Heves Megyei Hírlap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-29 / 201. szám

2. oldal Megyei Körkép 1997. augusztus 29., péntek A számítógép nemcsak a fiataloké (Folytatás az 1. oldalról) Hangsúlyozom: e históriai hangulatot sugalló épületben nagyon jól éreztem magam. Dr. Arató Mátyás, a debre­ceni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem professzora, a rendezvény társelnöke:- Kiemelném a magas szín­vonalat, a szervezettséget, s a megújító, frissítő környezetet is. Dr. Szabó József tanszékve­zető tanár, Debrecen:- Az előbbi megállapítást tényekkel is igazolnám. Az utolsó előadás előtt is csak hárman hiányoztak a 101 résztvevőből. Máskor a gárda fele már nincs itt. A 11 or­szágból érkezettek 72 előadást hallgattak meg, bizonyítva, hogy a számítógép nemcsak a fiataloké. Átvitt értelemben is mondom: e téren is szükség van az idősebbek irányító, célmegszabó szerepkörére. Ezt nyomatékolja dr. Csőke Lajos, az egri főiskola számí­tástechnikai tanszékvezetője:- Senki sem panaszkodott. Hálásak vagyunk a szponzo­roknak, főképp az Országos Műszaki Fejlesztési Bizott­ságnak, 5 remélem, két év múlva ismét találkozunk. (pécsi) A parancs ezután is: légtérellenőrzés-A névváltozás címfestéssel is jár? A Hírlap Vendégkönyve A kiállításrendezö Orvos 7 községnek VISONTA A helyi ügyeletet Abasár, Detk, Halmajugra, Ludas, Márkáz, Nagyfüged, Visonta község be­tegei kereshetik fel. Az ügyele­tes orvos dr. Németh Miklós, akit a 37/360-083-as vagy a 06- 30/250-303-as telefonszámon érhetnek el. Az ügyelet időtar­tama péntek 17 órától hétfő reggel 7 óráig tart. Fotódokumentumokat a történeti kutatáshoz EGER Talán kevesen tudják, hogy a fotótörténet nagyjai közül egé­szen kiváló személyiség is élt barokk városunkban az elmúlt század derekán. A győri születésű Horváth Zsigmond Lajos a ciszterciták zirci rendházában folytatta ta­nulmányait. Pappá szentelését követően, 1846^18 között Egerben tanított matematikát, fizikát és kémiát. Ezt követően Pécsett tevékenykedett lelkész­ként, majd 1854-től ismét Egerben oktatott a cisztercita nagygimnáziumban. Végső nyughelye egyébként az egri Hatvani temető ciszterci kriptá­jában található. Tanárként szintén igen jelen­tős tevékenységet fejtett ki a fo­tográfia oktatása, népszerűsí­tése terén. Számos szakcikket írt és Daguerre kortársaként so­kat tett a hazai fotográfia fej­lesztéséért. A Megyei Művelődési Köz­pont fotó szakköre 1988 óta vi­seli Horváth Zsigmond Lajos nevét. Az elmúlt esztendőkben a tagok megpróbáltak hozzájutni az első egri amatőr fényképész fotójához, esetleg egy róla ké­szült dagerrotípiához, mind ez idáig eredménytelenül. Ezért a tagok kérik az egrieket, ameny- nyiben ilyen jellegű dokumen­tum van a birtokukban, juttas­sák el az MMK-ba. a szakkör számára. (Folytatás az 1. oldalról) Az ellenőrzés adatait azután feldolgozva továbbítjuk az adott harcálláspont számára.- Az ország teljes égboltjára „rálátnak” Boldogról?- Sok függ a repülés magas­ságától, s más egyéb tényezők­től. Az utasszállítókat minden­hol nyomon követjük - említ egy konkrét példát is a pa­rancsnok.- Az átszervezés hogyan érinti a személyi állományt?- A korkedvezményes nyug­díjazással két tiszt és három tiszthelyettes élt. A szakfelada­tok teljesítéséhez azonban lehe­tőség van még több tiszti beosz­tás elfoglalásához. Keresünk legfeljebb 35 éves, főiskolai végzettséggel rendelkező, a ka­tonai pálya iránt különösen ér­deklődő munkatársakat. A szerződéses munkaviszonyból öt év elteltével a hivatásosak közé lehet lépni. Elsősorban elektronikában, informatikában képzettek jelentkezésére számí­tunk. Van néhány tiszthelyet­tesi álláshely is.-A belső adminisztrációhoz szükséges kellékeket megkap­juk. Az alakulat üzleti partne­reit időben tájékoztatjuk. A ná­lunk szolgáló katonák levele­zési címe az új név szerint ala­kul, de a postafiókszám a régi marad. A laktanya kapuját sem kell átmázolni.-Hétfőtől kinek az aláren­deltségébe tartoznak?-A veszprémi 64. Légtérel­lenőrző Ezred kötelékéhez. (budavári) Belitska- Scholtz Hedvig közvetlen, megnyerő al­kat. A nem­zetközi teát- rumi konfe­rencia megnyi­tása előtt és után mégis félrehúzódott. Ez nem véletlen, ugyanis még egy­szer szétnézett abban a terem­ben, ahol az általa válogatott kiállítás anyaga helyet kapott. Elégedetten szemlélődhetett, mert a változatos kollekció nem mindennapi szakmai hozzáér­tésről, igényességről árulko­dott, s ez garantálta a kollégák, társak későbbi elismerését. Közben már arra is jutott ideje, hogy beszélgessünk, fel­idézzük pályájának fordulóit.- 1968-ban végeztem az ELTE bölcsészkarának művé- szettörténet-német-olasz sza­kán. Mindjárt az Országos Színháztörténeti Múzeum és In­tézet történeti osztályán kaptam állást. Örültem, hiszen azzal foglalkozhattam, ami valóban izgatott, érdekelt. 1980-tól az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tárának veze­( F oly tatás az 1. oldalról)-Teljesen az elejéről kell kez­deni a Nemzeti Alaptanterv ki­dolgozását - mondja a megbí­zott igazgatónő. - Áz a célunk, hogy mindenáron befejezzük a felkészülést, habár ez igen fe­szített munka lesz, hiszen nagy a lemaradás.-Még a NAT alapjai sincse­nek meg?- Az előző tanévben kétszer tanácskozott róla a tantestület, de az akkori útmutató nem felel meg a követelményeknek.- Partnere a munkában a nevelőtestület?- Nagyon remélem, hogy a tényleges cselekvésnél is tár­sakra találok bennük. Egyhan­gúan javasoltak most engem, s tőjeként munkálkodom. Ez a feladatkör legalább annyira sokrétű, mint a korábbi volt. Nem is marad adós az igazát bizonyító részletekkel.- Minderről meggyőződhet az, aki betér hozzánk. A XV11I. századtól napjainkig terjedő gyűjtemény Európa-szerte szá­mottevő. Elég csak arra utal­nom, hogy 300 ezer színlap- és aprónyomtatvány, 40 ezer da­rab szövegkönyv, igen jelentős grafikai anyag, 30 ezer díszlet és jelmez, illetve terv, 120 ezer darab fénykép és 8 ezer kötetes könyvtár fogadja a búvárkodni vágyókat. Gyorsan eloszlatja kétkedé­semet, mert rávilágít arra, hogy nem hiányoznak az ismeret- szerzésre szomjúhozók.-Jönnek a főiskolások, az egyetemisták, az aktív rende­zők, s persze mindazok, akiket vonz az elmúlt idők színpom­pás kulturális öröksége. Ilyen környezetben felemelő érzés munkálkodni, tudva azt, hogy ezzel a honi művelődés ügyét szolgálom. Tegyük hozzá: a tőle telhető legnagyobb buzgalommal. Pécsi István két évvel ezelőtt is támogattak. Mivel nagyon rövid az idő, ezért maximális összhangban kell lennünk.- Gondolom, nem csak a NAT hiányosságait kell pó­tolni...- A munkahelyi légkör sem a legjobb. Én bízom abban, hogy ezzel a változással csitulnak a feszültségek, és mindenki a munkára koncentrál majd.- Jelenleg még megbízott­ként dolgozik. Pályázik az igaz­gatói székre?-A hivatalos pályázati köz­lemény nem jelent meg. De nem árulok el titkot, ha azt mondom: a pedagógiai alapel­vek kidolgozása nem rövid távú munka... (szuromi) Szaktanterem Soros-támogatással Mindenki kíváncsian érkezett, hiszen az invitálás sokat ígért: egy jól felszerelt, korszerű eszközökkel ellátott számító- gépes terem avatását. Hamar kiderül, hogy az óhaj kizáró­lag a Soros Alapítvány támo­gatásával valósulhatott meg. Erre utal képviselője, Koplá- nyi Emil:- A Kemény Ferenc Általá­nos Iskola pályázott nálunk. Igényüket megalapozottnak, gondosan tervezettnek minősí­tettük. Úgy véltük, a Jeffer- son-program elveinek megfe­lelő, s ezért 2,5 millió forintot biztosítottunk a célkitűzések megvalósítására. Áz igazgatói tisztet még néhány napig betöltő Kócza Tiborné, s az őt majd váltó Kékesi László elégedettek:- Eddig is kiaknáztuk a le­hetőségeket. Tizenegy új gépet vásároltunk. Négy termet már rákötöttünk a rendszerre, az egységes hálózatra. Máskép­pen fogalmazva: a korszerű­ség polgárjogot nyer az okta­tás hétköznapjaiban. A direktomő már az átadási ünnepségen hangsúlyozza, hogy az intézmény nyitottá vá­lását könnyíti meg mindez. Azt, hogy a diák, a szülő és a pedagógus az eddiginél is kö­zelebb kerüljenek egymáshoz.-Egy hároméves program első szakaszát alapoztuk meg. Meggyőződésem, a későbbi­ekben is ilyen lendülettel ha­ladunk, s nem lesz különösebb akadálya annak, hogy bene­vezzünk az újabb fordulóba. Ha így lesz, akkor rákapcso­lódhatunk az információs vi­lágsztrádára, az Internetre, azaz a legjobban a fiatalok járnak majd. (pán) Segítség a cigányság kárpótlásához HEVES MEGYE Úgy érzem, a sajtó nyilvános­ságához kell fordulnom a ci­gány származású állampolgá­rok kárpótlása ügyében - mondta el sajtótájékoztatóján Lóié Mihály, az Országos Ci­gány Kisebbségi Önkormányr zat tagja, megyei irodavezető. - Kevesen tudják, hogy a II. világháború alatt számos ci­gány származású személyt el­hurcoltak a térségünkből is kényszermunkára. Ám az 1992-es kárpótlási törvény nem számolt velük. Ezért ke­rült sor idén a törvény módosí­tására. A végrehajtási rendelet október 7-ig ad lehetőséget bi­zonyos kárpótlásra, ha az érin­tettek - kitöltött adatlappal - jelentkeznek a Megyei Kár- rendezési Hivatalban. Mi erről értesítettük a megye kisebb­ségi önkormányzatait, de na­gyon kevés a jelentkező. Az irodavezető szerint a törvény azon cigány kisebb­séghez tartozó állampolgárok­nak ad lehetőséget kárpótlás­ként egy összegű juttatásra vagy nyugdíj-kiegészítésre, akiket deportáltak vagy kény­szermunkára hurcoltak el, il­letve 1941. június 27. és 1945. május 9. között munkaszolgá­latosak voltak.- A mai napig három hevesi lakosról van tudomásom, hogy bizonyítottan 9 hónapig mun­katáborban voltak, s élnek a kárpótlás lehetőségével. A környező településekről azon­ban még egy jelentkező sincs. Ennek oka - folytatta a ki­sebbségi vezető -, hogy a meghurcoltak többsége anal­fabéta volt, nem tartották fon­tosnak az írásos dokumentu­mok megőrzését. Nem tudják igazolni még a deportálást sem. A tanúk többsége pedig már nincs az élők sorában. Ezért szeretnék, hogy az egyéni lehetetlenség miatt kol­lektív kárpótlásban részesüljön a cigányság. Amíg a határidő engedi, a 36/346-917-es, a 36/478-386- os telefonszámon állnak az érintettek rendelkezésére. H. Budai Sándor Szombati számunk 20 oldalon, színesben A fő téma a Vásár Agriában Holnapi számunk a szeptember 2-7. között megrendezendő V. Vásár Agriában eseményeire irányítja a figyelmet. A szokásos információkon, tudósításokon túl Kedves Olvasó­inknak beszámolunk a szerdai NATO-vitáról is. Remélhetően ér­deklődésre tart számot az újság részeként nyolcoldalas, színes magazin- és hirdetési összeállításunk a jövő heti nagyszabású gazdasági termékbemutató kapcsán, amelynek helyszíne Egerben a városi stadion és a Kemény Ferenc Körcsarnok lesz. Holnap tehát 20 oldalon, színesben: Heves Megyei Hírlap! A hangulat nem túl jó, de az igazgatónő bizakodik A jó orvos nemcsak a testet gyógyítja K özhelyszerű lenne, ha azt imám: az orvos a kedvességével is tud gyógyítani. Hogy mindez csak papíron hat elcsépelt gondolat­nak, arra példa is akad. Dr. Szemerkényi László fő­orvos, háziorvos augusztus 20- án vehette át az Eger Város Egészségügyéért kitüntetést. Hosszú évek munkája rejlik e mögött, s nem felelne meg a valóságnak, ha azt állítanánk: elegendő, ha az orvos - bármi­lyen jól végzi is azt - kizárólag csak a betegek gyógyításával foglalkozik.- Apám Verpelét körzeti or­vosa volt - emlékezik vissza pályája kezdetére. - Az egye­tem befejezése után Vécs-Kis- nána térségébe kerültem, szin­tén körzeti orvosként. Abban az időben nem sok presztízse volt a körzeti orvosnak. Még­sem bántam meg a választást, hiszen közvetlen közelről lát­hattam, hogyan vált a szakma önállóvá és megbecsültté, s ebben - szerénytelenség nélkül mondhatom - az én munkám is benne van. Kevesen láthatták betegei közül őt morcosnak vagy rosszkedvűnek. Lendülete a szakmaszeretetből táplálkozik, amely nem marad a rendelő fa­lai között. Rendszeresen olvas­hattuk publikációját, hallhattuk a rádió műsorában, de véle­ményt formál a népességcsök­kenés okairól éppúgy, mint a környezeti higiéniáról vagy a családmodellről. Sajátos gon­dolatai a gyermekvállalásról, az utódok szerepéről és a szü­lők példájáról akár társadalom- tudományi szempontból is megállják helyüket. Később orvospolitikai, továbbá a ka­marák és a háziorvosi szekciók működésével kapcsolatos fó­rumokon találkozhattunk vele. Legutóbb az egri orvostovább­képző stúdió létrehozásán és működtetésén dolgozott, majd a szívinfarktus eredetét kezdte kutatni, harminc háziorvossal együtt.- Az orvos munkája több sí­kon találkozik a lakosság éle­tével - vallja. - A családorvos éveken át követi betegei életét, sorsát, így több és könnyebb a kontaktus velük. Mivel szabad orvosválasztás van, jó érzés azt tudni, hogy azok választanak engem, akik bíznak bennem. Én pedig ismerem a családot, gyakran több generációját is. A bizalom mindenképpen nélkü­lözhetetlen az orvosi pályán, a gyógyítás területén. Beszélgetésünk során több­ször visszatér egy szó: a sza­badság. -A mi nemzedékünk rendkívül szerencsés. Sok for­dulatot megélt, a légiriadóktól a hiányon át a félelemig. Ép­pen ezért boldog vagyok, hogy most mindenki számára érez­hető a szabadság, ami kicsit olyan, mint az egészség: ami­kor van, nem becsüljük sem­mire, ám ha elvesztettük, egy­ből rájövünk az értékére, a fon­tosságára. Akik ismerik dr. Szemerké- nyj Lászlót, azok megfigyel­hették: keveset beszél magáról. A gyógyítás kérdései szinte minden beszélgetéskor elő­térbe kerülnek. Mint mondja: ez a pálya életforma, ezért a magánélet és a gyógyítás so­hasem válik külön.- Várta ezt a díjat, amit Eger polgármestere, dr. Rin- gelhann György adott át Ön­nek, az államalapítás ünne­pén?- Az ember nem a kitünteté­sért dolgozik - válaszolja, mi­FOTÓ: ÖTVÖS IMRE közben érezhető, hogy kissé zavarba jött. - Dolgozom a le­hető legjobban, ahogy tudok. S ha ezt mások is elismerik, az természetesen jólesik. Szuromi Rita » «

Next

/
Oldalképek
Tartalom