Heves Megyei Hírlap, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-10 / 83. szám

4. oldal Hitélet 1997. április 10., csütörtök Hittanár és keresztény értelmiség Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán 1991 óta az Egri Hittudományi Főiskolával együttműködésben hittanárok kép­zése is folyik. Ebben az évben 37 olyan hallgató fejezi be ta­nulmányait, aki második szakként a hittanárit választotta. Az imaház immár bővítésre szorul FOTÓ: ÖTVÖS IMRE Jehovisták Nagyvisnyón Ha Nagyvisnyó nevét meg­hallják az emberek, a legtöb­ben az itt élő és dolgozó Je­hova tanúira asszociálnak. Az Amerikában alakult vallási mozgalom magyar képviselői az 1920-as években kezdték hirdetni tanaikat Magyaror­szágon. Azóta 54 Királyság­terem épült hazánk legkülön­bözőbb részein. Nagyvisnyón hat évvel ezelőtt három hónap alatt építették meg a helyi és a környékbeli hívők imaházu­kat. Az idei húsvét előtti ösz- szejövetelen több mint száz­hetvenen látogattak ide Isten igéjét hallgatni. A kiskönyvtárban gazdag irodalom található Missziót nyitottak Egerben is Békét és biztonságot akarnak Egri nemzetközi vallásközi tábor A GeShR-Híd Vallásközi Kap­csolatok és Kutatások Köz­pontja július 21-28. között Egerben rendezi meg az immá­ron V. Nemzetközi vallásközi' táborát, melynek programjában a Kárpát-medence történelmi vallásfelekezeteinek - ortodox, római katolikus, evangélikus, református, zsidó és muzulmán - alkalmi, illetve a vallásfele­kezetekhez kötődő nemzetisé­giek kulturális műsorai szere­pelnek. A táborba elsősorban 14-24 év közötti fiatalokat vár­nak a szervezők, akiknél - 2475 Kápolnásnyék, Pf. 6., tel.: 06-22-368-297 - május 20-ig lehet jelentkezni. Hétéves a hatvani HIT gyülekezete Az évforduló kapcsán aján­dékműsorra, illetve ünnepi is­tentiszteletre invitálja tagjait, valamint érdeklődő barátait a hatvani HIT Gyülekezete. Az április 13-án, vasárnap délután 3 órakor kezdődő esemény programjában - Farkas Kál- mánné alpolgármester köszön­tője után - mintegy kétórás kul­turális bemutatót tartanak, ezt követi 17 és 20 óra között az is­tentisztelet a Damjanich János Ipari Szakképzési Intézet aulá­jában. Búzaszentelés több településen Április 27-én Erdőtelken, len­ken és Kömlőn búzaszentelést tartanak, melynek során áldást kémek az idei termésre. Május 18-án pedig a negyedikes gye­rekek elsőáldozására kerül sor Erdőtelken. Két első osztály a Deák Ferencben A társadalom bizalmát jelzi, hogy két első osztályt indíthat­nak az idén az egri Deák Fe­renc Katolikus Általános Isko­lában a tavalyitól nagyobb lét­számmal, noha az angolkisasz- szonyoknál is lesznek elsősök. Ide kapcsolható, hogy rövide­sen a katolikus iskolák pedagó­gusai is olyan anyagi megbe­csülésben részesülnek, mint az önkormányzatiak. A végzősök közül Demeter Mariann IV. éves történe- lem-hittanár szakos hallgatót kérdeztük tanulmányairól, s a jövőre vonatkozó elképzelései­ről.-Miért választotta második szaknak a hittanárit?-Egyrészt a teológia iránti érdeklődés miatt, másrészt pe­dig azért, mert a későbbiekben mindenképpen szeretnék hittant is tanítani.- Tanulmányai során a két szak milyen „viszonyban" volt egymással?-Hogy a történelem szakot választottam, utólag is jónak tartom, mert a történelemben jelent meg Jézus is, s az egyház kezdettől fogva benne fejlődik. Ezeket a szempontokat nem szabad figyelmen kívül hagyni. Az egyháznak a történelmi ke­reteket mindig figyelembe kell vennie, egyrészt, mert benne fejlődik, másrészt, mert meg- kövesedne, érthetetlenné válna, ha nem tenné ezt meg. Elég arra gondolni, mi lenne akkor, ha a templomokban még mindig la­tinul tartanák a szentmiséket, és nem vennék figyelembe a nem­zeti tudat fontosságát. Az pedig nyilvánvaló, hogy a teológiai tantárgyak és az egyháztörté­nelmi tanulmányok sokat segí­tettek az úgynevezett világi tör­ténelem megismerésében is.- Hogyan látja a teológia és az egyéb szaktárgyak kapcsola­tát? Melyiknek van szüksége a másikra?- Közhely, hogy Európa műveltsége, kultúrája a keresz­ténységből táplálkozik, és amit a korábbi, antik műveltségből asszimilált, azt is „megszen­telte”. Tehát nem kerülhetők meg a kereszténységre vonat­kozó kultúrtörténeti ismeretek, Demeter Mariann: „Szeret­nék hittant tanítani...” FOTÓ: PERL MÁRTON ha egy bizonyos „kisiskolás” szinten túl akarunk foglalkozni a történelemmel, az irodalom­mal, a filozófiával. A termé­szettudományokban sajnos még kevésbé vagyok kompetens, mint a humán műveltségben, de valószínűnek tartom, hogy ott is legalább ilyen mértékű ösz- szefonódás található.- Véleménye szerint az itt szerzett végzettséget, tudást mi­lyen téren, módon lehet majd hasznosítani?- Teológiai ismereteimet hit­tantanárként is szeretném hasznosítani. Sajnos, jelenleg még az is kérdés számomra, hogy lesz-e egyáltalán olyan ál­lásom, ahol hivatásszerűen hasznosíthatom, amit tanultam. Bár tény, hogy az itt szerzett tudás sokat adott nekem, gaz­dagabbá tett, de egy általános iskolásnak túl magas szint lenne, mégis e nélkül nem lehet helytállni.- Jelenleg az egyházban a hi­toktatás mellett milyen feladata lehet még a hittanárnak?- Az egyházban egy civil te­ológusnak szerintem elsősor­ban a paphiányból fakadó ne­hézségeken kell könnyítenie. Itt elsősorban a hitoktatásra gon­dolok, de a jobb képességű végzett hittanárokat - megfe­lelő egyetemi továbbképzés után - a hittanár- és a papkép­zésben is alkalmazni lehetne. Ezenkívül plébánosi megbízás alapján összefoghatják és ve­zethetik a pap nélküli plébániák közösségét. Mindenesetre a megszerzett ismeretek és a dip­loma lehetővé teszi, hogy az egyház életében tanítói, karita­tív és liturgikus szolgálatot vál­laljunk.-Meglátása szerint milyen szerepük lehet a társadalomban a végzett hittanároknak?- Leginkább érdekvédelmi­politikai fórumokon képvisel­hetik az egyház érdekeit a civil teológusok. A keresztény ér­telmiség fórumain szerintem a hittanámak, mint a hit- és er­kölcsbeli kérdések értőjének, vezető szerepet kell betöltenie, s a keresztény értelmiség állás­pontját a hit alapján elveinek megfelelően befolyásolni.- Egyéni vallásossága szem­pontjából mit jelentettek az it­teni tanulmányok?-Sokat „változott” maga a hitem, ami igazán nem helyes megfogalmazás, mert valami olyasmi történt velem, hogy amit idáig szinte gondolkodás nélkül elfogadtam, azzal kap­csolatban most már a tudomá­nyos magyarázat is érdekel. Most már világosan látom, hogy a teológia tudomány, a hit pedig kegyelem. A tudomány alapot szolgáltat az egziszten­ciális kérdések végiggondolá­sára, s ha hitem van, akkor meg is merem tenni Isten iránti biza­lommal azt, amit a teológia ta­nít... Dolhai Lajos Budapesten ezren rótták le tisz­teletüket L. Ron Hubbard hu­manista filozófus, író, polihisz­tor előtt. A hagyományosan minden évben megrendezett születésnapi ünnepség a legje­lentősebb esemény a Szciento- lógia Egyház tagjai számára. Az esemény kapcsán fontos néhány tényt megjegyezni: pél­dául, hogy az egyházban segí­tenek az embereknek a szerve­zetükben felhalmozódott mér­gektől megszabadulni. Magyar- országon a méregtelenítő prog­ram öt éve vehető igénybe, ed­dig ezer emberen segített. A bűnözők sikeres rehabili­tációja sem lehetetlen: a Crimi- non-program pontosan ezt nyújtja a hazánkban részlege­sen már kipróbált és sikerrel zá­rult kezdeményezéssel. Az er­kölcsi züllés megállítása és visszafordítása szintén első számú cél. Az Út a boldogság­hoz címet viselő kalauz egy jobb élet aranyszabályait tar­talmazza. A modem, nem val­lásos ember számára is készült, betartható pontokat tartalmazó könyvecskék itthon csaknem egy éve jelentek meg, és eddig hétezer darabot osztottak szét belőlük. „Legyen béke és biztonság társadalmunkban, azt hiszem, ezt a célt mindenki felvállal­hatja... Ezért nyitottunk meg újabb missziókat országszerte, így Sopronban, Egerben, Nyír­egyházán, Dunaújvárosban és Veszprémben is. Összesen 31 missziónk van már idehaza, s reméljük, hogy a társadalmi át­alakulások viharaiban sokak­nak jelentjük majd a béke szi­geteit” - fejezte be a mintegy 10 ezer tagot számláló új egy­ház titkára, Kárpáti Péter. „Az a célunk, hogy jót tegyünk a rászorulóknak...” A szenvedés önkéntesei és testvérei Kihez fordulhatnánk, ha semmi reményünk arra, hogy sor­sunk jobbra forduljon. Valaki kell, aki megért, aki hozzánk hasonlóan küszködik az élettel. A Szenvedés önkéntesei és testvérei Egyesületet 50 évvel ezelőtt alapította egy olasz pap, Luigi Novarese, aki ki­lenc és tizenhét éves kora kö­zött csonttébécés volt. Akko­riban felajánlotta a Szűzanyá­nak: ha meggyógyul, pap lesz, s életét a betegeknek szenteli. Magyarországon dr. Russay Gábor nyugalmazott főorvos kezdeményezésére tavaly jöt­tek össze a hívek. A Heves megyeieket Tárkányi Rafael nyugdíjas lelkipásztor vezeti, s az Angolkisasszonyok egri in­tézetében találkoznak havonta egyszer.- Az a célunk, hogy jót te­gyünk a szenvedőkkel. Azt szeretnénk, hogy a betegek ismerjenek meg minket. Krisz­tus keresztje alatt találkozunk. Krisztus nem magyarázta a szenvedést, hanem magára vette, s halálával legyőzte azt. Utat mutatott nekünk, hogy semmi szenvedés sincs hiába. Ezt az eszmeiséget szeretnénk elterjeszteni - mondja az atya. Az egyesület tagjai ősszel, az alapítás 50. évfordulója al­kalmából Rómába zarándo­kolnak. Akik szeretnének a társaság tagjai lenni, mint megkeresztelt hívők, csatla­kozhatnak. (Tárkányi Rafael, Mezőtárkány, Rákóczi út 31. Telefon: 361491-074.) (n. z.) Egyházi kórus Rózsaszentmártonban Tavaly augusztustól végzi Rózsaszentmártonban kántori te­endőit Enyedi Ferenc. A romániai, szatmárnémeti székesegy­ház karnagya és kántora volt. Mint megtudtuk, azóta meg­kedvelte a mátraaljai kis települést, és a hívek is nagy szeretet­tel fogadták.-Már az első benyomásom is kedvező volt, amit az esperes úr levele keltett bennem - kezdte a beszélgetést Enyedi Ferenc. - Rózsaszentmárton­ban kaptam szolgálati lakást, de a szomszédos Szűcsi telepü­lésen is én látom el a kántori feladatokat. Megtaláltam a számításaimat, s jól érzem itt magam.-Sok szépet hallani az ön által életre hívott egyházi kó­rusról.-Első feladatomnak tekin­tettem, hogy mindkét faluban megszervezzem az énekkart. Itt, Rózsaszentmártonban a helybeli hívekből állt össze a kórus, melynek a tagjaival, bár ötven év felettiek, nagyon jó együtt dolgozni. Eleinte volt bennük némi félsz, mert arra gondoltak, hogy nem lesznek képesek megvalósítani az el­képzeléseimet. Karácsonykor már négy szólamban csendült fel a Csendes éj, s kánont is ad­tunk elő. Ez a siker meghozta az önbizalmat. A Harmat Artúr és Werner Alajos által kompo­nált Nagypénteki passió beta­nulása nagy kitartást igényelt, de az előadás után sok gratulá­ciót kaptunk. Az esperes úr is megjegyezte, hogy már har­minc éve pap, de még ilyen szépen előadott passiót nem hallott. A darabot egyébként nehéz és szokatlan harmóniák jellemzik.- A kórus érdekében a temp­lom orgonakarzatát is átalakít­ják.-Terveink szerint megna­gyobbítjuk a karzatot, sőt újjá­építjük a már 120 éves orgo­nát. Eddig várakozáson felül alakulnak a dolgok, ugyanis mind a helyi önkormányzat, mind pedig az érsekség pénz­zel, illetve alkatrészbeszerzés­sel támogatja elképzeléseinket.- Úgy hírlik, a munkák oroszlánrészét saját maga a kántor végzi.- Másként nagyon drága lenne. Ha összejön minden, akkor egy vadonatúj, kétma- nuálos, pedálos, mechanikus szerkezetű hangszerünk lesz, amely így alkalmas lesz az or­gonairodalom java részének az előadására is. A liturgikus eseményeken kívül koncerte­ket is tervezünk majd a temp­lomban. Szeretnénk bevonni a fiatalságot is az egyházi zené­lésbe, s egyben kialakítani egy­fajta társasági életet, tevékeny­séget. Mindehhez várjuk mindazok felajánlásait is, akik már elkerültek a községből, de szeretettel gondolnak szülőfa­lujukra. Fáczán Attila Az egyházi kórus: előtérben Hubay József esperes és Enyedi Ferenc kántor fotó: fáczán attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom