Heves Megyei Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-24 / 248. szám

2. oldal Megyei Körkép 1997. október 24., péntek Megnevezték a gyilkosokat (Folytatás az 1. oldalról) Az ’56-os Szövetség Egri Szervezete által támogatott film 700 ezer forintba került, szinte nyersanyagáron. A be­szélgetések váltott helyszíne­ken, de csaknem mindig a szabadban készültek. Utólag elmondhatjuk, a szükségből sikerült erényt kovácsolni, hiszen a ház, az udvar, a kert, egy egri utca­részlet, hol a beszélő jellemé­nek ábrázolásához, hol a tör­ténet megértéséhez járul hozzá. A három, egyenként 43 perces epizódból a legna­gyobb érdeklődést a harmadik önálló film, A karhatalmisták és tömeggyilkosok című vál­totta ki. Csaknem ötven egri polgár szólal meg: elmondják, hogy december 12-én az egri sortüz napján, s az előző na­pokban mi történt. Kik lőttek, milyen indítékból és kire. A megkínzatás óráiban fel­szabadító érzés volt kiszáradt szájjal beleinni a köpőcsé- zsébe - vallja az egyik meg­szólaltatott. Mások elfogatá- sukat jellemzik egy mondat­tal: „sok becsületes arcú em­ber állt ott, összeláncolva”. Sziki Károly megrázó ta­pasztalatokat mesélt a filmké­szítésről: „a megszólaltatot- tak majd mindegyike évtize­dekig hurcolta magában eze­ket az élményeket. Itt nem le­het hazudni, itt mindenkinek magát kell váltania. Az 1956, Eger őszinte film, s őszinte szembenézésre kész­tet mindannyiunkat. J. I. Nagygyűlést tart a Munkáspárt EGER - Október 26-án, va­sárnap délután 3 órai kezdet­tel megyei nagygyűlést tart a Munkáspárt Heves Megyei Vezetősége, Egerben a Gép- és Műszeripari Szakközépis­kolában - közölte lapunkkal a párt helyi ügyvivője. Thürmer Gyula, a párt or­szágos elnöke arról tart elő­adást, hogy miért ne legyen Magyarország a NATO tagja. Sziréna Nyakon csípték a hústolvajt (Folytatás az 1. oldalról) * Gyöngyösön, a Falcotrade Rt. portáján 55 ezer forint ér­tékben vitt ki a húsüzem egyik dolgozója hentesárut október 21-én éjjel. Taxi várta a megbeszélt időpontban, majd a benzinkúthoz vezetett az útja, ám közben a rendőrök megállították az autót. A hátsó ülésen lévő húsáruról számlát nem tudott felmu­tatni, ezért előállították. A lo­pással gyanúsított elmondta: bemutatja a számlát, ám el­lene eljárást indítottak. * Sarud és Poroszló között ismeretlen tettes ellopott egy csónakot a gátoldal kikötőjé­ből. A sértett szerint a kár meghaladja a 30 ezer forintot. Vendégsztárok a Mária evangéliumában. Varga Miklós sztárvendéggel játszották a Mária evangéli­uma egri előadását október 21-én. Októberben még három­szor lesz a kiváló rockénekes az egyik főszereplő: 29-én, 30- án és 31 -én. fotó: majoros tamás A múlt hibáin okulva haladhatunk előre Eger. „Az 1956-os októberi forradalom és szabadságharc 41. évfordulóján emlékezni és ünnepelni gyűltünk össze" - kezdte beszédét tegnap dr. Rin- gelhann György polgármester a Gárdonyi Géza Színházban. A város vezetője a forrada­lom kitörésének okairól szólt: „A magyar nép fellázadt az el­len, hogy elszakítsák a fejlett Európától, idegen kultúrát kényszerítsenek rá és gyarmati sorba igázza egy világuralomra törekvő nagyhatalom." Hang­súlyozta: a megkezdett úton előrehaladni csak akkor lehet, ha időnként visszatekintünk, okulunk a múlt hibáin, s tiszte­letben tartjuk 1956 eszméit, és fejet hajtunk a forradalom te­vékeny szereplői előtt. A szín­ház színészei verses összeállí­tásukkal próbálták érzékeltetni a 41 éve történtek fontosságát, a lázongok hangulatát, érzéseit. Az ünnepi műsor után az '56-os emlékmű előtt Réti Ár­pád színművész előadásában hangzott el József Attila Tűz van című költeménye, majd dr. Tóth Ferenc, az ’56-os Szövet­ség Egri Szervezetének elnöke emlékezett. A forradalom nap­jairól szólva hajtott fejet az ügyért életüket áldozóknak. A koszorúzást az ’56-os Szö­vetség Egri és Regionális Szer­vezete kezdte, majd a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége Heves Megyei Szervezete kö­vetkezett. A Szent György Lo­vagrend és a Vitézi Rend után Eger Önkormányzatának nevé­ben dr. Ringelhann György és Habis László alpolgármester helyezték el a koszorút, majd a politikai szervezetek, egyesülé­sek, csoportok tisztelegtek. Gyöngyös. A megemlékezés koszorúit helyezték el annak az épületnek a falán, melyben 1956-ban a nemzetőrség mű­ködött. Az ünnepi megemléke­zés a Mátra Művelődési Köz­pontban folytatódott, ahol dr. Füköh Levente, a Mátra Mú­zeum igazgatója ünnepi beszé­dében méltatta a negyvenegy éve kirobbant forradalom és szabadságharc jelentőségét, mának szóló üzenetét. Lőrinci. Már szerdán este meg­tartották az ünnepi megemléke­zést. A szónok, Tari Ottó ön- kormányzati képviselő többek között kiemelte: vidéken októ­ber 23-a megítélését egyfajta kettősség jellemzi. Sokan kizá­rólag a fővárosra vonatkoztat­ják az egykori eseményeket, ezért másutt nem is szerveznek ünnepségeket, vagy ha igen, gyér érdeklődés kíséri azokat. Hatvan. Az ifjúsági táborban tartott faültetésen - ahol Mati- szlovicsné Horváth Éva, a Grassalkovich Művelődési Központ vezetője szólt az egy­begyűltekhez -, illetve a hősök kopjafájánál lezajló koszorúzá­son - ahol Nánási István, a Po- fosz megyei elnöke mondott beszédet - csak az önkormány­zati vezetők, a pártok, intézmé­nyek és vállalatok meghívott képviselői vettek részt. KAL. Az egykori községháza falán elhelyezett emléktáblánál a Bartók Béla Férfikórus által elénekelt Himnusz, illetve a di­ákok szavalata után dr. Szecskó József, a Heves Megyei Köz- igazgatási Hivatal helyettes ve­zetője lépett a szónoki emel­vényre. — A forradalom eseményei történelmi tények, mindezek üzenete, s értéke az évtizedek alatt sem változott - kezdte be­szédét, majd arról szólt, hogy mint a forradalmakat általában, ezt sem készítette elő senki. Az egész nép ér­deme volt, hogy hosszú idő óta a ma­gyarság maga igyekezett cselekedni. Ezután el­sőként az ün­nepség szó­noka - Tompa Vilmos pol­gármester tár­saságában - helyezett el koszorút, majd az ifjú­ság, s a pártok parkban képviselői hajtottak fejet a márványtáblá­nál. Heves. A 41 évvel ezelőtti ese­ményeket az Eötvös József Kö­zépiskolában idézték fel, ahol felavatták az intézmény névadó­jának szobrát is. Előbb a 3. számú iskola diákjai elevenítet­ték fel a forradalom történéseit, s dr. Szikora Sándor, a képvi­selő-testület tagja méltatta ok­tóber 23-a jelentőségét. A meg­emlékezést követően Ágh Ist­ván Kossuth-díjas költő bontott leplet Eötvös József reform poli­tikusnak a középiskola udvarán felállított - Halassy Csilla al­kotta - mellszobráról. Tarnalelesz. Miért lyukas a zászló? Sokszor kérdeztük ezt kisgyerekként szüléinktől, s nem értettük, miért nem lehet erre válaszolni - idézte föl az emlé­keket Palkovics Ákos, a telepü­Az intézményvezetők is fát ültettek az emlék­lés polgármestere a szerda dél­utáni ünnepségen. - Később rá­jöttünk: azért történt minden, mert egy kis nép megunta az idegen diktatúrát, s egy nagyot kiáltott, akkorát, amelytől re­mélte: Európa is meghallja. Ám eltiporták a forradalmat. À történelem azonban bebi­zonyította - tette hozzá -, hogy mégiscsak az 56-os magyaror­szági események jelentették az első döfést a Nagy Szovjet Medve testébe, s ha évtizedek­kel később is, de ez a szúrás ha­lálosnak bizonyult. A továbbiakban Nagy Imre rádióbeszédéből idézett a falu első embere. Emlékeztette az egybegyűlteket: ismét válaszút előtt áll az ország, s gondolják meg, hogy miként döntenek, behódolnak-e egy újabb idegen hatalomnak... Szőlőtolvajlás, vagy jogos szüret? (Folytatás az 1. oldalról) Mégpedig ez év október 9-én, amelyet a szövetkezet megfel­lebbez.-Négy konténeres autó ér­kezett, két negyvenszemélyes busz, s őrző-védő emberek ku­tyákkal, vélhetőleg fegyverrel - eleveníti fel a tapasztaltakat az elnök. - Megállapítottam a tol­vaj lás tényét. Az eset hátteré­ben azok állnak, akikkel peres­kedünk. Bejelentést tettem a rendőrségen. Kértem, helyszíni szemlén állapítsák meg: kik folytatják a jogellenes tevé­kenységet. Merthogy a hegy­bíró, Cseh Sándor nem adott engedélyt senkinek serfria szü­retre. Azt a szőlőt a szövetkezet Vitis-94 Kft.-)e művelte.- Amennyiben a szüretelők nem szereztek származási iga­zolványt, kinek adhatják majd el a szőlőt?- Elvileg senkinek. Illetve, ha valaki mégis megveszi, ak­kor orgazdává válik, és meg­szegi a hegyközségi törvény ál­tal szabott szabályokat is.- Mekkora kára keletkezik így a kft.-nek?- Hat-hétmillió forint. Mi ki­fizettük a földbérletet és a mű­velési költséget. Ez tíz hektárra 1,4 millió forint. De hatványo- zódik a kárunk, mert lekötött szerződéseink vannak, amelye­ket nem tudunk majd teljesí­teni. Úgy gondolom, komoly fe­lelősség terheli az FM hivatalt. Január 1-től az ő feladatuk a részarány-földtulajdonok ren­dezése. De ezt mind a mai napig elmulasztották. Ebből is ered­het a kialakult helyzet. Rakusz Bernât, a szövetkezet igazgatósági tagja visz ki autó­jával a Novaj határában talál­ható szőlőterületre. Szeretném meghallgatni a szüretelők ver­zióját is. Harcias asszony fogad. Nyi­latkozni nem óhajt, csupán saj­tóperrel fenyegetőzik. Továbbá neveket említ a megyei rendőr­főkapitányságról, ahol támogat- ják(?) tevékenységüket. Taná­csolja azt is: kérdezzem meg az egri hegybírót. Megtenném. De - ünnep lé­vén - nem sikerül elérnem. Egyébként nem is igazán értem, mit mondhatna. A novaji határ­ban nem ő, hanem Cseh Sándor az illetékes. Ő viszont nem adott enge­délyt a szüretre. Ami nem ki­zárt, hogy folytatódik. Négyessy Zita Új elnök lesz a diáktanács élén? FELSŐTÁRKÁNY - Első alkalommal rendezi meg a Városi Diáktanács - a helyi önkormányzat segítségével - a Városi Diákparlamentet mától három napon át Fel- sőtárkányban. Először a házszabályzat elfogadása a feladatuk a küldötteknek. A szekcióülé­seken elkészítik a probléma­térképet, melyet a plenáris ülésen szentesítenek. Másnap a Városi Diákta­nács 1997198-as feladatter­vének megvitatását és vég­legesítését követően mutat­koznak be a jelöltek, s még az est folyamán megválaszt­ják az új vezetőséget. Vasárnap az új elnök székfoglaló beszédével zá­rul a diákparlament. Neki a színház az örök változás világa •• Ünnepi hangulat légkalapáccsal EGER - Tegnap munkaszüneti nap volt. Az ország népe az ’56-os eseményekről emléke­zett meg. Volt, aki egy-egy ün­nepi programon vett részt, volt, aki kirándult az őszi napsütés­ben, s volt, aki a kertben dolgo­zott. Olyanok is akadtak, akik az otthon melegében, pihenés­sel töltötték a napot. Pontosabban csak tölthették volna, mint például az egri Fa­iskola úti lakók közül többen is. Egy polgár felháborodott han­gon hívta szerkesztőségünket, miféle dolog az, hogy néhány méterrel a házuktól reggel nyolc órától légkalapáccsal bontják az utat. Nem gondoltak arra, hogy az általuk okozott zajjal sok bosszúságot okoznak a pihenni és ünnepelni vágyók­nak?! Valóban nem?! H ihetetlennek tűnik, de igaz: az egri Gárdonyi Géza Színház titkára, Agyagos Judit rendszeresen jár előadásokra. Bár az ember azt gondolná: eleget látja próba közben a darabot, eleget éjsza­kázik előadások közben, elég­szer hallja a dalokat - neki mindez nem elég.-A színház a megújulás, a változás művészete - vallja. - Minden nap történik valami, ami izgalmassá teszi az itteni életet. Judit tíz éve dolgozik a teát­rumban. Közgazdasági szak- középiskolát végzett, admi­nisztrátorként kezdett, s ma már színházi titkár. Úgy is mondhatnánk, ami szervezést igényel, az tőle ered, nála feje­ződik be. Arcát szinte minden színházbarát ismeri. A nevét sokkal kevesebben tudják. Soha nem szerepel plakátokon, nem lép közönség elé. S hogy miért elégszik meg a háttér­munkával?- Diákkoromban egy ama­tőr csoportban kipróbáltam, mit jelent játszani. Rájöttem, hogy ez nem nekem való. Ezért nem vágyom a színpadra - említi. Bár kivételezni egyetlen da­rabbal sem lehet, kedvencek mégis vannak. Például a zené­sek. A Charlie nénjét legalább tizenötször látta, ahogy a Pad­lás előadásait sem unta meg. Barátnőjével rendszeresen beül a nézőtérre, s képes vé­gignézni úgy a darabot, hogy közben nem az ismerős arco­kat, barátokat figyeli, hanem a szereplők jellemével azonosul. Apropó, barátság. Juditot sokan kedvelik Thália falai között. Úgy érzi: tud bánni az emberekkel, megérti őket. Ab­ból indul ki, hogy a hántás mindenkinek fáj. Ezért kerüli azokat a szituációkat, meg­nyilvánulásokat, amelyek neki is rosszul esnének. Nem csoda, ha visszatérő művészek, ven­dégszínészek, rendezők barát­ként üdvözlik. Ám ez a kép ki­csit csaló. A barátságról ugyanis neki más jut az eszébe.- Az igazi barátság sokkal mélyebb, emberibb viszony, mint ami a munkahelyen kia­lakulhat - mondja. - Igaz, ha régen látott színészek, rende­zők visszatérnek, akkor örömmel üdvözöljük egymást. De a barátok egymás magán­életének is részesei, ebben kü­lönbözik a két barátság. A fáradság Juditnak sem ismeretlen fogalom. A sokré­tűséget nem csak élvezni lehet, de fárasztó is. Ilyenkor jön a kikapcsolódás. S hogy mit csinál a színhá­zon kívüli világban? Hímez. Csupán egyetlen apró prob­léma van: a térítők szélét kiri- selni nem olyan könnyű. Eh­hez pedig egy jó tanító kellene. Naivnak tűnik a kérdés, hogy van-e a teátrumnak olyan része, amit 10 év alatt nem is­mert meg. Nevetve válaszol: -Ezen a padláson még nem jártam... (szuromi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom