Heves Megyei Hírlap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-13 / 188. szám

HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 1997. AUGUSZTUS 13., SZERDA MEGYEI HÍRLAP LŐRINCI, PÉTER VÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA VIII. ÉVFOLYAM 188. SZÁM ÁRA: 39 FORINT 1WMB HÍRLAP fiókszerkesztőség, hirdetésfelvétel, lapterjesztés! ÎSÛSSÂ álla WS9 SÄÜaipi Megújul az egri Rossz templom - A városi ön- kormányzat finanszírozásában zajló teljes rekonstrukció várhatóan az év végére befejeződik: A felújított épület a belső munkálatok során padlófűtést kap, falait víztaszító nemesvakolattal látják el. A hajdanvolt mozi jövőbeli funk­ciója még nem dőlt el, de akár kiállítóteremként, akár hangversenyteremként hasznosítható, harsáczki györgy felv. „Tűnjenek el az idegenek a földünkről!” A kültagoknak be kell érniük a tanácskozási joggal Nehéz döntés előtt állt a Tisza-parti vadásztársaság: a helyiek úgy gondolták, Kiskörén csak a körei ember vadásszon, ne vi­gye el a vadat és a hasznot a „bevándorló”. Éppen ezért attól sem riadtak el, hogy az elnöknek azt sugalmazzák, zavarja el az egrieket. Végül kompromisszum született. Ám akad, akinek ez sem tetszik. KISKORÉ- A közgyűlés egy fél évvel ez­előtt úgy határozott - pana­szolja Holczreiter István egri vadász -, hogy a helyiek bel­tagként maradnak, s szavazati jogot kapnak, ám az „ idegene­ket” kültagnak minősítik, s ne­künk csak tanácskozási jog jut. Mi, akik több évtizede járunk oda vadászni, ügy véljük: ez felér egy jogfosztottsággal.-Próbálták orvosolni a sé­relmüket?-Vártunk arra, hogy a mó­dosított alapszabályt, s az en­nek nyomán bekövetkező vál­tozásokat a bíróság elfogadja- e. Mivel elfogadta, ezért felleb­bezni akarunk.- Miként alakult ki ez a hely­zet? - kérdeztük dr. Bús And­rást, a társaság elnökét. (Folytatás a 2. oldalon) Csaka & nlRiA olvasóinak Az eltűnt hatósági hús nyomában Nincs igény a kényszervágóhidakra, az olcsó húsra annál inkább Lr■ 11 f Q mamm liafncom hnchnltioSnoL crwomo \/o 1 o LómicionmoAL Rendkívül megritkult a megye hatósági húsboltjainak száma, mára mutatóba is alig akad egy-egy az egykor - olcsóbb árai miatt - igen népszerű üzletekből. Megcsappant az igény a kényszervágások, -vágóhidak iránt, ezzel magyarázható, hogy jószerivel eltűnt a pultokról a hatósági hús - nyilatkozta la­punknak dr. Menyhárt József, a Heves Megyei Állat-egészség­ügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás helyettes vezetője. HEVES MEGYE- Az állatállomány radikális csökkenése, a nagyüzemi tar­tásmód visszaesése teljesen ki­húzta a talajt a kényszervágó- hidak alól, ez pedig természet­szerűleg maga után vonta a ha­tósági húsmennyiség, illetve a hatósági boltok számának je­lentős ritkulását, esetenként tel­jes megszűnését. Korábban - a nyolcvanas években - a felduzzasztott ál­latállomány még kiválóan el tudta látni a bolthálózatot áru­val, a kényszervágóhidakat pe­dig munkával. Annak idején jó­szerivel majd minden települé­sen működött hasonló. Akkoriban az állattartás kö­rülményei, a zsúfoltság miatt gyakori volt a sérülés. Elsősor­ban a sertések valamely káro­sodása - kisebb balesetek, láb-, tüdősérülés, farok- és fülrágás, számos betegség - fordult elő, s ennek következményeként sor kerülhetett a kényszervágásra - idézi az akkori helyzetet a szakember. (Folytatás a 3. oldalon) Ma még suttognak az emberek, holnap már megy minden a maga útján(?) Nem hagyott maga után tartozást IV AD Virágcsokrokkal a kezükben feketébe öltözött emberek lepték el tegnap Ivád utcáit. Temetésre indultak, „a Dénes” búcsúzta­tására. Bizonyára volt már olyan végtisztesség, melyen a falu lakói közül sokkal többen vettek részt - már ha ez fontos -, de hogy ennyi idegen embert látott-e már a két székely kapuval hivalkodó temető, az kétséges. Fotósok és riporterek jártak a sírok között. Mert a magyar jog történetének egyik legérdeke­sebb és legtragikusabb sorsú alakja, Pusoma Dénes indult - önszántából - nagy útra. A temető felé tartva egy régi ismerős szólít meg: „Te is eljöt­tél? Tán ennyire szeretted?” Mondom, alig ismertem, de egy kicsit munka, egy kicsit kegyelet. Olyan vegyes valami. Tán még kíváncsiság is.- Én is így vagyok - mondja a fiatalasszony -, mert tudod, annyi mindent beszélnek a fa­luban. Azt is mondják, hogy nagy nyomozás lesz, tán már most, a temetésen is megkez­dődik, mert nem is biztos, hogy önmagával végzett a Dénes. De szerintem ez csak afféle pletyka. Bár sosem lehet tudni... Míg a papra várnak, csende­sen beszélgetnek a hűvösbe hú­zódó emberek. Persze, a sze­rencsétlen fiatalemberről folyik a szó: vajon mi indította arra, hogy felakassza magát, meg ar­ról is, hogy vannak, akik féltek eljönni. Mert az a hír járta: a romák nem engednek be egy gádzsót se a temetőbe. Ahogy elnézem a ravatalozó mellett csendesen cigarettázó vagy ép­pen hüppögő hozzátartozókat, aligha kell ettől tartani. Még ha félelmetesek is egyik-másikuk kezén a tetoválások, ez aligha a harag napja. (Folytatás a 2. oldalon) Megfizetik a tanulópénzt DÉL-HEVES Az önkormányzatok a legtöbb községben már a közelgő tanév terheit próbálják enyhíteni. Tarnamérán nemsokára kiutalják a beiskolázási segélyeket. Az általánosban tanulók 1500, a középiskolások 2500, míg a felsőfokú oktatási intézményekben tanulók 3500 forintra szá­míthatnak a napokban. Az erdőtelki diákok helyzetén is komoly összegekkel igye­keznek segíteni: szakmunkástanulók 3000, a középiskolások négy-, a főiskolások és egyetemisták ötezer forintot kapnak, a kisdiákok tankönyveit pedig megvásárolja az önkormányzat. Tiszanánán péntekig osztják ki a tanszersegélyt: a kisiskolá­sok kétezer, a középiskolások három-, a felsőbb tanulmányokat folytatók pedig 4000 forintot várhatnak a helyi testülettől. À hét elején a tanulók már zsebükben tudhatták az egysége­sen háromezer forintban megállapított tanszervásárlási segélyt Hevesvezekényben. Azok a közép- és felsőfokú iskolát végzők pedig, akik még nem tudták felmutatni az iskolalátogatási bizo­nyítványt, valószínűleg szeptember elején jutnak az előbbi ösz- szeghez. (balogh) Helybeli kivitelező építi a könyvtárat GYÖNGYÖS A városi önkormányzat te­lepülésfejlesztési és pénz­ügyi bizottságának jóváha­gyásával az új könyvtár ki­alakítására meghirdetett pá­lyázatot a gyöngyösi HAÉV Fuga Építőipari és Szolgál­tató Kft. nyerte meg. A kivitelezési szerződés megkötése után a Grassal- kovich-ház átépítése már ezen a héten elkezdődhet. Sziréna Bolti szarkák napja Tegnap reggeltől folyamato­san érkeztek bejelentések a rendőrség ügyeletére. Terpesen egy egri polgár szeszfőzdéjének melléképüle­téből egy villanymotor és egy szivattyú tűnt el 40 ezer forint értékben. Nagyvisnyón a polgármesteri hivatalba törtek be az éjszaka folyamán, s onnan különböző eszközöket emeltek el. A kár becslése lapzártánkkor még fo­lyamatban volt. Áz Egri Útépítő Rt. bélapát- falvai telephelyén két jármű tanksapkáját szerelték le isme­retlen tettesek, s az autókból mintegy 500 liter gázolajat lop­tak el. A tulajdonosnak így okozott kár 70 ezer forintra te­hető. (Folytatás a 2. oldalon) Tábor lengyel gyerekeknek EGER A Büntetés-végrehajtás Orszá­gos Parancsnoksága lengyel kollégáinak gyermekei számára Egerben szervezett tábort au­gusztus 5—18-ig. Az árvíz sújtotta területről érkezett fiatalok a Lenkey Já­nos Katonai Szakközépiskola Kollégiumában kaptak szállást és teljes ellátást. A színvonalas vendéglátásért köszönet illeti az intézmény vezetőit. Végső búcsú dr. Prokai Jánostól VERPELÉT Tegnapi számunkban már hírül adtuk, hogy Verpelét polgár- mestere, dr. Prokai János tragi­kus hirtelenséggel, 39 éves ko­rában elhunyt. Temetéséről az önkormány­zat képviselő-testületének tag­jai rendkívüli zárt ülésen dön­töttek. A politikustól, az ismert közéleti személyiségtől hozzá­tartozói, barátai, ismerősei a«- gusztus 14-én, csütörtökön 16 órakor - egyházi szertartás ke­retében - vehetnek végső bú­csút a verpeléti ravatalozónál. A rendkívüli ülésen a pol­gármesteri teendők ellátásával az alpolgármester-asszonyt, Erdélyiné Kozma Terézt bízta meg a testület az időközi vá­lasztásokig. Védőárakat vezettek be a történelmi borvidéken Késői szüretre számítanak a gazdák A vegetáció kéthetes késése miatt kései szüretre számítanak az egri borvidéken. A késleltetésre annál is inkább szükség van, mert sem a napsütéses órák száma, sem a hőmennyiség nem volt elegendő a magas cukorfok eléréséhez. EGER ES KÖRZETE A gyenge minőségű szőlőt vi­szont nem tudják megfelelő áron értékesíteni a gazdák. Ezt támasztják alá az Egri Hegy­község most elfogadott termő­helyi védőárai is. így például a 15,5 fokos riz­lingszilváni kilójáért csupán 36 forintot fizetnek, míg a 18 fokos cabemet és merlot ára eléri majd a 77 forintot. A kék szőlőt csak az a ter­melő tudja majd jó pénzért ér­tékesíteni, aki minőségi szőlőt termel, miután az idei évtől érvényes szabályzat szerint 17 fokosnál gyengébb szőlő nem használható fel a vidék leghí­resebb bora, a bikavér előállí­tásához. Mint azt Dula Bence hegy­bíró tájékoztatásunkra el­mondta, éppen a magasabb cukorfok elérése érdekében azt javasolják a 3300 hektár területű borvidék mintegy tíz­ezer gazdálkodójának, hogy csökkentsék a tőkék terhelését hektáronként 120 mázsa alá. Erre azért van szükség, mert fehér szőlőből túlkínálat van, a szüret késleltetésével viszont javítható a fürtök cukortar­talma, így nagyobb esély van arra, hogy az exportpiacokon mustként értékesítsék a fehér szőlő fölös termését. Ugyanez érvényes termé­szetesen a kék fajtákra is, ugyanis vannak olyan gazdák, akik akár 200 mázsa szőlőt is rajta hagynak egyhektárnyi ül­tetvényen. Ennek egyenes kö­vetkezménye a gyenge minő­ség és az alacsony felvásárlási ár. A hegyközség egyébként meghatározta a bikavér védő­árát is. Eszerint - mint Dula Bence elmondta - a szárma­zási igazolással ellátott bika­vér literjéért legalább 157 fo­rintot kell kapniuk a terme­lőknek az idén. (MTI) Az új pályázati határidő: augusztus 15. Nőtt az ÖGLT piaci értéke? EGER ES TÉRSÉGÉ- Augusztus 15-re tolódott ki az Önkormányzati Gázközmű-lé­tesítési Társulás gázközműva­gyonára kiírt pályázat beadási határideje, miután a tendert egyes pontokon módosítanunk kellett. Minderről Kisari Zoltán, Os­toros polgármestere, az Egert és a megyeszékhely vonzáskör­zetében található 16 települést tömörítő ÖGLT vezetője szá­molt be a Hírlapnak. Mint azt hírül adtuk, a beru­házási értéken mintegy egymil- liárd forintot érő gázrendszert már másodszor hirdette meg az ÖGLT, amely először az elővá­sárlási jogosítvánnyal rendel­kező Tigáz Rt.-vel nem jutott dűlőre. Most az egykori Állami Fejlesztési Intézet jogutódjától kapott levél hatására kellett módosítani a határidőt. Ebben ugyanis arról tájékoztatták a tender kiíróját, hogy az ÖGLT- hez tartozó borsodi Szomolyá- nak korábban adott állami tá­mogatás ügyében már nem az AFI, hanem a Környezetvé­delmi és Területfejlesztési Mi­nisztérium az illetékes. A nevezett településen ugyanis a gázberuházásból 5,233 millió forintot az ÁFI fe­dezett, s ilyenformán - noha az egész rendszer egymilliárdba került annak idején - az értéke­sítéshez az ő beleegyezése is szükségeltetik. A hozzájárulást ugyan még időben megkérte az ÖGLT, ám az említett levél csak most érkezett meg. (Folytatás a 2. oldalon) X 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom