Heves Megyei Hírlap, 1997. július (8. évfolyam, 152-177. szám)
1997-07-10 / 159. szám
6. oldal Gazdaság 1997. július 10., csütörtök HEVES MEGYEI 3300 Eger, Hadnagy utca 6. Postacím: 3301 Eger, Pf.: 131 TeIefon: (36)429-890, 429-891 - Telefax: (36)429-890 A készpénzfizetés korlátozása egymillió forint felett A tűzvédelmi szakvizsgáról és a tűzvédelmi szakvizsgához kötött munkakörökről A 32/1997. BM-rendelet szerint júliustól bizonyos foglalkozási ágakban, munkakörökben csak tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy foglalkoztatható. Szakvizsgával kell rendelkeznie annak a vezetőnek is, aki a rendelet mellékletének 2-4. pontjában meghatározott tevékenységet végzők munkáját irányítja. A vizsga anyagát és a javasolt szakirodalmat a BM Tűzoltóság országos parancsnoka teszi közzé. Az oktatás és a vizsgáztatás költségeit - megállapodás alapján - a munkáltató vagy a vizsgázó viseli. A szakvizsga elméleti és szükség szerint gyakorlati részből áll. A munkáltatónak a szakvizsgára kötelezettekről nyilvántartást kell vezetnie. A szakvizsgázott személynek ötévenként kötelező továbbképzésen kell részt vennie, amennyiben ugyanis azt elmulasztja, a szakvizsga érvényét vesztik. A tűzvédelmi szakvizsgához kötött foglalkozás ágak és munkakörök a következők: 1. Hegesztők és nyílt lánggal járó munkát végzők. 2. Az „A” és „B” tűzveszélyességi osztályba sorolt anyagok ipari és szolgáltatás körébe tartozó feldolgozását, technológiai fel- használását és a 300 kilogramm feletti tárolását végzők. 3. Propán-bután gáz lefejtését, töltését, kiszolgálását végzők. 4. Üzemanyagtöltő állomások üzemviteli dolgozói. 5. Gáznemű vagy folyékony tüzelőanyagot hasznosító tüzelő-, fűtő- és technológiai berendezések szerelését, üzembe helyezését, javítását, karbantartását végzők. 6. Az I-IV. kezelési osztályba sorolt 300 kW összes teljesítmény feletti gáz- és olajtüzelésű berendezések kezelői, valamint a III—IV. kezelési osztályú berendezések távfelügyeletét ellátó személyek. 7. Tűzoltó-vízforrások felülvizsgálatát végzők. 8. Tűzoltókészülékek ellenőrzését, javítását végzők. 9. Beépített tűzvédelmi berendezések felülvizsgálatát, javítását, karbantartását végzők. 10. Beépített tűzvédelmi berendezések tervezésére jogosult műszaki végzettségű mérnökök. Ezen rendelet 1997. július 9-én lép hatályba, rendelkezései azonban a meglévő szakvizsga-bizonyítványok érvényességét nem érintik. Éljen a lehetőséggel! CNC-tanfolyam Németországban Az Országgyűlés az 1997. évi adójogszabályok megalkotásakor úgy vélekedett, hogy a készpénzzel történő fizetéseket egy bizonyos összeghatár felett joghátránnyal kell sújtani. Ettől a szabálytól a jogalkotó a pénzáramlás jobb áttekinthetőségét, a feketegazdaságban zsebből zsebbe vándorló összegek visszaszorulását várja. Azt az összeghatárt, amely fölött célszerű szankciókat alkalmazni, a kormány állapította meg, mégpedig egymillió forint értékben. Ha az egy szerződésből eredő tartozás áfa nélkül számított összege meghaladja az egymillió forintot, és ezt az ellenértéket egészben vagy részben .készpénzben fizetik ki (beleértve az előleget is), az első szankció értelmében nem vonható le a számlában előzetesen felszámított adó. A másik büntetést jelentő törvényi rendelkezés, hogy az egyéni vállalkozónak és a társasági adó alanyának az ilyen számla áfa nélküli értékének 20 százalékával meg kell növelnie az adóalapját akkor, ha a számla költségei között elszámolta. Nem kell ezt a rendelkezést alkalmazni akkor, ha a számla kibocsátója - az egyéni vállalkozót kivéve - magán- személy. Készpénzfizetésnek minősül a pénzösszeg közvetlen átadásán kívül az is, amikor a pénzt belföldi postautalvánnyal vagy postai utánvétes küldemény segítségével továbbítják a jogosulthoz. Az utóbbi esetekben teljesülnie kell annak a feltételnek is, hogy a művelet eredményeként egyik félnél sem történjen bankszámla-jóváírás vagy -terhelés, különben a teljesítés nem tekinthető kész- pénzfizetésnek. Fontos azt is tudni, mit ér a kormányrendelet egy szerződésből eredő kötelezettség alatt. A fogalom meghatározása szerint egy szerződésnek kell tekinteni az ugyanazon felek által kötött azonos tárgyú szerződéseket, ha az egyes szerződésekből eredő fizetési kötelezettségek teljesítése között akár a szerződés szerint, akár ténylegesen nem telik el legalább 15 nap. Az utolsó szankciómentes egymillióforint feletti készpénz- fizetést 1997. június 29-én lehetett teljesíteni. A féléves alkalmazkodási időn túl a készpénz- fizetés korlátozásával járó nehézségeket a jogalkotó kártya- leolvasók létesítésének ösztönzésével is szeretné oldani. Az 1997. január elseje és 1999. december 31. között üzembe helyezett elektronikus kártyaleolvasó terminál beállításakor kedvezmény vehető igénybe. A kedvezményt minden nyilvántartott adóalany üzletenként egy készülék után veheti igénybe. Minden olyan elektronikusan kódolt fizetési kártya olvasására alkalmas (pénztárgéppel egybeépített vagy azzal összekapcsolható) berendezés, amely alkalmas a kártyán tárolt, valamint a kártyaművelet során az elfogadónál előállított információk elektronikus úton történő továbbítására és fogadására, jogosít a kedvezmény igénybevételére. A kedvezmény összege az idő múlásával fordítottan arányos, vagyis a hamarabb üzembe helyezett terminálokra nagyobb a kedvezmény, mint a határidő lejártához közelebbi időpontban beállítottak esetében. A kedvezmény összege a kártyaleolvasó berendezés beszerzéséről szóló bizonylatban szereplő ellenérték- 75 százaléka, legfeljebb 75 ezer forint, 1997. január 1. és 1997. június 30. közötti beszerzés esetén.- 50 százaléka, legfeljebb 50 ezer forint, 1997. július 1. és 1997. december 31. közötti beszerzés esetén.- 25 százaléka, legfeljebb 25 ezer forint, 1998. január 1. és 1999. december 31. közötti beszerzés esetén. A kedvezményt a 33-as számú igénylőlapon lehet kérni a költségvetéstől. Ha a kedvezményre jogosultság bármely ok miatt megszűnik, azt vissza kell fizetni, mégpedig a soron következő 1-es számú havi, vagy a 2-es számú negyedéves, vagy a 3-as számú éves „Bevallás az állammal szembeni kötelezettségekről és juttatási igényekről” elnevezésű nyomtatványon. A kedvezményre való jogosultságát a kártyaleolvasó berendezés beszerzője elveszti, ha az üzembe helyezés napjától számított 3 éven belül-a kártyaleolvasó terminált eladja, vagy-üzemeltetését másnak átengedi, vagy- adóalanyisága megszűnik (megszünteti tevékenységét). Megszűnik a jogosultság akkor is, ha- a kártyát elfogadó bank megszünteti az elfogadó szerződést, illetőleg az üzembe helyezést követő 30 napon belül nem kerül sor ilyen szerződés megkötésére, vagy- pénztárgéppel nem egybeépített terminál esetén a pénztárgéppel történő összekapcsolásról az üzemeltető 1999. december 31-ig nem gondoskodik. A kártyaleolvasó terminálok mind gyakoribb megjelenésével a bankkártyák már nemcsak a pénz biztonságos tárolására és könnyebb elérésére használhatók, hanem immár a mindennapi életünkben is lehetővé teszik az elegáns és nem utolsósorban készpénzkímélő fizetési mód mind általánosabbá válását. A németországi szövetségi támogatási programból - SE- QUA/MKK - a Kölni Kézműves Kamara és a Budapesti Kézműves Kamara szervezésében augusztus 25-29. között CNC-tanfolyam kerül lebonyolításra Kölnben. A tanfolyamra olyan vállalkozók (esetleg szakoktatók) jelentkezését várják, akik alapismerettel rendelkeznek a témában. A tanfolyam, szálloda, ellátás költségét a német partner fedezi, a hallgatókat az utazás és a tolmács költsége terheli. A tanfolyamra jelentkezni lehet július 25-ig a Heves Megyei Kézműves Kamarában Batki Mónika szakképzési előadónál. 3300 Eger, Köztársaság tér 10. Telefon: (36) 427-000, telefon + fax: (36) 428-200 Tudnivalók az őstermelők egyéb adókötelezettségeiről Az őstermelőknek a következő adókötelezettségei lehetnek: bejelentés, nyilatkozattétel, adómegállapítás, bevallás, adófizetés és adóelőleg-fizetés, bizonylatkiállítás és -megőrzés, nyilvántartás-vezetés, adatszolgáltatás, adólevonás, adóbeszedés. Ezek az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint terhelik az adózót. Az őstermelők a törvény szerint adózónak minősülnek - akkor is, ha adót nem kell fizetniük -, így ismerniük kell, hogy a felsorolt kötelezettségek közül melyik terhelik őket. Be kell-e jelentkezni az őstermelőnek az adóhivatalhoz? A mezőgazdasági őstermelőnek csak akkor kell bejelentkeznie az adóhivatalhoz és adószámot kérnie, ha az áfa-körbe bejelentkezik, vagyis az áfa általános szabályai szeri nti^hdózást vagy pedig az alanyi adómentességet választja. Alapvető szabály, hogy az adóhatóság az őstermelőt adóazonosító jelén tartja nyilván. Az őstermelői igazolvány kiváltásakor tett nyilatkozat bejelentkezésnek tekintendő, mert a területi agrárkamara az őstermelői igazolványokról adatot szolgáltat az APEH-nak. A kistermelői átalány- adózás választását ebben az évben az őstermelői igazolvány kiváltásakor megteheti a mezőgazdasági őstermelő. Kit terhel az adómegállapítási kötelezettség? Az adó megállapítását az önadózás keretében maga az őstermelő köteles elvégezni az általa választott szabályok alkalmazásával. Ha az őstermelő az agrárkamara felé tett nyilatkozatában vagy az adóhatósághoz történt bejelentkezésében az átalányadózást választotta - és bevétele nem haladja meg a négymillió forintot -, eszerint köteles az adóját megállapítani. Mikor készít bevallást az őstermelői jövedelemről a mezőgazdasági őstermelő? Az őstermelői tevékenységből származó jövedelemből a mezőgazdasági őstermelő az adóévet követő március 20-ig, ha áfa fizetésére kötelezett, adószámmal rendelkező magánszemély, akkor az adóévet követő február 15-ig kell az SZJA (és áfa) bevallást beadnia az APEH-nek. Az őstermelőnek csak akkor nem kell beadnia a bevallást, ha nincs más adóköteles jövedelme, és az őstermelői bevétel a 250 ezer forintot nem haladja meg, vagy az őstermelői bevétele 1,5 millió forint alatt van, és birtokában van 20 százalékot kitevő költségszámlának. (Ez esetben bevalláspótló nyilatkozatot kell tennie vagy a munkáltató felé kell nyilatkoznia, ha az őstermelői bevétel is csak a munkáltatótól származik.) Célszerű adóbevallást adni annak a mezőgazdasági őstermelőnek, aki tételes költségelszámolást alkalmaz, és akinek a bevétele az előbbi határok alatt van ugyan, de ettől több költsége merült fel. Ezeket a költségeket csak akkor tudja a későbbi időben, években - veszteség-elhatárolás formájában - elszámolni, ha a veszteséges évről adóbevallást ad. Az adó és adóelőleg fizetésének szabályai Az őstermelőtől nem kell adóelőleget levonni akkor, ha a felvásárlónak az őstermelői igazolványt bemutatja. Ellenkező esetben az élő állat és állati termék felvásárlása esetén 4 százalék, minden más őstermelői tevékenységből származó termék esetén a levonandó adóelőleg 12 százalék. Azoknak az őstermelőknek, akik a tételes költségelszámolást választották, negyedévenként ki kell számolniuk jövedelmüket, úgy, hogy a bevételből le kell vonni a felmerült költségeket, az időarányos értékcsökkentési leírást és az elhatárolt veszteség időarányos részét (a kistermelői költséghányadot, ha nincs veszteség-elhatárolás), ha az így kiszámított jövedelem- adója nem több 100.000 forintnál (az adókedvezmény összegénél), akkor az őstermelőnek nem kell adóelőleget fizetni. Ha több a számított jövedelemadója, mint 100.000 forint, akkor a különbséget a negyedévet követő hónap 12-éig az adóhatósághoz be kell fizetni. A következő negyedévben ezt a számítást az év elejétől göngyölítve ismét el kell végezni,- s ha az így számított adó az előző negyedévben számított adótól - vagy a 100.000 forinttól több -, a különbséget be kell fizetni. Ha az őstermelő az átalányadózást választotta, az adóelőleget ugyancsak a negyedévre a negyedévet követő hónap 15-éig kell megfizetni. Az előleg megállapítása során a bevételt az év elejétől az adott negyedév végéig kell figyelembe venni. Meg kell állapítani az átalányadó összegét, ezt az összeget csökkenteni kell a már befizetett előleggel, és csak a különbözeiét kell az adott negyedév adóelőlegeként befizetni. Az éves jövedelmet terhelő adót - vagy ha adóelőleget fizetett az őstermelő, az éves adó és az adóelőleg különbözetét - az adóévet követő év március 20-ig, illetve ha áfa-alany az őstermelő, az adóévet követő február 15-ig kell az adóhivatalnak megfizetni. Egy összegben vehető fel a földalapú támogatás A Heves Megyei Agrárkamara felhívja a földalapú támogatást igénylők figyelmét, hogy a földművelésügyi miniszter 42/1997. (VI. 24.) rendelete június 9-én hatályba lépett. Eszerint a támogatás ezen időponttól egy összegben vehető igénybe. Az igénylés módja nincs értékhatárhoz kötve. Akik ez időpont előtt a földalapú támogatás első részletét felvették, már a második részletét is igénybe vehetik. Betakarítást vállalnak a nagyrédeiek A Heves Megyei Agrárkamara értesíti az érdeklődőket, hogy a Szőlőskert Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szolgáltató Szövetkezet (3124 Nagyréde, Gyöngyösi u. 1. sz.) nagy teljesítményű Ferguson kombájnokkal vállal komplett betakarítást (szállítást, aratást stb.). Az elvégzett munka mennyisége és a munka- folyamatok függvényében az ár megegyezés szerint történik. Érdeklődni lehet: Bengyel László termelési igazgatónál személyesen, vagy a 37/373-080 sz. telefonon, illetve Kalcsó István gazdajegyzőnél 3034 Szűcsi, Béke u. 5. Tel.: 37/326-041.
