Heves Megyei Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-11 / 238. szám
30 % engedménnyel 3U %-kal olcsóbban. ^ maximum 24 hónapra. ami december 1 -tői 24-ig váltható be ruházati árukra. 1 997. október 11., szombat Hírlap Magazin 7. oldal il il I IE üljük meg a szüretet torral tt Páriát lesz a tavalyi borból Ismert a borszakmában, hogy az értékesítés nehézségei miatt jelentős készletek halmozódtak fel. így az idei termés tárolása okoz gondot a termelőknek. A mostani szüret megkezdése előtt ezek elhelyezésére is megoldást kellett találni. Farkas Ervin, az Abasári Szőlőolt- vány-termelő és Borászati Szövetkezet elnöke elmondta: mindenekelőtt intervenciós szeszkifőzési lehetőségeket kerestek és találtak. Sajátként ezer, a gazdáktól pedig mintegy nyolc-kilencezer hektoliter bort vásároltak fel, pároltatnak le, majd értékesítik azt. Az idén háromszáz hektár szőlőterület integrációját végezték: ez 150 családot, résztulajdonost érint. Szerződést 20 ezer mázsa fehér borszőlő felvásárlására kötöttek. Most ennek az értékesítése tart. A különleges minőségű fajtákat a gyöngyösi Danubiána Bt.-nél, illetve a nagyrédei Szőlöskert Szövetkezetnél értékesítik exportra. Mintegy 1000-1200 mázsa szürkebarát pedig a Dunántúlról, a Lesenc Rt. által kerül külföldre. Mintegy 15 ezer mázsa rizling, saszla, valamint zalagyöngye cseh és szlovák exportra kerül, saját feldolgozású szőlőléként. A felvásárlási árakban igazodnak a térség nagyobb cégeihez. Sajnos, ezúttal még a minőségi fajták árai sem érik el a tavalyit, mintegy öt, a tömegfajtáknál 6-7 százalékkal maradnak el tőle. Elkeseríti ez a termelőt, mert ráadásul a bort is meglehetősen „nyomott áron” veszik át. A szövetkezet általában a felvásárlást követő harminc napon belül fizet. A szövetkezet elnöke azt is hangsúlyozta, hogy a kifizetés az Aba- szövnél garantált. Az átlagárak a különleges minőségeknél 40-50 forint között, míg a tömegfajtáknál 30-34 forint között alakulnak. Köszönhetően az eddigi kedvező időjárásnak, a cukorfok fajtánként 1—1,5-del meghaladja a tavalyi átlagot. A szürkebarát a 20-21 cukorfokot is elérte. A szövetkezet 42 ezer hektoliter tárolóhellyel rendelkezik. Bértárolást is vállalnak, így a Danubiána Bt., a markazi és a bogácsi szövetkezet évente 10-12 ezer hektó mustot, illetve óbort helyez el a tárolókban. Előnyben a világfajták Megyénk szőlőültetvényem is megfigyelhető az a világszerte tapasztalt jelenség, hogy a telepítésekkor mind nagyobb teret nyernek az úgynevezett világfajták. Ezek főleg francia eredetűek. Folyamatosan növekszik például a Cabernet franc, a Merlot, a Chardonnay vagy a Sauvignon Blanc területe. Az átalakulás oka, hogy ezeket - néhány jó minőségű klasszikus magyar bor kivételével - a nemzetközi piacokon kedvezőbb árakon értékesítik. Az Egri borok könyve A kötet tisztelegni kíván a város tradicionális borkultúrájának. Barócsi Tibor, a polgármesteri hivatal idegen- forgalmi, kereskedelmi és mezőgazdasági irodavezetője szerint kiadásának kettős értéke van. Egyrészt hozzájárul a marketing- munkához, miután jól propagálja az évszázados minőségű egri borokat, s így része van a piac meghódításában. Másrészt alkalmas arra, hogy bemutassa azt a sokrétű helyi kultúrát, amelyet a szőlőtermelés, a borkészítés és a borfogyasztás jelent. A kötet szerkesztője Csizmadia László, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola főigazgatója. Szerzői között muzeológus és műtörténész, egyházi szakember és gasztronómus értekezik tudományos igénnyel, de ismeretterjesztő szándékkal szól a nemes nedűkről. Francia példák nyomán az orvos, dr. Ringelhann György polgármester a bor és az egészség összefüggéseiről ír megszívlelendően. A Szelényi Károly fotóival gazdagon illusztrált Egri borok könyve hétezer példányban, magyar, német és angol nyelven öregbíti a város hírét-nevét. A Mátraalján legalacsonyabbak az árak Hogyan értékeli az idei szüretet? - kérdeztük az agronómusként nyugalmazott Márkus János gyöngyösi szőlész-borászt.- Az idei évjárat mind mennyiségileg, mind minőségileg az évtized egyik legjobbja. A mátraaljai borvidék termésátlaga, akárcsak más években, most is a legmagasabb az országban. Az érési ütemnek, illetve a teljes érésnek kedvezett az augusztusi-szeptemberi időjárás, főként a napfény tartam. A borvidék termésének több mint kétharmada minőségi borszőlő. A szüret a fajtaérés szempontjából optimális időben kezdődött. így jelenleg a vörös fajták szedése tart, a fehéreké (az olaszrizling kivételével) befejeződött.- Milyen a saját termése?-Gyöngyösön és Markazon tíz és fél hektárnyi szőlőterületen gazdálkodom. Fajtától függően 16,5-20,5 cukorfokos a szőlőm, s hektáronként 10-16 tonna termett. Kiemelkedő minőségű, különleges kategóriájú a szürkebarát és a chardonnay.- Milyenek a felvásárlási árak?- Országosan a mátraaljai borvidéken a legalacsonyabbak, mégpedig függetlenül a termett mennyiségtől. Ez véleményem szerint elsősorban agrotechnikai kérdés. A térség két legnagyobb felvásárlója hónapokkal ezelőtt kialakította az árait, s ezek meglehetősen hasonlóak... A kisebb felvásárlók kénytelenek voltak hozzájuk igazodni. így a vörös fajták ára 10-15, a fehéreké 20-25 százalékkal alacsonyabb, mint tavaly. A kékszőlőfajtákat 36-48, míg a fehéreket 28-40 forintos áron veszik át. Mivel azonban a termelési költségek időközben 25 százalékkal növekedtek, a jövedelmezőség 40 százalékkal esett visz- sza. Bár a hegyközségeknek módjukban áll a területükön érvényes mindenkori védőárat megállapítani, nálunk ezt nem tartották fontosnak. Ezért a védőárat a szüret előtt kialakított térségi felvásárlási ár határozza meg.- Miként értékesíti a termést?-Kétféle módon. Egy dunántúli pinceszövetkezettel például nyolc éve van szerződésem, s az idei termés 25 százalékát is ők veszik át. Emellett szerződéses kapcsolatban állok néhány nagyobb helybeli felvásárló céggel is. A szabadpiacon való értékesítéskor szintén szerződést kötünk, de nem hosszú távra, hanem csak közvetlenül a szüret előtt vagy közben kötelezzük el magunkat. A szőlőtermelés mellett borászattal is foglalkozom, de az idén a korábbinál kevesebb szőlőt tartok meg erre a célra. Ennek elsősorban az időhiány az oka: egyre több energiát fordítok ugyanis az oltványtermesztésre és az ennek alapjául is szolgáló vírusmentes központi törzsültetvényre. A szerzetes titka: a bikavér legendája Hogy pontosan miként alakult ki és honnan ered a neve, nos, mindez igazából a múlt homályába vész - vélekedik az Egri Bikavér eredetéről Kenyeres Zoltán, a Kertészeti Egyetem egri szőlészeti és borászati kutatóállomásának pincemestere.- A legenda a török időkre vezet vissza mindent, az azonban biztos, hogy az oszmán hódítók megjelenése előtt nem volt kék szőlő az egri vidéken, ők hozhatták magukkal ezeket a fajtákat. A hagyomány szerint az Egri Bikavér születése az 1750-es időponthoz köthető, amikor egy helyi szerzetes háromfajta vörösbort kevert össze, máig sem tudni, mi okból. Talán mindegyikből kevés volt, vagy csak javítani akarta egymással őket. Megválaszolhatatlan kérdések. Ebből alakult ki lassan az az Egri Bikavér néven illetett bor, amit ma ismerünk. A múlt században, a filoxéra pusztításának következményeként eltűntek az ősi magyar szőlők, így a meghonosított francia fajtákból kezdték el újra a borkészítést.-Tulajdonképpen miből áll a bikavér, létezik-e szigorú receptúra?- Ha olyan pontosan nincs is meghatározva ez, mint a gyógyszerek esetén, de elég jól körvonalazott határok léteznek. Napjaink borvédelmének egyik törekvése a minél szabatosabb bormeghatározás, a termék-előállítás és az összetétel szabályozása. A bikavér kevert bor, méghozzá ötféle különböző vörösborból áll, s ez egyedülálló a világon. A bor gerincét a Kékfrankos adja, ez dominál. A Zwe- igelt mint kitűnő festő jön a képbe, aránya azonban tíz százaléknál nem lehet több. Az előbbiekhez jön még a Merlot, valamint a Cabernet franc és a Cabernet sauvignon.-A bor készítésénél vannak egyéb, betartandó előírások is...- Fontos a hagyományos technológia. Legalább egy-másfél évig tölgyfahordóban kell érlelni, utána pedig célszerű még legkevesebb három hónapig palackban is érni hagyni. Ekkor kapja meg az igazi ízét, ezzel elkerülhető az úgynevezett dugóíz. Ezért állítom, hogy egyéves bikavér nincs. Ezt a bort egyébként csak üvegben lenne szabad forgalomba hozni.- Nemes italnak meg kell adni a megfelelő körítést is...-Ha borkóstolásra jönnek, mert Svájctól Görögországig rengeteg nemzet képviselője megfordult már itt, akkor a vendég érkezése előtt egy órával már fölbontom a bort, és egy erre szolgáló eszközzel levegőztetem. Az Egri Bikavért szobahő- ; mérsékleten — 16-18 Celsius-fokon - illik szervírozni elsősorban vörös húsokhoz: marhahúshoz és vadhoz. A megkülönböztetett tiszteletet különösen a muzeális borok érdemlik ki. A vörösboroknál; 8-10 év után beszélhetünk muzeális kategóriáról.; Közülük nekem az 1973-as bikavér a favorit. Az idei hosszú ősz hasonló jó minőségre jogosít. Másfél év múlva kiderülhet, valósak voltak-e a reményeink... __________________________________________________ z ombati Subjektiv A külföldi földje JÓ IDEJE TART már a vita arról, hogy lehet-e a külföldinek is földje hazánkban, vagy sem. Ahogyan mondani szoktuk: lassan ez folyik a csapból is. Miután pedig az okosabbak képtelenek voltak máig eldönteni a kérdést, segítségül hívják az egyszerűbb embereket is, népszavazást írtak ki a kielégítőbb válaszra. Feleletet vár a kormány - a két koalíciós párt -, s természetesen az ellenzék is. Ki-ki a maga módján számít a tömeg állásfoglalására. Nüansznyi, jószerével nem is érzékelhető a különbség abban, amire a feleletet kérik. Legény legyen a talpán, aki el akarja találni az igazán helyes voksot! Ilyenformán talán nem is lenne szükség a cécóra, ami egyébként korántsem jelentéktelen kiadással terheli megint az országos költségvetést. Annál inkább sem kellene soron kívül az urnák elé járulni, mivel már most nyilvánvaló, hogy alig van értelme. Hiszen ha néhány esztendő múlva az európai közösséghez tartozunk hivatalosan is, nemigen lesz tovább jogunk az idegen állampolgárt akadályozni az áhított itthoni földszerzésében. Mint ahogyan nekünk sem tiltják majd, hogy vű- lahol odaát éppenséggel termő mezőgazdasági ingatlanba fektessük kéznél lévő szabad pénzünket... Tudja ezt a kormány két szövetséges szervezete, s tisztában vannak vele a szemben álló pártok is. Mégis ki-ki mondja a magáét, érvelni próbál, és cáfolja, amit a másik állít. Miért? Alighanem: csak... Amikor már egyébre nem futja az ellenvetésekből, előjönnek a magyar föld túlontúl alacsony árával, ami sem most, sem később nem lehet piaci kategória. S kihúzzák magukat a nyomósnak vélt állításnál. Meg ne húzzák a derekukat! Ha drágábban sikerült az értékesítés, minden további nélkül vihetik az újabb portékát is tőlünk a külföldiek? Csupán a mani fontos, s nem az, hogy kihúzzák talpunk alól a talajt is..? Aztán: egyedül a föld védelmében van okunk az olcsóságtól tartanunk? Tegyük csak szívünkre a kezünket! Más javainkhoz nehezebben jutott a külföldi eddig? Legfőképpen pedig a hazai munkaerő rendkívül alacsony adásvétele nem elég aggasztó? S ugyan, mennyire boldogíthat bennünket az, ha valamikor majd a magyar is szabadon vehet külföldön kisebb-nagyobb birtokot? Ugyan hányunknak sikerülhet? S mennyien találhatják akkorának a birtokukat, hogy el is adjanak belőle kisebb-nagyobb darabot..? Egyáltalán pedig mi lesz belőle a haszna az országnak, a népnek? Megszerezhető jogunk önmagában alig ér valamit Európában... Annál inkább hasztalan a parázsló országos vita, mert már eddig is hozzájuthatott a külföldi magyar földhöz. Gondoljunk csak az elterelt Dunára, amiről ugyan jelenleg szintén összecsapnak még a vélemények, de a tény minden bizonnyal tény marad továbbra is. Akár tetszik, akár nem: tudomásul vesszük. Igaz, ez is kerül annyiba, mint amennyiért az urnák elé járulunk novemberben. HA NEM SOKKAL TÖBBE! Gyóni Gyula
