Heves Megyei Hírlap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-29 / 74. szám
Ünnepi Magazin 3 Ahol mindig tudják, merről fuj a szél ✓ Á llítólag ez egészen jo módszer, ám hiába nyá- lazom meg a mutatóujjam hegyét, s tartom fel jó magasra a fejem fölé, nem tudok dönteni.- Most éppen merről fúj? - adom fel, s rábízom magam a szakemberre. Mészáros István meteorológus megmosolyogja próbálkozásomat, majd az épület tetejére mutat, ahol - stílszerűen - szélsebesen forognak a hosszú fém- rűdra erősített mérőműszer félgömbjei. Akárcsak a szélmalmok vitorlái, könnyed játékszerei a légmozgásnak.- Itt általában északi, észak- nyugati az uralkodó szélirány — erősíti meg be nem vallott sejtésemet a Központi Meteorológiai Intézet kékestetői állomásának ügyeletese. - Most csendes idő van - teszi hozzá, s ezt bizonyítandó elmeséli, hogy nyargalászott már itt a szél másodpercenként 38 méteres sebességgel is. Ami testvérek között is olyan 140-150 kilométeres széllökéseknek felelt meg. Szép lehetett, gondolok bele, mert idefenn, az állomás toronyban végződő pontján, ahonnan rálátni az ország tetejére, most sem valami hízelgőén bújik be a kabátom alá egy-egy fuvallat. Mire a meteorológus:- Ebben nem vagyunk csúcstartók - vallja meg az örök vesztes hangján -, Szentgott- hárd van az élen, ahol az Alpok nyúlványai igazán figyelemre méltó széljár ást produkálnak... Van azért itt is valami, ami tiszteletet parancsol. Például az az egyméteres huzaldarab, amelyet egy 750 ezer kilovoltos távvezetékből nyisszantottak ki, s feszítettek egy állvány két tartópillére közé. Ezen mérik, hogy egy-egy téli napon a köd, az ónos eső hatására mennyi zúzmara rakódik rá az adott szakaszra.- Ez általában ötkilónyi szokott lenni, de mértünk már 25- öt is ezen az egy méteren. Szikrázó rojtként függött a huzalon - bízza a képzeletemre a szépséges teher látványát a szakember, mivelhogy most süt a nap. Bágyadtan ugyan, de már érezhetően, illetve érzékelhetően, mert kísérőmet a dolognak inkább ez az oldala érdekli. Egy csiszolt üveggömb csillan meg a korlátnál.-A napfényes órák számát mérjük vele - mutat a félkörívben elhelyezett speciális papírcsíkra, amelyen - lám, milyen egyszerű - égett nyomokat hagyott az üvegpocak által összegyűjtött napsugár. Mint ahogy önként vállalt munkát végez itt az ultraibolyasugárzás is: ennek hatását számos, üveglap alá zárt vírustenyészet pusztulása, illetve gyarapodása érzékelteti a Magyar Tudományos Akadémia kutatói számára. * Az ország legmagasabb pontján a ’30-as évek elejétől végeznek meteorológiai észleléseket. Nem sokkal azután, hogy Csonka János 1932-ben megépítette a tbc-szanatóriumot, a maradék anyagból félhúzták a nagyszállót, majd annak közelében a figyelőállomást. Egy ideig szünetelt a kutatómunka, az ’50-es években újra benépesedett az apró bázis, amely aztán állandó épületet kapott. Mészáros István immár 28 esztendeje dolgozik itt, jelenleg hárman váltják egymást a 24 órás szolgálatban. Egyikeként az országban működő harminc- három meteorológiai állomásnak, óránként továbbítják a Kékestetőn észlelt időjárási információkat először a honi feldolgozó központba, azon keresztül pedig a prágai regionális intézetbe. Innen kerülnek aztán tovább minden harmadik órában a Moszkvában, a Mel- boume-ben, illetve a Washingtonban székelő világközpontokba, ahol az egész földgolyóra érvényes előrejelzéseket készítik. S bár mindez monotonnak tűnik - mondja kalauzom -, nincs két egyforma nap... * Fürkészem, már amennyire ebben a párás időben lehet, a messzi tájat. Megpróbálom a szakember szemével szemlélni a környezetet: megítélni a látástávolságot, amely optimális esetben - hallom - akár 20-25 kilométer is lehet. Most csupán néhány, a közeli völgyekben megbúvó település elmosódott körvonalai látszódnak. A csupasz erdő felett bánatos felhőket hajszol a szél, mozgásuk irányát, formájuk változását, nagyságukat állandóan követni kell: az így összegyűjtött információ elengedhetetlen például a repülésirányítók munkájához. A hozzám hasonló, egyszerű földi halandó számára szinte hihetetlen, hogy az égen úszkáló felhőkből mintegy kilenc - venfélét - a gomolyfelhőtől a zivatarfelhőig - különböztet meg az avatott szem. S magára az időjárásra is - az évszaknak megfelelően - hozzávetőlegesen százféle szakkifejezést használnak. Ezek közül'néhány immár a laikusok szótárában is megtalálható, köszönhetően annak, hogy a műholdas televíziós meteorológiai jelentések hol ilyen, hol olyan front hatásától óvnak bennünket. — Apropó! Mitől függ a Kárpát-medence időjárása?- Az Európát érintő ciklonok zöme Izlandtól északra, a Spitzbergák környékén alakul ki, s 7-10 napos periódusokban onnan indulnak útjukra. Ez egy olyan fontos hely, hogy a II. világháború végén a németek ezt adták fel utoljára, mert aki azt a körzetet uralta, az előre tudhatta: milyen időjárás lesz az öreg kontinensem... Ami a Kárpát-medencét illeti: nehéz az előrejelzés, mert mi éppen az óceáni és a kontinentális időjárási vonal határán vagyunk. Van olyan helyzet, hogy a Kárpátoktól északra megreked a hideg, ám mindössze egy fél Celsius-fokos hőmérsékleti változás kell ahhoz, hogy átbillenjen a hegyek fölött, illetve besurranjon a Sdal-i völgyön keresztül. De befolyásolhatja időjárásunkat az orosz síkság fölött kialakuló légtömeg is, ez ritkábban ér el bennünket, ám ha jön, akkor száraz, úgynevezett szibériai hideget hoz. Az Afrikában, illetve a Biscayai-öböl fölött keletkező melegfrontok görbülete viszont délnyugat felől érinti térségünket. * Hosszú lépcsősoron ereszkedünk le a műszerekkel zsúfolt tetőről. Épp idejében lépünk be az ügyeleti szobába, a számító; gép tompa búgással jelzi, hogy rögzíteni kell a mért adatokat.- Óra 45 van - pillant a csuklójára a meteorológus, s egymás után írja be a számokat a hosszúkás naplóba. - Ez az úgynevezett „kulcs”, vagyis az a nemzetközi kód, amely a világ minden táján egyforma. Ha erre ránéz egy szakember, azonnal le tudja olvasni, hogy milyen időjárási képet mutatott az adott pillanatban.- Mennyire megbízhatóak az előrejelzések?-Attól függ, melyik... A szuper-rövidtávú, amely a délutáni helyzetből vetíti előre az esti prognózist, úgy hetvenszázalékos. A legjobb, kilencven százalék fölötti megbízhatósággal, a televízióban is látható 48 órás előrejelzés, ezt követi a tíz napra szóló középtávú jelentés a 60-70 százalék közötti arányával. Aztán van a hosszú távú, amely sokkal inkább a számítógépes variánsokhoz van közelebb, mint a meteorológiához. „Jóslásainak” mindössze 50-55 százaléka jön be.-S mi a helyzet a száz-, illetve a sokévi átlaggal...?- Ez már a múlté. Egy számítógépes meteorológus megalkotta az úgynevezett káosz-elméletet, amelynek modelljéhez 1900-tól használt fel bizonyos alapadatokat. S amint valahol fél fokot változtatott, teljesen más eredmény jött ki, mint az a valóságban várható lett volna... Vannak viszont olyan népi megfigyelések, amelyeket a meteorológusok is figyelembe vesznek.-...Csak nem a medvére gondol?-Á, dehogy. Az nem mérvadó, mert a medvének februárra elfogy a téli tartaléka, s ezért mindenképpen kijön a barlangjából. Ott van viszpnt január 25., a pálfordulás napja, amikortól az átlaghőmérséklet emelkedni kezd. Vagy a gyer- tyaszentelő-napi váltás, a böjti szelek, netán a Medárd-napi esőzések, amikor a meleg tengeri áramlás hatására kialakul fölöttünk egy csapadékos zóna. Persze, ezekben az időszakokban is lehetnek eltérések, a korábbitól eltérő időjárási viszonyok.- Mi a véleménye arról, hogy ezeknek - mint egyre többen vélik - az ilyen-olyan kísérleti robbantások az okozói?-Az kétségtelen, hogy egy- egy atomkísérletnek vagy -balesetnek lehetnek lokális hatásai, lásd Csernobil esetét, amikor olyan nagyságrendű adatokat mértünk, hogy nem tudtuk „kulcsba” foglalni. Ám ez, s az ehhez fogható kísérletek nem befolyásolják az egész világ időjárását. Az ózonlyuk is veszélyt jelent a maga módján: korábban volt az már nagyobb méretű is, ám a Föld mindig túlélte, mert a természet törvényei alapján regenerálja önmagát. Védekezik a szennyezés ellen, bizonyos öntisztuláson megy keresztül, akárcsak a tengerek. Pesze, ez nem azt jelenti, hogy nem kell vigyáznunk rá. * A z ügyeletest ismét az asztalhoz parancsolja az adatrögzítés ideje. Amíg készül a „kulcs”, kipillantok a nyitott ablakon: a Mátra kezdi lerázni magáról a tél szennyesét. Megtörik a hideg csend is, az itt áttelelő madár, a csuszka egyre vidámabb.-Aki ismeri az énekét, következtethet belőle, hogy végérvényesen itt a tavasz - jegyzi meg a magas, szemüveges férfi, s a kérdést megelőzve mondja a következő évszak prognózisát: - Április második felére kellemesen felmelegszik az idő, májustól már igazi nyár lesz, júliusban viszont sok tsapadék várható. Majd meglátjuk... Szilvás István Az üveggömbbel a napsugaras órákat mérik Jámbor Ildikó A Szerecsen Örs A nnyi bizonyos, hogy nem mi, gyerekek találtuk ki a Szerecsen nevet. Jószerivel azt sem tudtuk, az Egyenlítőn innen vagy túl kik azok a szere- csenek. Meg voltunk győződve, kisvárosi kisiskolások, hogy ezzel a névválasztással lázadunk. Visszaidézve a történtekét, az egyik apuka volt a sugalmazó, amit ártatlan leánykája nagy hévvel az osztály jobbik felének javasolt. Mindenben benne voltunk, mint a többi felső tagozatos, de az nem tetszett, ha direkt megmondták, mit csináljunk. Az osztály „jó tanulós” része a Szovjet-Magyar Barátság őrsbe tömörült. Vezetőjük, Kis Irén önérzetes, törekvő parasztcsaládból származott, ő volt az úttörőtanács titkára. Mindig az élbolyban járt, minden tanulmányi versenyt megnyert, oroszból kiváló lett az országos versenyen. A többiek mentek utána: ha ő az irányító, abból baj nem lehet. Mi sehogy sem akartunk ehhez igazodni. A kisdobos-korból örökölt Gagarin őrs nevet már meguntuk, akkorra már megkopott az űrutazás sikereinek újdonsága, már Tyereskova is meghódította a mindenséget, utána még sokan. Új nevet akartunk, másmi lyet, szabadabbat. Ábrahám-hegy Az osztály falára jókora pálmafát ragasztottunk, egy fekete fejű, kerek, csodálkozó szemű, fülbevalós, göndör hajú szere- csennel (így képzeltük, négernek a mórt.) Én lettem az őrsvezető, a többiek megválasztottak. Elég jó tanuló lévén, ebbe nem szólt bele senki. Nevettük a többieket, mit kínlódtak a Szovjet-Magyar Barátság rajzos megjelenítésével. Mindenben a másodikok lettünk, pedig az olimpiai albumunk szebb lett, több papírt gyűjtöttünk, jó jegyeket is. A csapattitkár mégis másodiknak hozott ki bennünket, pedig az utolsó nyáron nagyon el szerettünk volna menni Áb- rahám-hegyre, az úttörőtáborba. Aztán felvillant a remény. Suttogó hírek között terjedt, hogy Kis Irént le akarják váltani az úttörőtitkárságról, mert konfirmált.- Mit csinált? - kérdeztem értetlenül a titok tudójától a számomra homályos kifejezés hátterét.-Hát, tuúdod, kön... firmáit - mondta tagolva. - Azért ment el a templomba, mert a nagymamája azt mondta: ha nem megy, kitagadja. És most tessék! Irén később maga is sírva mesélte el nekem, mikor rákérdeztem, hogy mi történt. Egy-két napig úgy volt, hogy mi megyünk Ábrahámhegyre. Aztán tényleg leváltották a titkárságról, azzal a nyilvános indokkal, hogy úgyis nyolcadikos. Az ügy elsimult. Mi Szerecsenek pedig azon a nyáron is otthon maradtunk. Riadólánc Három tavaszt ünnepeltünk abban az esztendőben is, így mosva össze március 15-ét, 21- ét és április 4-ét. A fiatalabbak kedvéért a ’48-as forradalom, a Magyar Tanácsköztársaság és a Felszabadulásként emlegetett szovjet megszállás dátumait. Lám, még most is nagybetűvel írom ez „ünnepeket”, s ez már a mi emlékeinkben így is lesz mindvégig. Az igazság sokarcú. Mert valahogy a lelkünk mélyén tudtuk, hogy gyerekbutítás ez a rádiós riadólánc, de mégis benne voltunk, lelkesedtünk is. Az utasítás szerint a megjelölt márciusi estén a Magyar Rádió egy bizonyos műsorában várni kellett a jelszót, s mikor az elhangzott, „életbe lépett” a riadólánc. A Szerecsen őrs tagjai vágtázva keresték fel egymást, hogy aztán egy kupacban ünnepeljük a három tavaszt, az utasítás szerint. Az egész akciót Réth Feri mentette meg. Jó svádájú pesti fiatalember, aki akkor került a városká nevelőintézetébe tanárnak. Mi akkor tőszomszédok voltunk, mert az intézeti dolgozók egy régi, F alakú iskola osztálytermeiből kialakított szolgálati lakásában laktak, így mi is. A város szélén, a temető, az MHSZ-lőtér meg a szabad mező háromszögében laktunk. Mikor nálunk véget ért a riadólánc, Feri épp a teraszon üldögélt fanyar feleségével meg a gitárjával. Nem is kellett nagyon noszogatni, jött velünk. A három tavaszból egy szabad ég alatti csillagnézős tábortűz lett, ahol Metró-, Illés-, Ómega-slágereket énekeltünk. Tulajdonképpen még hálásak is voltunk a Magyar Rádiónak. Aranyesős történet Elkészült az új ház, festék- szagú tavaszon költözködtünk, minden új volt; tiszta, ünnepi. Az új falakat még nehezen tudtuk felfűteni (kellett hozzá egy-két esztendő), jobbára a kisebbik szobában gyűltünk össze, ott néztük a Futrinka utcát. Azon a húsvéton is, melyen illett várni a locsolókat. Kamaszka lányként kicsit húzódoztam a népszokástól, főképp attól a mozzanattól, amikor pénzt kellett (illett) adni a fiúknak. Aztán eltelt a délelőtt. Az apró szomszéd legénykék már elmentek, a nagyobbak meg nem akarták lenyomni a kilincset. Aztán megjött Mó- cán Frici. Vékony szemű, szót- lan fiú volt, tartózkodó osztálytársi modorral, lángoló kamaszszerelemmel. Már több mint fél órája szorongott a hideg nappaliban, a lányos mama fürkésző szemétől kísérve. Elmondta a locsolóverset, a süteményből nem evett, inni nem mert. Legalább egy titkos kézfogás szerét szerette volna ejteni.- Átmehetünk a tévéterembe? - indítványozta. Átmentünk a melegebb kis szobába, egyedül maradtunk. Szorongása tovább sem old# dott, ■ a kézfogás is elmaradj Nagyon zsenge volt a tavasz: az aranyeső behajlott az ablakon. Könnyes-mosolygós emlék ma is, hogy az én lányszobámat tévéteremnek titulálták. Mészáros István a korabeli meteorológiai térképekkel
