Heves Megyei Hírlap, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-27 / 148. szám
1997. június 27., péntek Eger Körzete 5. oldal A kriptában tízen is elférünk Leninnek sincs akkora mauzóleuma, mint amekkorát az az asszony építtet magának a Rozália temetőben - állított meg jártomban-keltemben egy polgár. Hogy felháborodásának nyomatékot adjon, hozzátette: „Persze, engedély nélkül.” EGER Amikor elbeszélőmet hallgattam, gyanítottam: lehet némi irigységgel elegy túlzás abban, amit mond. Bár Moszkvában nem jártam, csak filmen láttam Lenin nyughelyét, mégis nyugodtan állíthatom, Tóth Józsefné kriptája azért annál kisebb. Kétségtelen, hogy látványa szokatlan, efféle építménnyel ritkán találkozik a temetőlátogató. Legalábbis Egerben. Amúgy szemre takaros kis házikó. Úgy fest, mint egy kerti lak, kívül piros dísztéglás, belül vakolt falú. A megrendelő kívánságára most éppen szentképeket festeget a mennyezetre a mester. Az alkotást bárki megszemlélheti majd, hiszen az építmény három oldala nyitott, csupán díszrács tartja kívül az illetékteleneket. A sírhelyeket a padlóvonal alatt találjuk, hat koporsónak kínál helyet a kripta. Urnafülkék is készülnek majd, hiszen Tóth Józsefné nemcsak magára gondol.- Édesanyám arra kért, tartsam egyben a családot - mondja az asszony. - Ha elkészül a kripta, három sírhelyen tízen is elférünk. Ez egy többgenerációs kripta lesz. Ezzel jót teszek másoknak is, hiszen olyan zsúfoltak a temetők.-Szép gondolat, csak éppen azt kifogásolják többen is, hogy nincs építési engedélye...- Annak idején, mielőtt az építtetéshez kezdtem, megváltottam három sírhelyet. Felkerestem a KÖJÁL-t, a polgármesteri hivatalt. Azt a választ kaptam, hogy ehhez nem kell engedély. Az az atya, aki azóta Mezőkövesdre költözött, azt mondta: nyugodtan csináljam. A kripta alja egyébként tervrajz szerint készült.-Az aljával nincs is baj, csak a házzal. Meglehetősen szokatlan egy temetőben.-Várják meg, amíg kész lesz! Akkor láthatják majd, milyen szép. Akkor biztos kapok rá fennmaradási engedélyt.-Ahogy nézegettem, költséges vállalkozásnak hatott az építmény. Miért nem költi a pénzét valami olyasmire, ami tartalmasabbá tenné az életét?- Kétségtelen, hogy nagyon drága az anyag és a mestermunka. De én egy bombabiztos kriptát szeretnék. Ami 200-300 évig is áll. Hogy miért nem fordítom másra a pénzemet? Borzasztó csalódás ért. Amikor a férjem meghalt, a mostohafiam mindenemből kiforgatott. Ezért úgy döntöttem, hogy a maradék vagyonomat erre a kriptára áldozom. És azért építtetek ekkorát, hogy lássák, nemcsak magamra gondolok, hanem másokra is. A mostohagyerek azt is éreztette velem, ha meghalok, nem gondoskodik rólam. Azt mondta, nehogy azt képzeljem, hogy majd az uram mellé temetnek. Ha nem, hát nem. Akkor csináltatok magamnak helyet.- Kívánom, asszonyom, hogy minél később legyen szüksége rá. *** Felhívtam telefonon Mándy Zoltánt a Jézus Szíve Plébániahivatalban, hogy véleményét kérjem az illetékességi körébe tartozó, Rozália temetőben történő engedély nélküli építkezésről. A plébános úr elzárkózott a beszélgetéstől. Azt mondta, a Caritas-központtal kapcsolatban oly sok vád érte a sajtó részéről az egyházat, hogy egy darabig semmilyen témában nem kívánnak nyilatkozni az újságíróknak. (négyessy) A legelső szentmise FELSŐTÁRKÁNY Kétszáz évig visszalapozva az anyakönyvet, kitűnik: Erdélyi Péter az első a faluban, akiből lelkipásztor lett. A fiatalembert szombaton szentelték pappá, s most vasárnap 16 órától mondja legelső miséjét a helyi római katolikus templomban. Az ifjú leWfiatya - aki Budapesten, a Pázmány Péter Hittudományi Egyetemen végzett - elmondta, az ünnepség pont védőszentje névnapjára esik. Rengeteg vendéget várnak, a vacsora felér majd egy sátras lagzival. Augusztus 1-jén lép szolgálatba, Szögligetre (Aggtelek-Jósvafő felé található) helyezték. Másodmagával - Székely Dénes plébános úr irányításával - 19 községet látnak el. Addig pedig Bélapátfalva plébánosát helyettesíti távollétében. A gyertyamártás az idei sláger Egy mártásra majd száz szál gyertya A hófehér ház udvarán, a fedett szín alatt faggyúillatot visz a szél, az asztalon száradó, kiégetésre váró agyagedények, mívesek és elnagyoltak, a korongon épp formálódik a következő. Ifjú hölgyek kezében furcsa szerszámok, ez az asztalka a „bőrösök” birodalma. Amott ősz nénikék ölükbe simított anyagon serényen hímeznek. Idilli kép, s már nem először látjuk - valljuk be, irigykedve. A Heves Megyei Népművészeti Egyesület nyári alkotótáborában járunk. EGER- A korábbi évekhez képest sok változás történt a tábor rendezésében - mondja a Megyei Művelődési Központ népművelője, Nagyné Váradi Anna, amikor leülünk a napsütötte kerti asztalhoz, nem túl távol a szorgoskodó táborlakóktól. - Mintegy 30-an töltötték el itt szombattól szerdáig az időt, persze, korántsem eredménytelenül. Több szekcióban is kipróbálhatták képességeiket a táborozok: fafaragás, fazekasság, gyertyamártás, bőrözés, hímzés és szövés szerepelt a programban. Az is újdonság, hogy a táboriták „magját” képező egyesületi tagok mellett többen jöttek olyan - külön örömünkre - fiatalok, akik érdeklődnek valamely szakág iránt. Itt lehetőségük nyílt mindegyik felsorolt mesterséget kipróbálni. Az idén a gyer- tyamártás volt a sláger.- Miért éppen a Szépasz- szony-völgyben szálltak táborba?- Az EV AT Rt. kedvezményesen bocsátotta rendelkezésünkre ezt a gyönyörű üdülőt, s mivel pénz dolgában mi sem állunk túl jól, ezt a lehetőséget köszönettel, nagyon szívesen fogadtuk. S ha már a pénzről szóltam, hadd mondjam el azt is, a füzesabonyi Abashoes Kft. a foglalkozásokhoz szükséges anyagokkal segítette a táborunkat, míg a demjéni húsbolt az étkezési költségeink csökkentéséhez járult hozzá. De mindezen túl is ideális a környezet a táborozásra, hisz úgy vagyunk messze a város zajától, hogy egy rövid sétával bármi elérhető. Például a Dobó téri Stra- uss-estet is megcsodálhattuk.- Az egyesület közgyűlésén elhangzott nemrégiben, hogy a képzésre - a lehetőségekhez mérten - komolyabb hangsúlyt kell fektetni. Ennek jegyében is szervezték a programokat?- A foglalkozásokat szakavatott népművészek, népi iparművészek vezetik, mint minden esztendőben. Tehát azt gondolom, a fortélyok elsajátítására ez nagyszerű lehetőség. Emellett elméleti előadásokat is hallgathattak a résztvevők. Dr. Kapros Márta, a balassagyarmati múzeum igazgatója diaképekkel és eredeti múzeumi tárgyakkal illusztrált előadást tartott a régi stílusú nógrádi hímzésekről, a Népi Iparművészeti Tanács osztályvezetőjével, Bar si Hajnával pedig a zsűrizésről folytathattunk egy nagyon érdekes beszélgetést. Több fórumon is elhangzott már, hogy az alkotások elbírálása meglehetősen szubjektív, s ha egy-egy munkát elutasítanak, akkor ehhez nem jár indoklás. Ezt több alkotónk most is felvetette, s remélem, hogy a NIT berkeiben végre meghallgatásra - és persze valamelyest orvoslásra - találnak ezek a problémák. (s. p.) Tévedés Megszületett-e már a polgármester úr kisunokája? - kérdezem a telefonban.-Meg hát. Már három hónapos - érkezik a felelet. Hm. Különös. A múlt héten beszéltem Tuza Ferenccel, s akkor még csak várták a babát. Atyám! Lehet, hogy rossz számot hívtam? Figyelmesebben nézem a telefonkönyvet; naná, hogy Egerszólát helyett Sza- lókot tárcsáztam. De ha már a tévedésemről beszámoltam, azt is elárulom: Szólátra is megérkezett a kis jövevény. Isten éltessen, Lídia! (né-zi) Óvodások táborozása Egy hetet tölthettek az egri Szarvas téri óvoda nagycsoportosai Mátraballán. A kicsiknek óriási élményt jelentett a szabadidőparkban tett kirándulás és a háziállatok-közeli élet. Az óvoda vezetője köszönetét mond ifj. Forgó János polgármesternek és munkatársainak a szívélyes vendéglátásért. Az egészségügyről A bélapátfalvi képviselő-testület hétfőn 15 órától tartja ülését. Meghallgatják a község orvosainak beszámolóját, továbbá áttekintik az önkormányzati intézmények pénzügyi helyzetét. A képviselők a bérlakások értékesítéséről és egy üzlethelyiség bérbeadásáról is döntenek. Mesekunyhó nyílik Ünnepi műsorra hívja Anga Mária író és pedagógus a kicsiket július 1-jén 17 órakor az egri Jókai utca 3. belső udvarában megnyíló Mesekunyhóba. „A király, aki nem tudott sími” című mesét a Bárka Színpad és Műhely adja elő. Új direktor Szalókon Heten pályáztak az iskolaigazgatói posztra a faluban. Időközben ketten visszaléptek, így ötük közül választott a tan- és a képviselő-testület. A nyertes: Lachata István lett. Adományból szépült a templom BEKÖLCE Felújíttattuk az elektromos rendszert, kibővítettük a sekrestyét, és persze megkímélve a freskókat, átfestettük a falakat - mutatja büszkén Érsek József, a helyi egyházközség világi elnöke. A fiatalember - akinek Isten segítségével még bőséggel lehetnek tervei - így vélekedik: „Lám, nem éltem hiába”. Valóban elégedett lehet szervezőmunkájára, mert a renoválást adományokból csináltathatták meg. Egy német- országi segélyszervezettől tízezer márkát - több mint egymillió forintot - kaptak erre a célra. Meg kell említenünk az adományozók között Liktor Istvánt is, a mátraderecskei téglagyár ügyvezető igazgatóját. O adta a téglát, a cserepet és a járólapokat. A festés Kövesdi Tiborba, világítás Bukta András, az üvegezés Jékli Gábor munkáját dicséri. A szervezésben sokat segített a polgármester és a képviselő-testület. Talán a karzat lett a legszebb fotó: ötvös imre „Ma már elfogadott tény: nem szégyen segítséget kérni” A gyermeki lélek gyógyítói Az Egri Nevelési Tanácsadó az idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. Az intézmény az ország első tanácsadói közé tartozik. A mindennapos, küzdelmes és sikeres tevékenységükről beszélgettünk Balázsné Csuha Máriával, a szervezet vezetőjével. EGER- Milyen múltra tekinthet visz- sza a tanácsadó?-Az országos hálózat részeként 1972-ben jött létre Egerben, s az intézmény megyei feladatokat is vállalt. Néhány 'évvel később már csak a megyeszékhelyen lakó gyermekek problémáit orvosolták. Az 1996197-es tanévtől az Eger közigazgatási határain belül élő csemetéket és szüleiket várjuk. Csaknem kilenc esztendeje küzd ez a csapat a problémás gyerekek gyógyulásáért.-Milyen gondokkal kereshetik fel önöket?- Azokat a 3-18 éves gyermekeket várjuk, akik magatartási, tanulási, beilleszkedési problémával küszködnek. A neurotikus tünetektől szenvedő kicsik szülei is gyakran eljönnek hozzánk.-Hány gyermekkel foglalkoznak évente?- Az elmúlt esztendőkben négy-ötszázan kérték a segítségünket, s ez a szám emelkedik. Örülünk, hogy egyre többen igénylik a tevékenységünket, s önmaguktól, bátran jönnek hozzánk. Az oktatási intézmények és az óvodák nagy segítséget nyújtanak munkánkban. Lényeges, hogy a szülő is együtt tudjon működni velünk.- A problémás gyerekek többsége még óvodás.- Ez egyben nagyon jó és nagyon riasztó. Megdöbbentő, hogy már ebben a korban is jelentkeznek magatartási, pszichés gondok. Annak viszont örülünk, hogy a szülők és az óvónők már a picike emberkén is észreveszik a nem megfelelő viselkedési normákat. Minél hamarabb odafigyelünk rá, annál rövidebb idő alatt tudjuk megoldani az ilyen zavarokat.-Évről évre több látogatójuk van. Mivel magyarázható ez?- Ma már elfogadott tény: nem szégyen segítséget kérni. A prevencióval és a komplex vizsgálatokkal igyekszünk minél korábban kiszűrni a különböző gondokkal szembesülő kicsiket. Tervezzük egy olyan összetett program bevezetését az óvodákban, amellyel megjósolható, hogy a csemete igé- nyel-e a későbbiek folyamán pszichológiai, pedagógiai segítséget. (ho) Illatfelhők a telep felett EGERCSEHI Sürgősséggel tárgyalt a képviselő-testület keddi ülésén a település vízhálózatáról és víztisztító telepéről. Az ok: főleg az esti és az éjszakai órákban „illatfelhők” terjengenek a falu felett. A Heves Megyei Vízmű Vállalat képviselői, Bárdos Zsolt és Marik István ígéretet tettek, hogy mihamarabb orvosolják a problémát. Kruppa István, az ÉMASZ helyi vezetője - egyéb elfoglaltsága miatt - nem tudott jelen lenni a tanácskozáson. Ézért megbízottja, Kovács Gyula válaszolt a közvilágítással kapcsolatos kérdésekre. Vecseri Sándor, az általános iskola igazgatója a tanév elején vette át az intézmény vezetését. A képviselők érdeklődését bizonyítja, hogy a direktor beszámolója után tíznél is több kérdést intéztek hozzá. A jelenlévők örömmel nyugtázták az elért tanulmányi és sportsikereket, s a végzős nyolcadikosok csaknem 100 százalékos felvételi eredményeit. Dorkó Ottóné óvodavezető beszámolójában szó esett az óvoda fűtésének korszerűsítéséről, arról, hogy immár szén helyett gázzal melegítik az épületet. Sajnálatos, hogy a gyereklétszám évről évre csökken, ezért alkalmazotti létszámleépítés várható az intézményben. A képviselő-testület mindhárom beszámolót elfogadta. Végezetül Szabó István polgármester a szeméttelepről beszélt, a megoldás lehetőségéről, amely enyhíthetne több település hasonló gondjain is.