Heves Megyei Hírlap, 1997. július (8. évfolyam, 152-177. szám)

1997-07-23 / 170. szám

4. oldal 1997. július 23., szerda Kistermelőknek, Állattartóknak A harmadik évezred kenyérgabonája lehet A spelta keresett exportcikk, étkezési és bioáru A búzanemzetséghez tartozók közül az elmúlt félszáz évben a világ népélelmezésében csak kettő bírt jelentőséggel: a normál étkezési és a durum. Ám az ipari fejlődésből, a nukleáris bal­esetekből adódó környezeti szennyeződések, az üvegházhatás, a talajok vegyszerszennyezettsége és az egyéb káros tényezők megsokszorozódása mindinkább igényli az egészséges, fertő­zésmentes táplálkozás céljait kielégítő növények termesztésbe vonását. A spelta - tönköly - búza a fel­merülő kívánalmaknak sikerrel tesz eleget Magyarországon. Tízéves 'kutató- és kísérle­tező munka után 1995-re kiala­kult - tudomásunk szerint - a világon az első bejelentett fajta, az OKO-IO. Eredetét tekintve, több mint 10 ezer éve Délnyu­gat-Ázsióból Mezopotámiába került, majd Európában honosí­tották meg. A Kárpát-medencé­ben nyolcezer éve őshonos. Az európai lakosságot a 300-as években, majd a középkorban ez a búzafaj mentette meg az éhhaláltól, amikor az akkori normál búzák zöme az időjárás szélsőségessége és a kórokozók miatt kipusztult. Jelenleg a világon főleg Franciaországban, Ausztriá­ban, Svájcban, Csehországban és Németországban tartják fenn. Mindenhol jobb minő­ségű, mint az ott lévő szokvá­nyos búza. Megjegyezzük, hogy az em­lített vidékeken csak a tájválto­zatok alakultak ki, és nem for­dítottak kellő figyelmet egy ön­álló fajta kialakítására. Ha­zánkban a már említett ÖKO-10 őszi tönkölybúza- fajta-jelölt vizsgálatát végzik. Mit tud ez a növény? A káros légköri szennyező­dések és a radioaktív anyagok jelentős részét a mindig szoro­san záródó pelyvatakaró meg­szűri. így a szemtermés teljes őrlésre, a korpa felhasználásra alkalmas, az aestivum búzákkal ellentétben. Béltartalmát te­kintve messze magasabb minő­séget biztosít, mint a megszo­kott búzafajok (például 17-20 százalék körüli nyersfehérjét, 5,7-es szorzóval 43—48 száza­lék nyerssikért, 350 körüli esésszámot). Az egészen más keményítő- és fehérjeszerkezet miatt a lisztérzékenyek számára is ajánlott, s a pelyvája antibio- tikus hatású. így a vetőmag és a növény lényegében védett a megszokott kórokozóktól. Tésztát tojás nélkül lényegesen kevesebb vízzel készíthetünk be­lőle. Esszenciás aminosavakban gazdag, így az emberi táplálko­zásban kiemelt jelentősége van. Alkotórészei az emberi szerve­zet immunrendszerét védik. Takarmányozáskor az ÖKO-10 magas aminosav- és kiváló szerkezeti rosttartalma lehetővé teszi, hogy a szóját és/vagy a napraforgóolajat pótoljuk vele. Rendkívül erős gyökérzettel rendelkezik. így ott is, ahol a hagyományos búza termelése nem kifizetődő, még mindig gazdaságos. Az ára is maga­sabb az étkezési búzáénál. A napfényt jól hasznosítja a szinte háromszoros zászlós le­vélfelület miatt. Az aszálytürése jó, a tél- és fagytürö képessége minden étkezési búzáénál jobb (a durumokról nem is beszélve). Elvisel két hónapos vízborítást a vegetáció megindulása előtt. Rendkívüli bokrosodó ké­pességének köszönhetően (6—25 kalász tövenként) a ve­tőmagnorma rendkívül szerény, általában 110-130 kiló hektá­ronként. Átlagtermése - átlagos időjá­rás esetén - 2,8 tonna, talajtí­pustól, talajműveléstől és aranykoronától függően, 4-8 termőértékű földeken 2-3,5 tonna termést hoz. A húsz aranykorona feletti jó termőál­lapotú földeken elérhető a 7 tonna feletti hozam is. Termelési költsége a normál búzának 50-60 százaléka. Nem kell csávázni, nem ajánlatos az alapműtrágyázás, szükségtelen a fej trágyázás hektáronként 12-15 aranykorona fölötti tala­jokon. Alacsonyabb értéknél is hektáronként csak maximum 8-10 kiló nitrogén javasolt, ak­kor is csak szélsőséges tavasz esetén. A gyomirtás elkerülhető az 1-1,2 millió hektáronkénti csí­raszám esetén. Kórokozó és kártevő elleni védekezésre ed­dig nem volt szükség. Az emlí­tett értékes tulajdonságai miatt a spelta vetőmagként igen kere­sett és hasznos exportcikk, étke­zési és bioáru. Az eddigi vizsgálatok szerint egyébként a múlt század végéig az elsőszámú magyar kenyér- gabonának tartott tönkölybúza napjainkra újra megtalálta he­lyét a termelésben és fogyasz­tásban. A műszaki-tudományos fejlődés lehetővé teszi, hogy kialakuljon a harmadik évezred kenyérgabonája. Ezt a cikket vitairatnak szánjuk, s ezennel kérjük vele kapcsolatban a szakemberek véleményét. Dr. Kalmár Gergely Ennyi már felüdíthet. Oe nem egy Pannon előfizetőt! PANNON GSM Növényvédelmi tanácsok kistermelőknek Az elmúlt hetek változékony időjárása - a gyakori esőzések, a több napon át tartó borult idő, majd az erőteljes felmelegedések - hatására tovább növekedett a nedvességigényes kórokozók: a peronoszpórafélék, a botritisz.es, a baktériumos megbetegedé­sek veszélye a szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermö területeken. A szőlőkben a fürtzáródás ide­jén továbbra is a peronosz- póra, a lisztharmat fertőzését, a szőlőfürtmolyok hernyóinak bogyókárosítását kell meg­előzni. A peronoszpóra elleni készítményeket úgy kell meg­választani, hogy a szürkés fa­kórothadás ellen is hatásosak legyenek. Almában a lisztharmat, a varasodás, az almamolyok, a sodrómolyok, az aknázómo­lyok és a kaliforniai pajzstet­vek ellen szükséges védekezni. Az atkák egyedszámának nö­vekedésekor speciális atkaölő szert adjunk a permedéhez. Körtében a körtelevélbol- hák most is veszélyeztetik a termés mennyiségét és minő­ségét. Az augusztus elején érő fajtáknál figyelni kell a szüret előtti élelmezés-egészségügyi várakozási idők betartására! Ebben az időszakban foko­zódott a paradicsom- és bur­gonyavész fertőzésének veszé­lye! A hosszabb ideig borult, csapadékos, páradús, mérsé­kelten meleg idő a fertőzés járványszerű terjedését segít­heti elő. Erős fertőzésnél 5-7, átlagos veszély esetén 7-10 naponként javasolt a kezelé­sek elvégzése. Amint az várható volt, me­gyénkben is megjelent - Ti- szanána házikertjeiben - az Erw’inia amylovora okozta baktériumos hajtásszáradás és -elhalás, ismertebb nevén az almástermésűek tűzelhalás be­tegsége. Ez a baktérium az alma-, körte- és birsültelvé- nyek egyik legjelentősebb gazdasági kárt okozó és leg­nehezebben leküzdhető beteg­sége. A kórokozóval szemben fogékony a naspolya, a berke­nye, a galagonya, a japán birs, a madárbirs, a tűztövis, de jelezték károsítását tüskét- len szederen és málnán is. A baktérium terjedhet szaporító­anyaggal, fertőzött virágokat látogató rovarokkal - méhek­kel -, virágporral, vándorma­darakkal, művelőeszközökkel - metszőollóval -, valamint szél, eső és öntözővíz útján egyaránt. A betegség tünete: a megbámult, megfeketedett - de a fán maradt - fertőzött vi­rágzatról, a mumifikálódott terméskezdeményekről, vala­mint a „pásztorbotszerűen” meghajlott hajtásvégekről, a levelek feketés-bamás elszí­neződéséről stb. felismerhető. A fentiek észlelését, a fertő­zés gyanúját haladéktalanul jelezniük kell a növényvédelmi állomáson. Rendkívül fontos a fertőzött növényi részek rendszeres el­távolítása, a gócok azonnali felszámolása! A fertőzött haj­tást a tünetmentes rész alatt legalább 40-60 centire kell kimetszeni. Ezeket a részeket azután azonnal el kell égetni, vagy mélyen elásva rögtön megsemmisíteni. A metszőolló rendszeres fertőtlenítésére a Hypó 10-szeresére hígított ol­data ajánlható. Hamarosan befejeződik a földkárpótlás A földpiac beindítása nélkül nem indulhat növe­kedésnek az agrárágazat - jelentette ki Nagy Fri­gyes földművelésügyi miniszter. A tárca vezetője cáfolta, hogy a földtörvény-módosítással a kül­földiek tulajdonszerzését segítenék elő. Az vi­szont tarthatatlan, hogy a szövetkezetek, amelyek az ország mezőgazdaságilag művelt területének felén gazdálkodnak, bérleti jogviszonyban dol­gozzanak - mondta, mert ezzel a módosítással a zsebszerződések - egyes hírek szerint félmillió hektárra van ilyen szerződés - is érvényüket ve­szítenék. ^ A külföldi állampolgárok nevén mintegy 60 ezer hektárnyi földterület van, de ezeket a tulaj­donjogokat 1994-ig szerezték meg, azóta külföldi tulajdonba nem került magyar mezőgazdasági földterület. A tárca idén augusztus 19-éig befejezi a kárpótlási földkimérést, s csak a peres ügyek húzódnak tovább - jelentette ki Nagy Frigyes. Az ágazat helyzetéről elhangzott: a földkérdés ren­dezésével a válságtünetek is megszűntek, s idén - de jövőre mindenképpen - már növekedési pá­lyára áll az agrártársadalom. Az agrárolló csak lassan mehet végbe, de a kormány forint-támoga­tást ad az ágazatnak és vidékfejlesztési célokra. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar a tavalyihoz hasonlóan az idén is 3 milliárd dollár exportbe­vételt teljesít, míg az import nem haladja meg az 1 milliárd dollárt. Ezzel a pozitív külkereskedelmi szaldóval tu­lajdonképpen az ország fizetési mérlegének javí­tásához járul hozzá az ágazat. Az idei kilátásokról. A mezőgazdaságban továbbra sem várható gyors és tartós növekedés. A GKl Gazdaság- kutató Rt. prognózisai szerint a termelés jó esetben sem ha­ladja majd meg a tavalyi szin­tet. A növénytermesztés ered­ményei várhatóan gyengéb­bek lesznek, mint tavaly. Az ágazat gondjait a mező­gazdaság mai, áttekinthetet­len viszonyai között az állami támogatások sem oldják meg, csak a visszaéléseknek terem­tenek melegágyat. A kedve­zőtlen kilátások oka - a GKI szerint - a hatékony kormány- intézkedések és -támogatá­sok, s az átlátható, kiszámít­ható piaci viszonyok hiánya. A mezőgazdasági termelőknek: Augusztustól kamattámogatás Ösztönző sertésárak Az ezredforduló után nő majd a fogyasztás A Földművelésügyi Miniszté­rium helyettes államtitkára sze­rint a sertések irányáráról szóló, az állatokat három minőségi ka­tegóriába soroló FM-rendelet stabilizálja az ágazatot. Öcsödi Gyula egy tanácskozáson arra utalt, hogyy az új szabályozás alapján 20-30 százalékkal nö­vekedtek a felvásárlási árak, s kilogrammonként további 10 forintos minőségi felárat is fi­zetnek a termelőknek. Azt is hangsúlyozta, hogy sok nagyüzemben jelenleg veszteséges a sertéstermelés. Tény, hogy hazánkban jelentős mértékben csökkent a sertéshús fogyasztása. Tíz évvel ezelőtt még 42 kilogramm sertéshúst fogyasztottunk személyenként, jelenleg ez mindössze 27 kilo­gramm. Öcsödi Gyula szerint a kilo­grammonkénti 500-600 forint­nál magasabb árat a hazai piac nem tudja megfizetni. A hosszú távú prognózisok ugyanakkor azt jelzik, hogy 2000-ig évente 2 százalékkal, 2000-től 2005-ig pedig évi 3 százalékkal növek­szik majd a hazai vásárlóerő. Mindezek alapján nem megala­pozatlanok azok az előrejelzé­sek, amelyek szerint a mostani 4,8 milliós sertésállomány 2005-re eléri a 6-6,5 milliót, a sertéshúsfogyasztás pedig 20-25 százalékkal haladja meg a jelenlegit. Már augusztustól a mezőgazda- sági magántermelők és társas vállalkozások rendelkezésére áll az a kormánytámogatás, amelyet a kabinet csak 1998-tól akart bevezetni. Az 50 milliárd forintos keretig a kereskedelmi bankok által folyósított, maxi­mum a jegybanki alapkamat plusz 5 százalékos kamattal nyújtott hitelek átlagosan 50 százalékát a központi költség- vetés átvállalja. A hitelekhez türelmi időt és 4—6 éves futamidőt kell a bank­nak biztosítania ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelők az első évben 50, a másodikban 70, a harmadikban 50, a továb­biakban pedig 40, 20 és 10 szá­zalékos kamattámogatásban ré­szesülhessenek. Gyümölcsösgazdák könyve Hasznos tanácsok a termelőknek A Mezőgazdasági Kiadó gondozásában jelent meg a Gyümölcsös­gazdák könyve, amely a kellő szaktudás megszerzését kínálja a vál­lalkozáshoz. Feltételezi a gyümölcstermesztés alapismereteit,'ezért a szakma elemi tudnivalóival csak érintőlegesen foglalkozik. Annál részletesebben tárgyalja azokat a legújabb ismereteket, amelyek nélkül jövedelmezően gazdálkodni már nem lehet. Taná­csot ad, hogy milyen területre mely gyümölcsfajt, illetve fajtát ér­demes telepíteni. Ismerteti a metszés célját, idejét, módját, a talaj­művelést, és sok mást, egészen a feldolgozásig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom