Heves Megyei Hírlap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-28 / 73. szám

2. oldal Megyei Körkép 1997. március 28., péntek Kiket is támogat a Mebib? (Folytatás az 1. oldalról)-Nyitott kérdés maradt az el­osztás. Például Gyöngyös hi­ányzó két és fél milliója...- Erre egyszerű a magyará­zat, mert megvan az a pénz is. Ezt az összeget valóban nem kapta meg a mátraaljai város önkormányzata, mivel ezt a tá­mogatást közvetlenül a minisz­térium utalta át a Mátra Múze­umnak részben az intézmény felújítására, részben az új vadá­szati kiállítás megrendezésére. A különböző idegenforgalmi pályázatokon igényelt pénzt nem a Mebib ítéli oda, erre lét­rehoztak egy országos testületet a fővárosban. Bizottságunk csak előzetesen véleményezi a pályázatokat.- Mégis vád érte önöket, hogy gyanús támogatással biz­tosítottak előnyös helyzetet bi­zonyos magánvállalkozóknak.- Hogy úgy mondjam: a lég­gömb „fel lett repítve”. De saj­nos, hamar elpukkant... Azért sajnos, mert most is, s a jövő­ben is szeretnénk szem előtt tar­tani, hogy minél több vállalko­zót támogathassunk pénzzel, hi­tellel. Segítenünk kellene őket, hogy megtalálják a számításu­kat az idegenforgalomban. Csakhogy ez még nem megy, mert még nem készült el a program a magánvállalkozások támogatására. Mindezt részle­tesen leírtuk az anyagban, de azt dr. Lukács Tamás képviselő úrnak feltehetően nem volt ideje és módja elolvasni. Kár, mert így nem kérdezett, hanem össztüzet zúdított ránk. Mond­ván: egy magánvállalkozónak 11 millió forintot juttattunk a parádsasvári vadászkastély felújítására akkor, amikor egyes települések önkormány­zata csak néhány milliós támo­gatásban részesült. Nos, a szö­vegből világosan kiderül: az 1996-ban benyújtott, de még el nem bírált pályázatokról ké­szült a táblázat, tehát szó sincs róla, hogy az általam egyébként nem ismert Baumag Holding Rt. egyetlen fülért is kapott volna. Lukács úr jól tájékozott közéleti ember, aki aggályaira a megyeháza munkatársaitól megkaphatta volna a választ, miszerint a minisztérium még tavaly novemberben megküldte a megyei önkormányzatnak a Baumag Rt. parádsasvári támo­gatási kérelmét. Az önkor­mányzat akkori minősítése úgy szólt: summa cum laude, azaz „kimagaslóan jó pályázat, elfo­gadásra javasolva”. A dolog nem ezért érdekes, mert ez a gyanú álhímek bizonyult, ha­nem azért, mert felvet egy sor sajátos kérdést: miért szeretjük még mindig csak a lángost, s a lángossütőt miért nem? Mi a baj azzal a vállalkozóval, aki hajlandó 400 milliót áldozni egy lepusztult, ám nemzeti érté­ket képviselő kastély helyreállí­tására? Ezek után most már én teszem fel a kérdést Lukács úr­nak: mi a véleménye, kapjon-e az rt. támogatást az újjáépítés­hez vagy sem? Mert ezt is tisz­tázni illene... * A Mátra-Bükki Intézőbizottság tájékoztatóját 12 képviselő nem, 16 igen, illetve hét testü­leti tag tartózkodást jelző vok- sával elfogadta a megyei köz­gyűlés. A szavazatok ilyen ará­nyú megoszlása - bármelyik oldalról nézzük is - önmagáért beszél. Mármint, hogy a két fél közötti párbeszédnek folyta­tódnia kell... (szilvás) Egy korsó sör B. Hrabal emlékére Hóvirágünnep Egerben Március 28-án az egri Ifjúsági Házban Hóvirágünnep címmel ren­deznek programot Bohumil Hrabal emlékére, aki e napon ünnepelte volna születésnapját. Ennek keretében 17 órakor Hrapka Tibor du- naszerdahelyi fotóművész Hrabalról készült művei kiállításának megnyitója lesz a Kísérleti Galériában. A tárlatot Szigeti László nyitja meg. Hattól a Szigorúan ellenőrzött vonatok című film vetí­tése következik, 19.45-kor beszélgetés Szigeti Lászlóval, a Zseb­cselek című, Hraballal készült interjúkötet szerzőjével a sorházban. Kilenctől a Hóvirágünnep című csehszlovák film tekinthető meg. A belépő mellé mindenkinek egy pohár Kaiser sört adnak. KISVÁLLALATI INTRANETWARE NOVELL AKCIÓ ÁPRILIS VÉGÉIG 25 felhasználóig! SPRINTER PLUSZ! Installálás, hálózatépítés számítógépek KEDVEZMÉNNYEL! Hívja most a 06-20-455-411 -et! SPRINTER STÚDIÓ Kft. A a hivatalos Novell pertner! Eger, Széchenyi út 58. I * a a s ft. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 287,99 Francia frank 31,16 Német márka 105,05 Olasz líra (1000) 105,23 Osztrák schilling 14,92 Svájci frank 121,15 USA-dollár 176,77 ECU 204,13 A személyi igazolványtól a fegyverig Ügyintézési paletta április 1-jétóí az Egri Rendőrkapitányságon A Klapka utca 3. szám alatti épületben, Egerben április 1- jétől a hét három munkanap­ján várják az ügyfeleket. A rendőrségi apparátus hétfőn és szerdán 8-16, pénteken 8-12 óra között várja a polgárokat. Az igazgatásrendészet tárgykörébe tartozik, s itt lehet érvényesíteni a lejárt személyi igazolványt. Lehet élni a lehe­tőséggel névváltozás vagy ép­pen a dokumentum megrongá­lódása miatt is. A személyi el­vesztésének pótlását, ideigle­nes igazolvány kiállítását ugyanitt kel! kérni. A gépkocsi-tulajdonosok a jármű tulajdonjogában kelet­kezett változásokat jelenthetik be, a forgalomba helyezés té­nyét vagy éppen a forgalom­ból való kivonást. Helyben rendelkezésre álló, kitöltött adatlapon lehet például nem­zetközi vezetői engedélyért a hatósághoz fordulni. Jogosít­ványok cseréjéről is gondos­kodnak megfelelő okmányok benyújtása ellenében. Itt történik a személy- és vagyonőri ügyintézés. Ennek illetékterhe 6000 forint. A fényképes kérelem, oktatást tanúsító bizonyítvány, egy hó­napnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány bemutatásával nyílik mód a személy- és va­gyonőri igazolvány kiadására. Fegyvertartással kapcsolat­ban szintén rendelkezésre áll­nak a rendőrség szakemberei. Ehhez nemcsak a fegyveris­mereti vizsgabizonyítványt, hanem az orvosi igazolást is kötelezően be kell mutatni. A lőfegyverek tárháza változatos képet mutat, a vadászfegyve­rektől a gáz- és riasztópiszto­lyokon át a sportcélú fegyve­rekig széles a paletta. Pénz hiányában elpusztulhat az egri vár (Folytatás az 1. oldalról) A nagy sikerrel rendezett vár­táborról is szólt, ahol gyerme­kek százai ismerték meg Eger, valamint a vár történelmét, és amit az idén is megrendeznek munkatársai. Az 1596-os ost­rom 400. évfordulójára rende­zett Ki tud többet az egri vár­ról? vetélkedő sikeréről is szólt. A tavaly bevezetett sétajegy­ről elmondta: a lakosság megér­tőén fogadta a nehezülő körül­mények miatt bevezetett belé­pőt. Most, a közelgő húsvéti ünnepek alatt kedvezményt kí­vánnak nyújtani a vár látogató­inak. Vasárnap és hétfőn 9 órá­tól délután 5-ig a sétajeggyel nemcsak az időszakos kiállítá­sok, hanem a képtár is megte­kinthető. Nehézségeiket feltárva, a szerény mértékű műemlék-hely­reállítás eddig elvégzett felada­tait sorolta, A gótikus palota hátsó falának megerősítését, az íjászjgrf (alakítását, a vízelve­zetési munkálatok befejezését, az életveszélyes helyzetek meg­szüntetését. Kiderült, hogy saját bevételükből semmit sem tud­nak az állagvédelemre vissza­fordítani, s pénz hiányában né­hány év múlva megállíthatatlan pusztulás kezdődhet a várban. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal lehetőségeit nem isme­rik. Eger város támogatásában bíznak, mivel a Heves Megyei Önkormányzatnak nincsenek anyagi lehetőségei a munkála­tok finanszírozására. Jelenlegi költségvetési támogatásuk még a dolgozók bérét sem fedezi. Örömmel tájékoztatta az igazgató a sajtó képviselőit, hogy a parádi és a kisnánai tör­ténelmi építményeket a múzeum ingyenes használatbavételre kapta meg a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól és Kisnána ön- kormányzatától. Tavaly 403 ezer ember kereste fel az egri várat. Szó esett az idei közön­ségcsalogató terveikről is. Az ezredfordulóra - a város támo­gatásával - a Kozák Károly ku­tatásai alapján a székesegyház­ban található első keresztelő egyház alapfalait tervezik be­mutatni. Szeptemberben régi fényképek, diák segítségével interáktív kiállítást kívánnak létrehozni, amelyen a látogató belehelyezkedhet a XX. század elején élő egri ember hétköz­napjaiba. Ez azonban csak szponzorok segítségével jö­hetne létre. A hatvani múzeum készülő, különös tengerhajó­zási emlékeket bemutató tárlatá­ról is szólt. A múzeum külföldi megjelenésével kapcsolatban említette a lapunkban már he­lyet kapott franciaországi tex­tilkiállítást és a párizsi sajtótá­jékoztatót. A nyári tervek között helyet kapnak a végvári vigasságok, a történelmi íjászverseny és a y 111. végvári konferencia is - fejezte be a sajtótájékoztatót dr. , Petercsák Tivadar. (császi) „Vizespallos” a nemfizetők feje fölött (Folytatás az 1. oldalról) Mint kiderült, a ’96. december 31-i állapotok szerint a 937 la­kás ügyét intéző szövetkezeten keresztül a lakók már majd' 7,3 millió forinttal tartoznak a víz­műnek. A felgyülemlett kintle­vőség 1,734 millió forint, egy 160 ezres tétel viszi el a pálmát. A kérdés ugyanakkor rop­pant kényes, hiszen - mutattak rá a tanácskozás résztvevői - a vízmű érdekei mellett figye­lemmel kell lenni a becsülete­sen fizetőkre is. A lakásszövet­kezet - amely a vízdíj egy ré­szét most más számlák terhére utalja át - tervezi: amennyiben a notórius nemfizetők nem vál­toztatnak e szokásukon, úgy a lakóközösségen belül nyilvá­nosságra hozzák a tartozók ne­vét. Ettől függetlenül az ügy már bírósági szakaszba is lé­pett: amennyiben a tartozások még a jogszerű szankciók elle­nére is nőnek, úgy adott esetben akár jelzálogot is be lehet je­gyeztetni a lakásra, s végül könnyen megeshet: a közüzemi tartozások nyomán elárverezik az adós feje fölül az ingatlant... A vízmű vezetői szerint - bár sokan azt gondolnák - koránt­sem szociális problémáról van szó. Az adósok nagyobb része ugyanis tudna fizetni, ha akarna, ám ők a számlák ki nem egyenlítéséből sportot űznek. Adatokkal igazolható ellenben, hogy a nyugdíjasok precízen fi­zetnek, s ha mégis megszorul­nak, a különböző trükkök he­lyett inkább részletfizetési ked­vezményt kérnek - és kapnak. A vízszolgáltatónál mintegy 90 milliós kintlevőség gyűlt össze a megyében, ami *- intenek a cégnél - könnyen komoly fenn­akadást okozhat az ellátásban. Ezért kénytelenek - még ha a becsületes polgároknak is okoznak kényelmetlenséget - az ütemezett szolgáltatás esz­közével élni: a vizet tetszés sze­rinti időben „adagolhatják” a fogyasztónak. Annyi a megkö­tés: a bármikori korlátozáshoz szükséges az ÁNTSZ hozzájá­rulása is, s a létfenntartáshoz minimálisan szükséges vizet mindenképpen biztosítani kell. (kühne) Családi húsvétolás az egri ifiházban Március 29-én, szombaton az egri Ifjúsági Házban családi húsvéti hétvégét szerveznek. A program 9 órakor kezdő­dik tojásfestéssel. Hozott tojás­ból a résztvevők - mesterek se­gítségével - régi és újabb tojás­festési technikákkal díszíthet­nek. A hagyományos motívu­mokat írókás (viaszos) mód­szerrel, növényi lenyomatokat berzseléssel, matyómintákat festéssel készíthetnek. Az Együgyű Mihók című vá­sári bábjátékot 10.30-tól láthat­ják a Ládafia Bábszínház elő­adásában, majd 11 órától népi játékkészítés lesz a bábosokkal. A természetes anyagokból cse­répsípot, csuhébábot bütyköl­hetnek a gyerekek. Délben lo- csolkodóverseket tanulhatnak egymástól a megjelentek, és a legjobb vers és előadó juta­lomra számíthat. Tavasz és bizakodás Márciusi számában tavaszi ver­ses összeállítást közöl a Fehér Hangok mentálhigiénés újság. Címlapján a bizakodásról, mint az ember hitéről ír. Serdülőkori válságokat mu­tat be, a dohányzás „gyökereit” magyarázza. A szexuális kultúráról adja közre gondolatait. A szobatisz­taságra szoktatásról, az óvo­dába készülődésről ír. A MAS- klub lelki egészségmegőrző programjait mutatja be. Az ingyenes kiadvány az egészségügyi és oktatási intéz­ményekben szerezhető be. Sziréna Akku nélkül is elvitték a Skodát (Folytatás az 1. oldalról) Még 25-én éjjel történt, hogy az ismeretlen tettes vagy tettesek kinéztek maguknak egy családi házat. A kerítésről a lakatot el­távolították, majd a garázsba lopakodtak. Onnan a hívatlan látogatók értékes szerszámokat, többek között egy benzinmoto­ros láncfűrészt, ütvefúrót, vé­sőgépet vittek magukkal. A kár mintegy 300 ezer forintos. Kapálógéppel távoztak az egri Berva út 2. szám alatti telep­helyről azok a betörők is, akik kerítésbontással kerültek bel­jebb. Ezután a raktárfeltörés sem jelentett akadályt, ahonnan magukkal vitték az értékes me­zőgazdasági kisgépet. Enyveskezü borkóstoló járt tegnap egy egri pincében is. A szépasszony-völgyi károsult­nak a 140 ezer forintot érő rá­diótelefonja bánja a találkozást. Almában rohan a mozdonnyal, és nem tud megállni S ipeki Istvánnak már gyer­mekkora óta a mozdony a mindene. A Magyar Királyi Al- lamvasútnál 1943-ban helyez­kedett el, de végigjárta a rang­létrát, amíg mozdonyvezető lett.- A háború után csak a vasút iránti szerétéiből maradtak a szakmában az emberek - me­séli. - Másképp hogyan is bír­ták volna a munkát fizetés nél­kül, napi 25-30 deka kukori­cakenyérrel? Minden megtör­tént a vonatokon. A katonák le-- és felszállították az utasokat, mindig kerestek valakit. Az ak­kori vasutasok hősök voltak. Sok szenvedést, megpróbálta­tást kiálltak. Negyvenhétben került moz­donyra, mint fűtőtanonc. Egerbe akkor jött, amikor min­den nőtlen fiatalnak munkát adtak. Tizenhat-tizennyolc órázott, havonta 350 órát is úton töltött. Putnokra, Mis­kolcra, Hatvanba hordta a vo­natokat. Sokszor éjszakázott a hortobágyi hidegben, a vonatot fagytalanítva. - De csak a me­netidőt fizették ki - emlékezik keserűen. - Olyan káderek irá­nyították akkor a vasutat, akik bányászokból, a Keleti pálya­udvar kapusaiból lettek osz­tályvezetők. Féltették a bőrü­ket, ezért nem emeltek szót a vonat személyzete mellett. Az előmenetelnél nem a tudás számított, hanem a brosúra.- Mindig biztos kenyér volt a vasút - bizonygatja -, de nagy felelősséggel járt a munka. Főttünk, vért izzadtunk a gőzmozdony 50-60fokos me­legében. Rossz tüzelőt adtak, ezért úgy kellett fűteni a ka­zánt, hogy majd szétdurrant. Alig volt kalóriája a pakurával kevert szénnek. Nehéz volt a menetidőt tartani. Sokszor meg is kellett állni a nyílt pályán, a gép alá feküdni, megjavítani. Főleg az M 47-es Daciával volt bajos a közlekedés. Folyton el­törtek a csövei. Olyan is elő­fordult, hogy a Tardosból ön­töttük fel a tartályt, úgy men­tünk tovább. Bánrévénél láttam cseh mozdonyvezetőket. Ra­gyogó kék ruhában dolgoztak, a kezükön fehér kesztyű, aranygyűrű villogott. A mi egyenruhánk meg mindig csupa szén volt. Ezután kicsit könnyebb idők jöttek. Hatvanegyben ő járt az első diesellel, tehervagonokat vontatott: - A gőzmozdony piszkos, de nyugalmas munkát adott. A diesel tiszta volt, de egész nap dohogott a 2200 ló­erős gép dugattyúja. Akkora volt az átmérője, mint egy hat hónapos malacnak. Több gázolása volt. Szerel­mesek, állapotos nők, válófél­ben lévők vetették magukat a vonat alá, férfiak kerültek ré­szegen a kerekek közé. Sokszor az éjszakában, a nyílt pályán nem is akadt, aki az erdőn, or­szágúton át segítséget hívott volna a vérzőnek. A nagy köd­ben semmit sem látott, csak száguldott a tejfehérségbe. A fényjelzőket is nehezen találta meg. Azóta mindig azt ál­modja, hogy rohan a fekete mozdonnyal, és nem tud meg­állni...- Tizenhárom évet jártam a gőzmasinával - bólogat -, bi­zony, sokat kínlódtam vele... A legjobban mégis a két­évenkénti orvosi vizsgálatoktól tartott. Reggel nyolctól délután négyig figyelték őket. Negyven percig is ültek a sötétkamrá­ban. Előfordult, hogy ketten is lefordultak a székről. Azok többé nem vezethettek vonatot. Sipeki István megkapta az érdemes vasutas címet, több­szörös kiváló dolgozó.- Ha lehetne, még mindig futtatnám a síneken a masinát FOTÓ: PILISY ELEMÉR- mondja a 71 éves ember. - Ha tétlenül ülnék, már régen eltemettek volna. A szőlészeti kutatóintézetben dolgozom. A legmodernebb kazánt fütöm. Császi Erzsébet

Next

/
Oldalképek
Tartalom