Heves Megyei Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-14 / 240. szám

1997. október 14., kedd VÁLLALKOZÁSI ANZIKSZ 7. oldal Mától Kőbányán: bútor-szakvásár Kétszázhúsz kiállító mutatja be termékeit Kőbányán, a mától szombatig megrendezésre ke­rülő nemzetközi bútor-szakvá­sáron. A gazdag választék mellett faiparigép-kiállítás teszi teljessé a seregszemlét. így a szakma egésze bemutatkoz­hat a gépgyártástól a háttér­ipar termékein át a kész búto­rokig. Bár az ipar - a szakma kép­viselői által sem titkoltan - megélt már jobb éveket is, ter­melési értéke így is eléri a 38 milliárd forintot. A hazai keres­let csökkenése miatt az itthon gyártott termékek mintegy negyven százaléka külföldön talál gazdára. A kiállítás a legfrissebb eredményeket kívánja bemu­tatni, s a régió megha­tározó szakmai iránytűjévé vál­hat. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 316,65 Francia frank 33,10 Japán jen (100) 161,70 Német márka 111,10 Olasz líra (1000) 113,03 Osztrák schilling 15,79 Svájci frank 133,12 USA-dollár 195,32 ECU 217,92 Megyénkben 116 egységben szolgáltatnak A vidéki vállalkozók bankjai Heves megyében tizennégy takarékszövetkezet működik. Tevékenységük csaknem valamennyi településre kiterjed. Egerben és Gyöngyösön például több szövetkezet is működ­tet kirendeltséget. Az ágazat 116 egységben kínálja szolgálta­tásait. A takarékszövetkezetek betétállománya az év első fe­lében 12 milliárd forint volt, s a pénzintézetek között eltérően alakult, 400 millió és 2,4 milliárd között. Mint Sumi András a Hírlap­nak elmondta, figyelemre méltó, hogy a lakosság nehéz anyagi körülményei ellenére is az állomány növekszik, amely a szövetkezetek iránti bizalom jele. Az említett időszakban a kölcsönállomány 3,3 milliárd forint volt, amely fél év alatt csaknem 10 százalékos emel­kedést jelent. Azt is jelzi, hogy a további nagyobb arányú hi­telnyújtásnak a szövetkezetek részéről nincs pénzügyi akadá­lya. A takarékszövetkezetek a lakossági, közületi, önkor­mányzati hitelnyújtás és ér­tékpapír-forgalmazás mellett folyamatosan arra töreksze­nek, hogy a felek érdekeit szolgáló tagsági és üzleti kap­csolat alakuljon ki az agrárhi­telezésben az egyéb kisvállal­kozókkal és középüzemekkel is. Ezáltal a „Vidék bankja” nevet egyre inkább megfelelő tartalommal tölthessék meg. A takarékszövetkezetek ezzel kapcsolatos tevékenysége is - az országoshoz hasonlóan - differenciált. Csaknem vala­mennyi foglalkozik vállalkozói számlavezetéssel, betétek gyűjtésével, hitelek folyósítá­sával. Bár ennek értéke a mér­legfőösszegben nem meghatá­rozó. A vállalkozói betétállo­mány fél év alatt 100 millió forinttal nőtt, a hitelfolyósítás pedig 600 millió forint volt. Ez az egyes szövetkezetek kö­zött 10-100 millió forintos mértékű. A vállalkozók az eddigi hi­telek többszörösét igénylik, miközben a szövetkezetek anyagi lehetőségei messze meghaladják az eddigi teljesí­téseket. Ennek oka az az el­lentmondás, hogy a folyósítás feltételei rendkívül szigorúak. Olyan garanciákat írnak elő, amelyekkel a hitelt igénylő kisvállalkozók, főleg kezdők nem rendelkeznek. Esetenként a kölcsönigények sem meg­alapozottak, és a vállalkozá­sok sorsa gyakran bizonytalan. Ilyenkor a folyósítás kocká­zata nem vállalható. Mégis közös érdek, hogy a feltétele­ket felülvizsgálják. Változta­tással a takarékszövetkezetek is az eddigieknél aktívabb hi­telpolitikát folytathatnak a kisvállalkozók érdekében. (mentusz) Enyhülnek a gabonapiaci feszültségek? A Földművelésügyi Miniszté­rium vezetése intézkedésekkel kívánja segíteni a gabonapia­con kialakult helyzet gyors megoldását, a szakértők által több millió tonnára becsült gabonafelesleg „felszívását”. Megjelent az Agrárrendtartási Hivatal 25/1997. közleménye, amely a közraktárban elhelye­zett idei termésű kukoricára felvett hiteleknek - az eddig igénybe vehető 40 százalékon túl - további 30 százalékos kamattámogatását teszi lehe­tővé. A takarmánybúzára is ki­terjesztik - soron kívül - köz- raktározási konstrukcióban a 70 százalékos kamattámoga­tást. Ennél a tárca intézkedett a tárolási díj megtérítéséről is, amely heti tíz forint tonnán­ként. A takarmánygabona for­galmának élénkítését a minisz­térium intervenciós intézke­déssel akarja előmozdítani, így minden termelő, aki ta­karmánybúzáját november 25: ig végső felhasználónak bet­vagy külpiacra értékesíti, ton­nánként ezerforintos támoga­tásban részesül. A takarmány- búza eladását kereskedelmi számlával kell igazolni, ame­lyet a gazdajegyző és az FM- hivatal ellenjegyez. A támoga­tás kifizetését a területileg ille­tékes APEH-kirendeltség in­tézi. Intézkedik a tárca az úgynevezett TIG gabonatarta- lék-készletek feltöltéséről is. A minisztérium vezetése fo­lyamatosan figyelemmel kí­séri a gabonapiac helyzetét. Tizenhatmilliárd dollár... ✓ É rdekes összeállítást készített a Figyelő című hetilap. A Top 200-as kiadványa arról szól, hogy a múlt év végéig a Ma- gyarCom fektette be nálunk a legtöbb működötökét, 1727 mil­lió dollárt. A második az amerikai GE Lighting 690 millióval. Ezt követően a német RWE-EVS konzorcium következik 628 millió dollárral. Jelentős tőkebefektető az Electricité de France, a General Motors, a Bayernwerk, az Audi, a PTT Telecom BV, Telecom A/S, Telenor Invest A/S, Telecom Finland OY, a Coca-Cola Amatil, az Allianz és az US West International is. A külföldi vállalatok a múlt év végéig mintegy 16 milliárd dollárnyi tőkét helyeztek el hazánkban. A készpénz ebből 14,7 milliárd dollár volt. A tavalyi kétmilliárd dolláros működőtőke­importnak már csupán a negyede kapcsolódott a privatizáció­hoz. A többi zöldmezős beruházás, illetve pótlólagos fejlesztés volt. A hozzánk áramló külföldi tőke mennyisége a rendszerváltás óta folyamatosan meghaladja a többi volt szocialista országét. Vonzerőt jelentett a fizetőképes kereslet, a monopóliumszerzés lehetősége, a kiszámítható gazdaságpolitika, valamint a számos befektetési kedvezmény. A rangsorban előkelő helyen állnak a távközlési és az energetikai privatizációban érintett cégek. A külföldi érdekeltségű működő vállalatok a belföldieknél több tőkével rendelkeznek, magasabb termelékenységet és intenzívebb beruházási tevékenységet folytatnak. Erőteljeseb­ben dolgoznak exportra és átlagon felüli az importigényük. Az elmúlt időszakban beáramlott tőke folyamatosan ellensúlyozta a fizetési mérleg hiányának egy részét. Ahhoz, hogy ez a jövő­ben is megmaradjon, a becslések szerint évente 1,5-2 milliárd dolláros tőkeimportra lesz szükség. M. K. GDP-böl: harminc százalék Nyugdíjra, a gyermeknevelés támogatására, oktatásra, egész­ségügyre, kultúrára és segélye­zésre az Európai Unió tagor­szágaiban a bruttó nemzeti ter­mék (GDP) 28,8 százalékát köl­tötték három évvel ezelőtt. Ha­zánkban ezek költsége a GDP- nek több mint 30 százalékát te­szi ki. Idén az első fél évben nyug­díjra és egyéb ellátásra csak­nem 402 milliárd forintot fo­lyósítottak'. AZ •'egy főre jutó havi átlagnyugdíj csaknem 20 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az árváltozásokat figyelembe véve a havi összeg reálértéke fejen­ként valamivel több mint egy százalékkal nőtt. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatai szerint a gyermekneve­lési kiadások 17 százalékát a családi pótlék, 17 százalékát a gyermekgondozási segély, a többit a gyermekgondozási díj teszi ki. Családi pótlékra a fél évben összeveri ' 48,2 milliárd forintot fizettek ki. Eger is elnyerte a címet Kétszintű pályázat az ipari parkokra A fejlesztésük hosszú távra szóló feladat Az idén a költségvetésből 800 millió forintot különítettek el infrastrukturális ipari parkok működtetésére, illetve a meg­különböztető címre való pályázatokra. Az ipari park cím elnyeré­sére vonatkozó IKIM-rende- lettel az idén kétszintű pályá­zati rendszer lépett életbe. Az első lépcsőben magáért a cí­mért lehetett pályázni. Ezt - többek között - Eger is el­nyerte. A másodikban a már megszerzett minősítéssel inf­rastrukturális beruházások tá­mogatására pályázhattak az érintettek szeptember 30-ig. Ezek között van a hevesi me­gyeszékhely is, amely elküldte kérését. Az ipari parkoknak jövőre az ipari tárca egymilliárd, a környezetvédelmi pedig mint­egy 300 millió forint értékben kíván pályázatot kiírni a Gaz­daságfejlesztési Célelőirány­zatból. Az idén a tárcaközi bi­zottság által jóváhagyott 10 pályázó ipari park 368 millió forintot kapott az elkülönített 800 millióból, míg az idén ki­írt pályázatok révén várhatóan 144 millió forint elosztása át­húzódik a jövő évre. Mint arról korábban beszá­moltunk, Fazakas Szabolcs miniszter nemrég hagyta jóvá az ipari parkok fejlesztési programját. Eszerint 28 pá­lyázó jogosult az ipari park cím használatára. Ez később a különféle alapokra való pályá­zatok során preferenciákat biz­tosít. A szakértők szerint az ipari parkok fejlesztése hosszú távú iparpolitikai feladat. Egy-egy betelepítéséhez 10—15 évvel kell számolni. Tanulságos számok és összefüggések Több beruházás, növekvő export Szakértői mérleg a gazdaság nyolc hónapjáról A külkereskedelmi forgalom passzívuma augusztus végén megközelítette az 1,7 milliárd dollárt, ami 147 millió dollár­ral több, mint amennyi egy évvel korábban volt. Ebből a fizetési mérleget 1,25 millió dollár terheli. Ez 171 millió dollárral kedvezőtlenebb az elmúlt évinél - jelentette ki Berényi Lajos, az Ipari, Keres­kedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium helyettes állam­titkára. Mint elmondta: az év első nyolc hónapjában a kivitel 11,6 milliárd dollár volt, amely 16 százalékos bővülést jelent egy esztendő alatt. A behozatal 13,2 milliárd dollárt tett ki, 15,2 százalékkal töb­bet, mint az előző év azonos időszakában. A minisztérium prognózisa szerint év végéig az export és az import várhatóan 8—12 szá­zalékkal lesz magasabb, mint tavaly. Augusztusban a kivitel 5,2 százalékkal bővült, 61 mil­lió dollárral haladta meg a múlt év augusztusit. A behoza­tal az esztendő nyolcadik hó­napban 3,6 százalékkal, 49 millió dollárral volt kevesebb, mint tavaly augusztusban. Az idén július végéig 1,6 mi- liárd dollár külföldi működő­töké érkezett az országba. Az első fél évben az új alapítású külföldi érdekeltségű szerve­zetek száma 184 volt. A beruházások az első fél évben 8,3 százalékkal növe­kedtek. A gépek vásárlása 33 százalékkal több volt a múlt évinél. A beruházások 26 szá­zaléka az esztendő eltelt ré­szében a feldolgozóiparban valósult meg. Az ipari terme­lés az év első hét hónapjában 7,9 százalékkal bővült, értéke­sítése hét százalékkal növeke­dett. Az exportértékesítés 31,7 százalékkal növekedett, a bel­földi eladás viszont 3,3 száza­lékkal csökkent. A termelé­kenység az iparban 11,7 száza­lékkal nőtt. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés növekedése a gépiparban volt igen dinami­kus, 41,8 százalék. SIEMENS és ALCATEL készülék és kártya készülék és kártya Megérkeztek! Itt vannak a városban! Siemens* és Alcatel*, a két új fazon, akikre senki nem számított, és akiket mindenki kézre akar keríteni. SIEMENS - A leghíresebb családok egyikéből: jó felépítésű, tapasztalt, technikás típus. Nem hibázik biztosra megy. SIEMENS S6/SL új Westel 900 előfizetői kártyával nettó 19 900 forintért. ALCATEL A modern idők gyermeke. Gyűrődés közben is követi a divatot. Keménykötésü, de könnyű vele bánni, mert titokban romantikus alkat. Isteni vele beszélgetni, imádják a nők! ALCATEL One Touch Easy/SL új Westel 900 előfizetői kártyával nettó 23 900 forintért Siemens és Alcatel - Csak egyszer kerüljenek a kezei közé! Nem lehet tőlük szabadulni! Információ: 265-90-90, 06-30/30-30-30 http://www.westel900.hu További feltételek a Westel 900. a Westel Rádiótelefon Kft., a Fotex, az Of ötért és a Keravill üzleteiben, valamint az üzletkötőknél. Szeptember 12-től, amíg a készlet tart! ’ A készülékek csak Westel 900 előfizetői kártyával használhatók! y »

Next

/
Oldalképek
Tartalom