Heves Megyei Hírlap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-11 / 238. szám

A megyeszékhely ismét (Folytatás az 1. oldalról) Habis László: - Arra tett ajánlatot, hogy bizonyos szakértői munkákért nem kell fizetnünk. Hasznunkra válik a kanadai­akkal közös fürdővárosi projektünk is. Dr. Ringelhann György: - Az Exim- bank elnöke, dr. Nyíri Iván az OECD de­legációját kísérte el nemrég Egerbe. A gazdálkodásunkról nyújtott bemutató után gratuláltak nekünk. Úgy vélték, eu­rópai mércével mérve is megállja helyét a tervezésünk! Talán nem túl merész a ki­jelentés: kezdünk a nyugat-magyaror­szági városokéval azonos szintre érni. Ez elsősorban Habis László és Zay Ferenc igen szakszerű munkáját dicséri. Hírlap: -Ha szóba került a szakmai nívó: melyek a három esztendőnek azok a főbb jellemzői, amelyekre méltán le­hetnek büszkék a város vezetői? H. L.: - Nyugodtan dicsekedhetünk okta­tásfejlesztési koncepciónkkal, a város- üzemeltetésben biztosított feltételeinkkel. Végre képesek vagyunk súlyozni, a város életére kiható ügyekkel foglalkozni! Ki­emelem a szennyvíztisztító beruházást, a fürdőkörnyék fejlesztését, az ipari park előkészítését. A nemrég átadott orvosi rendelővel nagy lépést tettünk Felnémet, az északi városrész lakóinak egészség- ügyi ellátásáért. A Nagylapos beépítésé­Habis László vei kapcsolatos rendezési terv is komoly szakmai eredmény. Dr. R. Gy.: - Eger ismét vonzó várossá vált! Állandó rendezvényei szívesen lá­togatottak: a barokk hetek, a katonazene­kari fesztivál, a Hírlap által is szervezett Strauss-est, az Egri Bikavér napja. Elvi­szik jó hírünket a világba. Miként az olyan népszerű kötetek is, mint a már németre, angolra, franciára is lefordított Egri borok könyve, vagy Bakó Jenő: Eger, az úszó város című műve, amely most készült el. Ma még élnek azok az utolsó mohikánok, akik tanúi voltak a nagy egri generációk cselekedeteinek. Kár volna veszni hagyni ismereteiket! Hírlap: -Érdekes ellentét: az adatok szerint a helyiadó-terheket tekintve Eger az igen mértéktartó, ám a piaci és az ingatlanárak szempontjából a leg­drágább városok sorába tartozik. Önök is egyetértenek e megítéléssel? H. L.: - A kommunális adók differenciá­lása helyes megoldásnak bizonyult. így a nagyobb területű ingatlanok tulajdonosai fizetnek többet. Jótékony hatásúak az iparűzési adókkal összefüggő befektetési- nagyberuházási kedvezmények. Hogy Eger a legdrágább városok egyike? Az ingatlanárak valóban viszonylag maga­sak. Ennek a földrajzi fekvésben, az épü­letek jó állapotában keresendők az okai. Dr. R. Gy.: - Bár tudom, ez nem meg­nyugtató az egrieknek, de a Dunántúl vá­rosainak piacai lényegesen drágábbak. Hírlap: - Kíváncsiak lennénk azokra a momentumokra is, amelyeket mai szemmel jobban megfontolnának, eset­leg kudarcként éltek, élnek meg. H. L.: - Feltétlenül jobbításra szorul a belső és a külső kommunikációnk! A hi­vatalbeli információs rendszerek harmo­nikusabb együttműködését kell megte­remtenünk. így kerülhetők csak el az iro­dák ellentmondó intézkedései. A Kari- tász-központtal kapcsolatos procedúrát komoly kudarcként éltem meg. Miként azt is, hogy a zeneiskola kérdésében nem si­került a szülőkkel megértetni: haszno­sabb a Vallon úti beruházás. Hírlap: - Az sem mellékes, milyen az önkormányzati tisztségviselők viszonya a város polgáraival. Milyenek az egriek visszajelzései e téren? Dr. R. Gy.: - Próbálunk nem elefánt­csonttoronyba zárkózni. Mindkettőnk otthoni telefonja bármikor hívható. H. L.: — Igyekszünk minél több rendez­vényen részt venni. Főleg a lakossági fó­rumokon, ahol közzétehetjük szempont­jainkat, döntéseink indokait. Még akkor is, ha azok nem feltétlenül népszerűek. Dr. R. Gy.: - Azt is tudjuk, a hatóság a legritkább esetben szimpatikus a polgár­nak. Ám a határozatoknak megvannak a formai előírásai, dolgozóinknak a törvé­nyek szelleméhez kell ragaszkodniuk. Úgy vélem, ez megérthető. Mint az is, hogy a konkrétumokat nem tartalmazó panaszokkal mi sem tudunk mit kezdeni. H. L.: — Érkeznek köszönő levelek is, mint az Epreskert úti óvodából, amely­nek műszaki gondjait oldottuk meg. Hírlap: - A ciklus utolsó évében mely feladatok megvalósítására helyezik a hangsúlyt? Dr. R. Gy.: - A fő irányvonalat a déli iparterület és a K2-es út melletti új kom­posztáló telep kialakítása jelenti. Jövőre valósul meg a zeneiskolai beruházás, má­Kiss László Eger színművészeti nívódíjasa lett Mindig ezredes, vagy Épp egy évtizede van már az egri teátrumnál. Már előtte vidéki színészként min­den szakmai elismerést elkönyvelhetett. Nyíregyházán megszerették, Debrecen­ben Csokonai-díjjal jutalmazták. Az ott töltött negyedszázad után a Magyar Köztársaság Arany Erdemkeresztjét kapta meg. Nemrég a Szórád-házban lát­tuk egy tévés epizódban. Forgatott A miniszter félrelép című most készülő Koltai Róbert-filmben. Kiss László augusztusban Eger Színművészeti Nívódíját kapta. Míg beszélgettünk a klubban, láthattam: fiatal kollégái becsülik, felnéznek rá.-Pedig - mondja nosztalgikusan - hajdan benne voltam a nagy életben. Ital, lóverseny, és Istenem, hajh, a nők! Színes, változatos ifjú művészéletről mesél. Egyenes tartása, zengő hangja még ma sem kopott. Az operettekben, színművekben mindig ezredes vagy dél­ceg úr. Az énekes-szerepeit említem:- Debrecenben még az operáig is elju­tottam. Verdi Toscájában, s a Szöktetés a szerájból című Mozart-operában is ját­szottam. Sok barátja van Egerben, mégis befelé fordulónak tűnik. Egy, ma már felnőtt fia van, aki születési sérülésből adódóan mozgássérült. Érte dolgozik, ő jelenti számára a családot. Kiss László Blaskó Balázzsal a Lát­hatatlan ember egri előadásában vonzó város jus végére elkészül a strand új úszóme­dencéje. Befejeződik a Széchenyi utcai csapadékelvezető csatorna építése, az új burkolat lerakása. H. L.: - Nagyon fontos, hogy jövőre is megőrizzük intézményeink működőké­pességét! Korrekt, tisztességes feltétel- rendszert biztosítunk az alapvető lakos­sági ellátásokban, így az oktatásban, az egészségügyben. Kiemelt tennivaló a fürdőkörnyék fejlesztése, az Érsekkert rekonstrukciója, a közvilágosítás korsze­Dr. Ringelhann György rűsítése. Ugyancsak elodázhatatlan a te­metési lehetőségek áttekintése is. Dr. R. Gy.: - Törekvésünk még, hogy az egri szőlészet és borászat visszanyerje a régi rangját! Főleg a minőségi borterme­lés feltételeinek megteremtésével. Kap­csolataink szélesítése révén szeretnénk növelni a nagy termelő cégek idejövete­lét is, hiszen ez a kisvállalkozóinknak is piaci lehetőségeket nyújt. Hírlap: - Végül egy személyes kérdés: mi volt a legérdekesebb kérés, amivel a város első emberét megkeresték? Dr. R. Gy.: - Nehéz választani a sok-sok észrevétel, kívánság közül. Vannak kép­telen megkeresések. Néhányon azt vár­ják, hogy régi falusi bíróként beleavat­kozzak családi vagy más vitákba. Nem tehetem, hiszen számomra minden egri polgár egyformán fontos. Az alpolgár­mester úrral jól kiegészítjük egymást a konfliktusok kezelésében is. Ő inkább a gazdasági, én a szubjektív jellemzőket próbálom megértetni a hozzám fordu­lókkal. Szívesen vállalkozom ugyanak­kor kapcsolatteremtésre és -építésre. Eb­ben nagyon sokat segít a sportolói múl­tam, az, hogy sok embert vagy a gyerme­keiket orvosként gyógyítottam. Hírlap: - Köszönjük, hogy vállalkoztak a választási ciklus eddigi időszakának áttekintésére. Szalay Zoltán délceg úr-A sors a pályával elkényeztetett - összegzi. - Aztán máshol behomályosí- totta az életemet. Minden káros szenve­délyemről lemondtam. Sok akarat van bennem. Dolgoznom kell, van kiért.- Van egy jó története?- Szomorú vagy vidám?-Mondjuk, legyen tanulságos...- Az ötvenes években Somogyvári Rudolffal dolgoztunk az Úttörőszínház­ban. Aztán ’56 után ő „szilenciumos lett”, s Szolnokra került. Én is. Összeba­rátkoztunk Azt mondta nekem: „Iszol, dohányzol. Nézz magadra!” Ő aszkétikus életet élt, tornázott. Sok idő telt el, mire megint összekerültünk: egy filmet szink­ronizáltunk, éjszaka. Szünetben a táská­jából elővett egy üveg konyakot: „Igyál!” Tiltakoztam, hogy nem lehet. Munka után, reggel meghívott egy kis­vendéglőbe. Most én kérdeztem: miért iszol? „Azért, mert már e nélkül nem bí­rom az életet” - mondta. Súlyos beteg volt. Mindketten sírtunk. Fél évre rá meghalt. (jámbor) Lady Diana privilégiuma A hercegnő tragédiája engem is megdöbbentett. Élhetett volna még - mondatja velem a kötelező szánakozáson túl az az önző empátiakényszer, aminek alapja, hogy Diana és én egyazon esz­tendőben láttuk meg a napvilágot. Naná, hogy élhetett volna még. A részvét mellett azonban elborzaszt az a - nagyrészt a sajtóval összefüggő - kettősség, ami a princesz halála óta tapasztalható. Eleinte kizárólag az újságokra, a lesifotósokra zúdult az össztűz: mintha a balesetnél jelen sem lett volna egy tökrészeg, nyugtátok­kal feltuningolt sofőr, aki kétszázzal száguldozott a párizsi éjsza­kában. Az alattvalók hamar elfeledték mindezt, ahogy a hercegnő viharos szerelmi életét is, amelyen korábban - a bulvárlapok jóvol­tából - jóízűen csámcsoghattak. Még Spencer báróra, az elhalt testvérére sem nehezteltek, aki pedig nem kevesebbet állított, mint hogy a történtekért azok a felelősek, akik fizettek a Lady intim szférájába kegyetlenül belegázoló fotókért. Ezzel - a médiamogu­lokon keresztül - egy az egyben az olvasókra, azaz a „népre” verte a balhét. A történet ettől válik igazán pikánssá. Ha ugyanis a tömegigényt kielégítő sajtó nem emeli még életében piedesztálra Dianát, a nim­busz aligha teremtődik meg. Akkor azonban senki nem kárhoztatta a mindenütt jelenlévő újságírókat, amikor kedvező beállításban tá­lalták az eseményeket. Az éhező és fogyatékos gyerekek megsi- mogatását, az AIDS elleni fellépést, a háború ellen való tiltakozást. Mindezek okán - noha korábban is nyilvánvaló volt - egy hónap­pal a halálát követően talán már nem kegyeletsértés kimondani: az egykori óvónőt a sajtó kente fel a Korona első asszonyává. A sztárcsinálás a temetést követően is folytatódik. Diana-köny- vek a kirakatokban, Diana-újságok és poszterek a standokon. A honi halandó pedig - ha mindezek böngészése során egyébre is marad ideje - szinte a nyolcvanas években, a Farkas Bertalan-őrü- let kellős közepén érzi magát. Az űrhajóspólók, kulcstartók, csoko­ládék és hanglemezek hajdani dömpingjének emléke által táplált hiányérzetét azonban csak részben enyhítheti, ha relikviagyűjtés közben lecsupaszítja az élelmiszerboltok sósborszesz-polcait. A posztumusz Nobel-békedíj nem is kerülhetne jobb helyre - örvendeznek a felröppent hír hallatán Lady Di rajongói. Ugyanakkor természetesnek veszik, hogy - noha a maguk lehető­ségeivel ők is felemelik szavukat a szúró- és vágófegyverek, tapo­sóaknák, s mindenféle gyilkos szerkentyűk ellenében - erőtlen pro­testánsuk nem juthat el a Svéd Királyi Akadémia fényes csarno­káig. Mert hiszen ez (is) a halott hercegnők privilégiuma. Tari Ottó Példamondatok a könyvről Kezembe került középiskolás lányom angol házidolgozata. A fel­adat: meg kellett írni, milyen is lesz a világ hetven év múlva. Az elmés, s nyilván nyelvtani buktatókat is tartalmazó mondatok szö­vevényéből kibontakozott a tartalom: hét évtized múlva már úgy jövünk-megyünk majd az égitestek között, mint most külföldre. Az UFO-k mindennapi barátaink lesznek, s az információk, komputerek behálózzák a világot. „Nem lesz már a szó hagyomá­nyos értelmében vett újság sem”, s a világirodalom kincseit, az emberi elme szüleményeit is lemezeken tárolják. Összeszorult a gyomrom ezen az okfejtésen, amely nyilván a példamondatokból logikusan bontakozott ki. Gyermekeink így gondolkoznak, a jövőt tervezik. S ha egy évszázaddal előbb Vö­rösmarty Mihály már megkérdezte: „Ment-e a könyvek által a vi­lág elébb?”, az ezredvég embere miért ne tenné. Könyv tehát nem lesz, s mások lesznek a könyvtárak. Igaz ez? Most mindenesetre az „Összefogás a könyvtárakért” országos mozgalomnak örülünk, s a megye városaiban e napokban zajló őszi könyvtári hetek gazdag programjait ajánljuk figyelmükbe. S míg el nem komputerizálódunk, végleg kikölcsönzünk egy nemespenész-szagú bőr- vagy vászonkötésűt. (jámbor) HÍR(TELEN)KÉK... Egyes hírforrások szerint Hóm Gyula miniszterelnök bizonyos kormányzati posztra tett ajánlatot a ma még Londonban bankár- kodó Németh Miklósnak. Mondván: előttem az utódom... * Tony Blair munkáspárti kormányfő - moszkvai látogatása során - brit tőkét ígért az orosz elnöknek. Marhahúsban... * Átadták a fővárosban a rendőrség Teve utcai székházát. Egy vagy két púpnak...? * Összesen 270 biciklit lopott Ausztriában az a héttagú banda, ame­lyik végül is a klingenbach-soproni határátkelőhelyen bukott le. Egy kerékkel éppen több volt nekik... * Bizonyos, jól értesült források szerint Laczkó Mihályt, az MLSZ elnökét a szövetség decemberi ülésén Puhl Sándor, a világ legjobb játékvezetője váltja majd fel. Szemüveget a bírónak...! (szilvás) t

Next

/
Oldalképek
Tartalom