Heves Megyei Hírlap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-05 / 54. szám

4. oldal Befektetőknek - Menedzsereknek 1997. március 5., szerda Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 285,69 Francia frank 30,67 Japán jen (100) 145,04 Német márka 103,51 Olasz líra (1000) 104,50 Osztrák schilling 14,71 Svájci frank 119,07 USA-dollár 177,02 ECU 201,20 Karosszéria­lakatosoknak Március 6-án - csütörtökön -, este 18 órakor a Heves Megyei Kézműves Kamara (Eger, Had­nagy út 6.) földszinti tárgyaló­jában Cecse Mihály szakosz­tályelnök várja kollégáit aktuá­lis kérdések megbeszélésére. Aktuális kiadványok Felhívjuk a kamarai tagok figyelmét az alábbi kiadvá­nyainkra: Adó Tipp (könyv), Aktuális tanácsok bérelszá­moláshoz (könyv), Cégköz­löny, FAKAT (katalógus), m+a Messeplaner (kataló­gus), Magyarország bútor­ipara (könyv), Magyar szer­vezetek a világban (könyv), MÁRTA (katalógus), Pagini Nationale (roman Ye low Pages) (könyv), Pályázatfi­gyelő, Kiállítások és vásá­rok Magyarországon 1997, Nemzetközi vásárnaptár 1997, Hatályos vámtarifa, Aktuális szerződési minták minden üzleti esetre, Ma­gyarország nagy- és közép- vállalatai, Pénzforrás, BTO jegyzék, TEAOR jegyzék, Heves megye befektetési és üzleti lehetőségei 1996, Lengyel, szlovák, német, ja­pán üzleti katalógusok, Céghírek CD-lemezen, CD- jogtár, A magyar közélet ké­zikönyve. A felsoroltak megtalálha­tók és rendszeresen elolvas- hatók a Heves Megyei Ke­reskedelmi és Iparkamará­ban Egerben, a Deák Ferenc út 51. szám alatt. Segítséget nyújt Vályiné Koós Ibolya. Az ipari parkok megvalósítható módszereit tanulmányozták A fehérvári modell Egerben is példa lehet Rövid látogatás keretében Fejér megye székhelyén tanulmá­nyozták az ipari parkok szervezését, működését és irányítását az egri önkormányzat vezetői. Sok mindent láttak, hiszen Szé­kesfehérvár és körzete ma Közép-Kelet-Európa iparilag egyik leggyorsabban fejlődő része. Mint Farkas Imre, a főmérnöki iroda helyettes vezetője érdek­lődésünkre elmondta, jól mű­ködő rendszereket tanulmá­nyoztak. Többek között olyat is láttak, hogy az ipari park egy részének működtetője korszerű csarnokot épített, ahol munka­helyeket teremtett. Mindezt bérbe adta az amerikai IBM- nek, amely a világ egyik leg­korszerűbb technológiáját tele­pítette oda, és piacot is hozott. A jó módszerek között található az, hogy a helyi önkormányzat hosszú távra szóló adómentes­séget biztosít a Fehérváron be­fektető külföldieknek. Az ottani modell tehát példa­értékű, és igyekeznek majd több elemét Eger déli iparterü­letének fejlesztéséhez hasznosí­tani. Ennek központi része lesz a leendő ipari park kialakítása. A megvalósítási tervek elkészí­tésére pályáztak az Ipari, Ke­reskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériumnál, s a tárca ille­tékeseitől ehhez biztatást is kaptak. 1997 tehát az indítás éve lesz, miután az egri önkor­mányzat idei költségvetéséből bizonyos keretet különített el a város déli iparterületét össze­kötő Faiskola utcában a közmű- és útépítésre. A fejlesz­tés első üteme a közeljövőben kezdődik. Ez a leendő K2-es úthoz csatlakozik majd, ame­lyet állami beruházásként a Közlekedési, Hírközlési és Víz­ügyi Minisztérium vállalt az ön- kormányzat vezetőivel folyta­tott korábbi egyeztetés során. Tudósszemmel - mezőgazdaságunk helyzetéről Gyöngyösi tanárok a nyitrai egyetemen Tudományos konferenciát tar­tottak a nemrég egyetemmé szervezett szlovákiai Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolán. A nyitó plenáris ülésen négy előadás hangzott el. Közöttük dr. Magda Sándor egyetemi tanár, a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem gyöngyösi fő­iskolai karának főigazgatójáé, aki a magyar mezőgazdaság helyzetével és fejlesztésével foglalkozott. Az ülésen kitüntetések át­adására is sor került. Hel- gertné Dr. Szabó Ilona egye­temi docens a gyöngyösi főis­koláról - közel egy évtizedes oktatói, kutatói munkája alap­ján - kapta meg a Nyitrai Egyetem ezüstmedálját. Ezt követően szekciókban folytatódtak a tájékoztatók. Dr. Magda Sándor főigazgató és dr. Wachtler István egye­temi tanár, főigazgató-helyet­tes Oktatásfejlesztési stratégia a Gyöngyösi Mezőgazdasági Főiskolai Karon címmel tar­tott előadást. Dr. Magda Sán­dor és Helgertné Dr. Szabó Ilona Az új kihívások előtt álló agrármérnök-képzésről be­szélt. Dr. Wachtler István a falusi turizmus fejlesztésének lehető­ségeit vázolta fel a mátraaljai borvidéken. Dr. Szabó Lajos tanszékvezető egyetemi do­cens a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem Gyöngyösi Mezőgazdasági Főiskolai Ka­rának gyakorlatát mutatta be a vidékfejlesztésben. Dr. Vájsz Tivadar tanszékvezető egyetemi docens és Dr. Ko­vács Endre egyetemi adjunk­tus az informatika szerepéről beszélt a magyar mezőgazda­ságban, az oktatásban és a ku­tatásban. Dr. Liebmann Lajos egye­temi docens osztályvezető és Dr. Törcsvári Zsolt egyetemi adjunktus az üzemméret és a gazdaságosság kapcsolatát elemezte a marhahizlalásban. Száznyolcvanezer tonna a fölösleg Tornyosuló burgonyahegyek, tornyosuló gondok Becslések szerint mintegy 180 ezer tonna burgonyafölösleg halmozódott fel az országban. A termelők és a terméktanács szerint csak a kormányzat tudna hatékonyan föllépni a krumplipiac immár évek óta visszatérő zavarai ellen, ha az ag­rárpiaci rendtartást a gyakorlatban érvényesítené. A szaktárca viszont úgy véli, hogy a terméktanácsok kezében van a terme­lés és az ellátás kiegyensúlyozottá tételének kulcsa. A túltermelési válság közvetlen kiváltó oka az, hogy tavaly - a két évvel ezelőtti kedvező érté­kesítési lehetőségek hatására - a termelők a korábbinál tízezer hektárral nagyobb területen ve­tettek burgonyát, s a betakarí­tott mennyiség jóval megha­ladta a hazai szükségletet. A túltermelés lenyomta az árakat, s az eladatlan készletek jelenleg is a tárolókban tornyosulnak. A Földművelésügyi Minisz­térium Agrárrendtartási Hivata­lában kérdésünkre elmondták: a szűkös felvevőképesség miatt európai exportlehetőségekkel gyakorlatilag nem lehet szá­molni; nagyobb távolságra pe­dig, a magas költségek miatt, nem érdemes szállítani. A ki­alakult feszültséget most az enyhíthetné valamelyest, ha a felesleget közintézményeknek, létminimum alatt élőknek jut­tatnák. Ehhez azonban állami segítségre volna szükség. A szaktárca álláspontja: hosszú távon a túltermelést vagy éppen a hiányt, s az ezzel járó túlzott áringadozásokat csak úgy lehet elkerülni, ha a gazdálkodók összefognak, s megállapodnak egymással a megtermelendő mennyiségről. Ennek legmegfelelőbb fóruma a Terméktanács, amelynek el­sődleges feladata éppen a meg­előzés, s baj esetén a kár lehet­séges enyhítése. A Burgonya Terméktanács szerint a dolog bonyolultabb: a krumplipiacon kialakult kaoti­kus állapotokban nagyban köz­rejátszott, hogy tavaly számos, a terméktanácshoz nem tartozó magángazda burgonyatermesz­tésbe fogott. Az idén valószínű­leg leállnak róla - de hogy ez­zel és a nagyüzemek önkorláto­zásával sikerül-e a fogyasztás­hoz igazítani a termőterületet, az kérdéses. A terméktanács úgy véli: a piaci zavarok elkerülése végett indokolt lenne a termelési ada­tok széles körű gyűjtése és a piac erre épülő hatékony szabá­lyozása. Ha pedig a földműve­lésügyi kormányzat nem vállal nagyobb szerepet az agrárrend­tartás működtetésében, rende­zett helyzet a jövőben sem lesz a krumplipiacon. Újvári Gizella Tollvégen Az első számú közellenség V élemények szerint a kormány az eddigi ütemben folytatja a gazdasági növekedést célul tűzött stabilizációs program megvalósítását. A gazdaságban megteremtődtek a növekedés feltételei. Ezzel szemben a lakosság körében a kifulladás jelei mutatkoznak. Mindezt mérlegelve elengedhetetlen a fejlődés első számú közellenségének, az inflációnak a letörése. Ez je­lenthet biztonságot, előrelépést. Az idén minden esélyünk megvan arra, hogy az export és a belföldi forgalom 2-3 százalékkal növekedjen. Ez ugyan 1,7-1,8 százalékos importnövekedéssel jár együtt, de ezt a gaz­daság növekedésének áraként vehetjük tudomásul. A szakembe­rek szerint a gazdasági fellendülés a jelenlegi magas kamatok mellett nem lehetséges. Emellett befolyásolja ezt a liberalizált energiaárak mértéke, amely kihat az inflációra. A pénzügyminiszter nemrég jelentette ki, hogy 1998 végére reális törekvés lehet a 9 százalék körüli infláció. Ehhez azonban jó néhány feltételnek teljesülnie kell. Mindenekelőtt négyoldalú megállapodásra van szükség a vállalkozók, a szakszervezetek, a jegybank és a kormány között. Az is várható, hogy egy év múlva elkezdődnek a konkrét tárgyalások hazánk Európai Unióba való felvételéről. Tízért a kormány központi programot indít a honi ipar átvilá- J-j gítására. Ez azért teszi, hogy felmérjék a csatlakozásra érett vállalkozások arányát. Mentusz Károly Hogyan töltsük ki az adóívet? Közeledik a beadás ideje Általános tudnivalók, határidők A magánszemélyeknek 1997. január 31-ig meg kellett kapniuk személyi jövedelemadó bevallásuk kitöltéséhez minden szüksé­ges igazolást és tájékoztatást. A 9653-as SZJA adóbevallási nyomtatványt két példányban kell kitölteni tintával, nyomtatott betűkkel vagy írógéppel, lényeg az, hogy olvashatóan. Csak a fehér színű rovatokat szabad kitölteni. A kitöltött és aláírt bizonylat egy példányát az erre a célra szolgáló borítékban 1997. március 20-ig ajánlott küldeményként postára kell adni az illetékes első fokú állami adóhatóság címére, vagy ugyanezen időpontig személyesen kell eljuttatni az igazgatóság ügyfélszol­gálati irodájához. A másik kitöltött példányt az elévülési idő vé­géig (2002. december 31-ig) meg kell őrizni! Az SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozóknak és az úgy­nevezett áfás magánszemélyeknek a saját 9653-as személyi jö­vedelemadó bevallásukat 1997. február 17-ig (hétfő) kellett be­nyújtaniuk 9607-es, illetve 9608-as bevallásukkal egyidejűleg. A kettős könyvvitelt vezető adózóknak a benyújtás határnapja 1997. május 31. A bevallás benyújtására előírt határnapig az esetlegesen fenn­álló adótartozást pénzügyileg is rendezni kell. Az elrontott bevallás javítása Amennyiben a benyújtott adóbevallás valamilyen oknál fogva hibás, és ezt az adózó a benyújtást követően, de az adóhatósági el­lenőrzés megkezdését megelőzően veszi észre, a hibát önellenőr­zéssel korrigálhatja. Ezt mindig az önellenőrzés végrehajtásakor ha­tályos adóigazgatási eljárási szabályok alapján kell elvégezni, ide­értve az adatok összegszerűségének bejegyzésére vonatkozó szabá­lyokat is. Az önellenőrzést attól az időponttól számított 15 napon belül kell elvégeznie, amikor az adózó a tévedését észlelte. A befi­zetési kötelezettséget az önellenőrzési lap (35-ös bizonylat) benyúj­tásával egyidejűleg kell teljesíteni. A 15 nap hozzáadásával megál­lapított időpontot kell a nyomtatvány „Feltárt összeg esedékességi időpontja” rovatban szerepeltetni és a befizetést is eddig az időpon­tig kell teljesíteni. (Pl. ha 1997 június 1 -jén észlelte a tévedést, a fel­tárt összeg esedékességének időpontjaként 1997. június 16-át kell beírni.) A személyi jövedelemadó összegét a 10032000-06056353 számú APEH Személyi jövedelemadó beszedési számlára, az önellenőr­zési pótlék összegét pedig a 10032000-010776301 számú APEH Bírság, mulasztási bírság és önellenőrzéssel kapcsolatos befizetések bevételi számlájára kell teljesíteni. A csekken fel kell tüntetni az azonosító adatokat (pl. személyi szám vagy adószám, adóazonosító jel). Az adózó által benyújtott bevallás (53. sz. nyomtatvány) megőrzött másodpéldányát, illetve az ismételten elkészített levezetés adatait kell figyelembe venni a kötelezettségváltozás megállapításához. Kovács István APEH-osztályvezető * * * WANGER Csincsiliatenvésztési rendszer Most Ön is tagja lehet a világ vezető csincsillatenyésztési rendszerének! Hosszú távon biztos jövedelem! 100%-ban exportra termelő ágazat! Két évtized tenyésztési tapasztalata, valamint a törzskönyvezett, minősített tenyészállatok garantálják Önnek is a kiemelkedő sikert! Komplett technológiával és 10 éves visszavásárlási szerződéssel állunk rendelkezésére! Korlátlan mennyiségben felvásárolunk nyers és kikészített csincsillaprémeket és élő állatokat. 12 oldalas színes tájékoztatónkat és gazdasági kalkulációnkat a követ­kező címen kérheti: 2903 Komárom, Szőlősor u. 23. • Tel./fax: (34) 341-036 Teleplátogatás minden pénteken. *** A kamarai választott bíráskodás várható előnyei A választott bíráskodásról szóló törvény rendelkezéseit összehasonlítva a Polgári Perrendtartás rendelkezéseivel, a két törvényszöveg paragrafusainak számából első ránézésre is nyilvánvaló, hogy lényegesen egyszerűbb eljárással állunk szemben. Az eljárás egyszerűsége azonban nem je­lenti azt, hogy joghatását tekintve a választott bírósági eljárásban hozott ítélet bármilyen tekin­tetben nem lenne azonos értékű a bírósági ítélettel. (1994. évi LXXI. törvény 58. paragrafus). Ugyanakkor az eljárás részlet- szabályokkal kevésbé körülbás­tyázott jellegéből eredően vár­hatóan nagyságrenddel rövi- debb időt fog igénybe venni a választott bírósági eljárás, mint a polgári peres. Ez következik abból is, hogy a választott bíró­sági ítélet ellen nincs helye fel­lebbezésnek, így lényegében az eljárás egyszintű, és az eljárást lehetőség szerint a tanács meg­alakulásától számított 6 hóna­pon belül be kell fejezni (7. pa­ragrafus). Az ítélet érvénytele­nítésére rendelkezésre álló jog­orvoslati lehetőség (55. parag­rafus 1-2. bek.) lényegében igen szűk körben teszi csak tá­madhatóvá a hozott ítéletet. A bírói eljárással szemben a vá- lasztott bíróság eljárásánál a feleknek a hozandó döntéssel szembeni bizalmát fokozza a választott bírák felek által tör­ténő kiválasztásának lehetősége (hivatkozott törvény 13-14. pa­ragrafus.) Teljesen nyilvánvaló, hogy a fél az általa választott bíró ítéletét könnyebben veszi tudomásul, mint az általa az el­járás résztvevőjeként befolyá- solhatatlanul kijelölt bíró által hozott ítéletet. Alapvető előny, hogy az ítél­kezésben nemcsak jogászok, hanem más szakterületek képvi­selői is részt vesznek. Ez egy­részt előnyös azért, mert a bíró­sági eljárásban esetleg szüksé­ges időigényes és költséges szakértői bizonyítás mellőz­hető, másrészről mert a szűkén vett jogászi szemléleten túl az ügy más szempontú megközelí­téséhez szükséges szemlélet is képviselt lesz az ítélkező taná­cson belül. Végül, de nem utol­sósorban az eljárások időtar­tama a bírósági eljáráshoz ké­pest lényegesen lerövidíthető- nek tűnik. A Választott Bíróság Heves Megyei Tagozatának bírólis­tája (jóváhagyta: az MKIK III. közgyűlése 1996. március 1- jén): Dr. Bánhidy Péter mg. szakjogász (Eger), Gadavics Gyula oki. építészmérnök (Eger), dr. Chikán Zoltán ügy­véd (Eger), dr. Gyurkó Péter ügyvéd (Eger), Koncz Sán- dorné dr. Magyar Ibolya oki. közgazdász, gazdasági ig. (Eger), dr. Renn Oszkár oki. gépészmérnök, ny. műszaki gazd. szaktanácsadó (Eger), dr. Dula Bence, a kertészettudo­mány doktora, borászati szak- tanácsadó (Eger), dr. Lukács Tamás ügyvéd (Eger); Pók Fe­renc oki. közlekedésmémök (Eger). Ez ajánlott lista. Bővebb in­formáció Gégény Tibornál, Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 3300 Eger, Deák Ferenc út 51.

Next

/
Oldalképek
Tartalom