Heves Megyei Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-16 / 242. szám
6. oldal Hazai Tükör 1997. október 16., csütörtök Az Alkotmánybíróság ma vitatja meg a kormány kérdéséi Borotvaélen a népszavazás ügye Együtt vagy külön? Vagyis november 16-án csak hazánk NATO-csatlakozásáról vagy a földtulajdonlásról is voksoljanak a népszavazás részvevői? Erről folyt kedd este késhegyig menő politikai csatározás a parlamentben. Az ellenzék kinyilvánította: ragaszkodik az együttes népszavazáshoz. A koalíció pedig bejelentette, alkotmánybírósági véleményt kér arról, meg- tartható-e a már elfogadott országgyűlési határozat szerint november 16-án a népszavazás a NATO-csatlakozásról. Gyors válasz várható Tegnap megérkezett az Alkotmánybírósághoz a kormány kérdése - jelentette be a taláros testület. Tudatta azt is, hogy csütörtökön e kérdés ügyében teljes ülést tart. A felelet tehát minden bizonnyal még ma megfogalmazódik és ismeretessé válik. Tartalmát illetően a neves alkotmánybíró, Kilényi Géza tegnap közzétett terjedelmes nyilatkozata azt vetíti előre, hogy a válasz igenlő lesz. Volt-e konzultáció? Kilényi professzor cáfolta, hogy a bíróság hétfői döntését nagy viták előzték volna meg, illetve hogy a kabinet sorozatos konzultációt folytatott volna a testülettel vagy egyes tagjaival. Csupán az történt, hogy egyik alkotmánybíró egy „nagyon fontos” közjogi méltósággal - ez utóbbi kezdeményezésére - arról folytatott eszmecserét, hogy mi nem tárgya a folyamatban levő alkotmánybírósági eljárásnak. Nincs jogi akadály Kilényi kifejtette: megítélése szerint NATO-ügyben az alkotmánybírósági döntés nem akadálya a november 16-i népszavazásnak - ebben az ügyben ugyanis nincs két versengő kezdeményezés. Ugyanakkor a korábban meghozott ország- gyűlési határozat felülvizsgálatra szorul, mert ha egymást keresztező népszavazási kezdeményezések vannak, a 200 ezer polgár által támogatottat elsőbbségben kell részesíteni. Az alkotmánybíró kitért arra a sokat vitatott kérdésre is: köte- les-e a Ház automatikusan elrendelni a népszavazást az ellenzék által megfogalmazott, 200 ezernél több aláírással támogatott kérdés alapján - vagy azt bizonyos kontrollnak kell alávetnie? Kilényi rámutatott: a jelenleg hatályos törvény ilyen kontroli-lehetőségeket nem ismer. Ám az összegyűjtött aláírások száma önmagában még nem döntő abban, hogy kötelező-e elrendelni a népszavazást vagy sem. Ebben az esetben ugyanis az Ország- gyűlésnek meg kell vizsgálnia, hogy a megfogalmazott kérdések nem ütköznek-e az alkotmányban felsorolt tilalmi lista valamelyik pontjába. Állásfoglalások A tegnapi nap krónikájához tartozik: az MDF nyilatkozatban utasította vissza a vádat, hogy ez ellenzék nem támogatja hazánk NATO-csatlako- zásának ügyét. Szerintük a koalíció politikája idézett elő olyan helyzetet, amely az integrációs törekvések eredményességét veszélyezteti. Zwack Péter független képviselő levélben fordult valamennyi képviselőtársához, s kifejtette: elfogadhatatlan, hogy a két kérdés további ösz- szekapcsolásához ragaszkodva a november 16-i népszavazás lehetőségét gátolják. Az ország jövője nem áldozható föl választási pártérdekek oltárán - írja Zwack Péter. Horn-Solana-párbeszéd A miniszterelnök tegnap telefonbeszélgetést folytatott Javier Solana NATO-főtitkár- ral. Horn kifejtette: a népszavazásról zajló országgyűlési viták nem a csatlakozás ellen irányulnak; nincs törés Magyarország csatlakozási felkészülésében, s a kormány mindent megtesz azért, hogy a népszavazásra a tervezett időben sor kerüljön. Solana hangoztatta: a NATO vezetése számára nem kétséges a magyar kormány eltökéltsége, s a népszavazás körül kialakult helyzetet kizárólag magyar belpolitikai ügyként kezeli. Mert vannak egyértelmű dolgok. Ha nyugdíjbiztosítás, akkor ÁB. „Nemcsak önmagámra, családomra is gondoltam, amikor az ÁB-nál nyugdíjbiztosítást kötöttem. ” Ha nyugodt jövőt szeretne, biztosítást köt. Mert az Ön biztonságérzetéhez és nyugalmához az AB élet- és nyugdíjbiztosításai is hozzájárulnak. Az ÁB segít az Ön nyugdíjas éveinek megszépítésében, ezért gondoljon már most nyugdíjbiztosításra. Az ÁB üzletkötőjére bizton számíthat: egyéni igényeinek és lehetőségeinek megfelelő, színvonalas biztosítási-befektetési megoldást kínál, hogy jövője felől is nyugodt lehessen. Befektetés a biztonságba. Tüntetéstől nem lesz több pénz A kormányfő a honvédség vezetőinél Horn Gyula és Keleti György FOTÓ: FEB/KALLUS GYÖRGY A kormány nem ért egyet a tüntető katonák követelésével - jelentette ki Horn Gyula miniszterelnök tegnap Budapesten, a honvédség vezetői értekezletén. Rámutatott arra, hogy jövőre 122,5 milliárd forint lesz a honvédség költségvetése, ami 26,6 százalékkal több az ideinél, és ezen belül 29,3 százalékkal jut több személyi juttatásokra. Horn Gyula szerint ennél több pénzt jövőre nem lehet előteremteni a honvédség számára, mert az már szétfeszítené az 1998. évi költségvetés kereteit. A miniszterelnök részletesen szólt az esedékes NATO-csatlakozásról, hangsúlyozva annak előnyeit. Elmondta: Magyarország történelme során legtöbbször a vesztes oldalra került, most először nyílik alkalom, hogy a győztes oldalon legyünk, méghozzá nem háborús, hanem békés körülmények között. Ha kimaradnánk a NATO- ból, akkor az elmaradott országok sorába kerülnénk. Hóm Gyula kitért arra is, hogy a NATO-csatlakozás költségeinél Brüsszel messzemenően figyelembe veszi Magyarország teherbíró képességét; semmi olyat nem követel, ami nehéz helyzetbe hozná hazánkat. Ráadásul a haderő korszerűsítése lényegesen olcsóbb a NATO-n belül, mint ha a szervezeten kívül maradnánk. Horn Gyula leszögezte: minden alap megvan ahhoz, hogy korszerű honvédsége legyen az országnak, ehhez azonban középtávon végre kell hajtani a műszaki és technikai fejlesztést. Keleti György honvédelmi miniszter azt kérte a katonáktól, segítsenek abban, hogy a társadalom megismerje a NATO- csatlakozás lényegét. Végh Ferenc altábornagy, vezérkari főnök arra hívta fel a figyelmet a Honvédszakszervezet által rendezett tüntetés kapcsán, hogy a hadsereg hivatásos katonái nem sodródhatnak az elégedetlenkedők táborába. Érdekeiket más módon kell érvényesíteniük, mert különben felbomlik a hadsereg egysége, a katonák különböző csoportok érdekkörébe kerülhetnek. A frakció tagjai „vegyesen” szavaztak Lemondott az MDNP elnöke Szabó Iván, a Magyar Demokrata Néppárt elnöke és frakcióvezetője lemondott tisztségeiről. A politikus sajnálatát fejezte ki, hogy a képviselőcsoport tagjainak egy része érzelmi és indulati hatások alapján szavazott kedden este az Országgyűlésben, a NATO-csatlakozásról kiírt népszavazás kérdésében. Az MDNP elnöksége és a frakcióvezetés a bejelentést követően nyilatkozatot adottki. Ebben kifejtik, hogy Szabó Iván a képviselőcsoport teljes támogatásával javaslatokat tett a kialakult helyzet kompromisszumos megoldására, de ezeket sem a kormány, sem az ellenzék többi pártja nem fogadta el. A Néppárt szóvivője, Zsigmond Attila elmodta: a frakció tagjai elutasítják a kormány földügyben tanúsított erőszakos magatartását, és az ellenzék többségének merev álláspontját. Mint megtudtuk, Szabó Iván, s még néhányan - például Kónya Imre, és Farkas Gabriella - nem szavazott arról, hogy a házszabálytól való eltéréssel mód nyíljon-e a NATO-ról szóló referendum kormány-előterjesztésére. Néhány néppárti képviselő - például Szabad György, Szabó Tamás és Katona Tamás - a „nem” gombot nyomta meg. Mások - mint Jeszenszky Géza - tartózkodtak. T. M.
