Heves Megyei Hírlap, 1997. május (8. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-31 / 125. szám

2. oldal 1997. május 31., szombat Megyei Körkép Az alacsony ár, a választék vevőcsalogató Tegnap folytatódtak az Egerfood ’97 szakmai ren­dezvényei. Délelőtt a Liget Kaszinóban érdeklődés kí­sérte a kereskedelmi üzlet­láncok, vállalatok és a regio­nális agrár-, illetve élelmi­szer-termelők kapcsolatáról rendezett fórumot. Bevezető előadásában Gyetvai József', a Heves Megyei Ke­reskedelmi és Iparkamara el­nöke a kereskedelemben vég­bement változásokról beszélt. Elmondta: 1990-1994 között kialakult a nagykereskedelmi rendszer először Budapesten, majd vidéken. Ezzel párhuza­mosan megyénkben is - főleg kényszerből - 6200 kereske­delmi kisvállalkozás jött létre. 1994 után megjelentek a nagy üzletláncok: a Julius Meinl, a Metro, a Profi, a Spar, a Plusz, a Penny Market. Ezek nagy konkurenciát jelentettek a kicsiknek, amelyek közül több meg is szűnt. Akik meg­maradtak, csak úgy léphetnek előbbre, ha a nagyobb üzlet­láncok beszállítói lesznek. Házi Zoltán, a Julius Meinl elnök-vezérigazgatója, a Ma­gyar Kereskedelmi Szövetség elnöke a multinacionális ke­reskedelmi cégek, a kiskeres­kedők és termelők együttmű­ködését emelte ki. Rámutatott: a viszonylag alacsony árak, a bőséges áruválaszték csalo­gatják a vevőt. Ennek megfele­lően szervezik munkájukat. Dr. Vértes András, a Gaz­daságkutató Rt. vezérigazga­tója kiemelte a gép- és az élelmiszeripar idei, gyors ütemű növekedését. Beszélt a beruházások, a fogyasztás és az infláció hatásairól is. A találkozó fontos része volt a üzletemberek párbe­széde. Ez alkalommal a keres­kedelmi láncok képviselői cseréltek véleményt az egri és a mátraalji borvidéken palac­kos italokat termelő cégek ille­tékeseivel a termékekről. Délután az agrártámogatá­sokról és az őstermelői igazol­ványok kiadási rendjéről tar­tott konzultációt a megyei ag­rárkamara. Szó esett még a foglalkoztatási támogatások­ról, a területfejlesztési tanács pénzügyi lehetőségeiről, a kár­térítésekről és a biztosítások­ról. Végül a szakképzési, a műszaki fejlesztési, az inno­vációs támogatásokról beszél­tek a kereskedelmi és iparka­mara szakértői. (mentusz) Befejeződött az országos múzeumigazgatói értekezlet Munkálkodás a jobb törvényért IH: vakációs programbörze Számos országból jönnek Fesztiváli készülődés Nemrég tértek haza a mályi al­kotótáborból az andomaktályai Szociális Foglalkoztató Intézet lakói. A résztvevők az ország má­sik tizenegy intézményének százötven tagjával az augusz­tusi X. Országos és II. Nemzet­közi Kulturális Fesztivállal egy időben rendezendő ipar- és képzőművészeti kiállításra ké­szültek. A kazincbarcikai mű­vészcsoport alkotóinak segítsé­gével varrták, szőtték a textil­munkákat, rajzoltak, festettek, korongoztak, tűzzománcot égettek, gyöngyöt fűztek, hí­meztek, faragták a fát, fonták a kosarat, nyírták a bőrt. Herczog Tamás, a Magyar Speciális Művészeti Műhely Egyesület elnöke tájékoztatása szerint a seregszemlére eddig - a magyarországi résztvevők mellett — Romániából, Litváni­ából, Izlandból, Dániából, Franciaországból, Belgiumból, valamint Ausztriából jelentkez­tek fellépők. A műsor színes­nek ígérkezik. Szóló-, páros, modem és szalontánccal, szín­darabbal, hangszeres zenével, verssel és prózával neveztek be a szereplők a Gárdonyi Géza Színházban megrendezendő fesztiválra. Tárkányi majális Felsőtárkányban e hét végén, szombaton majálist rendeznek a művelődési ház udvarán. Dél­után 3 órától Mici és Marci bo­hócok szórakoztatják a kicsiket, 4 órától pedig a Tiéd a színpad elnevezésű program keretében a nézők közül is bárki a pódi­umra léphet egy-egy rövid pro­dukcióval. A felnőtteknek a Taksonyi Szigeti fiúk sramli-ze- nekar ad koncertet. Este 7 órá­tól a tiniket várják diszkóba. Nyelvművelő verseny a Bródy-könyvtárban A Verseghyről elnevezett nyelvművelő verseny megyei döntőjét rendezte meg a Bródy Sándor Könyvtár gyermekrész­lege általános iskolai tanulók részére. Az 5-6. osztályosok kategó­riájában 3. helyezést ért el Tóth- Gyulavári Annamária (Hatvan, 1. sz. Ált. Isk.), 2. lett Hóbor Fruzsina (Eger, Dobó-gimná­zium), míg az élen Kovács Dá­vid végzett (Eger, 4. sz. Ált. Isk.). A 7-8. osztályosok között i. Garabás Erika (Eger, 4. sz. Ált Isk.), 2. Becskei Mónika (Eger, 9. sz. Ált. Isk.), 1. Hóbor Sán­dor (Eger, Dobó-gimnázium). A Szolnokon rendezendő or­szágos versenyre az első helye­zettek jutottak tovább. Május 28-tól 30-ig Egerben ta­nácskoztak az ország múzeum­igazgatói. Itt voltak még a fenn­tartó önkormányzatok, vala­mint a főhatóság képviselői is. Mint már arról beszámoltunk, izgalmas témát választottak: megvitatták a hamarosan a Parlament elé kerülő, a kultu­rális alapellátásról és a kultu­rális tárgyi örökség védelméről szóló törvénytervezetet. Annak ellenére, hogy ennek csak egy­harmadnyi szelete érintette a rangos hagyaték óvóit, parázs vita bontakozott ki. Mint Szabó J. József megyei múzeumigaz - gató-helyettestől megtudtuk, még az előre megszabott prog­ram is módosult: Szakmai egyeztetéseket tartot­tak Eger két „vizes" beruházá­sáról. A résztvevők a strand új nagy medencéjének és a. fürdő környéki fejlesztések következő ütemének kivitelezésére érke­zett pályázatokat vitatták meg. Gadavics Gyula, a polgármes­teri hivatal főmérnöki irodájá­nak vezetője elmondta: a für­- Majd délután két óráig munkálkodtunk. Méghozzá úgy, hogy minden paragrafust sorra vettünk. Ütköztettük az ellentétes véleményeket. A mérleg egyébként ilyen szem­pontból kedvező, hiszen körül­belül 50 százalékban fogadtat­tak el a gyakorlat jelzései. Mi tagadás: volt mit tennünk, így aztán a délutáni gyöngyösi ki­rándulás jólesett. A leglényege­sebb az, hogy a fáradozás meg­érte, ugyanis holnapjaink anyagi fedezetéről is „döntöt­tünk” . Mellesleg olyan nézetek is elhangzottak, miszerint az esetek zömében elég lenne a megfelelő kormány-, illetve miniszteri rendelet is. De hát ez dőkömyék rendezése során az idén a Klapka utca adott szaka­szának átépítésére, a nyomvo­nal korrekciójára nyílna mód. A 60 millió forintos tervet a nagy- beruházások céltartalékából fi­nanszíroznák. A hat pályázóból kiválasztották a javasolt köz­reműködőt. A strand feszített víztükrű, korszerű vízforgató csupán utólagos óhaj, ugyanis a végső szó most már az Ország- gyűlésé lesz. Mint kiderült, péntek dél­előttre is akadt feladat.- Többek között - főhatósági tolmácsolásban — a biztonságos őrzés kérdéseiről tájékoztattak minket. Összegezve csak azt mondhatom, hogy bár nem az történt, amit eredetileg gondol­tunk, mégsem érezte magát senki csalódottnak, ugyanis fel­sorakoztathatta meggyőző erejű érveit, s a maga módján hozzájárulhatott a honi múze­umügy korszerűsítéséhez, még inkább valóságközelivé formá­lásához. (pécsi) berendezéssel ellátott verseny­medencéjére ’97-ben 70 milliót szánnak, jövőre további 30-at a várható ’98-as befejezésig. Ám e számokkal szemben a benyúj­tott két pályázat legalacso­nyabb árajánlatként is mintegy 130-150 milliós nettó összeg­gel számol. E kérdésben így nem született döntés. (kj) Nyakunkon a szünidő, s még nem tudjuk, mivel töltse a gye­rek a szabadságát. A gondter­helt szülőkön és természetesen az iskolásokon szeretne segí­teni az egri Ifjúsági Ház. Ezért egy programbörzét rendeznek június 2-án, hétfőn délután 3- tól 5-ig az épület előtt, s benn az átriumban. A találkozón több intézmény és cég képviselője is részt vesz, hogy a helyszínen is ajánlhassa A Magyar Tudományos Aka­démia nagytermében tartották azt a kiemelkedő szakmai talál­kozót, amelyen ez alkalommal a „XXL század erdészete Ma­gyarországon” címmel folytat­tak vitát. Az ülés öt előadásában szó esett az ezredforduló tájának tudománypolitikai céljairól, feladatairól, a gazdálkodás stra­tégiájáról, az erdők, a természet (Folytatás az 1. oldatról) A főkapitány tájékoztatta a képviselőket a kísérleti jelleg­gel bevezetendő „ laikus látoga­tói rendszerről". Ennek lé­nyege a civil kontroll erősítése. A javaslatot elfogadta a köz­gyűlés, s jóváhagyta annak az öt személynek a nevét, akiket a későbbiekben megbíznak a rendőrségi fogdák ilyen jellegű vizsgálatával. Ezután az idegenforgalom tavalyi alakulásának értékelése és az idei feladatok kerültek napirendre Keresztes György­nek, a közgyűlés alelnökének előterjesztésében. Az eddigi adatok szerint tavaly mintegy 250 ezer, szállást is igénylő vendéget regisztráltak me­gyénkben. Jól sikerültek a mil- lecentenáriumi évhez kapcso­lódó rendezvények, s jelentős fejlődés tapasztalható a falusi turizmus területén is. Az idén az eddiginél nagyobb figyelmet szentelnek az idegenforgalmi tervek összehangolásának. A képviselők elé került a megye környezetvédelmi kon­cepciója és programja is. En­nek célja, hogy hat évre kije­lölje a környezetvédelmi priori­tásokat,?, megalapozza szűkebb hazánk részletes környezetvé­delmi programját. Utóbbi elfo­gadása után az indítványok és az interpellációk kerültek sorra. Ezek között módosították a Heves Megyei Gyermek és If­nyári táborait, a napköziket és a tanfolyamokat. A rendezvény idején a ház előtti téren Magyar Éva és Hiise Csaba, a Gárdonyi Géza Színház művészei és az EKTF 4. számú gyakorlóiskolá­jának diákjai adnak műsort, a gördeszkások és görkorisok pedig bemutatót tartanak. A börzére látogatók között egy-egy márkás deszkát és kor­csolyát sorsolnak ki a vakáció­akció támogatói 16.30-kor. védelméről, s vadászati témák­ról egyaránt. Az egri Kovács Jenő, az MTA doktora, albizott- sági elnöke a fagazdaság fejlő­dési irányairól fejtette ki érdek­lődéssel kísért gondolatait, hangsúlyozván a napjainkban már biztató szemléletváltozás­sal is megerősített véleményét a feldolgozás fontosságáról, ami nélkül nem lehet életképes er­dőgazdálkodás. júsági Alapítvány alapító okira­tát, s a Heves Megyei Tüzkév Kft. társasági szerződését. Elénk vita bontakozott ki a Füzesabonyi Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Otthona al­kalmazotti létszámának megha­tározása körül. Több képviselő kifogásolta az előterjesztésben szereplő 141 dolgozó július 1- jétől való alkalmazását, mond­ván: nem látják ennek költség- vetési fedezetét. Végül úgy ha­tároztak, hogy az induláskor 120-an kezdhetik meg a mun­kát, s a gondozottak létszámá­nak növekedésével újabb sze­mélyeket alkalmaznának. Ezután a megyei gyógypeda­gógiai intézmények igazgatóit erősítették meg tisztségükben a jelenlevők. Határoztak Sebes­tyén Jánosnak, az MMK igaz­gatójának közalkalmazotti jog­viszonya megszűnéséről, majd jóváhagyták a Mátrai Ősz Ala­pítvány létrehozását, miként egyetértettek a Heves Megyei Gyermek- és Ifjúsági Otthon, il­letve a Lőrinci Nevelőotthon pá­lyázatának támogatásával is. Vitát váltott ki a Knézich Károly u. 8. sz. alatti ingatlan használatára és a Megyei Mű­velődési Központra vonatkozó megállapodás tervezete is. Épp ezért úgy döntöttek a képvise­lők, hogy a dokumentumban foglaltakat nem fogadják el, hanem további tárgyalásokat tartanak szükségesnek. (barta) A megyeszékhely „vizes” beruházásairól Dr. Kovács Jenő előadása a Tudományos Akadémián Az elmúlt évben növekedett a bűncselekmények száma A vidékfejlesztésről Kompokon Régiónk a lemaradott térségek között A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kompolti Kutatóinté­zete, az MTA agrár-közgazdasági bizottsága és a Miskolci Akadémiai Bizottság mezőgazdasági szakbizottsága tudomá­nyos vitaülést rendezett Kompolton. A vidékfejlesztéssel, a me­zőgazdaság területi kérdéseivel foglalkoztak. A főbb megállapításokat össze­gezve dr. Fehér Alajos, a kom­polti intézet főigazgatója a Hír­lap érdeklődésére elmondta: a ’80-aS és ’90-es években a fej­lett, illetve a közép-kelet-euró- pai országok mezőgazdaságát számos kihívás érte. Ezekre az agrárpolitikák és a termelők el­térő válaszokat adtak. Hazánk­ban a megfelelő agrárpolitika hiánya, a termelők alkalmazko­dási zavarai komoly gondokat okoztak. A kedvezőtlen adott­ságú, gazdaságilag elmaradott területeken - így Észak-Ma­gyarországon is - regionális válságokhoz vezettek. Ezek 1990-1995 között tovább nö­vekedtek, és jól körülhatárol­ható válságkörzetek, illetve vi­szonylag jól alkalmazkodó ag­rártermelőkkel rendelkező terü­letek alakultak ki. Dr. Fehér Alajos szerint - aki megyénk komplex területfejlesztési prog­ramjának mezőgazdasági szak­értője - szűkebb hazánk agrár­fejlesztési koncepciótervezete összhangban van a vitában el­hangzottakkal. (m. k.) Nem szennyezheti a Tisza-tavat Tegnap lejárt a makiári szennyvíztisztítómü meghosszabbí­tott próbaüzemének ideje. A végleges üzembe helyezésre vélhetően június 20-ig kell várni. Addig a tisztítás mérési eredményei „beállhatnak” a kitűnő, I.-es vízminőség-foko­zatra.- Volt már a hatósági köve­telményeknek megfelelő mé­rési eredményünk, de erről több alkalommal szeretnénk bizonyságot szerezni - utal az üzembe helyezés elhúzódására Balogh László andomaktályai polgármester, a három telepü­lés (Makiár, Nagytálya, An- dornaktálya) közös beruházá­sának irányítója. A magyar-izraeli technoló­giával Makiár határában meg­épült tisztítómű május 30-ig már egy meghosszabbított próbaüzemi szakaszt zár. De nem véglegesen. A szóbeli egyeztetés után el­küldték azokat a leveleket, ame­lyekben június 20-ig, a végle­ges üzembe helyezésig kérik a szakhatóságok türelmét.- A jónak minősíthető, úgy­nevezett IL-es vízminőség he­lyett mi szeretnénk, ha a méré­sek még egy értékkel jobbat mutatnának majd — mondja Balogh László. Az indok: - A tisztított szennyvíz a telepről az Eger-patakon át a Tisza- tóba jut. A próbaüzem újabb három­hetes meghosszabbításának okai között szerepel, hogy az iszap elszállításának téli lema­radását most pótolják. A vég­leges működésről az Észak­magyarországi Vízügyi Igaz­gatóság, a környezetvédelmi felügyelőség és az ÁNTSZ megyei szervezete dönt. A műtárgy üzemeltetését az időközben megalakult 6 tagú ANMANA Kft. végzi. A ko­rábbi, kedvezőtlen mérési eredményekben közrejátszott, s egyben a magas iszapszintre is magyarázat, hogy a csator­nahálózat rákötéseivel a csa­ládi házak derítőiből elörege­dett hordalékok kerültek a rendszerbe. Mára már normá­lis kommunális szennyvíz ér­kezik a makiári telepre. Oda, ahol komposztkészítéshez megkezdték egy betonteknő kialakítását is. (b. s.) Mintagazdaság Józsefmajorban (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Kis Zoltán és Szinyei And­rás hatvani polgármester meg­nyitóbeszédét követően a jelen­lévőket Zerényi Endre, a major igazgatója kalauzolta végig gazdálkodásuk helyszínén. À nagyszámú környékbeli és tá­volabbi vidékekről érkezett ag­rárszakember megismerkedhe- téfl*»fékkal a létesítményekkel, amelyekben immár a jövő szá­zad színvonalán folyhat az ál­lattenyésztés, valamint a nö­vénytermesztés. Kérdésünkre válaszolva Szi­nyei András elmondta: a min­tagazdaság követendő szakmai példával szolgálhat a térségben élőknek is ahhoz, miként lehet elsajátítani az ágazat fejlődését szolgáló korszerű elméleti és gyakorlati teendőket. r Egy kis koccintás a „borudvarban”

Next

/
Oldalképek
Tartalom