Heves Megyei Hírlap, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-21 / 92. szám
1997. április 21., hétfő 5. oldal Heves És Körzete A Vezekényi Kalauz titka Régi rossz szokásom, hogy az újságban először a rejtvényt fejtem meg, aztán jöhet a szöveg böngészése. így volt ez a Heves- vezekényi Kalauz esetében is, s nem kis meglepetésemre sorra bontakozott ki a fősor megfejtése. Ráadásul ezek helyi érdekességeket tartogattak, tehát - gondoltam - nem bérmunka. Elsősegélynyújtó sikerek Kömlön Az elmúlt egy hónapban három egészségügyi versenyt rendezett a Vöröskereszt a hevesi Gyermekházban, s mind a három alkalommal kömlői siker született. Kissné Vízkeleti Anna védőnő tanítványai ugyanis a csecsemögondozási, az egészségnevelési és az elsősegélynyújtó versenyben is eredményesen szerepeltek. Báli Melinda, Véha Mónika, Cseh Anna, Szabó Mária és a csapat egyetlen fiú tagja Németh Gábor holnap megyei szinten bizonyítják tudásukat.- Minek köszönhető ez az eredmény? - kérdeztük.- A gyerekek nagyon lelkesek, hamar tanulnak - mondja Kissné. - Melinda hozzáfűzi: sok új és hasznos ismeretet tanulunk, ezért érdemes ide járni. Mónika és Anna rögvest folytatja: jó dolog az, ha a bajba jutottakon tudunk segíteni.- Mi érdekel benneteket elsősorban? Melinda: - A csecsemőgondozás, hiszen annak mindenki hasznát veszi egyszer. Mónika: - Nagy szükségünk van arra, hogy ismerjük a fertőző betegségeket, a helyes táplálkozást, a korszerű étkezést.-Be is tartjátok odahaza amit itt tanultok? A csapat felnevet: - Minden pénz kérdése. Elég nehéz lenne a mostani anyagi körülmények között kifogástalanul étkezni, élni...-Azt tervezzük - folytatja Kissné Vízkeleti Anna -, hogy a csapat tagjai kortársaiknak önállóan tartanak majd előadást, így könnyebb lesz megértetni velük, hogy miért nem szabad dohányozni vagy droghoz nyúlni.-Volt már arra példa, hogy rászóltatok arra, aki cigizett? -Igen Sínben a kés- válaszolják -, de az volt a felelet, hogy otthon a szülők megengedik.- Rengeteget gyakoroltunk- mesélik a gyerekek -, legtöbbször a csoport egyetlen fiú tagja volt az „áldozat”. De akadt olyan is, aki odahaza apukája karját kötözte be.- A felkészülés csapatmunka volt - egészíti ki a védőnő. - Segített benne a helyi gyógyszerész, az orvos, a körzeti megbízott pedig átvitte őket a hevesi drog és Aids megelőző kiállításra.-Lesz olyan közietek, aki egészségügyi pályára megy? - érdeklődöm. A gyerekek a fejüket ingatják. De abban megegyeznek: bármivel is foglalkoznak később, az itt tanultaknak biztos, hogy hasznát veszik. Szuromi Rita A mesterséges lélegeztetés pillanatai „...Hogy a földnek bő gyümölcsét megadni és megáldani méltóztassál...” Búzaszentelés a jobb termésért Mint utóbb kiderült: Veze- kényben is él egy rejtvénykészítő, aki mellesleg újságot szerkeszt és tanít. Balogh Péternek régi szenvedélye a rejtvényfejtés.- Még jászberényi tanítóképző főiskolán kezdett biztatni egy szobatársam - emlékezik vissza -, hogy ha fejteni tudok, akkor a készítés sem nehezebb. így született az első feladványom az ottani helyi lapban. Hazatérve ismét felvetődött: kellene egy vezekényi kiadvány. Idegen volt tőlem a számítógépes szövegszerkesztés, de szép lassan megtanultam ezt is. Most már a Kalauz és a rejtvények is gépen készülnek.- Előfordult már, hogy küldtek be megfejtést?- Egyelőre nincs díj, így nem is küldenek. Olyat viszont már láttam, hogy megfejtették, sőt visszajelzést is kapok, ha valami nem stimmel. Az iskolában látom, hogy a gyerekek próbálkoznak vele. Néha nem sikerül elsőre megfejteni, olyankor elteszik, de néhány perc múlva ismét előveszik, mert izgatja őket a fősor. Próbálom úgy ösz- szeállítani a kiadvány játékos feladatait, hogy fejtörést igényeljenek, bár elég nehéz, mert a falu minden olvasójához igazodni kell.- Érkezett negatív visszajelzés, hogy valakinek nem tetszett a Kalauz?-Akinek nem tetszik, az nem olvassa. Jelenleg fénymásolón sokszorosítjuk, hogy minden lakásba eljusson. Sokkal inkább azt tapasztalom, hogy ahová nem jutott, vagy késve kapott, az reklamál, hogy hol a kiadvány?- Egyedül szerkeszted a Kalauzt. Szoktál ötlethiánnyal küzdeni?- Általában egy hónapra előre gondolkodom. Feldolgozzuk a jeles eseményeket, s a falu történéseit. Eleinte a helyiek idegenkedtek attól, hogy írjanak is. Most már vannak olyanok, akiknek ha közérdekű gondolatuk van, tollat ragadnak. De a szerkesztés, fénymásolás egyszemélyes munka. Szeretem a legutolsó pillanatig ellenőrizni, hogy minden rendben megy-e, hiszen még a sokszorosításnál is lehet hibázni. (szuromi) Amikor a tavasz kibontotta ezer színben pompázó üde fátylát az újjáéledt természet teste fölé, à szántó-vető ember munkájában mindig ott reszket az aggodalom: mi lesz azzal a sok széppel, ami most zöld szálakban életet és termést ígér? Nem dermeszti-e halálba a fagy, nem veri-e el a jég, nem szárítja-e ki az aszály, nem szaggatja-e ki a vihar, nem rágja-e meg az üszög? Aggodalmunkban és fáradtságunk eredményessége érdekében magasabb hatalomhoz fordulunk. A búzaszentelés szertartásában Isten áldását kérjük vetéseinkre, a mindennapi kenyerünkre. Libérius pápa, aki a VI. században ült Szent Péter székében, április 25-én vezetett keresztény körmenetet Róma városában, ugyanazon az útvonalon, a Via Flaminián, amelyen azelőtt a pogány rómaiak „rabi gáliát” tartottak: állatbeleket áldoztak Robigusnak. Litania major, azaz nagyobb könyörgés lett a neve ennek a körmenetnek az egyház hivatalos liturgiájában, de magyarul egyszerűen csak búzaszentelőnek mondjuk, bár a vetéseket, a fákat és a szőlőket is megáldja az egyház ezen a napon. A földre szállott Ige árad az egyház áldó és szentelő szavaiból, amikor imádságait a négy égtáj felé elmondja.-Észak felé fordulva azért imádkozunk, hogy a sötétség ártó hatalmát és a rossz időjárást győzze le Krisztus evangéliumának világossága. Kelet felé fordulva azért imádkozunk, hogy a kezdetet, a vetést és az ültetést szentelje meg Krisztus, s a mi lelkűnkben is verjen gyökeret az Ő tanítása. Dél felé fordulva azért imádkozunk, hogy a déli nap melege érlelje meg vetéseinket, s minden nap adjon bőséget, kenyeret. Nyugat felé fordulva pedig azért imádkozunk, hogy az élet öröme, a megnyugvás és a célhoz érés kegyelme legyen osztályrészünk. Sajnos, ma már egyre kevesebb helyen vonulnak ki az emberek a határba. A búzaszentelés szertartását itt, Erdőtelken is csak a templomban végezzük. Segítsenek bennünket a magyar irodalom egyik halhatatlanjának, Móra Ferencnek sorai:- „Téged illet minden dicsőség és dicséret, Úristen, Világiélek, Természetanya, Gondviselés, Primum Movens, vagy hívjon akárminek az együgyű paraszt és az együgyű szabadgondolkodó. Egész esztendőn keresztül szüntelen magasztal Téged az emberi szív kelettől nyugatig, naptámadattól nap- áldoztáig, mert mikor egyik szögletében aratnak, másiknak vetnek a földnek...” S ha már elfelejtettük volna, tanuljuk meg újra a régi igazságot: Emberé a munka, Istené az áldás! Menyhárt József Erdőtelek plébánosa Lomtalanítás lesz Pénteken tavaszi lomtalanítás lesz Hevesvezekényen. A lakossági hulladékot közhasznú munkások szállítják el, ehhez gépeikkel a helyi vállalkozók is segítséget nyújtanak. Bővült a hivatal Új irodával bővült Hevesveze- kény polgármesteri hivatala. Az ügyfélforgalmat ezentúl kényelmesebb körülmények között bonyolítják a dolgozók. Tavalyi zárszámadás Április 28-án 14 órakor ülésezik Tenk képviselö-testülete, amely a ’96-os zárszámadásról tárgyal. Ezután beszámoló hangzik el az Erdőtelki-Tenki Vízmű gazdálkodásáról. Fásítottak a parkban A vezekényi millecentenáriumi emlékpark újabb facsemetékkel gazdagodott, mivel pályázat útján nyertek 70 ezer forintot az Egri Állami Erdészeti Szolgálattól. A fákat a közhasznú munkások ültették el. Közhasznúak nyolcán E hónaptól nyolc közhasznú munkást foglalkoztat a heves- vezekényi önkormányzat. A dolgozók egészségügyi, kommunális és közbiztonsági szolgálatot látnak el. Bemutató Hevesen Április 24-én este negyed hétkor gyapjútakarókból kezdődik termékbemutató a hevesi művelődési házban. Nyárfák Erdőtelken Az erdőtelki vásártéren még tavaly kivágták a nyárfákat. Az idén tavasszal fiatal facsemetéket telepítettek, ennek a költségeire pályázatot adtak be. Tenki segélyek A múlt héten ismét ülésezett Tenk szociális bizottsága. Ezúttal 26 segélykérelmet bíráltak el, amelyek között a jövede- lempótlósok és az egyszeri segélykérők száma volt magas. Két új utca született a Dankó telep helyén Mi lesz a rendelővel Erdőtelken? A pénzügyi bizottság beszámolója után a háziorvos folytatta gondjaik ismertetését az erdőtelki testület előtt legutóbbi ülésük alkalmával. Mint Lőcseiné Nagy Mária jegyző elmondta: az egyes körzet orvosi rendelője nagyon rossz állapotú. A váróterem kicsi, a falak vizesek, az épület ódon. Mindezt a háziorvos tette szóvá, ám a testület csak a következő ülésén tűzi napirendre a megoldási javaslatok kidolgozását. Ezután döntött a testület arról, hogy a Dankó telepet felszámolják és két új utcát neveztek el a leendő új falurész helyén: a Dankó Pista utcát és a Kis utcát. Arról is határoztak a faluatyák, hogy megpályáztatják az általános iskola és az általános művelődési központ igazgatói állását, hiszen hamarosan lejár a törvényben előírt ötéves ciklus. Ki a legjobb elsősegélynyújtó? A hevesi Gyermekházban rendezte meg a Vöröskereszt helyi szervezete az általános iskolák hagyományos elsősegélynyújtó versenyét. Az ötfős csapatok elméleti és gyakorlati feladatokat oldottak meg. A zsűri elnöke dr. Morvái István volt. Az első helyen végzett, így a megyei fordulóban is indulhat a kömlői csapat (felkészítő: Kissné Vízkeleti Anna), a második lett a tenki általános iskola csapata (felkészítő: Szedlák Györgyne), a harmadik helyen pedig a hevesi 1. számú iskola csoportja végzett (felkészítő: Kozma Györgyne). Anglia Hevesi Szemmel A csendes jólét földje Angliát hivatalosan a jóléti államok közé sorolják. Az ott élőknek erről a fogalomról inkább más országok jutnak eszükbe, például Svájc és az Egyesült Államok. Panaszkodnak a magas adók, illetve a népesség összevisszasága miatt, ám nem vált világossá, hogy ezek az okok formálták-e bennük hazájukról alkotott véleményüket. Az adók mindenütt hatalmas teherként nehezednek a dolgozó népre. Egy kijelentést azonban megkockáztatnék: Angliában az állampolgárok talán könnyebben „megengedhetik” maguknak az adók befizetését (már ha illik ilyenképp írni a negatív hangulatú fogalomról), mint másutt. Hogy miért merem ezt állítani? Vegyünk példaként egy átlagos brit családot. Az apa teljes munkaidőben dolgozó, a mama „háztartásbeli”, esetleg délelőttönként 3-4 órában besegít a helyi könyvtárban vagy szupermarketben. Egy ekkora családra jutó heti pénzösszeg hozzávetőlegesen 600 angol font. Hangsúlyozom, átlagokról esik szó! Ebből tartanak fenn egy családi házat, két autót, finanszírozzák az évenként minimum egyszeri üdülést, de a két alkalom sem ritka. Emellett bőven jut ruházkodásra, s a heti nagybevásárlás sem arról szól, hogy éppen csak a legszükségesebbeket pakolják a bevásárlókocsiba. A háztartásokban odafigyelnek arra, hogy a mosó- és mosogatógép csak este 6 és reggel 7 között „dolgozzon”, hisz ilyenkor majdhogynem a felébe kerül az áram és a víz. Természetesen a telefonhívások díja is kevesebb 10 százalékkal. így persze nem nehéz megélni. Ám az is az angolok mellett szól: ők törekszenek is arra, hogy minden ilyen szolgáltatást teljes mértékben igénybe is vegyenek. így sem jut azonban mindenre. Vegyük csak a gyerekek iskoláztatását. Az elemi minden diák számára egységes. Az eltérések a közép- és felsőoktatási intézmények között vannak. Léteznek állami és privát intézmények, az utóbbiból egyre több. A probléma a magániskolák tandíjából adódik, amelyek mára már az égig kúsztak. Egy jobb magániskola havi tandíja 1000 font körül mozog, így csak kevesen engedhetik meg csemetéiknek az effajta képzésben való részvételt. Mivel ösztöndíjakról még csak hírből sem hallani, így gyakran megesik, hogy tehetségek vesznek el az állami középfokú oktatásban, mert szüleiknek nem telt színvonalas gimnáziumra. Mint láthatják, Nagy-Bri- tanniában is akadnak nem tökéletesen működő dolgok, de ezek legyenek a legnagyobb problémáik! Ettől még senki nem halt éhen vagy vált hajléktalanná a szigetországban. Sok mindenben példát tudnának mutatni. Ők ugyan nem habzsolják az életet, de ha így is lenne, nem vernék nagydobra. Élik a maguk csendes életét. De kár tagadni, hogy Anglia igenis a jólét országa. (Folytatjuk) Vincze Orsolya Április 22-én, a Föld napja alkalmából - a Bükki Nemzeti Park kezelésében lévő Erdőtelki Arborétumot ingyen látogathatják az általános és középiskolás csoportok. A park rügyező fái és virágzó cserjéi üde színfoltot jelentenek a természetkedvelők számára. fotó: perl Márton
