Heves Megyei Hírlap, 1997. június (8. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-18 / 140. szám

4. oldal Kistermelőknek - Kisállattartóknak 1997. június 18., szerda Külföldiek a továbbiakban sem... A kormány cáfolja, hogy a jövőben külföl­diek földet vásárolhatnának Magyarorszá­gon. A termőföldről és a védett természeti terü­letekről szóló törvény módosítására azért van szükség, hogy a hazai társaságoknak teremtsék meg a lehetőséget a termőföld vásárlására. A kabinet által első olvasatban jóváhagyott terve­zet kimondja, hogy külföldi jogi és természetes személyek nem juthatnak termőföldhöz Ma­gyarországon, s megfelelő garanciákat is tar­talmaz. A kormány tartja magát a nemzeti ag­rárkerekasztal tárgyalásain tett ígéretéhez, azaz minden jogszabályt egyeztet a fórum résztvevő­ivel. Kikéri a résztvevők véleményét a tervezet­ről, s a június végi határidőig a garanciális ele­mek módosítására tág lehetőségek nyílnak. A törvényjavaslat értelmében tartósan mező- gazdasági tevékenységgel foglalkozó bel­földi jogi személyeknek lehet termőföldje, füg­getlenül attól, hogy a társaság tagjai között van- e külföldi személy. Ha a társaság megszűnik, a föld csak belföldi tulajdonba kerülhet. Környezetünk madarai A füstifecske A magyar nép kedves madara. Jellegzetes bélyegei alapján könnyen megkülönböztethet­jük rokonától, a molnárfecs­kétől. Az öreg hím háta és farka kékes-fekete, homloka, torka gesztenyebarna. Begyén fekete, fémesen csillogó sáv húzódik keresztbe. Melle, hasa barnásfehér. Csőre kicsi és fekete, mélyen bevágott. Szélső farktollai hosszabbak a többinél. A tojó farka rövi- debb, tollazata sem olyan csil­logó. A fiatal madarak tollru- hája i egyszerűbb, fakóbb. Táplálékát a levegőben ci­kázva kapkodja össze, és főleg legyeket, szúnyogokat fo­gyaszt. Néha egy-egy méhecs­két is elkap. Olyan helyeken, ahol a fel­tételek megfelelőek a füsti­fecske fészkeléséhez, csak a fal simasága gátolja meg az eredményes fészeképítést: deszka kihelyezésével segíthe­tünk. A Magyar Madártani Egyesületnél műfészekkel is folynak kísérletek. Ezek zsák- vászonból és gipszből készül­nek, és „fecskepelenkával” el­látott műanyag lapra vannak felerősítve. Tavasszal, fésze­képítés idején igen fontos, hogy a fecskék megfelelő mennyiségű és minőségű sa­rat találjanak. Nálunk „szerencsére” még vannak sárgyűjtőhelyek, ám nem árt ha figyelemmel kísér­jük azok állapotát. Kiszára­dás esetén például ismét fel kell áztatnunk. Matyikó Tibor Támogatás lesz őstermelőknek is Nemrég lépett életbe az új fog­lalkozáspolitikai támogatáso­kat is szabályozó munkaügyi miniszteri rendelet több parag­rafusa. így például az önmaguk foglalkoztatásáról gondoskodó munkanélküliek 500 ezer forin­tig terjedő visszafizetendő jut­tatást igényelhetnek. Az összeget 19 hónap tü­relmi idő után 60 hónap alatt kell törleszteni. A támogatás­hoz rendelkezni kell a vállalko­zás megkezdéséhez szükséges saját forrással. Amennyiben a munkanélküli valamilyen társas vállalkozáshoz csatlakozik, ak­kor nincs szükség erre. A támogatást megkaphatják a mezőgazdasági őstermelői vagy az ehhez kapcsolódó szol­gáltatói tevékenységet kezdő munkanélküliek is. A rendelet szerint támogathatók azok is, akik szövetkezeti tagként vál­lalkoznak. A kölcsönt nem csu­pán munkanélküliek, hanem azok a vállalkozók is igényel­hetik, akik a vállalkozóvá válás korábbi támogatási formájában részesülnek. A munkaügyi központ a kölcsönhöz előírhatja a vállalkozói ismeretek elsajátí­tását, illetve üzleti terv készíté­sét. AZ OTP LAKÁSTAKARÉKPÉNZTÁR VÁLASZOL Milyen lakáscélok megvalósítására köthető lakástakarékpénztári szerződés ? Lakótelek vásárlása, lakás vagy családi ház vásárlása, építése, cseréje, lakás vagy családi ház bővítése, felújítása, korszerűsítése, járda, telefon, áram, gáz, vízvezeték, szennyvíz- csatorna építése és szerelése. A lakásszövetkezeti és a társasházi lakások tulajdonosainak közös tulajdonában álló épületrészek felújítása. Korábban felvett hitelintézeti lakás­kölcsön kiváltása. Ki köthet lakás-előtakarékossági szerződést? Tulajdonképpen mindenki, aki magyar személyi igazolvánnyal rendelkezik. Kiskorú gyer­mekek javára közeli hozzátartozóik fizethetnek be. Nincs akadálya annak, hogy egy családnak akár minden tagja külön szerződést kössön és külön állami támogatást vegyen igénybe, amennyiben közös tulajdonú lakáscélt valósítanak meg. A közös tulajdonban álló ingatlanrészek felújítása céljából a lakásszövetkezet és a társasházi közösség épüle­tenként szerződhet. Milyen lakás-előtakarékossági szerződést lehet kötni az OTP LTP Rt.-nél? Az OTP LTP Rt. 10 féle előtakarékossági „módozatot" kínál ügyfeleinek, amelyek a szer­ződés futamidejében, a betéti összegek fizetésének gyakoriságában és a változó mértékű állami támogatáshoz történő igazodásban különböznek egymástól. Az állami támogatás igénybevételének előfeltétele a számlanyitási díj befizetése, amelynek összege a szerződéses összeg 1 %-a. Mekkora az igénybe vehető állami támogatás? Az állami támogatás mértéke az 1997. december 31-i megkötött szerződések esetében az első betétbefizetéstől számított 1 évig az ügyfél által fizetett betét 40 %-a, a további J 7 évben pedig annak 30 %-a, de maximum évi 36 ezer forint. Ha a lakásgond megoldása nem várhat 4 évet, kínál-e megoldást az OTP LTP Rt. ? Igen. Ha az érintett személy lakás-előtakarékossági szerződést köt az OTP LTP Rt.-vel, az OTP Bank 3 hónap takarékoskodást követően bármikor megelőlegezi számára azt az összeget, amely a jogszabályi előírásoknak megfelelően a 4. megtakarítási év teljesítését követően fizethető ki. Melyek az OTP LTP Rt.-vel kötött lakástakarékpénztári szerződés előnyei? A lakás-előtakarékosság alapelveiből következő előny az előreláthatóság, az állami támogatás és a 6 %-os kamattal folyósított lakáshitel. Az OTP Lakástakarékpénztár Rt. kínálatának sajátos előnye, hogy a 4 év után felvehető szerződéses összeget az OTP Bank Rt. az LTP ügyfelei számára megelőlegezi. Az OTP LTP Rt. azon ügyfelei számára, akik a 4 év előtakarékoskodás teljesítésével jogo­sulttá válnak a 6 %-os hitel felvételére, de ezzel a lehetőséggel nem kívánnak élni, az OTP Bank Rt. lakossági folyószámlájának tartós lekötésű változatának megfelelő mértékű, garantált hozamot biztosít. . . ________________________ .____ (1391) E gy jó szakkönyv, amely segít a megoldásokhoz A kistenyésztö gazdák figyelmébe Ismertető A kisállattartás épületei és eszközei című kötetről A tenyésztés kiemelte az álla­tokat a természetes körülmé­nyeik közül. Ezáltal az életfel­tételeiket az embernek kell ki­alakítania. Ehhez elengedhetetlen az ál­latok biológiai igényeinek, a szakterület kutatói, fejlesztői ál­tal már kidolgozott technoló­giai elemeknek, rendszereknek az ismerete. Az említetthez szolgál számos jó tanáccsal Holdas Sándor, Gippert Tibor és Zagyva László könyve, A ki­sállattartás épületei és eszkö­zei. A tyúk-, húscsirke-, pulyka- , gyöngyös-, lúd-, kacsa- és nyúltartás megszervezésétől a technológiai berendezésekig ismerteti azokat a területeket, amelyek megfelelő körülmé­nyeket kínálnak. A könyv az állattenyésztés olyan területével foglalkozik, ahol a kisgazdaságok jelentő­sége meghatározó. Ezek sajá­tossága és lehetősége a rendel­kezésre álló alapanyagok, saját munkaerő felhasználása. A szerzők hasznos tanácsokat ad­nak a szakszerű házi kivitele­zéshez, illetve a berendezések beszerzéséhez. Ismertetik az ál­latok biológiai igényét és a le­hetséges technológiai megoldá­sokat. Segítenek eligazodni a különféle cégek által kínált be­rendezések között, elősegítve a jó választást. Nem vesznek el az egyes tartástechnológiák részletes ismertetésében, hiszen ezt a fajták kiválasztását köve­tően a termelő a forgalmazótól megkaphatja. Külön fejezetben emelik ki a hazai gyakorlatban még nem kellően kezelt, fűtéssel és szel­lőztetéssel szembeni technoló­giai lehetőségeket. Ezek az ál­lattartásban jelentős költségek­kel járnak, és az eredményesség szempontjából meghatározóak. A szerzők kiadványukkal a termelés feltételeinek megte­remtéséhez nyújtanak jelentős anyagi segítséget a kisállattar­tást kezdőknek, illetve a már ál­lattartással foglalkozóknak és a rendelkezésre álló férőhelyeket felújítani szándékozóknak. Ezt az érdeklődésre minden bizonnyal számottartó művet - amelyet a Földművelésügyi Minisztérium anyagilag is tá­mogatott - hasznosan forgat­hatja a saját magának termelő, de a szakmailag igényes és az árutermeléssel foglalkozó gazda is. Növényvédelmi tanácsok kistermelőknek A csapadékos időjárás, majd az erőteljes felmelegedés ha­tására megnőtt a nedvesség­igényes kórokozók - pero- noszpóra-félék, botritiszes, baktériumos megbetegedések - fellépésének a veszélye szőlő-, gyümölcs- és zöldség- termelő területeken. A kárte­vők közül a levéltetvek felsza­porodására hívom fel a fi­gyelmet! A gyümölcsösökben például a szilva, cseresznye, őszibarack, alma, ribiszke ese­tén rendkívül intenzív a koló­niaképzésük. Veszélyhelyzet kialakulása várható egyéb ker­tészeti növényeken, borsó, ká­poszta, paradicsom, paprika, dohány, dinnye, uborka stb. Károsításuk mérséklésére el­sősorban a Pirimor 50 DP (0, l százalék), Zolone 35 EC (0,2 százalék), Unifosz 50 EC (0,1 százalék) stb. eredménye­sek. Hasonló' gond az atkák számának gyors növekedése is. Ellenük Danitól 10 EC (0,1 százalék), Nérón 50 EC (0,15-0,2 százalék), Mitac 20 EC (0,3 százalék), Sanmite 20 WP (0,5-0,75 százalék) stb. szerek nyújtanak védelmet. Almástermésüekben - alma, körte - ismét kombinált per­metezés formájában védekez­zenek a gyorsan terjedő vara- sodás és lisztharmat, az inten­zíven szaporodó levéltetvek, atkák, levélaknázó molyok, s az almamoly károsítása ellen. Körtésekben intenzív a körte- levélbolhák szaporodása, melynek okát a helytelen nö­vényvédelmi technológiában, a védekezések rossz időzíté­sében, a nem megfelelő szer és dózis választásában kell ke­resnünk. Súlyos károsításuk mérsék­lésére az erőteljes hajtásnöve- kédés idején gyakrabban, ké­sőbb szükség szerint ritkábban permetezzenek Dimilin 25 WP (0,05‘ százalék) + Ágról (0,3 százalék), Nomolt 15 SC (0,1 százalék) és az atkaölő szer­ként ismert Mitac 20 EC (0,3-0,6 %) rovarölő szerek egyikével. Csonthéjasokban - ősziba­rack, kajszi; cseresznye, meggy, szilva - az erőteljesen szaporodó levéltetvek mellett a gyümölcsmolyok, a kalifor­niai pajzstetű lárvái, valamint a gyümölcsöt károsító moní­liás megbetegedés, kajszi gnomoniás levélfoltosság, a levéllyukacsosodás, a szilva- vörösfoltosság kórokozói stb. jelentenek védekezési gondot. Szőlőben a peronoszpóra el­len a hagyományos szereken kívül - amennyiben az időjá­rás ismét csapadékosra fordul - Acrobat MZ (0,2 százalék), Curzate (0,25 százalék), Mikai 75 WP (0,3-0,4 százalék), Sandofan C (0,2-0,25 száza­lék), Sandofan Z (0,25 száza­lék), Ridomil Plus (0,3-0,4 százalék) stb. gombaölő sze­reket ajánljuk. Tovább kell folytatni a szőlő-liszthannat elleni kezeléseket - Anvil SC (0,015-0,02 százalék), Atemi S (0,1-0,15 százalék), Rttbi- gan 12. E (0,02 százalék), Systhane 12 EC (0,02 száza­lék), Sápról (0,07-0,1 száza­lék), Topaz 100 EC (0,02-0,03 százalék), Trifmine 30 WP (0,035 százalék) stb. szerek egyikével. Kombinációs part­nerként a Kén-Kumulus S (0,2-0,4 százalék), Microthiol Special (0,2-0,5 százalék), Thi ovit (0,2-0,5 százalék) stb. alkalmazható. Az állatok védelméről és kíméléséről Törvényjavaslat kerül a honi Parlament elé A kormány az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény- javaslatot elfogadta, és azt az Országgyűlés elé terjeszti. Az el­múlt esztendőkben széles körű társadalmi kezdeményezés bon­takozott ki az állatvédelmi törvény megalkotása iránt. A jogal­kotást erőteljesen sürgetik az állatvédő egyesületek, s a moz­galmat támogatják a tudomány egyes jeles képviselői is. Ezt az igényt az állatokkal való érintkezés különböző területein sokasodó riasztó és idegborzoló jelenségek táplálják, de az ese­tenként rosszul értelmezett gazdálkodási érdekek is az em­bernek kiszolgáltatott állatok nagy tömegét teszik ki a szük­ségtelen szenvedésnek. Egy civilizált államban nyil­vánvalóan nem tűrhető el, hogy bárki közönyösen viseltessék az állatoknak okozott szenve­désekkel szemben. A társada­lom erkölcsi érzékét is sértő cselekmények megelőzéséhez és visszaszorításához szükséges jogi szabályozás jelenleg még részben kialakulatlan. Elhangzanak olyan vélemé­nyek is, hogy az állatvédelem szabályozását meg kell előznie a társadalom napi megélhetési gondjai rendezésének. Az állat- védelem, valamint az emberek jóléte és közérzete azonban ilyen módon nem állítható szembe egymással. Ha az em­berek és állatok érdekei össze­ütközhetnek, úgy az állami és önkormányzati szerveknek er­kölcsi, tudományos és gazda­sági szempontjából állást kell foglalniuk. A jelen törvényalkotásnak elsődleges célja: az állatvilág egyedeivel való felelősségteljes és kíméletes bánásmód köve­telményrendszerének átfogó szabályozása. Alapja az a fel­ismerés, hogy az erkölcs, a tu­domány és a gazdaság köve­telményei az állatvédelemmel is összeegyeztethetők. Napjaink­ban egyre súlyosabb gondot je­lent az állatkísérletek jogi ren­dezetlensége. Ez az állatvédelem legérzé­kenyebb kérdése. A törvényter­vezet javaslatot tesz arra, hogy az állatkísérletet végző intéz­ményekben - szakemberek közreműködésével, állatvédők bevonásával - munkahelyi bi­zottságok felügyeljék az állat- kísérletek végzését. Ezek irá­nyítására létrejön az Országos Állatvédelmi és Kísérleti Bi­zottság. Az állatkísérletek vég­zésének szabályozása harmoni­zál az EU-ajánlásokkal. Az állatkertek létesítése és működtetése során is elsődle­ges szempont az állategyedek kímélete és jólétük biztosítása. Az állatkertek felügyeletét az állami területi természetvé­delmi hatóságok látják el. A törvény az állatvédelem kere­teit állapítja meg, végrehajtását majdan több miniszteri rendelet részletezi, szankciókat nem tar­talmaz, azokat majd a Büntető törvénykönyv és a szabálysér­tési kódex határozza meg. A büntetések főként az állatkínzás miatt szabhatók ki. A törvény- javaslat szerint kínzásnak mi­nősül az állat szükségtelen, fáj­dalmat okozó bántalmazása, szükségleteinek súlyos korláto­zása.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom