Heves Megyei Hírlap, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-30 / 100. szám

4. oldal Családi Tükör 1997. április 30., szerda Mondj Egy Igaz Mesét! A hangversenyjegy Mottó: „Mitől jó egy kapcsolat? Erre aligha találunk receptet. Abban sem hiszek, hogy mások példáján okulhatunk. De ta­lán nem érezzük magunkat oly végtelenül egyedül, ha mesél­hetünk valakinek szomorúságunkról. Ha olvashatunk arról: másnak se fenékig tejfel. Szívesen meghallgatom és közre­adom igaz meséiket, ha ügy érzik: megkönnyebbül a lelkűk.” Krisztina kalandja Mostani eszemmel már tudom: kecskebékát nem tarthatunk ter­ráriumbán. Lefordítva: szoknyavadász férfinak nem való a há­zasság. Amikor az az eset történt, amit elmesélek, még nem vol­tam tisztában a fenti igazsággal. Mindenképpen meg akartam őrizni a férjemet. Nemcsak magam miatt - bár fülig szerelmes voltam -, hanem mert a gyerekeinknek is szükségük volt rá. Egyetemista koromban ismertem meg Dénest, abba is hagy­tam miatta - vagy magam miatt? - a tanulmányaimat. Nem is tehettem egyebet, hiszen teherbe estem. Úgy döntöttem, ha már nem leszek régész, akkor kitűnő családanya leszek. Meg sem álltunk három gyerekig, nyolc évig gyesen voltam. Minden percemet lekötötték a kicsik. Ki is merítettek, mire a munkából hazajött a férjem. Arra már végképp nem telt az erőmből, hogy az uram érkeztére puccparádéba vágjam magam. Most már tudom: egy feleség a kitérdesedett tréningnadrágjá­ban nem veheti fel a versenyt a mindig elegáns kolleginákkal. Én is megbuktam Dénesnél. Egyre gyakrabban érkezett ké­sőn, nem érdekelte, mi történt velünk napközben. Egyébről nem is igen beszélhettem neki, hiszen egy könyvet, de még egy újságot sem tudtam elolvasni a gyes alatt. Aztán egy délelőtt hazatelefonált, nézzem meg, nem maradt- e a tárcája a télikabátja belső zsebében, mert attól tart, hogy el­veszítette. Megnyugtattam: megvan, s letettem a kagylót. De ha már a kezemben voltak az iratai - ma sem értem, miért -, bele­lapoztam a személyi igazolványába. Két hangversenyjegy poty- tyant ki belőle. Nagyon megörültem. Évek óta sehol nem jár­tunk. Amikor megpillantottam a jegyeket, amelyek a Zeneaka­démiába szóltak, úgy gondoltam, Dénes meglepetésnek szánja azokat. Nem is szóltam róluk, amikor hazajött. Izgatottan vár­tam a napot. Hiába. Amikor elérkezett a hőn áhított dátum előestéje, Dé­nes szárazon közölte velem, holnap kétnapos kiküldetésre kell utaznia. Sírni szerettem volna, de uralkodtam magamon. Egész éjszaka hánykolódtam az ágyban. Nem tudtam, mitévő legyek. Az első gondolatom az volt, hogy összepakolom a ru­háit, mire hazajön, s tűnjön az életemből. Aztán rádöbbentem, hogy ő nemcsak az enyém, hanem a kislányoké is. Nem dobha­tom ki az apjukat. Mást eszeltem ki. Óvatosan felkeltem. Kivet­tem a ballonja belső zsebéből a tárcáját..., s megnéztem, melyik sorba, melyik székre szól a hangversenyjegy. Reggel megkértem a barátnőmet, töltse nálunk az éjszakát, vigyázzon a gyerekekre, amíg haza nem jövök. Buszra száll­tam, és elutaztam Budapestre. A végveszélyre tartogatott dugi- pénzemből vásároltam egy gyönyörűséges ruhát. Beültem egy szépségszalonba, levágattam és melíroztattam a hajamat. Hatá­rozottan jól néztem ki. De ezzel még nem volt vége. A kozme­tikus kislánynak kiadtam a parancsot: „dögösre!” Bele is adott apait, anyait. Alig mertem kilépni az utcára. „Jaj, csak össze ne fussak egy földimmel!”. Egy cukrászda WC-jében átöltöztem, a holmimat betettem a vasúti csomagmegőrzőbe. Időben érkeztem a Zeneakadémiára. Megkértem a jegyszedő nénit, engedjen a helyemre, a férjemnél maradtak a belépők, és ő nagy valószínűséggel csak a hangverseny második részére ér ide. Az asszony hitt nekem. Miért is gyanakodott volna, senki sem volt annyira az alkalomhoz öltözve, mint én. Nem kellett sokáig vámom. Hamarosan beállítottak a férje- mék. Addigra már tele volt a sor, mindenkinek fel kellett állnia, hogy ők bearaszolhassanak. A nő jött elöl. Amikor odaért, hát- rabájolgott Dénesnek: „Dinucim, itt csak egy hely van!”. Erre megszólaltam: „Nagyon jól látja. S ez a hely a férjemé.” Dénes előbb elvörösödött, aztán kiszaladt az arcából a vér. Gondol­ható, hogy egyikünk se volt már kíváncsi Mendelssohnra. Az a nő elmaradt mellőle. Néhány évig normálisan éltünk. Aztán új cicababák bukkantak fel. De sose szántam magam vá­lásra. Most, hogy a lányaim felnőttek, lehet, hogy kidobnám. De már nem tehetem meg. Három éve odafönn - mutogat az ég felé Krisztina -, az an­gyaloknak csapja a szelet az én csapodár férjem. Négyessy Zita ÉDESANYÁM „Mikor bölcsőben szendereg- tünk - angyalok álmát álmo­don -, valaki ott járt ágyunk mellett, s mi azt gondoltuk nagy bohón, hogy tündér vi­gyáz álmainkra, angyal su­han át a szobán -, TE voltál ott mellettünk, TE őrködtél ott, jó Anyám. Te voltál kis gyerekszo­bánknak a királynője, an­gyala. Hányszor virradt rád ágyunk mellett az új napnak hajnala. S ha víg meséért ko­pogtattunk kincses szívednek ajtaján, sohsem fogyott el aj­kadról a meseszó - én jó Anyám.” (Kissné Tóth Lenke verséből) Fölösleges szülői intelmek Szülőként természetesen merőben más átélni ugyanazokat a helyzeteket, mint gyerekként. Mert sokszor anyaként, apaként ugyanabba a hibába esünk, mint egykor szüléink, s amelyek miatt gyerekként csak bosszankodtunk. „Lám-lám. Ugye megmond­tam neked?” A gyerek rendsze­rint éppen túl van egy kudarc- élményen, amikor alkalom kí­nálkozik erre a mondatra. Ezzel tehát csak olajat öntünk a tűzre. Kérdezzük meg inkább: „Mit gondolsz, miért nem sikerült, amit csináltál?” „Emeld már a lábadat!” Amikor a gyereknek egysze­rűen nincs kedve tovább jönni vásárlás közben vagy a sétán, és úgy emelgeti a lábát, mintha ólomsúlyt cipelne, akkor az idézett mondat csak tovább rontja a helyzetet. Jobb ilyen­kor megállni egy percre, s megbeszélni a gyerekkel: mit tegyünk most, hogyan tovább? „Tessék mindent megenni!” Ez a felszólítás csak az asztal­nál folyó hatalmi harc tovább- élezésére jó. Helyesebb, ha ki­találjuk: valóban jóllakott-e a gyerek? Vagy tényleg nem ízlik neki az étel? „Egyáltalán nem érdekel, mit szabad a többieknek!” Ez­zel ugyan az adott pillanatban lezárhatunk egy vitát, de a téma újra és újra felbukkan. Inkább megoldást kellene találni ahe­lyett, hogy más szülőkről és gyerekekről veszekedjünk. „Ehhez még túl kicsi vagy!” Ez a kijelentés különösen in- gerli a gyerekeket, akik szeret­nének már nagyobbnak lát­szani, éppen azért, hogy több mindent megtehessenek. Olyasmit is, amit most még nem szabad. Helyesebb ilyen­kor kompromisszumot kötni. Mondja például a következőt: „Csináljuk ezt még egyszer együtt, utána megpróbálhatod egyedül! Tehát figyelj nagyon, hogy legközelebb neked is jól sikerüljön!” FEB Küldjön egy receptet! Köszönettel vesszük Kedves Olvasóink reagálásait rova­tunk anyagait illetően. Többen megtiszteltek ben­nünket írásaikkal, tanácsa­ikkal is. ígérjük, aktualitá­suknak megfelelően közöl­jük majd azokat. A hozzánk küldött recep­tek adták az ötletet: hirdes­sünk „versenyt” a legjobb receptek beküldői között. A feladat nem egyszerű, gyors, olcsó, kiadós vacsora készítéséhez várunk recep­teket. A recepteket megje­lentetjük, az első három he­lyezett pedig jutalomban részesül. A szauna szépít A gyorsan változó hideg-meleg fürdő élénkíti és edzi a vérke­ringést, javítja a sejtek vérellá­tottságát és erősíti az ellenálló képességet - vallják kutatók. A nők a szauna után a leg­szebbek - állítják meggyőző­déssel a férfiak. Az izzadás ré­vén a bőr pórusai kitágulnak, a bőr ellazul, kisimul, puha lesz. Hogyan szaunázzunk? Előtte meleg vízzel zuhanyozzunk, majd jól törülközzünk meg, mert így alaposabban megizza­dunk. Legfeljebb három sza­unamenetet izzadjunk végig! Az első menet után vegyünk meleg lábfürdőt! A kezdők az alsó padokra feküdjenek, mert ott „hide­gebb” van. Egy menetben leg­feljebb negyedórát legyünk a forró hőmérsékleten! Csak az utolsó két percben üljünk fel, mert ekkor a vérkeringésünk felgyorsul. A szaunából kijövet a hidegen zuhanyozzunk le, alaposan dörzsöljük magunkat szárazra! Igyunk sok folyadé­kot, s kenjük be magunkat zsí­ros krémmel. Virágsarok Könnyen szaporítható Az utóbbi évek legnépszerűbb szobanövé­nyei a nagy levelű, gyors növésű Diffenba- chiák, buzogányvirágok. Vaskos száruk enyhén ívelt, ritka szép leveleket hordoz, me­lyeket merész, foltos vagy pettyes mintáza­tuk miatt lehetetlen nem észrevenni. Közvetlen tűző naptól védett, de világos, egyenletesen meleg szobában gyakori az 1,5-2 méteres példány. A párás trópusi őserdők la­kója jól alkalmazkodik a szobai körülmények­hez. Még a központi fűtések száraz levegőjét is elviseli. Levélszéle a száraz melegtől néha be­szárad, de nem olyan mértékű, hogy elcsúfítsa a növényt. Érzékeny a huzatra és hőmérséklet-in­gadozásra. Nagy, puha állományú levelei sok vizet páro­logtatnak, ezért az átlagosnál gyakrabban ön­tözzük. Szüksége van rendszeres tápanyag­utánpótlásra is. A buzogányvirág gyakran elveszti alsó leve­leit, de ne csüggedjünk, mert még az üvegház­ban lévők is megteszik. A tőből hozott új sarjak ezt a szépséghibát rendszerint eltakarják. De ha bántja a szemünket, ültethetünk a cserépbe va­lamilyen kúszó növényt, s pótolhatjuk a hiányt így is. Kisebb hajtásdugványai vízben is gyöke- reztethetők. A magasra nőtt, felkopadt diffen­Diffenbachia bachiát megfiatalíthatjuk, tetejét külön gyöke- reztethetjük, s feldarabolt szárából is nőnek új hajtások. Közepes fényigényű, vízigényes. A buzogányvirág minden része mérgező, ezért metszés és dugványozás közben mindig viseljünk kesztyűt. Ilyenkor ne nyúljunk a sze­münkbe és a szánkba, és a növények érintése után mindig alaposan mossunk kezet. Süssünk-főzzünk Praktikus tanácsok Süssünk „szabálytalanul” pala­csintát! Tegyünk a kész masz- szához két evőkanál túrót, és ezzel együtt tegyük a forró ser­penyőbe. Nagyon ízletes lesz.-A meggytortába tegyünk banánt is! Ha a tortalapra alulra vékonyra szeletelt banánt te­szünk. nem lesz olyan savanyú a torta a savanykás meggy mi­att.- A kompótot csak akkor édesítsük, ha már kihűlt! A forró lé miatt különben még nem érezzük eléggé a cukor édes voltát, így könnyen édes­ragadós kompótlevet készítünk.- A száraz kenyeret csavar­juk be nedves ruhába, és tegyük be egy napra a hűtőszekrénybe! Ezután tegyük be a kenyeret néhány percre az előmelegített sütőbe, ahol alacsony lángon újra süthetjük. Néhány dekával a lányok vezetnek A testesebb szülőknek általában nagyobb a kisbabájuk Molnár G. Béla professzor ismeretei szerint eddig 6 kilogramm körüli súllyal született a legnagyobb magyar baba, jócskán el­maradva a napokban világra jött kínai óriásbébitöl. A kínai asszony császármetszéssel hozta világra 70 centiméter hosszú és 9 kilogramm súlyú újszülöttjét. Dr. Molnár G. Bélának, a Sze­gedi Kaáli Intézet vezetőjének szülész-nőgyógyászi praxisá­ban 5,6 kilós volt a legsúlyo­sabb csecsemő. 0 azonban - a kínai esettel ellentétben - ha­gyományos módon született meg. Ráadásul alig egy perc alatt, és — szerencsére - teljesen problémamentesen.- Alapvetően genetikai okokra vezethető vissza egy gyerek alkata - mondta a pro­fesszor -, ugyanakkor befolyá­solja azt a táplálkozás is. Ez utóbbi miatt született például a II. világháború néhány eszten­dejében olyan sok csenevész csöppség hazánkban.-A szülők eltérő genetikai adottságai - például ha nagyon különböző felépítésűek - oly­kor komoly problémákhoz ve­zethetnek. A ’40-es, ’50-es években, amikor nagy számban kötődtek japán-amerikai há­zasságok, gyakran előfordult, hogy a kis, törékeny japán nők a hatalmas amerikai férfiak gyermekeit csak nagy nehézsé­gek árán tudták kihordani. A tapasztalatok szerint általában a testesebb szülőknek viszonylag nagyobb a babájuk is, míg a ki­csi, filigránoké általában pi- curka. Ez az örökletesség miatt van így - tette hozzá a szegedi professzor.- A kínai „csodaeset” okát természetesen csak találgatni lehet. Az már régóta ismert tény, hogy a cukorbeteg anyák­nak az átlagosnál testesebb gyermekeik születnek. Hormo­nális zavarok is okozhatnak ilyen „rendellenességet”, de a véletlent sem lehet kizárni.- A magyar babák különben átlagban 3,5 kilogramm körüli súllyal jönnek a világra. Újszü­löttként a lányok nyomnak töb­bet a mérlegen, de csak 10-15 dekagrammal nehezebbek, mint a fiúk. Szalóky Eszter Evés helyett szagolgassunk Az érzékeny orrúak többet fogynak Új, egyszerűnek mondott módszert talált ki a chicagói dr. Alan Hirsch: evés helyett különböző illatokat kell szagolni. A professzor pácienseit aroma-flakonokkal szereli fel. Ha éhséget éreznek, ezeket kell szagolgatniuk. Ennek hatására a kövérek kevesebbet esznek és lefogynak, némelyikük akár 40 kilogrammot is lead hat hónap alatt. Hirsch dr. módszerének lényege: a szagok segítségével az agy becsapható. Ha az ember például nagyon éhes csokoládéra, majd magába szívja annak illatát, nem kívánja már az édessé­get. Hirsch 3193 túlsúlyos önként jelentkezőt tesztelt, akiket há­rom aroma-flakonnal látott el. Ezek alma-, menta- és banánilla­tot tartalmaztak. A kövéreknek nem kellett táplálkozási, sport- és egyéb életviteli szokásaikat megváltoztatni, csupán szagol­niuk kellett, ha éhesek voltak. Hat hónap elteltével a legtöbb páciens veszített a súlyából. Átlagosan havonta 2,1 kilogrammot fogytak, de van, aki több mint 6 kilogrammot. S az is kiderült, hogy mennél érzékenyebb valakinek az orra, annál többet fogy le. Különösen sikeres a szaglásos fogyókúra azoknál, akik stressz miatt vagy érzelmi indíttatásból hajlamosak a mértéktelen evésre. Ferenczy Europress

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom