Heves Megyei Hírlap, 1997. szeptember (8. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-01 / 203. szám
1997. szeptember 1., hétfő Heves És Körzete 5. oldal Nem csodát, de javulást ígér a gyógytorna A tartásjavító torna segített egy 12 éves fiún is. Hunyás Adrián tölcsérmellkassal született. Két éve jár a Top Fitt Gym-be. Gyula szerint ebben az életkorban dinamikusan fejleszthető a mellkas, mivel a bordák belső végei még porcosak. AdSzép tárgyakkal tériiettek haza TENK- Húsz gyerek vett részt az idén a hatvani Alkotó és Szabadidős Tábor kézműves tagozatának munkájában - tájékoztatta lapunkat Török Margit polgár- mester. - Az általános iskolások elsősorban pihenni akartak, de a strandolás, a túrázás és a lovaglás mellett hasznosan töltötték a szabadidejüket is, mivel a kézművesmesterségek alapjaival ismerkedtek. Mint a polgármestertől megtudtuk: azért választották a számos lehetőség közül a kézművestábort, mert az itt szerzett ismereteket a mindennapok során is kamatoztathatják majd. A lakásdíszítésben a szövés, fonás, korongozás éppúgy hasznosítható ismeret, mint a viseleti kultúrában. Ez utóbbit jól példázza, hogy a gyerekek maguk készítette ékszerekkel, haj- pántokkal megrakva tértek haza az egyhetes táborból. HEVES Valljuk be: ha konditeremről, edzőteremről esik szó, mindannyiunknak vasakat „gyúró” Herkulesek jutnak eszünkbe. A hevesi Top Fitt Gym-ben azonban sokan egészségi állapotuk javulását várják. A terem egyik vezetője, Kovács Gyula testnevelést tanít. Emellett testépítő szakedzői végzettséggel is rendelkezik. Réti Csaba testépítő sportoktatóval közösen működtetik az edzőtermet. Szakértő kezekbe kerül itt az, akinek tartásjavító gyógytornára van szüksége.- A tartásjavítás radikálisabb formáját valósítjuk meg - tájékoztatnak -, célorientált programokkal. Sokan fordulnak hozzánk ágyéki résszel kapcsolatos problémákkal, idegbecsípödésekkel. Hogy milyen is gerincbánta- lommal élni, azt csak az tudhatja, aki naponta megszenvedi mindezt. Gombos Lajosné az egyik oldalára szinte teljesen lebénult, ám hallott a kínálkozó lehetőségről.- Akkor már a járás, az emelés is fájdalmat okozott - meséli -, képtelen voltam a bevásárlószatyrot hazavinni, az otthoni porszívózás pedig több napig tartott. Gyula tanácsait követve két hónapon keresztül, heti 2 alkalommal jártam ide. Ezalatt sokat erősödtem. Most már a 25 kg-os súly- lyal is megbirkózom. Gombosné lánya, Gabriella bokasüllyedéssel küzdött. Ő hetente jár a konditerembe.- A lábboltozat emelését segítő izomcsoportokat célirányosan dolgozzuk meg - igazít el Kovács úr -, megfelelő nyújtógyakorlatok kíséretében. Az eredmény sem maradt el, ugyanis Gabi azóta ritkán panaszkodik fájdalomra. rián édesanyja örül is az eddigi eredményeknek:- A fiam 1-2 kilós súlyzókkal kezdte a tréningeket, ma 12 kilogrammosokkal dolgozik. Szemmel láthatóan javult az állapota, mellkasának kerülete 10 cm-rel nőtt, és nincs egészségügyi problémája.- A gyógytorna fontos kiegészítőjének tartom az itt folyó munkát. Külön öröm, hogy több orvos utalja ide betegeit tartásjavító tornára, vagy más egészségügyi panaszok miatt - mondja Kovács Gyula, majd átsiet a másik helyiségbe, ahol már többen várják tanácsait. Balogh Péter Köszönet a szervezőknek HEVES Heves hollandiai testvérvárosából, Aalborgból látogatott hozzánk Jan és Ellie Van Der Beek mérnök-mezőgazdasági vállalkozó házaspár. Itt-tartózkodásuk alatt megismerkedtek a hevesi gazdákkal is, akiket tájékoztattak a hollandiai mezőgazdasági termelés körülményeiről, színvonaláról. így szoros kapcsolat alakult ki a vendégek és a hevesi termelők között. Ezért szeretnénk köszönetét mondani elsősorban Kontra Gyula polgármesternek, dr. Nagy Ferencnek, valamint dr. Vincze Ferencnek, a hevesi vállalkozói iroda vezetőjének. Külön köszönet illeti szervezőmunkájáért Szabó Erikát, a gazdakör vezetőségi tagját, Makó Sándor gazdajegyzőt, Kovács Andrást, Somodi Ferencnét (Irénkét) és Szüle Mária tolmácsot. Bízunk abban, hogy e találkozót továbbiak követik majd, mégpedig mind hazánkban, mind Hollandiában. Lányi József, a gazdakör titkára Egy éve dolgoznak a boconádi mazsorettcso- port tagjai - A szülők és a pedagógusok a kicsik mozgás- kultúrájának fejlesztéséért hozták létre azt a mazsorettcsopor- tot, amelynek tagjai hetenként találkoznak, amikor is a menettánc lépéseit, különféle fortélyait sajátítják el. Sztanekné Ter- jéki Katalin tanítványai az idei évben már több ízben léptek közönség elé, így például megmutatták tudásukat a kiskörei, illetve a tamamérai fesztiválon is. fotó: cseh béla A gyermekeknek már az együttlét is örömet okoz A Kamaszka sikeres negyedszázada VISZNEK A századvég utolsó évtizedében az amatőr művészeti mozgalom a perifériára szorult. Ezek a kisközösségek egyre inkább elvesztik összekapcsolódó, jellemformáló erejüket, így hát az itt-ott még fellelhető hagyományőrző együttesek valóságos gyöngyszemei a magyar folklórnak. Közülük a viszneki Kamaszka néptáncegyüttes - egy, e műfaj iránt elkötelezett pedagógus-dinasztia jóvoltából — közel negyedszázada szolgálja dalban, táncban a kultúrát.-Hol keresendők a gyökerek? - kérdezem Csombok Józsefet, a csoport vezetőjét.-Hivatalosan 1973-ban alakult a Kamaszka, ám a gyökerei valójában jóval korábbra nyúlnak vissza. Gimnazista voltam, amikor édesanyám vezetésével már táncoltam és színjátszottam - emlékszik vissza. - Azután társként vett maga mellé, majd önállóan irányíthattam a munkát. A legkisebbek máig a mama keze alatt ismerkednek az alapmotívumokkal — Emlékszik-e még az első fellépésre?-Ó, hogyne! A tűzkeresztségen egy iskolai rendezvényen estünk át - idézi fel mosolyogva a történteket. - Az osztályom tehetséges nebulóival előadott „libajátékkal” arattuk első sikerünket. Ezt kétéves, kemény felkészítő munka követte, hogy a házicipőből a versenycsizmába léphessenek a tanítványok.-Akkortájt a gyermekmozgalom országos rendezvényei jelentették a megméretést. Fellépéseink egyre gyakoribbá váltak, ennek köszönhetően mind nagyobb körben bizonyíthattuk felkészültségünket, s a népzene, néptánc „szakmában” is egyre többen figyeltek fel ránk. Kelendőségünk akkor vált igazán mérhetővé, amikor csak a viszneki Kamaszkának írt táncot a kalocsai Tóth Feri bácsi, vagy a gyomaendrődi Gyulai László, akik ma az ország vezető koreográfusai.-Hogyan működik most a Kamaszka?- A hetventagú együttes döntő többsége a helybeli iskola növendéke, de visszajárnak volt tanítványaink és a környező községekből néhány gimnazista. Heti két alkalommal vannak a próbák, természetesen korcsoportonként, s másmás terheléssel. Az óvodások és a legkisebb iskolások alkotta „előkészítősök” kis, lépegetés- sel összekapcsolt játékokat, dalokat, mondókákat tanulnak. A „középsősök” belekóstolnak a népzene, a dal, a tánc világába, míg a „nagyok” már pódiumi produkciók elemeinek kimunkálásával, a már betanultak csiszolásával töltenek el sok-sok verejtékes órát.-Mit jelent a tánc a gyerekeknek?- Jelenti egyrészt az előadást, a sikert, a közönség sze- retetét, de talán ennél is többet ad mindaz, ami ezt megelőzi. A próbákon résztvevő társaság időközben rádöbben arra, hogy jó együtt lenni. Nagyon sok gyerek nem az izzadságszagú gyakorlásokért, hanem a jó társaság miatt jön hozzánk. Semmivel sem helyettesíthető ennek közösségformáló ereje.- Milyen eredményekkel büszkélkedhetnek?- A majd negyedszázad alatti fellépések során több generáci- ónyi táncosunk ismerhette meg a hazai fesztiválok forgatagát, a minősítő versenyek izgalmait, de többször is volt alkalmunk fellépéseinkkel színesíteni a zánkai vagy a csillebérci gyermektáborok programjait. A hazai kötelezettségeinken túl megismerkedhettünk finn rokonaink életével, fogadhattuk tapsaikat, élvezhettük szeretetüket. Franciaországban a magyar napok vendégeként soha el nem felejthető találkozónk volt a St. Etienne-palota közel négyezres közönségével.- Elismerések?- A közönség tapsain túl a szakma is méltányolja az igyekezetünket. Szűkebb hazánk a Heves Megye Kultúrájáért címmel, a szakma „kiváló" minősítéssel ismerte el a több évtizedes munkánkat. Számomra a legtöbbet a „Gyermekekért" kitüntetés jelenti.-A hazai meghívások mellett az ősszel Erdélybe utazunk. Elsősorban Csíkszeredán vendégeskedünk, de szó van a környékbeli bemutatkozásról is, ahol elsősorban az itthonról vitt folklórt tolmácsoljuk, de szeretnénk az erdélyieknek ottani táncokkal is kedveskedni. Cseh Béla Pénz az évkezdéshez Tiszanána önkormányzata 287 általános iskolás gyermeknek adott 2000 forintos tanévkezdési támogatást. Ezen túl 114 középiskolás 2500, míg 17, felsőfokú oktatási intézményben tanuló 4000 forintot kapott az évkezdéshez. Vezekényi falunap Szeptember 13-14-én falunapot tartanak Hevesvezekény- ben. Szombaton vidám programokra, mókás vetélkedőkre várják a falubelieket, másnap búcsút rendeznek, ahol felszentelik a megújult templomot is. Régi-új szövetkezet Az Első Polgári Takarékpénztár tiszanánai épületét a Jász- árokszállás és Vidéke Takarék- szövetkezet vásárolta meg. Az intézmény továbbra is pénzügyi tevékenységet folytat az ingatlanban. Zsadányi felújítás Hárommillió forintot költöttek a tarnazsadányi általános iskola külső és belső felújítására. Az összeg zömét - 2,8 milliót - pályázaton nyerték, félmilliót az önkormányzat adott. Tenki segítség Az általános iskolásoknak 3000 forint tanévkezdési segélyt szavazott meg a szociális bizottság. A közép- és felsőfokú intézmények hallgatói iskolalátogatási bizonyítványuk felmutatása után 4000forintot kapnak. Mozgalmas hétvége Szombaton a Hevesi Rendőrkapitányság szervezésében a város ad otthont a Rendőr-Kék Hét eseményeinek. Másnap, szintén Hevesen, reggel 8 órakor kerékpárverseny kezdődik a központi parkolóban. Új év a zeneiskoláhan A Hevesi Állami Zeneiskola évnyitóját szeptember 8-án, délután fél öt órakor tartja a helyi művelődési házban. Ezzel az eseménnyel kezdetét veszi az új tanév az intézményben. Gulyás pék már csak álmában süt kenyeret Templomszentelés TARNAZSADÁNY Befejeződött a helyi római katolikus templom felújításának második üteme — tájékoztatta lapunkat Mester András polgármester. Egy évvel ezelőtt a tető- szerkezetet cserélték ki. Most - széles körű összefogás eredményeképpen - külsőleg is megszépült az épület. A több mint egymillió forintos beruházás azonban meglepetéseket is tartogatott: a régi burkolat alatt megtalálták a középkori gótikus kapu maradványait, amelyet a szakemberek konzerváltak, így az oda látogatóknak érdekes fotótémát is kínál a templom. A felszentelésre szeptember 20-án, 16 órakor kerül sor. ERK-Vigyázzunk! - emelte fel kérdésemre a mutatóujját. - Milyen beszéd az, hogy emlékszem-e az első kenyérvetésre? Ne higgye, hogy Gulyás pék 92 évesen gyengeelméjű, vagy kihagy az agya! Hetvenhét éve, december 20-án, Gyöngyösön, Háy Lajos mesternél, suttyó gyerekként toltam először sütőlapátot a kemence gyomrába. Az inasévekre nem szívesen emlékszik vissza. Gyakran az ülepére vert Pirinyi bácsi, az öreg segéd. Mindjárt eljárt a keze. - Állva aludt, mint a muszka ló - emlékszik Gulyás pék -, ha kilenckor lefeküdtünk, éjfélkor már a talpunkat rugdosta. Az álomtól majd a teknőbe estünk. Eljött 1924. január 12-e. Felszabadultam. Gulyás pék lettem. Apró mo- tyómmal, s két, egykilós kenyérrel elhagytam Gyöngyöst. A Schneider sütödébe pontos, józan ember kellett. Gulyás pék az volt, négy segéd és egy szakajtó inas került a keze alá, majd tésztamesterré lépett elő. Napi kilenc mázsa kenyér, félezer pékáru, s egy csomó sütemény minőségére vigyázott. Nyugodni mégsem tudott. Ám visszavágyott Erkre.- Bármikor visszaveszem, ha nem lesz munkája, s vigyázzon magára, Lajos. Ez volt az utolsó szava a tulajnak, mielőtt becsukódott mögöttem a pesti élet kapuja - folytatja az agg pék. - Akárhogy is, de Erkre húzott a szívem. Hűségem ideje 32 év. Egy kis pékséget építettem, még ma is ott a kemence helye. De már összedőlt, mert öreg volt, mint én.- S hogy mi történt közben? Nagy lett a verseny. Társ kellett, aki segít. Nővérem esküvőjén akadt meg a szemem Lucán. Mondtam magamban: feleségül veszem a falusi fruskát.-Lajos bá’ jobban is nősülhetett volna - mondta a szomszéd. Nem baj, gondoltam, ez nem finnyás, ez odajön a teknő- höz, dagaszt, kiflit sodor.- Valóban ő lett a segédem, miközben egyre-másra jöttek a gyerekek. Lassan-lassan a tehetségünk is gyarapodott, a házunk is majdnem készen állt, amikor 1933. április 5-én, délután 5 órakor kilakoltatott az utcára a mostohaanyám.- Egy zsák liszttel, egy rozoga sütőteknővel, állapotos asszonnyal, s a gyerekekkel a bátyámnál húztuk meg magunkat. De már másnap sütöttünk, senki sem tudhatta meg bajunkat. A baj nem járt egyedül, kórházba kerültem. Az asszony lett a pék. Nagy hassal. Jaj, de keserves volt. Este kovászolt, éjjel sütött, reggel a kocsi bakjára ülve vitte a kenyeret a megszokott kőrútján. Az isten erőt adott neki, bírta egyedül.- A háborúban a németek bizalmatlanok voltak velünk. Kovászolás után lepecsételte a gazember Müller a teknőt. Néha hozott italt, de mindig ő itta meg. Az oroszok nem voltak ilyen igényesek. Még a lisztet is elvitték a teknőből.- A padlássöpréskor a ronda, besúgó malomellenőr még az ágyat is felforgatta egy szakajtó kenyérlisztért.-Lajos bácsi, avasson be a jó kenyér titkába!-Nagyon sok minden kell, hogy annak lelke legyen. Hogyan lesz lelke a kenyérnek? Ez az én titkom, s magammal viszem az örök útra.- Szokott-e még álmában kenyeret sütni?-Hajaj! - tör ki hangos kacagásban. - Tíz éven át minden éjjel fölkeltem fűteni álmomban. Gatyában kimentem, aztán magamhoz tértem. Pedig pihenhetnék, Luca mindent elvégez helyettem. De ez már csak így lesz, míg élek. Még nagyon sok éjszakán álmodjon nekünk friss, ropogós kenyeret, Lajos bácsi! (cseh)
