Heves Megyei Hírlap, 1997. július (8. évfolyam, 152-177. szám)
1997-07-24 / 171. szám
4. oldal Az Olvasók Fóruma 1997. július 24., csütörtök „Megengedhetetlen egy legálisan választott elnökről ilyen hangnemben nyilatkozni” A tolerancia, a rend és a jó ízlés Az egri mozgássérültek csoportjának tagjai és a körzet mozgássérültjei - Szaszkó Béláné elnökhelyettes vezetésével Hollókőre és Szirákra kirándultak. Ezúton szeretnének köszönetét mondani Szaszkó Béláimnak, hogy fáradtságot nem kímélve tevékenykedett a betegtársai érdekében. Ezt a fotót Bóta Ádám Balatonból küldte szerkesztőségünknek. Tisztelt egri, Heves megyei polgárok, lokálpatrióták! Emlékezzünk a berkesi hősökre! Vajon tudják-e, hol van Erdélyben Berkes, mai néven Borzesti falucska (a tordai ha- sadéknál, Tordától nyugatra, kb. 30 km-re), ahol 500 egri, illetve a volt Egri 14. Gyalogosezred hős katonái nyugszanak egy tömegsírban, álmodva jobb jövendőről? Az Egri 14. Gyalogosezred 1944. szeptember végén két héten át védte ezt a falut az előretörő, hatalmas túlerőben lévő páncélosok ellen, s ezzel lehetővé tették - életük feláldozásával, mert hírmondó se maradt belőlük -, hogy Székelyföldön és az Északkeleti-Kárpátokban harcoló sok-sok tízezer magyar katona és polgár kiszabadult egy hatalmas harapófogóból, és vissza tudott térni családjához, elkerülve a hírhedt gulá- gokat. Fejet hajtva emlékezzünk ezen hősökre, akik méltó késői unokái az egri várat védő Dobó katonáinak! Nem az emlékezés tudatos hiányának, hanem a történetírás mulasztásának és egyéb okoknak tudható be a feledés homályába vesző hősiesség. mely az egriek háziezredének emlékoszlopára érdemes felirat. Az 500 egri és Eger környéki, hősi halált halt katona sírja — az egriek által elfeledve - az ottani falu temetőjében, a román pópa és községi bíró által irányított román fiatalok gondozásában van, szép példáját adva a két nép testvéri együttélésének. Mi egriek se felejtkezzünk hőseinkről, mert igenis a mi hőseink. A Magyar Nemzet Ellenállási Szövetség (MANESZ) Heves Megyei Szervezete más r Áldatlan állapotban Két idősebb hölgy sétált az egri utcán, kiknek beszélgetése.megró gadta figyelmemet. „Borzasztó, nem? - Valóban az, ráadásul a belváros szívében." Hogy e rövid, de tartalmas és igaz párbeszéd témája mi volt? A Jókai út sarkán található omladozó épület. Nem kell ecsetelni azt a látványt, amit ezen „épület" és az azt körülvevő támfal tár mind a turisták, mind az erre sétálók elé. Közel négy éve kezdtek a ház lebontásához és a hozzá tartozó telekrész átalakításához, hogy ott egy bankházat építsenek fel. Az építkezés azóta is áll. A telekrészt támfallal vették körül, ami az idő múlását erősen tükrözi, így dőlni kezdett a kis park felé. Ezúton hívom fel az illetékesek figyelmét: meddig csúfítja a belváros képét ez az utcarész? Szabó Andrea egri társadalmi szervezetek, így elsősorban az Egri Lokálpatrióták segítségét kérte. Hálás emlékezetet szeretne tenni az egri hősök berkesi tömegsírjánál legalább egy autóbusztúrával, a hősök élő közeli hozzátartozóival, s ha még élnek, a pár megmenekülitek hírmondóval, barátaikkal, városi és társadalmi egyesületek vezetőivel. Ökumenikus gyászistentisztelet közben, kopjafa felállításával, virágaink elhelyezésével áldoznánk emléküknek. Ezért a MANESZ Heves Megyei Szervezete (Eger, Széchenyi u. 2.11/15., tel.: 06-36/314- 139) cím alá kéri azok jelentkezését, akik a fenti hősies helytállásról tudnak valamit, az esetleges túlélőket, a hősi halottak hozzátartozóit, barátait, a volt Egri 14. Gyalogosezred még ma is élő tagjait, hogy rövid, levélben jelentkezzenek a fenti címen, és írják meg erről szóló ismereteiket, hogy az egriek ezen hősiessége ne merüljön a feledés homályába. A Magyar Nemzeti Ellenállási Szövetség a magyar demokratikus hadsereg 1944/45- ös katonáit egyesíti, a mai hadseregünk előfutárai, szeretné az év szeptember utolsó napjaiban, az évforduló alkalmával ezt a helyszíni kis gyászszertartást az említett falu demokratikus vezetőivel egyetértésben megszervezni, melyhez kéri az egri társadalmi szervezetek segítségét, az anyagi lebonyolításhoz pedig egri szponzorok segítségét. Magyar Nemzeti Ellenállási Szövetség (MANESZ) Heves Megyei Szen'ezete Dr. Géresi János m. elnök Köszönet érte Az Egri Nevelési Tanácsadó munkatársai köszönetüket fejezik ki mindazoknak, akik 1997. június 6-i jubileumi rendezvényük sikeréhez hozzájárultak: dr. Rin- gelhann György, Leoni Hungária Kft., Vitamed 2000 Kft., Pí-Erö Bt., Per- mix Kft., Imola Bau Kft., Gordon Iskola Egri Oktatóközössége, Radó Nyomda Kft., Facsiga Gyermekújság, Egri Nyomda Kft., Grósz Játéknagyker, Hesi Rt., Borkum Bt., Ezerjó Bt., Fridél Lajos művésztanár, Vilmek György mesterfodrász, dr. Tóth Mária pszichiáter, Labirintus Üzlet- ház Éva divat, Szüle Rita sajtóreferens, EKTF szoci- álpedagógia szakos hallgatói, Molnáráé Mezősi Irén pedagógus, Ifjúsági Ház dolgozói. Nevelési Tanácsadó, Eger Kedves olvasóink, előfizetőink! Várjuk leveleiket. Örülünk, hogy eddig is megtiszteltek bennünket és elmondták véleményeiket ügyes-bajos dolgaikról, megosztották velünk örömeiket is. Bízunk abban, hogy ez a kapcsolat a jövőben is megmarad. Kérjük, küldjenek leveleket. A címünk: Heves Megyei Hírlap 3001 Eger, Pf. 23. ' ' Egy Kühne jól jönne, de sajnos, nagyon sok van belőle az országban, s így KDNP-n belül is. Olyanok, akik a szabadsággal, a demokráciával nem élni, csak visszaélni tudnak. Megengedhetetlennek tartom úgy a KDNP-tagok, mint egy újságíró részéről, hogy egy legálisan megválasztott elnökéről ilyen hangnemben nyilatkozzon. Nem veszik észre, hogy nem csak dr. Giczy Györgyöt, hanem mindazon állampolgárokat megalázzák, megsértik, akik a KDNP-ben tevékeny- kedve szolgálják ezt a hazát, és Giczy Györgyöt alkalmasnak találják a párt vezetésére. Véleményem szerint az ilyen típusú embereknek (mint Kühne, Bossányi stb.) nem az a fajta átmenet a testre szabott, mint ami a mi országunkban zajlik, hanem a diktatórikus fajta út(?) (pl. Kína), mely korlátozza a szólásszabadságot. Erre nekik azért lenne szükségük, mert jó ízlés hiányában önmaguknak nem tudnak határt szabni. A szólásszabadság nem jelenti a rágalmazás szabadságát, az út, amit dr. Giczy György kijelölt a pártnak, a tagság többségének bizalmát, támogatását bírja. Ezt mindenkinek tiszteletben kell tartani, még az EUCD elnökének, Velzen úrnak is. Tudni kell méltósággal viselni a vereség állapotát. Sajnos, erre még nagyon kevesen képesek, részben pragmatikus, egzisztenciális okok miatt. A „Szabadság, te szülj nekem rendet” gondolata szép, de a vajúdás hosszadalmas, anarchikus, kaotikus folyamatok láncolatából áll, és csak remélhetjük, hogy az út végén az a rend vár minket, mely toleráns- a másképp gondolkodók iránt. Dr. Jantsky Erzsébet megyei elnökségi tag Tisztelt Doktornő! A kifejezetten ijesztő ideológiai elemeket is tartalmazó írásának ama részével, melyben azon elmélkedik, hány Kühne is van az országban, nem kívánok foglalkozni, miként azzal sem, hány Jantsky található kis hazánkban. Ami viszont az érdemi részt illeti: igencsak meglepő, hogy Ön kéri rajtam számon a szólásszabadságot. Talán nem Ön mondta el a véleményét lapunk 1997. július 1-jei számában? Ugyanakkor kétségkívül figyelemre méltó, hogy annak az embernek a védelmében ír nekem olyan rendről, amely toleráns a másképp gondolkodókkal szemben, aki hatalmától megrészegülve, pártelnökké választása másnapján fegyelmik és kizárások sorozatát indította el az általa „törpe minoritásnak” mondott 43 százalékos kisebbség prominens alakjai ellen, s akinek regnálása alatt a párt ritkán látható mélyrepülésbe kezdett. Ebből magam csak arra tudok következtetni, Ön — egyebek mellett -a „tolerancia" szó jelentésével sincs igazán tisztában. Ez persze még nem biztos, hogy baj, de akkor nem kell róla ilyen vehemensen beszélni. Ha Ön kicsit figyelmesebben olvas, talán észreveszi, hogy magam sohasem vitattam Giczy doktor legitimitását, csupán az általa vezetett pártban jól tetten érhető két - számomra aggodalmasnak tűnő - jelenséget igyekeztem kipellengérezni: a szélsőséget és az idiotizmust. Éppen ezért jobban örültem volna, ha a „megalázás, megsértés” és a „rágalmazás szabadsága” helyett konkrétan leírja, miben tévedett az újságíró. Ezzel szemben Ön a totalitárius rendszerek ideológiai zagyva- ságát zúdította rám és az újságra. írásából úgy tetszik, hogy Ön visszasírja a „régi szép időket”. Szerencsére azonban most már véleménynyilvánítási szabadság van, így - Önhöz hasonlóan - én is elmondhatom, leírhatom, mit gondolok a KDNP-ben zajló dolgokról. Ez persze lehet, hogy egyesek véleményével nem találkozik, de talán így is van rendjén, hiszen bármenynyire is szeretné Ön, a magyar társadalom - a civilizált világ .- társadalmaihoz hasonlóan - sem lehet homogén. Gondolom, hogy Ön engem, Az egri OTP nyugdíjasai ismét kirándultak, és ismét részük volt egy feledhetetlen, együtt töltött nagyon szép napban. Nem először szervezte meg az OTP nyugdíjasai részére Kiss József ny. főkönyvelő kollégánk ezt a kirándulást, hiszen Voltunk már Ópusztaszeren, Debrecenben, a Hortobágyon, Budapesten. Minden kiránduláson pontosan felépített terv szerint látogattuk meg a nevezetességeket, és kaptunk alapos ismertetőt kollégánktól, Kiss Józseftől, aki felveheti a versenyt a legjobb idegenvezetővel. Szívét- lelkét beleadta és élvezetessé tette tájékoztatóját, például gyönyörű versek felolvasásával. Természetesen a kirándulás koronája a budapesti utunk Bossányit és a „stb.-t” Kínába, esetleg börtönbe, vagy valami átnevelő táborba kíván, abból is nyilván az Ön mérhetetlen toleranciájára lehet következtetni. Meg kell azonban vallanom: örülök, hogy Önnek és az Önhöz hasonló gondolkodású embereknek jelenleg Magyarországon már nem adatik meg, hogy gyakorolhassák a más véleményen lévők iránti türelem e speciális formáját. Másfelől persze meglehet, szerencse, hogy magyar földön még van ilyen karakán, egyenes ember, mint Ön, aki szilárdan kitart elvei mellett, és bátran helyére teszi még Wim van Vel- zent, az EUCD elnökét is, akinek - szemben egyes KDNP-vezetőkkel - még jelent valamit az adott szó. Minden bizonnyal e következetes magatartással magyarázható, hogy Ön - sértődött KDNP-sként - a ’90-es országgyűlési választásokon a Republikánus Nemzeti Párt színeiben igyekezett bekerülni a Parlamentbe, majd pedig, miután - főorvos létére — a szükséges kopogtatócédulát sem tudta összeszedni, újra kikössön a KDNP-ben. Ön az említett július 1-jei cikkben azt állítja, hogy ellensúlyozni kell azokat a nyilatkozatokat, amelyek szerint a megyei pártvezetés egyöntetűen Semjén Zsolt támogatásáról döntött. Nos, magam úgy értesültem, hogy az ominózus elnökségi ülésen egy tartózkodás mellett - s ez nem Ön volt - egyhangúan Semjén Zsolt mellett tette le a garast Heves megye, azaz: Ön, mint megyei elnökségi tag, szintén Giczy György ellenlábasát támogatta. A jelek szerint - miután Semjén Zsolt alulmaradt - Ön, derék szélkakas módjára, „fordított egyet az alapálláson", és immár az elnök lelkes híveként igyekszik mutatkozni. Talán azt reméli, hogy így lesznek elsők az utolsókból? Szóval, ami a jó ízlésemet illeti, erről adott esetben majd inkább egy Önnél illetékesebb személlyel szeretnék szót váltani. Kühne Gábor volt, ahol jártunk és szétnéztünk a Zsinagógában, a zsidómúzeumban, a gyönyörű Országházban, ahol meglepetésünkre találkoztunk az egri dr. Farkas Gabriella képviselővel, akinek külön köszönjük, hogy csoportunknak alapos ismertetőt nyújtott a Parlament álomszép termeiről. De megnéztük és mély tisztelettel adóztunk a 101-es parcellánál a haza mártírjainak. Végül Gödöllőre érkeztünk, és megnéztük a Gras- salkovich-palotát. Ha szóban mindannyian kö- szönetünket fejeztük is ki Kiss Józsefnek, többet jelentenek azok a hálás tekintetek, amelyekkel figyeltük és szívünkbe zártuk sorait. Az OTP nyugdíjasai nevében: Csutor Árpád né Ahol jó lenni, ahol jó enni? A Heves Megyei Hírlap olvasói fórumában 1997. május 29-én megjelent „egri diák” cikke „Ahol jó lenni, ahol jó enni” címmel, mélyen elgondolkodtatott. Középiskolás koromban magam is hasonlóan vélekedtem az aláírásgyűjtési kezdeményezésekről, ám azt sohasem publikáltattam. A cikkben leírtakra nem kívánok válaszolni, hiszen akkor az én írásom is indulatos, gúnyos és kioktató lenne. Azt kérem az „egri diáktól”, keressen meg bennünket, a „szűk érdekcsoportot”. Ismerje meg elképzeléseinket. Mondja el a véleményét, és mi megpróbálunk méltóképpen válaszolni. Az Életfa Környezetvédő Szövetség ifjúsági tagozata; a Környezetvédők Ifjúsági Köre továbbra is gyűjti az aláírásokat a McDonald’s gyorsétterem megvalósítása ellen. Akik egyetértenek velünk, a következő címen írhatják alá az íveket. Életfa Környezetvédő Szövetség, Eger, Bajcsy út 9. Tisztelettel: Cserged Csaba, az Ifjúsági Kör nevében A nagylelkűség, az áldozatkészség példája A napokban iskolás gyermekek 40 főnyi csoportja gyülekezett az egri nagytemplom mögött, az autóbuszra várva. A boldogság örömkönnyeitől és a búcsú fájdalmától fátyolos szemmel álldogáltak ott ezek az emberkék, összeölelkezve a fogadószülőkkel. Két héten át éltek városunkban a Kárpátaljáról érkezett magyar gyermekek, tágra nyílt szemmel bámulva a város varázslatos szépségét. Példáját adták ezek a családok a nagylelkűségnek, az áldozatkészségnek, mindennapi nehézségeik ellenére. Bizonyítva, hogy a nemes emberi értékek minden körülmények között fölébe kerekedhetnek a már-már intézményes érték- romboló és az önzést sugalmazó szándékoknak. A vendéglátó családokat illeti elsősorban a köszönet. A városi önkormányzat polgármesteri hivatala teremtett biztos alapot ahhoz, hogy az akció megindulhasson. De értékben fel nem mérhető támogatást nyújtott ehhez sok-sok kívülálló személy, csupán a szívére hallgatva. Számos intézmény, vállalkozás, üzemek, szervezetek. Felsorolni valamennyit szinte lehetetlen. Mégis méltánytalanság lenne meg nem nevezni olyan támogatókat mint a kari- tász-szervezetek, szilvásváradi erdészet, Agria Volán, cserkészszövetség, Városgondozás Kft., Gyros étterem, Strand- iizemeltetö Kft., Deák Ferenc Katolikus Általános Iskola, Tinett Tours, Vármúzeum, Minaret Szálloda, megyei ön- kormányzat múzeumai, Egri Nőegylet, Elefanto pizzéria. Dobos cukrászda, Gerfild, Grafotip Kft., Harmos cukrászda, Irgalmasnővérek, Uránia mozi, Törp ABC, Andrea ékszer, Bálint-hús, Trió bútor, Fehér János és Pogonyi Pál iparművészek és még sokan mások. Azok előtt, akik ezt kezdeményezték és fáradságosan összehangolták, az ’56-os Szövetség és az Egri Belvárosi Főplébánia, csak meghajtani tudjuk a fejünket mélységes tisztelettel. Ügy érezzük, a jó cselekedet öröme maga is jutalom. Köszönet mindenkinek! Dr. Tóth Ferenc Eger Kirándulni voltunk • M
