Heves Megyei Hírlap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-02 / 179. szám

8. oldal Gazdaság 1997. augusztus 2., szombat Ahol együtt maradt a szövetkezet Változatlanul a hazai élvonalban a nagyrédei Szőlőskert Az idén 2,7 milliárdos árbevételre számítanak Nagyréde hírét régen, de ma is elsősorban a szőlőtermelés és a borászat adta. A han­gulatos mátraalji település életében meghatározó szerepet tölt be a Szőlőskert Me­zőgazdasági és Élelmiszeripari Szolgáltató Szövetkezet, amely sokaknak biztosít megélhetést. Az üzem már a rendszerváltás előtt megkezdte a piacgazdaságra való felkészülést. Ehhez igazodva alakította ki szervezeti rendszerét. A közgyűlés és az igazgatóság döntései nagy önállóságot biztosítanak a szövetkezet vezetésének. Amint Nagy András elnök a Hírlapnak elmondta, az elmúlt évek fejlesztései minden területen a termékek és szolgáltatások minőségének javítását eredményezték. Ezzel sikerült elérniük, hogy áruik a kül- és a belföldi piacokon elismertté és eladhatóvá Szorgos asszonyok válogatják a málnát a rédei hűtőházban működtetik eredményesen, s szeretnék erősíteni a jövőben is, annak érdekében, hogy partne­reiknek folyamatosan biztonsá­got nyújtsanak a szőlő- és a borfelvásárlással. A közelgő szüretkor 12 ezer tonna szőlőt terveznek felvásá­rolni. Ebből kilencezer tonnát szerződéssel garantált áron vesznek át. Emellett meghirde­tik a térségi átlagárat is, fajtára és minőségre egyaránt. Ez a szövetkezet és a partnerei kö­zött a bizalmat növeli. Nem félnek a piaci versenytől, a tisz­tességre törekszenek. Üzleti fi­lozófiájuk, hogy megbízható, jó minőségű áruhoz jusson a fo­gyasztó. A jő alapanyag, a modern technika, a tudás út a sikerhez Még az idén bevezetik az ISO 9002-es minőségbiztosítási rendszert, amely garanciát je­lent. A jó alapanyag, a korszerű technológia és a szakemberek tudása a rédei borok sikerének alapja. Ez az itteni borászati üzemben adott, hiszen napja­inkban hazánkban a legkorsze­rűbb technológiát alkalmazzák, amely európai színvonalú. Ez úgynevezett vákuumpréssel le­hetővé teszi a kíméletes szőlő- feldolgozást, és flotációval a musttisztítást. Élen járnak a hű­tött-szabályozott erjesztésben, a nitrogén-védőgáz alatt vég­zett borkezelésben és -palacko­zásban is. Fontos ez azért, mert az eu­rópai piaci megrendelőik na­gyon igényesek, s boraik nyolcvan százaléka ott talál gazdára. A már említett évi 85 ezer hektoliterből 45 ezret hor­dós borként értékesítenek Né­metországba. Franciaországba és a skandináv államokba. Ezek nagy része fehér-, 15-20 száza­léka vörösbor. váltak. A széles körű integráció lehetővé teszi a tagság, a termelők szoros kapcso­lattartását, amely hosszú távú piaci biztonságot és kiszámítható jövedelmet nyújt, miközben a szövetkezetnek kellő alapanyag-termelést garantál. Az első fél év eredményei jó esélyt teremtenek ahhoz, hogy az idei évre előirányzott 2,7 milliárd forintos árbevételt érjék el, amely 300 millió forinttal haladja meg a ta­valyit, természetesen nyereség mellett. Terméstől termésig, különböző mélyhűtött árukkal A külföldi és a hazai vevők fo­lyamatos ellátást igényelnek - erősítette meg érdeklődésünkre Cseh László, a rédei hűtőház üzemigazgatója. - Az első fél évben 1580 tonna árut értékesí­tettek. Ebből 790 tonna fa­gyasztott málna volt, a többi fő­leg kajszibarack, szeder és zöldbab. Svájcba, Németor­szágba, Svédországba, Hollan­diába, Belgiumba exportálták. A szövetkezet Nagyrédén és a környező településeken 2320 termelővel van folyamatos partneri kapcsolatban, akik 127 hektáron valósítják meg az in­tegrált zöldség- és gyümölcs- termelést. Ez a két fél előnyeit szolgálja, miután alapvető ér­dekük a jó minőségű alap­anyag. A gyártóvonal a szántó­földön kezdődik és a hűtőház­ban folytatódik. Hatása befo­lyásolja a készterméket. Ennek érdekében két minő­ségbiztosítási rendszert dolgoz­tak ki. Az egyik a négy éve be­vezetett HACCP, amely olyan vizsgálati módszer, amellyel az alapanyagban előforduló ide­gen anyagok fizikai, kémiai, biológiai kiszűrése jól körülha­tárolható. A másik az ISO 9002-es minőségbiztosítás, amelyet tavaly óta alkalmaz­nak. Ezzel az üzemből kikerülő élelmiszerek biztonságát garan­tálják. Miután a hűtőház a vevőkért tevékenykedik, ezért folyama­tosan fejlesztik. Ennek fontos állomása volt legutóbb a cso­magolástechnika korszerűsí­tése. A fogyasztói igényeknek megfelelően környezetbarát fó­liatasakokban vagy úgynevezett kiklok-dobozokban hozzák for­galomba kiváló minőségű árui­kat itthon és külföldön. Az üzem új arculatának kialakítására az elmúlt két évben csaknem 30 millió forintot költöttek. Létre­hozták az úgynevezett Catering Szövetkezet másik nagyon fon­tos tevékenységét ellátó borá­szati üzemét. A 105 ezer hekto­literes tárolóterével a mátraalji borvidéken a nagy vállalkozá­sok közé tartozik. Bárdos Ben­jámin üzemigazgató ezért nem kis büszkeséggel érvelt a jelen­Korszerű palackozósoron minőségi borok. Jobbra: környezetbarát csomagolással jelentek meg fagyasztott termékeikkel a piacokon. csomagolási egységet, amelybe 2500 gramm súlyú áru kerül. Minden termékük egységes ló­góval jelenik meg. Az arculat- váltás a dolgozók érdekeit is szolgálta. Felújították az üzemi étkezdét, és számítástechnikai fejlesztést is megvalósítottak. A fogyasztók jobb kiszolgálására az idén ősszel a szövetkezet bo­rászati üzemével közös minta­boltot nyitnak Nagyrédén, egy raktár átalakításával, ahol árui­kat termelői áron értékesítik majd. A magas anyagárak, az infláció kedvezőtlenek Cseh László arra is kitért, hogy az idei év eddig eltelt része sok gondot okozott az alapanyag­ellátásban a hűtőháznak. Az áp­rilisi tél, a júniusi aszály, a júli­usi esőzések és viharok nagy kárt okoztak a zöldség- és gyümölcsültetvényekben. Emi­att komoly nehézséget jelent a szükséges árualap beszerzése. A keresleti piac hatására az alapanyagok ára - különösen meggyből, kajsziból és egresből- jelentősen növekszik. Ugyan­akkor a piac fizetőképessége limitált, s ezáltal a késztermék­ben a nyersanyagok felvásár­lási ára nem érvényesíthető. Emellett a magas hazai inflá­ciót a nyugat-európai piacok nem veszik figyelembe. Az idei árbevételük várhatóan megkö­zelíti majd az egymilliárd forin­tot. Nehezíti a hűtőház tevékeny­ségét az is, hogy a mezőgazda­ság és az élelmiszeripar műkö­dését szabályozó rendeletek nem teljesen átgondoltak. Az élelmiszer exporttámogatásá­nak drasztikus csökkentése mi­att a jövedelmezőség jelentősen mérséklődött. A hűtőháziak en­nek ellenére a jövőjüket terve­zik. 1998-ban például a meg­növekedett belföldi forgalomra tekintettel 1-2 tonnás hűtőko­csikat vásárolnak, amelyre 15 millió forintot szánnak. A Mátraalja egyik legnagyobb borászati üzeme Nagyréde határában, a hűtőház közelében találni a Szőlőskert tőségéről. Elmondta, hogy évente 85 ezer hektoliter bort értékesítenek. Ezáltal a rendel­kezésre álló tárolóteret teljesen kihasználják. Ez vonatkozik a palackozóra is, ahol az idén 7-8 millió palackba töltik a kiváló fehér- és vörösboraikat. A fej­lesztéseiket már az 1980-as években megkezdték, melyek a lehetőségek teljes kihasználá­sával valósultak meg. Emellett olyan kapcsolatot alakítottak ki a szőlőtermelők­kel, amely a minőséget, a piac által diktált fajtaigényt veszi fi­gyelembe. Jelenleg 1607 kis­termelővel vannak középtávú, és 1330-cal az idei évre szóló szerződéses kapcsolatban. Ezt a rendszert immár fél évtizede Az új arculatot a hűtőház táblája és a zászlók is jelzik A kóracél tartályok fontos részei a borászati üzemnek Emellett 2,5 millió palackos árut is exportálnak, amelyből kétmillió palack Angliába ke­rül. Emellett kisebb tételeket szállítanak Kínába, Japánba, az Egyesült Államokba és Ka­nadába is. A meghatározó azonban az angol piac, ahol a szigetország szupermarketjei a fő megrendelők. Az ottani íz­lésnek megfelelően a világfaj­ták közé tartozó Chardonnay, Pinot Gris, Sauvignon Blanc, Muscat Ottonel a keresettek. A vörösborok közül a Cabernet, a Sauvignon és a Merlot a fő ter­mék. A hazai piacon a hagyo­mányos fajták, így az olaszriz- ling, a hárslevelű, a leányka, a kékfrankos, a zweigelt része­sülnek előnyben. Ezekből is ki­váló minőségűeket készítenek a nagyrédeik. A hazai szállodák és éttermek partnereként A kilencvenes években a ma­gyarországi szállodákban és ét­termekben is jelentős változá- I sokra került sor. Az egyre na­gyobb számban érkező külföl­diek ugyanis ezeken a helyeken is keresik a hazájukban fo­gyasztott, világfajtáknak szá­mító borokat. A rédeiek kannás italokat azonban nem értékesítenek, mert árban nem versenyeznek. Kizárólag palackos italokat ad- ] nak el a hazai éttermeknek és szállodáknak, amelyek közül sokan a partnerük. Jelenleg a legnagyobb gasztronómiai bor­forgalmazónak számítanak — a Hilton Hoteltől a kis panziókig -, miután évente 3-400 ezer pa- - lackot értékesítenek. Ez a for­galmuk 30 százalékát jelenti. Gróf Nagyrédei márkanév alatt hozzák forgalomba - töb­bek között - a Chardonnay-t, a Cabernet Rose-t, a Cabernet Sauvignont és az olaszrizlinget. Van egy úgynevezett szelektált borcsaládjuk is, amelyből kis tételekben, de a legjobb minő­séget garantálják. Ez a Mátra Hill márka. Ehhez tartozik a barrikos hordókban érlelt és ínyenceknek szánt Chardon­nay, illetve a Cabemet. A borászati üzem erre az évre 1,5 milliárd forint árbevé­telt irányzott elő. A kedvező első félévi eredmények alapján ezt túl is szárnyalhatják. Az idei boraik nagy részére még a múlt év novemberében és decembe­rében értékesítési szerződést kötöttek. Ezt szeretnék ’97-ben is, ám ennek feltétele a megfe­lelő szüret, hogy milyenek lesznek a szőlőfajták és milyen borokat készíthetnek belőlük. Ezért már készülnek a szüretre, és 25 millió forintért korszerű­sítik a szőlőfeldolgozó rendsze- \ rüket. A folytonos változások­hoz igyekeznek igazodni. Nem a pillanatnyi sikerekért dolgoznak, hanem folyamatos fejlesztésekkel a hosSzú távú eredményekért. Ezt a termelők és a feldolgozók közötti ossz- ; hang fenntartásával érhetik el. (PR)

Next

/
Oldalképek
Tartalom