Heves Megyei Hírlap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-02 / 179. szám

4. oldal 1997. augusztus 2.. szómba Gyöngyös És Körzete Társadalmi munka Karácsondon a nyári esőzések különösen sürgetővé tették a csapadékvíz-elvezetést. A la­kosság társadalmi munkával készítette a szükséges árkokat, az önkormányzat pedig a ki­termelt föld elszállíttatásával segített a feladat megoldásában. Újabb véradások A külfejtésnél folytatódnak au­gusztusban a körzeti kiszállásos vérvételek. A hónap 5. napján 8 és 12 óra között a visontai bá­nyaüzem orvosi rendelőjében várják az önkéntes véradókat. Augusztus 9-én 9-től 13 óráig a: ahasári polgármesteri hiva­talban kerül sor hasonlóra. Templomszépítés Vámosgyörk idén százéves Mindenszentek-templomának megkezdték a külső tatarozá­sát. Az egyháztanács és a köz­ségi önkormányzat áldozatvál­lalásával a munkák az október 26-i jubileumra befejeződnek. Egészség, közrend Visontán csütörtökön rendkí­vüli képviselő-testületi ülésen tárgyaltak az Abasárral közös új szennyvíztisztító üzemelteté­séről. Augusztus 14-én a „köz­ségatyák” soros ülésükön a te­lepülés egészségügyéről, köz­rendjéről, közbiztonságáról hallgatnak meg beszámolókat. Országos döntő Gyöngyös országos döntőre ké­szül. A Bugát-Richter termé­szetismereti vetélkedő legjobb­jait augusztus 20-ra várják. A négynapos találkozó résztvevői írásbeli és gyakorlati fordulón mérik össze felkészültségüket. Programjukat kirándulások szí­nesítik. Csatornafinis Mátraszentimrén jól halad a szennyvízhálózat építése. A te­repviszonyok miatt átemelők lé­tesítését is követelő kivitelezés­sel a megbízottak augusztus Sí­re akarnak végezni. Ettől kezdve a mátraszentimrei közös tisztítómű már fogadja is a ga- lyatetői szennyvizet. S.O.S az idegenforgalomért! A hegytetőig járhatna a kisvonat Még a füredi végállomás a kedveltebb... fotó: gy. gy. MÁTRASZENTIMRE Hétszázhatvan milliméter szé­les sínpályán két irányban „csihog” a kisvonat. A közön­ség inkább csak Gyöngyös és Mátrafüred között utazgat, be­éri a megszokottabbtól eltérő közlekedési eszköz puszta él­vezetével. Elegendő kikapcso­lódásnak tartja, ha végigzaka­tolja a 22 perces menetidőt könnyű beszélgetéssel, ke­véske nézelődéssel. Mert so­kat nem láthat a kocsikból. A több élményt ígérő másik szárnyról talán nem is tud, jobb esetben sem gondol rá különösebben. Pedig igazán megérné! Hiszen a város fö­lötti elágazástól Gyöngyös- solymosfelé már nem országút és szőlők mellett, hanem élve­zetes szőlőskertek, gyümöl­csösök, kedves falusi házak között folytatódhat az utazás, majd a községen túl igazi vad­regényes, erdős, hegyi tájon. Kőbányát, rakodót, őrlőművet érint, bányatóval találkozik. Lombok, összeboruló fakoro­nák alatt, szerencsés esetben egy-egy vadat is megpillantva halad az utas egészen Lajos- házáig. Ahonnan aztán csá­bító, igazán csodálatos gyalog­túrával is folytathatja a kirán­dulását a Sás-tóhoz, Mátrahá­zára, vagy éppenséggel Galya­tetőre - ha nem akar nyársalni, bográcsolni a szerelvény visz- szaindulásáig. Valaha meg jóval maga­sabbra is kívánkozhatott a kis­vonattal! Egyfelől eljuthatott a Nyírjesig, Galyatető alá, más­részt a Szén-, illetve Csukás­patak völgyén át a Malomkő­bérc környékéig, a hajdani végállomást jelentő Blokkhá­zig. A Nyírjesig még jómagam is gurultam a kapaszkodó kis- vonattal - kisdiákkorom máig feledhetetlen emlékeként. A Blokkházat a minap egy ide­genforgalmi találkozón-tájé- koztatón juttatták nekem is eszembe. A Mátraszentimrétöl úgy­szólván karnyújtásnyira lévő utolsó megálló ugyanis nem túl nagy munkával és költség­gel ismét a hangulatos erdei vasút része lehetne. Állították, hogy helyreállítható a pálya, ha nagyon akarják: megindít­ható rajta újra a közlekedés. S az igyekezettel, áldozattal pá­ratlan élvezethez juthat a tu­rista! Gond azonban, hogy az állami Mátravasút egykor több mint 46 kilométeres sínhálóza­tának napjainkra maradt 18 ki­lométerére is csak addig van pénz, amíg a Mátra-Nyugat- bükki Erdő- és Fafeldolgozó Rt.-nek akad ilyen célra évi 12 millió forintja. Mivel az 1980 óta már csak közforgalmú személyszállítást végző - ide­genforgalmat kiszolgáló -, esztendőnként 130 ezer körüli utast mozgató kisvonat fenn­tartásáról mindenki más mél­tatlanul megfeledkezik. S ilyenformán nemhogy a pálya meghosszabbítását, de sajnos a jelenlegi vágányok sokáig történő használatát is megle­hetősen reménytelen emle­getni. Bármennyire kész is a se­gítségre akár mindjárt Mátra- szentimre önkormányzata, a Mátra sok híve, barátja a hegyvidék kedveltebbé, nép­szerűbbé tételéért, a turizmus fellendítéséért... (gyóni) Ahol még szép a Nagy-patak - az Gyöngyössoly- mos. A község felső részén hangulatos a vízfolyás, kedves partja akár sétára, könnyed kirándulásra is csábít, kivált­képpen így nyáridőben... fotó: gyóni gyula Fotósok a faluban DOMOSZLÓ Augusztus 4-től egy héten át amatőr, illetve profi fotó- és festőművészek vendéges­kednek Domoszlón, a máso­dik alkalommal megrende­zett Béke és Barátság Nem­zetközi Alkotótáborban. Cél­juk az alkotás lesz. Ezért a húszfős csoport folyamatos programokon is részt vesz, amelyekben sze­repel mátrai kirándulás, szalonnasütés, erdei baran­golás, hogy mindezt festmé­nyen és fotón örökíthessék meg. A „géppel alkotó” mű­vészek ezentúl felajánlották, hogy egy Domoszlóról szóló album alapjait is elké­szítik az egy hét alatt. Az alkotásokból szomba­ton este nyílik tárlat a helyi könyvtárban. A művészeket addig családoknál szállásol­ják el, a. falusi vendéglátás­ból is ízelítőt adva. Törvényileg diszkriminálják a szövetkezeteket? Hétszáz szarvasmarha négyzetméternyi föld nélkül Nincs ma Magyarországon olyan agrárszövetkezet, amelyik j ’90-es évek elején a törvények változása nyomán született po koljárását ne élte volna végig. A végeredmény elkeserítő lett Ahogy az adácsi elnök már az évtized vége felé fogalmaz: „eg; szál gatyában maradtak” a téeszek... APACS- Teljes jogi és vagyoni bizony­talanságban kezdtünk dolgozni a vámosgyörkiektől és az atká- riaktól történt szétválás után - emlékezik vissza Vas István szövetkezeti elnök Adácson. - Bár szerencsére ezen a környé­ken a tagság úgy-ahogy a to­vábbiakban is összetartott, s ez sokat jelentett a talpraállásban. Súlyosabb gondot okozott az, hogy a hajdani téeszföld egy része kárpótlási alapba, másik része részaránytulajdonba ke­rült.- Jelenleg hány hektáron gazdálkodnak?- Ezerötszáz hektárt műve­lünk, s ebből 1200 nekünk te­rem. A fennmaradó háromszáz pedig tagi tulajdon, amit bérért dolgozunk.- Megéri a bérmunka?- Természetesen, hiszen az eszközök karbantartásához hozzájárul. Arról nem is be­szélve, hogy tagjainknak ez a föld jövedelmet jelent.- A térségben a szántóföldi kultúra dominál.-Evek óta búzát, naprafor­gót, cukorrépát és kukoricát termelünk. Igaz, ezek jöve­delme meg sem közelíti a sző­lőét, viszont sokkal kiegyensú­lyozottabb a piaci helyzete, ke­vésbé ingó az értékesítési ára.-Hogyan alakul az idei fel­vásárlópiac?- Cukorrépára, napraforgóra már a vetés pillanatában meg­kötjük a szerződést. Nem így a búzára, hiszen annak a szabad­piaci értékesítése sokkal kedve­zőbb. A hazai piacon ugyanis fellelhetők inkorrekt magatar­tások, ezért nem szabad a búzát előre lekötni.- Mit ért azon, hogy inkor­rekt magatartás?-Elmondok egy példát! A kenyérgabonát a helyszínen megvizsgáltatjuk, megegye­zünk egy bizonyos sikértarta­lomban, s az árban. Beszállítjuk a gabonasilóba - szerződéssel a zsebünkben -, s akkor jön a ki­fogás, hogy ez rossz minőségű, vesztett az értékéből, satöbbi. Mi pedig kénytelenek vagyunk engedni. Hiszen akkor már hová szál­lítsuk az árut? De van másik példa is. Ugyanazt a gabonát négy he­lyen vizsgáltattuk be. Mind a négy üzemben másféle sikértar­talmat mondtak. Tehát érdekeik szerint alakítják az árakat...-A „téeszben” - úgy tudor - húzóágazat a tehenészet.- Jelenleg 400 fejőstehéi van, és persze, mellette a no vendékállomány. Rögvest azt i hozzá kell tennem, nyereséges bár ez csupán 5 százalék körű mozog, azaz 5-6 millió forin hasznot tesz le az asztalra Akik azonban túlélésre játsza nak, azoknak ezt is meg kel becsülniük. Ebből az összegbd lehet finanszírozni a mezőgaz dasági munkákat, tehát a hitein kevésbé vagyunk ráutalva.- Sok agrárszövetkezethe hasonlóan Adács nem adóso dott el. Mi ennek az oka?- Nekünk is van hitelünk, di ésszerű keretek között. Hite nélkül nem menne a gazdaság mivel ahhoz, hogy a jövő év termést elvessük, még az idéi meg kell művelni a földet és el vetni a magot. Ennek az ára pe dig csak a következő évben jöi be, amit addig is finanszírozn kell valamiből. A technikai fel tételek megteremtésére is hite kellett. De ez kezelhető.- Tehát akkor Adácson min den szép és jó..?- Szó sincs róla. Igazi nag; fejtörést az okoz nekünk, hog; nincs saját földünk. Ha egysze azt mondják, hogy nem tarta nak igényt a munkánkra, akko a szövetkezet föld nélkül marad Akkor pedig az embereke szélnek ereszthetjük, a tehene két a vágóhídra küldhetjük.. Abnormális helyzetben kell lé temünk, hiszen szövetkezetek nek a mai törvények szerin nem lehet tulajdonuk! Ráadásu keményen diszkriminálnai bennünket, hiszen amíg a kis termelők adómentesen, renge teg kedvezménnyel dolgoznak addig bennünket az ág is húz.- Tavaly szép nyereséggé zártak. Mi lesz az idén?- Az elmúlt esztendőben 2Í millió került a kasszába. Igaz hogy jó volt az időjárás, ami : mezőgazdaságban a legfonto sabb. Az idén is nyereség vár ható, bár közel sem akkora mint tavaly. A föld, a termeié: mindig lutri. Én azt szoktan mondani, ha valaki ezt az ener giát és ezt a pénzt a kereskede lembe fektetné, akkor az triplát jönne vissza. S ráadásul méj mindig van országszerte eg> szövetkezetellenes hangulat amit az is tetéz, hogy nekünl nap mint nap úgy kell a túl élésre játszani, hogy közbei egy talpalatnyi földünk sincs... (szuromi Illetlen illemhely Sok mindennel találkoztam már életemben, de szünnapos illem­hellyel még soha addig, amíg a mátrafüredi nyilvános WC-re nem szorultam a közelmúltban. Itt esett meg a csoda, és le az ál­lam, amikor csak toporogni tudtam kínomban. Mivel az ajtót zárva találtam. Hétfői napokon ugyanis a keze­lője nem tart szolgálatot. Ilyen a működési rendje... Mit számít, hogy a pórul járt „ ügyfél” mihez kezd. Beszemte- lenkedik valamelyik vendéglátóhely mosdójába csupán a szük­ségét végezni, vagy keres valami félreeső helyet a szabadban, főleg a közelben, ahol neki a legpraktikusabb. Ilyen azonban nemigen van, s ha lenne is, jobb érzésű embert még szorongatott helyzetében sem csábítaná. Hiszen az is elle­nére van, ha meglátják. Itt pedig hétfőnként is elég sokan sétál­gatnak mindenfelé. Szóval, kellemetlen a szolgáltatási gyakorlat. Annál inkább, mivel - legalább a főszezonban - már jó ideje üzlet, műhely, kölcsönző sem igen mutatkozik egész nap csukott bejárattal, pedig valahogy jobban kibírná a látogató. A WC-nél egyenesen elképzelhetetlen akár a heti egyszeri zárva tartás is, kiváltképpen nagy forgalmú település központ­jában. Kimondottan illetlen egy illemhelyhez, aminek az igénybevé­tele - ugye? - teljességgel kiszámíthatatlan... — ón — Idén elmaradtak a mátrai erdőtüzek MÁTRA HEGYSÉG Nem az emberi morál javulásá­nak, inkább az esős időjárásnak köszönhető, hogy az idén még egyetlen mátrai erdőtüzhöz sem riasztották a gyöngyösi tűzoltó­kat - tudtuk meg Berzsenyi Gyula tűzoltó századostól, vá­rosi parancsnoktól. Ez idáig csupán avartűz volt, s ez is az utak mentén, ami azt bizonyítja, hogy az emberi gondatlanságból eldobott csik­kek még ezen a nedves talajon is lángra lobbanhatnak. A gyöngyösi szakemberek reménykednek abban, hogy ezt az évet méír nagyobb erdőka­tasztrófák nélkül is megúszhat­ják - hála az idei, szokatlanul csapadékos országos időjárás­nak. Dudástábor - fesztivál nélkül Mátraalji gyerekek az idén nem fújják a hangszert Szemet, fület gyönyörködtető nyári hagyománynak indult tavaly Gyöngyösön a Dudás- fesztivál. Ám az ígéretes kez­dést követően az idén mégsem veszik igazán birtokukba a dudások a Mátra fővárosát.- Csupán technikai okok ve­zettek idáig - válaszolja érdek­lődésünkre Füleki Eszter, a Tourinforrn Gyöngyös veze­tője. - Úgy szól a megállapo­dásunk a rendezőkkel, hogy minden páratlan év fúvósoké, minden páros a Gyöngy nép­táncfesztiválé. így ezen a nyá­ron anyagi okok miatt csak tá­bor lesz, a legközelebbi dudás- felvonulás éve pedig 1999.- A mátrafüredi táborban - mondja Molnár Gusztáv ren­dező - augusztus 6-án nyitjuk a programot, s a jelentkezők három napon át tanulják majd itt a hangszer ismeretét.- Igen rövid ideig...-Tavaly még 1,9 millió fo­rintból lehetett gazdálkodni, viszont az idén már csak 200 ezer forint jut rá. A jelentke­zőkkel három csoportban fog­lalkozunk.: lesz egy kezdő, egy alapfokú és egy haladó kurzus. Ismét ellátogat hozzánk Okos Tibor az egri Gajdos együttes­ből, aki a duda kitűnő isme­rője, s várjuk Pál Istvánt is, a hangszer nagymesterét.- Mi lesz a tábor célja?-A duda rendkívül nehéz hangszer, s az ismeretei sem könnyen sajátíthatók el. Éppen ezért, ha a haladók két dalt megtanulnak, az már jó. Az országban egyébként csupán két fővárosi intézményben tör­ténik ezen a hangszeren okta­tás. A mi táborunk résztvevői is innen jönnek.- Ezek szerint a gyöngyösi­eket nem érdekli a duda?- Meghirdettük a kurzust Heves megyében is, de nem jelentkeztek. Ez a hangszer egyébként bonyolult és költsé­ges, ráadásul a megszólalta­tása igényel egy kis egyénisé­get is. Ezért a kezdők legelőbb a duda alapjának, a nádsípnak a készítését sajátítják majd el. (-romi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom