Ä nem szőlész-borász dip­lomával jelentkezőknek a kép­zés során külön meghatározott kiegészítő tanulmányokat kell folytatniuk. A felvételről elbe­szélgetés után születik döntés. A képzés célja: a résztvevők termesztési, technológiai, bio­lógiai, kémiai, közgazdasági, marketing- és menedzsment­ismereteinek elmélyítése. A tanulmányi idő: 4 félév, félévenként 2, illetve 3 hetes oktatási idővel, heti 40 órában. A képzés záróvizsgával és dip­lomavédéssel zárul. Az okle­vélben megjelölt szakképzett­ség: „Okleveles szőlész-borász szakmérnök”. A tandíj félévenként 60 ezer forint. A képzés kezdete: 1998. ja­nuár. Bővebb felvilágosítás a kö­vetkező címen kapható: KÉÉ Élelmiszeripari Kar Dékáni Hivatal, 1118 Buda­pest, Villányi út 35-43. Telefon: 166-4322, fax: 166-8020. A méhcsaládok kezeléséről Megjelent a földművelésügyi miniszter 76/1997. (1X.31.) FM. számú rendelete a méhcsa­ládok állat-egészségügyi keze­lésének gyógyszerköltségei után igényelhető agrárpiaci tá­mogatás feltételeiről (Magyar Közlöny 1997. október 31-i 93. számában). Azok a természetes és jogi személyek, továbbá jogi szemé­lyiség nélküli társaságok, akik­nek a tulajdonában méhcsaládok (BTO 01255105100) vannak, igényelhetik a támogatást a mé­hészetek jó egészségügyi állapo­tának megtartása érdekében fel­használt engedélyezett gyógy­szer, illetve gyógyhatású ké­szítmény költségtérítése céljából 1997. évben az igazolt gyógy­szerköltség, de méhcsaládon­ként nem több, mint 1000 Ft-ig. A támogatást a jogosult szék­helye (lakóhelyé) szerint illeté­kes elsőfokú adóhatóságtól igé­nyelheti a rendelet melléklete szerinti nyomtatványon. A támogatásra jogosultság további feltételei:- Méhészeti Terméktanács­ban való tagság,- A méhészet telephelye sze­rint illetékes hatósági állatorvos igazolása a tulajdonos birtoká­ban lévő méhcsaládok számá­ról, ezt az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás 1997. év június 1. és szeptem­ber 30. között végzett felmérés alapján állapítja meg. A méhészet tulajdonosának a kérelmet a lakóhely szerint ille­tékes elsőfokú adóhatósághoz kell benyújtania a Magyar Köz­lönyben közzétett formában. A Méhészeti Terméktanács címe: 1091 Budapest, Üllői út 45. Tel.: 1-216-0015. Fax: 1- 215-6995. 3300 Eger, Köztársaság tér 10. Telefon: (36) 427-000, telefon + fax: (36) 428-200 Törvény, illetve kormányrendelet alapján A külföldiek ingatlanszerzése A külföldiek ingatlanszerzésével kapcsolatban elsődlegesen néhány - e kérdést érintő - fogalmat szükséges tisztázni a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény, illetve a törvény végrehajtásáról rendelkező, a külföldiek ingatlanszerzéséről szóló 7/1996. (1.18.) Korm. rendelet alapján. Termőföldnek minősül a tör­vény 3. par.-ának a. pontja szerint az a földrészlet, ame­lyet a település külterületén az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, gyep, nádas és erdő mű­velési ágban vagy halastóként tartanak nyitván. Ettől megkü- lönböztetendő a mező- és er­dőgazdasági művelés alatt álló belterületi föld, melyen szin­tén az előzőekben felsorolt mezőgazdasági művelés fo­lyik addig, míg azt építési te­lekké, építési területté nem alakítják át (3. par. f.p.). A termőföldre vonatkozó általá­nos szabályoktól eltérően, bi­zonyos esetekben más szabá­lyok vonatkoznak a tanyára. A törvény alkalmazásában WHyának minősül a település külterületén lévő, mezőgazda- sági termelés (növénytermesz­tés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termék- feldolgozás és terménytárolás) céljára létesített lakó-, illetve gazdasági épület, épületcso­port és az azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó föld együttese. A jelenlegi - hivatkozott - törvény általános szabályként kimondja, hogy külföldi ma­gánszemély és jogi személy termőföld és védett természeti terület tulajdonjogát nem sze­rezheti meg. Ezen általános szabálytól eltérően - a védett természeti területet kivéve - külföldi termőföld tulajdonjo­gát a következő esetekben sze­rezheti meg: legfeljebb 6000 négyzetméter területtel, önálló ingatlanként (földrészletként) kialakított tanya területén lévő termőföld a törvény hatályba­lépésekor meglévő termőföld tulajdonjogának azonos nagy­ságú és AK-értékű termőföld cseréje esetén.- a törvény hatálybalépése­kor meglévő termőföld kisajá­tításáért kapott, kártalanítás­ból vásárolt termőföld.- a törvény hatálybalépése­kor meglévő termőföld közös tulajdonának megszüntetésé­vel tulajdonba kerülő termő­föld. A fenti szűk körben juthat­nak külföldiek termőföld tu­lajdonához. A belterületi lakó- ingatlan (még ha ahhoz kert is tartozik) nem esik a termőföld tulajdonszerzési szabályai alá. Külföldiek a törvény és a kormányrendelet alapján ter­mőföldnek nem minősülő in­gatlan tulajdonjogát - az öröklés kivételével - a deviza- szabályokra vonatkozó előírá­sok figyelembevételével is csak engedéllyel szerezhetik meg. Ezt az illetékes fővárosi vagy megyei közigazgatási hivatal vezetője adja meg ak­kor, ha az önkormányzati vagy egyéb közérdeket nem sért. Az ingatlanszerzés önkormány­zati érdeksérelme tekintetében az ingatlan fekvése szerint il­letékes települési önkormány­zat polgármesterének nyilat­kozata az irányadó, műemlék vagy műemlék jellegű, termé­szetvédelmi területen fekvő épület stb. tulajdonjogának megszerzéséhez az ingatlan védettsége szerinti szakható­ság közreműködésére is szük­ség van. A kormányrendelet­ben meghatározott egyes ese­tekben (pl. a külföldi beván­dorlási engedélyt kapott, in­gatlanok cseréje, közös tulaj­don megszüntetése) az ingat­lanszerzés nem mérlegelés tárgya, engedélyeztetni kell. A külföldiek tulajdonszer­zése tekintetében egyébként termőföldnek nem minősülő ingatlan a termőföldnek, vé­dett természeti területnek nem minősülő föld, az ilyen föld és a rajta lévő épület, építmény együttese, a földtől tulajdon­jogilag elvált épület, épít­mény, az önálló ingatlanként nyilvántartott, lakás és nem lakás céljára szolgáló helyi­ség, továbbá a tanyáig,,. Járulékfizetés a hónap végéig Azoknak a mezőgazdasági ősterme­lőknek, akik havi fizetés helyett az egészségbiztosítási járulék és az egészségügyi hozzájárulás évente egyszer, egy összegben történő tel­jesítését választották, november 30- áig kell befizetniük ezeket a közter­heket. Mint ismeretes, tavasszal a kor­mány és a mezőgazdasági érdek- képviseletek tárgyalásai eredmény­ként, az Országgyűlés év közben a mezőgazdasági tevékenység sajá­tosságát figyelembe véve módosí­totta az adó- és tb-'törvényeket. Ezek közé tartozik, hogy a jöve­delmeket csak a termények betaka­rítása után könyvelhetik el a terme­lők. A mezőgazdasági őstermelők sérelmezték, hogy számukra a tár­sadalombiztosítási közterhek havi teljesítése különösen nagy gondot okoz. Ezért a módosított jogszabá­lyok lehetővé tették az évi egyszeri fizetést. Azok a mezőgazdasági ős­termelők, akik ezt a módszert vá­lasztották, november 30-áig kése­delmipótlék- és mulasztásibírság- mentesen fizethetik be az ez évi egészségbiztosítási járulékot és egészségbiztosítási hozzájárulást. Megalakult a Földhitel- és Jelzálogbank Rt. A Pénzügyminisztériumban Med- gyessy Péter miniszter és az alapító bankok vezetői írták alá a Földhi­tel- és Jelzálogbank Rt. alapító ok­iratát. Az induló jelzálogbank alap­tőkéje 3 milliárd forint. Alapítói között a magyar állam 36,67, a Ma­gyar Fejlesztési Bank Rt. 48.33, a Pénzintézeti Központ Bank Rt. 10, a Mezőbank 3,33 és a Postabank 1,67 százalékos részesedéssel sze­repel. A Földhitel- és Jelzálogbank Rt. alaptevékenységként a földön és ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett hosszú lejáratú hi­teleket nyújt majd és hosszú futam­idejű fejlesztési forrásokat közvetít ki a: agrárszféra részére. A sikeres működéshez napjainkban még hi­ányzik egyebek között a korszerű és naprakész agrámyilvántartás, és problémát okoz, hogy a földek és az . agráfbiíaokok . tulajdonviszonyai nemegyszer tisztázatlanok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom