Heves Megyei Hírlap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-22 / 68. szám
1997. március 22., szombat 5. oldal Gyöngyös És Körzete Az Utazás ’97. kiállítás - kedves színfoltja a budapesti vásárvárosban a Mátra Egylet stílusos standja a régi, csapszéki kármentővel, s természetesen a hegyvidék kóstolóra kínált kitűnő boraival. fotó: ötvös imre A vártulajdon jövőjéről Március 19-én, szerdán a Heves Megyei Önkormányzat, a múzeumi szervezet és Kisnána község képviseletében munka- megbeszélést tartottak a település tulajdonába került helyi várról. Megállapodás történt a sajátos ingatlan, az ősi építmény teljes birtokbavételéről, s egyeztették az álláspontokat a további fenntartásáról, őrzéséről, a hasznosítása jövőjéről. A tervek között előrekerült az időközben megrongált, tönkretett díszkivilágítás helyreállítása, a toronybeli kiállítás újrarendezése, s ehhez az eltűnt tárgyak pótlása. Majd hosszabb távon is vázolták a tennivalókat a történelmi hely vonzóbbá tételéért, a kisnánai idegenforgalom élénkítéséért. Jótékonysági bál Orosziban Jótékonysági bált rendeztek a közelmúltban Gyöngyösoro- sziban az Árpád Fejedelem Általános Iskola javára. A mintegy száz résztvevőt az iskola igazgatója, Szarvas Gá- borné üdvözölte. Megköszönte a rendezvényhez nyújtott segítséget és a felajánlott értékes tombolatárgyakat. A hölgyvendégeknek virággal is kedveskedtek. Az 5. és 8. osztályos tanulók színvonalas diszkótánccal szórakoztattak. A műsort vacsora, tombolahúzás, majd tánc követte hajnalig. A bevételt iskolai eszközök vásárlására fordítják. (N. L.-né) Próba a balett-teremben - A Mátra Művelődési Központban nemrégiben rendezték meg az Országos Gyermek és Ifjúsági Táncművészeti Fesztivál regionális döntőjét. Színpadra lépett a gyöngyösi Fehér Annamária, Ács Viktória és Szalai Katalin is. Felkészítő tanáraik: Del- bóné Kalocsai Edit és Bódis Beáta. Felvételünk a fellépés előtt készült a balett-teremben. fotó: f. a. Halmajugra - nagy tanyává válhat..? Áldás és büntetés is Halmajug- rának a szomszédos két nagyüzem. A bánya és az erőmű munkát ad a falubelieknek, ám a külfejtés Visonta felöl egyre inkább szorongatja a községet terjeszkedésével. Pár esztendeje 39 telket érintett, seregnyi embert kényszerűen kiköltözésre, áttelepedésre, mintegy 200 személyt elvándorlásra is a lignitmező feltárásának, művelésének folytatása. Most pedig a 3. számú országos főútvonaltól történő elszakításával rémisztgeti a maradókat. A villamosenergia-terme- léshez szükséges szénnek ugyanis - ha tetszik, ha nem Halmajugrán - utána kell menni a hatalmas gépekkel. S a továbbiakban arra haladnak, ahol ma még a közlekedőké a pálya, többnyire gyanútlanul suhannak a járművek. A megszüntetésre, felszámolásra kárhoztatott útszakasz „pótlására” a Mátrai Erőmű Rt. több elképzelést is szóba hozott már a községi önkormányzatnál. Ám a javaslatok egyike sem vigasztaló számukra. A legbizarrabbnak és legkegyetlenebbnek azt találja, amely a 3-asról jókora ívvel és igen hosszasan kanyarodna Karácsond felé, majd a ludasi elágazónál térne ismét vissza a főútvonalra. Hiszen óriási kerülőt jelentene az utazóknak, akikből viszont egyre több van. Diák és munkás is szívesebben vállalja már az ingázást, mint a sokkal drágább szállásköltségeket akár a fővárosban, akár a közelebbi Egerben, vagy másutt az országban. S egyéb esetekben sem mindegy, hogy ez vagy az hogyan, milyen áron hagyja el vagy éri el a falut. Ha a „hármas” megváltozó szakaszának egy részéből csupán üzemi út, másik feléből meg bányagödör lesz, s kerülő építésével próbálkozik a bánya, az arra járó idegenek könnyen, gyorsan el is felejthetik Halmajugrát. Kiesik a település az országos forgalomból, úgyszólván valamiféle „nagy tanyává” válik a Mátra- alján, ahová véletlenül sem téved érdeklődő, bármit is találna itt. Már az sem jó, ami eddig történt - mondják a községházán és kívüle egyaránt -, mivel a Kossuth nevét viselő főutcát igencsak megcsonkolta a táguló bánya: meglehetős üggyel-bajjal csak a Detk felé készített új pályán keresztül lehet kijutni róla, s ugyanígy hazatérni. Jobb esetben is két rossz közül választhat a lakosság, de valahogy mindkettőt szívesebben elfogadná, ha már muszáj. Ám a korábbi tervről - amely szerint a község déli részén, a Csalogány utcai kertek alatt jönne a kiváltó út - a bánya már nemigen beszél. S arról is csönd van - magyarázza Godó Ferencné polgármester beszélgetésünk alkalmával -, hogy Halmajugra északi oldalán, a régen elbontott 3-as főút nyomvonalán folytatódhatna ismét a közlekedés. Ott, ahol másfél-két évtizede egyébként már befejeződött a bányászkodás, s napjainkban ismét földművelés folyik, hobbikertek várják a tavaszt. Az ugrai terület vége, ahol új út jöhetne a helységbe, kritikus szakasznak látszódhat a nagyüzem számára a friss meddőhányások és a sok keresztező szalaghíd miatt. Költségesebbnek tűnik a csatlakozáshoz. Ilyenformán legfeljebb sovány vigasz lehet, amivel a falubelieket azért valamelyest még biztatják. Pár esztendő múlva, úgy 2005-ben vagy 2006-ban esetleg épülhet egy rövidebb összekötő a 3-as Karácsond felé kanyarodó, tervezett szakaszáról Halmajugra keleti végéhez, ahol legutóbb elbontották a Kossuth Lajos utat, s amolyan „vargabetűvel” vitték ki Detken át a forgalmat innen a főútvonalra.-A legkevésbé tetsző „C” változatot képviselő-testületünk a februári ülésén a leghatározottabban elutasította - összegzi a polgármesternő -, s inkább az „A” variánst tartja elfogadhatónak. A falut délről elkerülő Sós-völgyi-patak melletti megoldás őrizhetné meg jobban Halmajugra kapcsolatát a környező településekkel és a 3. számú főútvonallal, így ezt már támogatnánk, ha mindenképpen szükséges a változás. S várjuk is, hogy előadhassuk a kívánságot. Az egyeztetésre kitűzött legutóbbi időpontot azonban a héten váratlanul elhalasztották. Sajnos, nem hisszük, hogy azért, mert netán levették az ügyet a napirendről, s mindent a régiben hagynak... Egyelőre marad hát továbbra is az izgalom, az idegesítő bizonytalanság, amiből - mi tagadás? - már az eddigi elég lenne. Gyóni Gyula Ifjú képzőművész-tehetség bemutatkozása Gyöngyösön Tökéletes formák, színharmóniák Figyelemre méltó alkotó, nem mindennapi művészi pályával kecsegtető fiatal munkáival találkozhat egy hét óta az érdeklődő a gyöngyösi Kolping Oktatási és Kulturális Központban. A házban a gyöngyössoly- mosi Gyenes Emese, utolsó éves egri főiskolás mutatkozik be a közönségnek festményeivel, ceruzarajzaival, a környezet, a természet és az apró, de jellegzetes jelenségek adta élmények, érzelmek, gondolatok elegáns megformálásával. A tárlatot B. Nagy István Munkácsy-díjas festőművész nyitotta meg igen népes közönség előtt. Kiemelte: a diáklány már most bizonyságát adja, hogy jószemű, nagyon jóeszű művésztípus, aki a közvetlen látványt a színekkel, a formákkal és a vonalakkal hitelesen tudja kifejezni. À tanárjelölt Gyöngyösön, még a Ruhaipari Szakközépiskolában kötötte magát a színekhez, a formákhoz és a jelenségekhez, s már ezekben az években több országos divat- rajz-pályázat I. helyezettje volt.. Utána, 1991-ben végezte el Budapesten a Divattervező Szabadiskolát, majd 1993-ban nyert felvételt az egri főiskola akkor elsőként induló rajz-vizuális kommunikáció szakára. Itt az érdeklődés szinte valamennyi feltétele adott a képzőművészet különféle kifejezésmódjainak, s ezek eszközeinek megismerésére. így grafika, festészet, tűzzománc, fotózás, videografika, textilezés, kerámia és egyéb térkompozíciók, mint művészeti területek kínálkoznak az irántuk vonzalmat érző, az alkotás vágyával rendelkező hallgatók számára. Ez a szak a főiskolán a működésnek ebben a formájában azt is tanúsítja, hogy az itt tanulók sokféleképpen képesek kifejezni magukat. Nem csoda, ha - mint a kiállítást megnyitó Munkácsy-díjas festőművész is kiemelte - a mostani tárlattal bemutatkozó Gyenes Emese kiváló pályakezdéssel lepi meg közönségét. S vélhetően majd az igencsak göröngyös, igazi művészpályán is magabiztosan tud produkálni. A jelenlegi alkotásokat egyébként április 11-ig lehet megtekinteni. Gy. B. F. Városi segítség otthonteremtéshez A gyöngyösi önkormányzat lakásügyi bizottsága kilenc lakásvásárlási, -építési kérelemmel foglalkozott legutóbbi ülésén. Nyolc igényt támogatásával 250 ezer forintos vissza nem térítendő és 2,25 milliós visszatérítendő támogatást szavazott meg az otthonteremtéshez. Markazi kicsinyek községházi tárlata Már hagyomány, hogy a markazi községháza előterében kicsinyek szerepelnek rajzaikkal, festményeikkel amolyan alkalmi tárlaton. Most az iskola alsó tagozatos diákjainak munkáiból látható válogatás a közelgő húsvét témaköréből, szívmelengető megoldásokkal. Általános iskola névadó ünnepsége Új épületben él tovább a régi „Sóházit” is befogadó gyöngyösi 3. Számú Általános Iskola, amely időközben új nevet is kapott. Áz immár Arany János Általános Iskola névadó ünnepségét az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulójának köszöntésével kötötték össze. Egységes rendelet: környezetvédelemről Kisnána önkormányzata egységes, átfogó szabályzatba foglalta a helyi környezetvédelmet. A rendelettervezet általános kérdéseket taglal, s egymáshoz kapcsolódva a települési szilárd hulladékokkal összefüggő közszolgáltatásokkal, a köztisztasággal és a községi környezet óvásával, az állattartással, a közterületek további használatával foglalkozik. Marsra is kíváncsi csillagászok kalandja Népszerű Gyöngyösön a Mátra Művelődési Központ Praesepe csillagászati szakköre. Legközelebb március 24-én, hétfőn találkoznak a tagjai, akik ez alkalommal a Mars bolygóval ismerkednek Kovács Zoltán előadásán, s távcsöves kalandozáson is részt vehetnek. Fél évszázad - táncosok között Nem éppen jubilál, de jeles évfordulót ünnepel az idén a gyöngyösi Vidróczki Néptáncegyüttes, pontosabban közvetlen elődje, a Városi Központi Néptáncegyüttes: 35 esztendeje, hogy megalakult. Amikor az immár országos hírű, sőt nemzetközileg ismert, elismert csoport szóba kerül, a legtöbbször, vagy talán mindig Zehner Imre neve is elhangzik. Mivel élete szinte összefonódott a gárdáéval. Nemcsak alapítója, nevelője, menedzsere, máig segítője a társaságnak, hanem a sajátos művészet helyi meggyökereztetője is a mátraaljai városban. Akit egyébként saját évfordulójának derűje is melenget 1997-ben. Miután kerek fél évszázada kötelezte el magát a néptáncmozgalommal. E kettős esemény kapcsán szólítottam meg mint az együttes örökös elnökét, s kértem rövid beszélgetésre.- Sokan tudják már rólam, hogy diósgyőri születésű vagyok, s ott kezdtem táncolni is, alapítóként a Vasas Táncegyüttesben - emlékezik immár nyugdíjason. - Utóbb az édesapám is csatlakozott a gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyár megteremtőihez, s elhatározta, hogy a törzzsel tart, a családjával együtt a Mátraaljára költözik. Miközben pedig ő az itteni átképzősökkel foglalkozott, én a szabadidőmben a tánccal próbáltam megked vehetni őket. így, mire visszatértek városukba, már az új tánccsoport is megvolt az üzemben. Jómagam csak 1951 novemberében utaztam utánuk, de a táncosok már szeptemberben bemutatkozhattak a gazdakörben. Amit csináltak, tetszhetett, mert az ötvenes évek végén már 14 körben ropták a városbeliek.- Hogyan jutottak el a Vid- róczkiig?- A táncoktatásban Molnár Lászlóné volt a partnerem, aki a Városi-Járási Művelődési Ház csoportját vezette. Neki tanácsolta a tévéből azóta már jól ismert Vásárhelyi László, hogy a sok csapatból szervezzenek egy értékesebbet. így lett 1962-ben a Városi Központi Néptáncegyüttes, amely 1965- ben felvette a Vidróczki nevet.-Merre járt táncosaival az elmúlt időszakban?-Gyöngyös körzetében, illetve Heves megyében 38, s ezenkívül hazánkban még további 28 helyen, illetve külföldön Afrikától Skandináviáig csaknem 20 országban volt fellépésünk, néhol több is.-Melyiket tartja a legnagyobb élményének?- Mint talán még sok más magyarnak is: az első nyugati út. Ez nekünk 1971-ben adatott meg. Az olaszországi Gradó szigetén nemzetközi orvoskongresszuson szerepeltünk.- Legemlékezetesebb sikereik?- Az egyik szolnoki országos néptáncfesztiválon a legstílusosabban táncoló együttes címet kaptuk III. helyezésünk mellé. Feledhetetlen afrantia- országi Dijon nemzetközi mezőnyében szerzett harmadik díj is, hogy kapásból csak néhányat említsek. S legalább a számomra feltétlenül további siker, hogy családtagjaimra is átragadt annak a szeretete, ami számomra régóta oly kedves. Megértettek, mögöttem, mellettem álltak. Gyermekeim is táncolnak: Tamás fiam a feleségével, Imre pedig a gyermekcsoport vezetőjeként.- Elment, de nem hagyta abba.-Való igaz, hogy hivatalosan 1970-től 1993-ig vezettem a Vidróczki Néptáncegyüttest, de „búcsúzásom” után is velük maradtam. Azóta a tanácsaimmal segítek, s az alapítványi ügyeket intézem... Tehetségek egész sora nőtt Zeltner Imre fel a keze alatt. A gyöngyösi észak-magyarországi fesztivál nemzetközivé szélesedett a hagyományokon. Táncáról is híressé vált a Mátraalja. Erre gondolnia is ritka öröm lehet a számára. Olyasféle, ami kevés embernek adatik az életben. Bágyi Ferenc
