Heves Megyei Hírlap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-26 / 198. szám

SZÉPSÉGSZALON : Gyöngyös, Török I. u. 7. Tel.: 37/300-514 i Nyitva tartás: H-P: 7-22-ig Szó: 7-16-ig 7-20-ig szolárium ÚJ! VASÁRNAP 8.30-14.00-IG 2 éves a Profi Szépségszalon Szeptember 13-án 17.00 h-tól szeretettel : meghívjuk vendégeinket pezsgos fogadásunkra. Értékes nyeremények sorsolására kerül sor, azok között, akik 09.12-ig Ï bérletet vásárolnak, vagy 2000 Ft felett veszik igénybe szolgáltatásainkat. Piád árak Gyöngyösön A Köztársaság téri piac árai: az alma 160/kg és 60/db, a száraz­bab 300, a fejtőbab 100, a zöldbab 80, a sárgabarack 150, az ősziba­rack 100-150, a citrom 280, a cuk­kini 80, a dióbél 600, a görögdiny- nye 70, a sárgadinnye 60, a gomba 280, a gyökér 100/cs, a vörös­hagyma 120, a zöldhagyma 50, a fokhagyma 300, a karalábé 40/db, a karfiol 130, a fejes káposzta 50, a kelkáposzta 50, a körte 120, a ku­korica 10-20, a burgonya 40-50, a málna 300, a mogyoró 360, a mák 600, a paradicsom 140-150, a pad­lizsán 300, a patisszon 30, a zöld­paprika 80-140, a csípős paprika 10, a piros retek 50, a ribizli 150, a. saláta 60, a sárgarépa 160, a szilva 140, a szőlő 600, a tojás 15, az uborka 100-140 forintért kapható. A fenti értékek középárak. — mm 1 3200 Gyöngyös Vasút út T./F: 37/314-938- Német használt THERMOPLÁN ABLAKOK 4 000-10 000 Ft-ig- Fenyő fűrészáru 23.000-38.000 Ft-ig f NYITVA TARTÁS: H-P: 8 h-17 h-ig Szó.: 8 h-12 h-ig MUSTANG FG7 ÉL BT RE SZ<DL<t> 7VA&RÁG Grőnarős, % Kossuth úr 3?. 3 NAGYMÉRETŰ NŐI RUHÁZATI l KERESKEDÉS NYÁRI VÁSÁRT TART 20-30 % árengedménnyel | SZEPTEMBER 1-IG! ” 3200 Gyöngyös, Dózsa Gy. út 4/a. Telefon: 37/310-643 J A detki templomban augusztus 20-án — szentmise keretén belül nyolc általános iskolás gyermeket avatott cserkésszé Nagy Istvánná, a helyi cserkészcsapat parancsnoka. A Kovács Béla esperes által tartott misén részt vettek a község vezetői és felvidéki vendégeik is. Az ünnepségen Boán Sándor jegyzőt tiszteletbeli cserkésszé avatták, fotó: bárok andrás ________________Nyugdíjasok A Matraaljan Harminchat év a váltógyárban VÉCS Csiba Imre nyugdíjas. A gép­lakatos szakmát tanulta ki a háború előtt Diósgyőrben, még 1939-ben. A vasműben dolgozott, majd 1947-ben 38 hónap katonai szolgálat kö­vetkezett a határvadászoknál. 1952 őszén került többed- magával az akkor felépült gyöngyösi Váltó- és Kitérő- gyárba, az alapító gárdába. Harminchat évet dolgozott itt. Volt lakatos, meós és műve­zető a hosszú évek alatt. Min­dig tisztelte az embereket, így mindenkivel jó viszonyban volt. Szerette a vasutat, amelyhez a gyár tartozott, mert fegyelmezett életvitelt kí­vánt. Ezért maradt ott oly so­káig. 1984 óta nyugdíjas. Még öt évig éjjeliőrként dolgozott a HÁÉV-nél. Most már közel tíz éve csak kertészkedik, sertést és barom­fit nevel a családnak. A fele­sége, Ilonka, aki szintén a vál­tógyárban dolgozott, 1987 óta nyugdíjas. A gyermekek, uno­kák és dédunokák töltik be életüket. Alkalomadtán für­dőzni járnak, vagy a gyere­kekhez kirándulnak, Pihenés­ként szeretnek olvasni, tévét nézni. Egyébként mindig akad tennivaló a portán, a kertben. Csiba Imréné, Ilonka Még most is örömet okoz nekik, ha valamilyen hasznos munkát végeznek. (b) Hamarosan már a második tanévet kezdik Német nyelvoktatás az iskolában DETK A detki általános iskolában még az előző tanévben beindult a német nyelvoktatás. Az iskolásoknak Pokorny At­tila oktatja ezt a nyelvet. Ő nemrégiben települt haza Né­metországból. Hogy hosszú év­tizedeket töltött odakinn, az bi­zony a tanár úrral való beszél­getés elején, már a hanglejtés­ből is kiderül. Anyanyelvét azért persze cseppet sem felej­tette el, sőt még az elején le­szögezi:- A magyar szó közelében biztosabban, jobban érzem ma­gam, idővel mindinkább bele­jövök.- Honnan érkezett Detkre?-A németországi Bad Rap­penauból - hangzik a válasz. - Ez egy Stuttgarthoz közeli tele­pülés. Igen sokat, tizenhat évet tanítottam a bönnigheimi zene­iskolában, mint zenetanár. Fő hangszerem a fuvola, ezen ját­szottam a heibronni színház­ban. Dolgoztam emellett rek­lámgrafikusként is, és elvégez­tem a heidelbergi egyetem nyelv- és történelemtudományi szakát.-Mikor került ki Németor­szágba?- Még 1968-ban mentem ki az akkori NDK-ba, majd rá két évre Teherán következett. Két és fél év múltán újra Németor­szágban, Baden-Badenben kö­töttem ki, annak ellenére, hogy sokfelé jártam a világban, még Amerikában is. Végül hazatele­pültünk a feleségemmel, aki német, és rajtam keresztül is­merte meg Magyarországot. Kedve volt itt élni, ezért Parád- sasváron építettünk egy házat. Manapság innen járok Detkre tanítani. Talán nem maradunk végleg itthon: bizonyos dol­gokhoz bizony hozzá kellett és kell szoknunk, de jól érezzük magunkat. Ha minden település úgy működne, mint Detk, akkor azt mondanám: megérte haza­jönni...- Mi a véleménye a detki gyerekek német nyelvtudásá­ról?-Szerintem nagyon fogéko­nyak, de korai lenne még ebből bármilyen következtetést le­vonni. Többségük nagy lelke­sedéssel tanulja a németet. A nyelvoktatás Pelle Sándor pol­gármester úr ötlete volt, aki felkarolta és támogatta ezt az ügyet. Remélem, hogy a diákok is mindent megtesznek azért, hogy ezt a világnyelvet minél jobban elsajátítsák. Az országo­kat járva nyugodt szívvel mondhatom, jó érzés egy plusz- nyelvet ismerni. Én még per­zsául is megtanultam. Egyszó­val igaz a mondás: ahány nyelv, annyi ember. Korcsog Béla Lakossági vita a rendezésről GYÖNGYÖS Gyöngyös város polgár- mesteri hivatala értesíti a lakosságot, hogy a Pesti út nyugati oldala, a Rings- ted-lakóteleptől keletre a malomig, illetve a Pesti út és a Nagy-patak közötti terület rendezése és hasz­nosítása rövidesen meg­kezdődik. Hogy az elkövetke­zendő fejlesztések a la­kosság egyetértésével ta­lálkozzanak, az elkészült programjavaslat ismerte­tése és megvitatása céljá­ból lakossági fórumot rendeznek augusztus 28- án 16 órai kezdettel az Egressy Béni Általános Iskolában (volt hatos is­kola). Cím: Gyöngyös, Iskola u. I. Felavatott címer és zászló MÁRKÁZ A község immáron 1776 óta használja bizonyíthatóan önálló pecsétjét, amelyen három, a földből kinövő virág látható, a középső felett hatágú, szabály­talan csillaggal. Ennek két ol­dalán „M” és „F” betűk (Már­káz Falu) láthatók. A markazi képviselő-testület idén megterveztette a település címerét és zászlaját, amit au­gusztus 20-án ünnepélyesen fel is avattak. Egyszerű rajzolat ki­alakítására törekedtek, amely jellemző módon ábrázolja a te­rület nevezetességeit, termé­szeti adottságait. A címerpajzs felső részére került a falu pecsétje, alatta hegytetőn álló, kétbástyás vár: a végvári múlt jele. Ezüst hul­lámsáv jelképezi a tavat, a vár két oldalán a szőlőtőke és a szarvas pedig az itt folyó sző­lőművelésre, bortermelésre, il­letve a környék adta vadászati lehetőségekre utal. Szüreti Fesztivál: útlezárások GYÖNGYÖS Augusztus 29-én, pénteken egész napos útlezárás lesz a Kos­suth úton, a Szent Bertalan utcában és a Szent Bertalan-temp- lom előtti téren. Szombaton marad ugyanez a lezárás, de a Fő téren sem lehet gépjárművel közlekedni. Augusztus 30-án a Kossuth út, a Szent Bertalan utca, a templom előtti tér és a Fő tér szintén le lesz zárva a forgalom elől. Vasárnap délután 16 órától a szüreti felvonulás útvonalán is korlátozásokra kell számítani. A résztvevők a Jókai utca - Fő tér - Szent Bertalan utca - Páter Kiss Szaléz út - Mátra Műve­lődési Központ útirányon haladnak majd. Kialakulóban az új szövetkezeti modell DETK Az agrárgazdaság számára az év minden szaka más és más jellegű, típusú feladatokat szab meg. Összegzést, tervezést és még sok egyéb, az előzőektől eltérő munkavégzést, amely nem tűrhet halasztást. így van ez Detken is, a Ba­rátság Szövetkezetben. Mint Katona György elnök érdeklő­désünkre elmondta, a nyári be­takarítás után - bár több helyen közbeszólt az időjárás - jó az étkezési búza minősége. A si­kértartalom országosan igen változó, Detken 26 és 32 közötti értéket mutat. Gond, hogy augusztus köze­pén nem voltak reálisak az ár­viszonyok, messze elmaradtak a tőzsdétől. A termelési költsé­gek nagyok, az energiaárak fo­lyamatosan emelkednek: ez jel­lemző a növényvédő szerekre és a műtrágyára is. így egyre nehezebb az újratermelés felté­teleit megteremteni. A szőlő- és bortermelés sem gondtalan. A mátraaljai hegy­községek területén százezer hektoliter bort tárolnak, ami el­adásra várna. Ennek nyolc-tíz százaléka a szövetkezeté. Ez azt jelenti, hogy jelenleg nincs olyan jövedelemtermelés, mint amennyi a költségnövekedés, s ez a vagyon feléléséhez vezet több gazdálkodóegységnél. A lehetőségek bővítése cél­jából több tízmilliós nagyság- rendű korszerűsítést valósítot­tak meg a szőlő- és borverti­kumban. Ebbe tartozik a gyön­gy östarjáni pince megvétele, amely egy új francia feldolgo­zósort kapott. Teljesen kiépítet­ték a hűtve erjesztés technoló­giáját. E fejlesztésekkel európai viszonylatban is csúcsminő­ségű szintet értek el. Most a kereskedelem és a piac lehetőségeinek felkutatása van folyamatban, az igények feltárásával. Jelentős beruházá­sokat végeztek el a növényter­mesztésben is. így épült ki a szárító-, a feldolgozó- és a rak­tárbázis, amely több mint nyolcvanmillió forintba került. A szövetkezet állattenyész­tési ágazatában nyolcszáz szar­vasmarhát tartanak. Nem csök­kenteni, hanem megtartani igyekeznek a tejelő állományt. Uj telepet építettek Ludason negyvenötmilliós költséggel, így korszerűsítették a tartási és a fejési technológiát. Sajnála­tos, hogy a tej mellett vissza­esett a marhahús iránti kereslet is. Szélsőséges húsárak alakul­tak ki, amelyek az előállítási költségeknek csupán az ötven­hatvan százalékát fedezik. Sújtotta a szövetkezetét már a korábbi években is, hogy az erőmű-bánya 1800 hektár szán­tóterületet kisajátított. Most to­vábbi 800 hektár jut erre a sorsra. Ez nagymértékben szű­kíti a termelési lehetőségeket a környező falvakban. A szövetkezet négy település közigazgatási területén műkö­dik, igyekszik minden módon a tagok és az állandó alkalmazot­tak foglalkoztatását, érvényesü­lését biztosítani. Mind az aktív, mind a nyugdíjas állomány szociális juttatásokban része­sül. A szövetkezet vagyonará- nyos osztalékot is fizet rész­arány-tulajdonosainak. Az elnök meggyőződése, hogy a falvak működőképessé­gének letéteményesei a szövet­kezetek. Foglalkoztatnak, érté­ket teremtenek, a vidék kisem­bereinek jövőjét, érdekeit kép­viselik, ezzel — s ezt kellene felismerni — lakosságmegtartó szerepet töltenek be. (bágyi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom