Heves Megyei Hírlap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-07 / 183. szám

4. oldal Kamarai Elet 1997. augusztus 7., csütörtök HEVES MEGYEI 3300 Eger, Hadnagy utca 6. Postacím: 3301 Eger, Pff„: 131 Telefon: 136)429-89», 429-891 - Telefax: (36)429-890 Az APEH nyilatkozatot kér a vállalkozóktól Az adózás rendjéről szóló törvény alapján a pénzügyminiszter tavaly decemberben rendeletet adott ki (Pénzügyi Közlöny dec. 30-i számában megtalálható), melyben közli az egyes szakmák­ban, térségekben és településtípusokban elvárt minimális évi jövedelmet. Azt, aki ennél keve­sebbet vall be, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal nyilatkozattételre szólítja fel, milyen kia­dásai, befektetései voltak, illetve ezek milyen, az adóbevallásban esetleg nem szereplő forrásból táplálkoztak. Az APEH országszerte mintegy 72 ezer egyéni vállalkozótól és adószámmal rendelkező magán- személytől kér nyilatkozatot. Amennyiben a hi­vatal a közölt adatokat rendben lévőnek találja, akkor azokat minden további intézkedés nélkül elraktározzák. Ha azonban a nyilatkozatban sze­replő kiadásokra az adóbevallásban szereplő jö­vedelem nem elegendő, felszólítják az adózót annak bizonyítására, hogy fedezetül olyan bevé­tel szolgált, amely egyébként adómentes. Ilyen bevétel hiányában, illetve ha valaki nem tudja hi­telt érdemlően bizonyítani a nyilatkozatban sze­replő adatok valódiságát, akkor az adót becslés­sel állapítja meg az APEH. A nyilatkozatot szeptember 1-jéig kell vissza­juttatni a területileg illetékes adóhivatalnak. Aki ennek nem tesz eleget - márpedig a nyilatkozatot tértivevénnyel küldi el az APEH -, annak szintén adóbecsléssel kell szembenéznie. A pénzügyminiszteri irányelv számos kivételt sorol fel, ezekben az esetekben nincs szükség a nyilatkozatokra. Ilyen például a válságövezetben működő vál­lalkozás, vagy az az eset, ha valaki az elmúlt év­ben éppen csak megkezdte gazdálkodó tevékeny­ségét. Nem kell nyilatkozniuk a mezőgazdasági kistermelőknek sem. Bankkártyák vállalkozói Több bank bocsát ki augusz- lánc áruházaiban lehet majd tusban olyan kártyát, amely - részben - áthidalhatja a kész­pénzes fizetés tiltása miatt ke­letkező problémákat. A kár­tyák díja ugyan emeli majd a vállalkozók költségeit, de mil­liós forgalomnál elhanyagol­ható mértékben. Előreláthatóan a pénzkiadó automatáknál is lehet majd használni a kártyákat, ennek díjtételei viszont magasak lesznek. A kártyák közül a Kereske­delmi és Hitelbank, valamint a Budapest Bank közös gondo­zásában augusztus 15-től ki­bocsátandó Metró-kártyával az ismert nagykereskedelmi vásárolni augusztus végétől. A vállalkozóknak külön be­tétszámlát kell nyitniuk a két bank valamelyikénél, s a számlán lévő összeg erejéig használhatják a kártyát. A számlákat avásárlás összegé­vel néhány napon belül terhe­lik meg a bankok. A K&H-nál várhatóan évi 2500 forint lesz a Metró-kártya díja, a pótkár­tyáé pedig 1500 forint. A be­tétszámlán évi 10 százalékos látra szóló kamatot számolnak el. Hitelkeret nem kapcsolódik a kártyaszámlához, fedezet­lenség esetén a jegybanki alapkamat (jelenleg 21 száza­lék) kétszeresét kell fizetni. vásárlásra Az OTP augusztus elsejétől bocsátotta ki Bankpont-kár­tyáját, ugyancsak vállalkozá­soknak, de ezt nem csak egy kereskedelmi láncnál, hanem a tervek szerint több nagykeres­kedelmi cégnél, továbbá az immár 4000 POS-terminállal ellátott kereskedőnél lehet majd használni. A kártyával a nagykereskedelmi és a válla­lati készpénzes forgalmat le­het helyettesíteni, de a kártya alkalmas lesz készpénzfelvé­telre is. A kártyát a vállalkozó pénzforgalmi számlájához kö­tik. Eves díja 1000 forint lesz, a pótkártyáé ugyanennyi, a le­tiltás pedig 500 forintba kerül majd. Üzleti ajánlatok 727 978 Vezérléseket impor­tálna elektronikai válla­lat. 727 984 Holland cég szállí­tókat keres a következőkre: hús és húsáruk, vadhús, hal, tejter­mékek, sajt, desszertek, gyü­mölcs-zöldség, mártások, sava­nyúságok, saláta-dresszingek, levesek, gabonakészítmények, kekszek, kenyéráruk, édessé­gek stb. 727 986 Jemeni cég gyógy­szereket és kórházi felszerelé­seket keres. 727 988 Használt számító­gépeket és perifériákat vesz lit­ván cég. 727 989 Szállítót keresnek búzasikérre (85% proteintarta­lom), tejporra és sovány tej­porra. 727 991 Importőr nagyke­reskedő kapcsolatot keres női, férfi-, gyermek- és csecsemő­ruházatot, illetve cipőket expor­táló gyártókkal, szállítókkal. 727 992 Londoni nagykeres­kedő cég kapcsolatot keres olyan magyar gyártókkal, akik­től a gyorséttermek számára el­dobható csomagolóanyagot tudnának vásárolni (pl. poliszti- rén karton, papírzacskók, zsír­papír, karton tartók). 727 995 3,2 mm-es keskeny farostlemezre lenne sürgősen szüksége angol cégnek. 727 1008 Műszaki mérőmű­szerek német gyártója kínálja termékeit. • A legfrissebb üzleti ajánlatok faxinformációs rendszerünkről is lekérhetők a 414-414-es tele­fonszámon. További informá­ció kedden és csütörtökön 14—16-ig: Heves Megyei Vál­lalkozói Központ 3300 Eger, Dobó tér 6/A. Tel.: 36/410-724, fax: 36/413-265. Elszámolható üzemanyagárak A személygépkocsi-használat költségeinek elszámolásában az üzemanyagár a vállalkozá­sok életében kétféle vetület- ben is jelentkezik: egyrészt az úgynevezett cégautók, más­részt a személyi tulajdonban lévő személygépkocsik hiva­tali használata tekintetében. A cégautók esetében az a jogszabály érvényesül, hogy a költséget elszámolni csak a számviteli törvény szerinti bi­zonylattal lehetséges. Ez azt jelenti, hogy a cég nevére szóló számlával kell rendel­kezni. Ebből kifolyólag költ­ségként elszámolni csakis a mindenkori ténylegesen meg­vett (bizonylatolt) üzemanya­got lehet. Némi szigorítást je­lent -1997. április 1-jétől - a személyi jövedelemadóról szóló törvény évközi változta­tása, mely szerint az üzem­anyagról szóló számlának nemcsak a felhasználó nevét, címét, hanem a gépjármű rendszámát is tartalmaznia kell. A magántulajdonban lévő személygépkocsik hivatali használata során az üzem­anyag elszámolására kétféle megoldás lehetséges. Egy­részt elszámolható a bizonylat alapján ténylegesen felhasz­nált üzemanyag, másrészt bi­zonylat nélkül a norma sze­rinti üzemanyag. A bizonylat alapján tényle­gesen felhasznált üzemanyag elszámolásában változást ugyancsak a személyi jövede­lemadóról szóló törvény év­közi változása hozott. Az üzemanyagról szóló számlá­nak ugyanis ebben az esetben is tartalmaznia kell a rend­számot és a magánszemély nevét. Bizonylat nélkül elszámol­ható a norma szerinti üzem­anyagár. Az első negyedév­ben a norma szerinti fogyasz­táshoz ez esetben az APEH által közzétett üzemanyagárat kellett hozzárendelni. Ugyancsak a személyi jö­vedelemadóról szóló törvény már említett módosítása sze­rint április elsejétől a benzin esetében literenként 151 fo­rintot, gázolaj esetében 132 forintot lehet figyelembe venni. Természetesen a magántu­lajdonban lévő személygép­kocsik hivatali használatáról a társas vállalkozások esetében mindig útnyilvántartást kell vezetni. Szigorúbb minőségvédelmi előírások 1997. július 27-től változott az előzetes minőségvizsgálatra kötelezett termékek köre, egyúttal szigorodtak az előírások is. Amennyiben a tennék rendeltetésszerű használatra alkalmatlan, vagy forgalomba hozatala a vá­sárlók érdekeit, biztonságát veszélyezteti, környezeti, illetve vagyoni kárt okozhat, vagy a fogyasztók szélesebb köre érdekének sérelmével jár, a ki­jelölt minőségvizsgáló intézet nem adja ki a forgalomba hozatalhoz szük­séges szakvéleményt, s értesíti a vizsgálat eredményéről a megbízót és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséget. (35/1997. (VI. 27.) IKIM-rendelet a minőségvédelem egyes kérdéseiről szóló 2/1981. (/. 23.) BKM-rendelet módosításáról, Magyar Közlöny 1997. évi 55. szám). 3300 Eger, Köztársaság tér 10. Telefon: (36) 427-000, telefon + fax: (36) 428-200 Új törvény az alkalmi munkavállalás szabályozásáról Az Országgyűlés nemrégiben elfogadta az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befize­téséről szóló törvény tervezetét, amely szeptember 1- jén lép hatályba. Becslések szerint évente 30-40 ezren vállalnak alkalmi munkát, s sokak számára ez az egyetlen megélhetési lehetőség. Ezért a törvényi szintű szabályozás kidolgozását egyrészt az alkalmi munkavállalók legális foglalkoztatásának megterem­tése, másrészt az ehhez kapcsolódó munkáltatói ad­minisztrációs kötelezettségek leegyszerűsítése is in­dokolta. Alkalmi munkavállalói könyv kiadása és haszná lata A törvény csak a magán személy munkáltatókra (a to­vábbiakban munkáltató) vonatkozik, egyéni vállalko­zókra, gazdálkodó szervezetekre nem. Alkalmi foglalkoztatásnak minősül az a munkavég­zés, amelyet a munkavállaló legfeljebb 5 egymást kö­vető napig, egy hónapon belül legfeljebb 15 napig, egy éven belül legfeljebb 90 napig végez ugyanannál a munkáltatónál. Több munkáltatónál egy év alatt összesen 120 napot dolgozhat az alkalmi munkavál­laló. További kritérium, hogy az alkalmi munkáért a munkavállalónak kifizetett egy napi munkadíj 700 Ft- nál kevesebb nem lehet és nem haladhatja meg a 2400 forintot. A törvény két új fogalmat vezet be: az alkalmi munkavállalói könyvét és a közteherjegyét. Az al­kalmi munkavállalói könyv az alkalmi foglalkoztatás­nak minősülő munkaviszony nyilvántartására szol­gáló okirat. Ez a könyv tartalmazza az alkalmi mun­kavállaló személyi adatait, a munkáltató adatait, a munkavégzés helyét és idejét, a munkakört, a kifize­tett munkadíjat, valamint az ahhoz kapcsolódó bera­gasztott közteherjegyet. Az alkalmi munkavállalói könyvet a munkavállaló kérelmére a lakóhelye szerint illetékes megyei (fővá­rosi) munkaügyi központ kirendeltsége állítja ki. A munkaügyi központ kirendeltsége megállapodhat az illetékes önkormányzat jegyzőjével az alkalmi mun­kavállalói könyv kiállításáról, ebben az esetben a könyvet a jegyző állítja ki a munkavállalónak. A jegyző negyedévente adatot szolgáltat a munkaügyi központ kirendeltségének az alkalmi munkavállalói könyvet kiváltó személyekről. A munkáltató a munkadíjhoz kapcsolódó járulékot az alkalmi munkavállalói könyvbe beragasztott közte­herjegyek formájában teljesíti. A közteherjegyek ma­gukba foglalják a napi munkadíjat terhelő társada­lombiztosítási, illetve munkaadói járulékot, egészség- ügyi hozzájárulást, valamint a munkavállalótól levo­nandó adóelőleget, nyugdíj- és munkavállalói járulé­kot. Az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony létrejötte Az alkalmi munkavállaló és a munkáltató között munkaszerződés jön létre, ha a munkáltató az alkalmi munkavállalói könyv rovatait kitölti és aláírásával igazolja a munka megkezdését, a munkavállaló alá­írásával igazolja a munkavállalás tényét. Egyidejűleg több, legfeljebb azonban 5 napra is létesíthető mun­kaviszony. Ez esetben a kitöltésre és aláírásra vonat­kozó kötelezettségeket az adott napokra egyidejűleg, a munka megkezdése előtt kell teljesíteni. A munka­végzés befejezésekor a munkáltató a napi munkadíj­nak megfelelő közteherjegyet beragasztja az alkalmi munkavállalói könyv megfelelő rovatába, és aláírásá­val érvényesíti azt. A beragasztandó közteherjegy értéke a kifizetett munkadíjtól függ, amit 3 sávban határoztak meg: Kifizetett munkadíj Közteherjegy értéke Ellátási alap Ft/nap Ft Ft/nap 700-1299 500 900 1300-1899 1000 1500 1900-2400 1500 300 A munkáltató a közteherjegyek alkalmazásával eleget tesz a foglalkoztatással kapcsolatos járulékfizetési és adóelőleglevonási, valamint bejelentési kötelezettsé­gének, ugyanis ez esetben a munkáltatót egyéb nyil­vántartási és bejelentési kötelezettség nem terheli. Az alkalmi munkavállalót a beragasztott közteher­jegy sávjába tartozó ellátási alap szerint egészségügyi szolgáltatás és nyugdíjra jogosító szolgálati idő illeti meg. Mivel a közteherjegy a 4 százalékos egészség- biztosítási járulékot nem tartalmazza, az alkalmi munkavállaló az egészségbiztosítás pénzbeni ellátása­ira (táppénz, gyermekágyi segély) - kivéve a baleseti táppénzt - nem jogosult, és betegszabadság sem illeti meg. Az alkalmi munkavállaló bérjövedelmeként a kifi­zetett munkadíj-sávjába tartozó ellátási alapot, befize­tett adóelőlegként az ellátási alap 10 százalékát kell figyelembe venni. Tehát ha egy munkavállaló 5 napig alkalmi munkát vállalt napi 1600 forintért, akkor en­nek a bérnek az ellátási alapja 5x1500=7500 Ft, le­vont adóelőleg pedig a 7500 Ft 10 %-a, 750 Ft lesz. Annak, akinek az alkalmi munkavégzésből származó tárgyévi jövedelme nem haladja meg a 250 ezer forin­tot, és a nyugdíjon vagy az azzal azonosan adózó jö­vedelmen kívül más adóköteles jövedelme a tárgyév­ben nem volt, az alkalmi munkából származó jöve­delmét nem kell bevallania. Munkanélküliek alkalmi munkavállalása és annak új szabályozása A munkanélküli járulékban részesülő személy az al­kalmi munkavállalói könyv kiállítását csak annál a munkaügyi központ kirendeltségénél kérheti, ahol munkanélküli nyilvántartásba vették. Az alkalmi munkavállalói könyvet a munkanélküli járadék folyó­sítása előtt be kell mutatni a munkaügyi központ ki- rendeltségén, s így azokon a napokon, amikor a mun­kanélküli személy igazoltan alkalmi munkát végzett, a munkaügyi központ kirendeltsége munkanélküli jára­dékot nem folyósít. Munkanélküliek jövedelempótló támogatásában vagy rendszeres szociális segélyben részesülő sze­mély is kérheti az alkalmi munkavállalói könyv kiállí­tását. Amennyiben a munkavállaló alkalmi munkából származó havi jövedelme eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 80%-ának a felét (je­lenleg 4200 Ft-ot), azt be kell jelentenie az ellátást biztosító szervnél, s az ellátást az alkalmi munkavég­zés idejére szüneteltetni kell. A munkavállaló a tárgyévet követő január 15-ig az alkalmi munkavállalói könyvet leadja a kiállítónak, aki január 31-ig igazolást ad ki részére a befizetett adóelőlegről, az ellátási alapról, a munkaviszony idő­tartamáról. A munkavállaló lakóhelye szerint illetékes munkaügyi központ kirendeltsége a tárgyévet követő február 15-ig adatot szolgáltat az illetékes megyei (fővárosi) nyugdíjbiztosítási igazgatóságnak és a me­gyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztárnak, már­cius 31-ig pedig az adóhatóságnak. Agrár­külkereskedelem A Magyar Agrártudományi Egyesület konzultációval egybekötött szakmai to­vábbképzésén, augusztus 28-án, Budapesten a mező- gazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelmé­nek helyzetét és a szabályo­zás kérdéseit ismertetik. A tanácskozás előadói az Ipari és Kereskedelmi Miniszté­rium, valamint a Vám- és Pénzügyőrség Országos Pa­rancsnoksága vezető mun­katársai. A jelentkezés ha­tárideje: augusztus 15. Paradicsom­bemutató A Hatvani Konzervgyár és a Nunhems Zaden augusztus 7-én 10.30-kor paradicsom­termelési és fajtabemutatót tart növényvédelmi és táp­anyag-utánpótlási tanács­adással együtt. Helyszín: Horváth Gyula kertészete Hatvanban (a 30-as úton Aszód felé, a Kölcsey úton jobbra egy km után a Nun­hems Zaden-tábla szerint). Minőségbiztosítás a mezőgazdaságban A debreceni Farmer Expo keretében a Debreceni Ag­rártudományi Egyetem Me­zőgazdaság-tudományi Kara mezőgazdasági minő­ségbiztosítási tanácskozást rendez aug. 21-én az egye­tem színháztermében. Az előadók között az egyetem és az FM munkatársai mel­lett megtalálhatók a térség jelentősebb agrártermelői, például a DEKO-FOOD Rt., HUNGAPIG Kft., Hajdú Gabona Rt., Hajdú-Bét Rt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom