Heves Megyei Hírlap, 1997. március (8. évfolyam, 51-74. szám)
1997-03-12 / 60. szám
4. oldal Befektetőknek - Menedzsereknek 1997. március 12., szerda Tollvégen Túl a mélyponton? M iközben a társadalom elfáradt, úgy tűnik, túljutott a mélyponton a gazdaság. Legalábbis ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal közzétett jelentésében. Eszerint a külkereskedelmi egyenleg tavaly 230 millió dollárral romlott, elsősorban az import vártnál nagyobb növekedése miatt. A folyó fizetési mérleg úgy alakult kedvezően, hogy a hiány a '95-ös 25 milliárd dollárról 1,7 milliárd dollárra mérséklődött. Ebben döntő szerepet játszott az idegenforgalom, amely a - millecentená- rium évében -15 milliárd dollár bevételi többletet ért el. A főbb gazdasági ágazatokban bár mérsékelt volt a növekedés, mégis több jel arra mutat, hogy az elmúlt év során a gazdaság túljutott a mélyponton. Az ipari termelés 2,3 százalékkal emelkedett, de nem egyenletes ütemben. Az év első felében 1,1 százalékkal nőtt, a harmadik negyedben már 25 százalékkal, az utolsó három hónapban pedig 45 százalékkal haladta meg az előző évit. Az ipari termékek kivitele - éves szinten -135 százalékkal növekedett. Az ágazat termelékenysége - a reálbérek csökkenése mellett - 8 százalékkal nagyobb volt, mint '96-ban. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés ezáltal - négy év alatt - a más- félszeresére emelkedett. A mezőgazdaság 5 százalékkal növelte teljesítményét, de ebben nagy volt az egyenlőtlenség. A búza például az 1995-ös szintnél 15 százalékkal kisebb termést adott, viszont a vágósertés-értékesítés 40 százalékkal emelkedett. A beruházások szintje ’95-höz képest négy százalékkal csökkent, csak az utolsó negyedévben mutatott növekedést, különösen a feldolgozó-, az építőiparban és a kereskedelemben. Ugyanakkor visszaesett a távközlés és a posta ágazati aránya. r 'avaly az infláció igen magas, 23,6 százalék vált, amelyet a reálbérek 5,4 százalékos csökkenése kísért. Ezen belül a távközlésiek 2,1, míg az oktatásban dolgozók 9,6 százalékot veszítettek, ami különösen elgondolkodtató. Mentusz Károly Regionális műszaki fejlesztésre pályáztak A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál a regionális műszaki fejlesztés igényfelmérése során 24 gazdálkodó szervezet 29 témakörre nyújtotta be elképzeléseit. Ezek megvalósításához összesen 126 millió forintot igényelnek, amelyből 123 millió vissza nem térítendő és 3 millió forint visszatérítendő támogatás. A megvalósításra tervezett témakörök előzetesen számított MAB-pályázatok: Tavalyi győztesek A Miskolci Akadémiai Bizottság közzétette a múlt évi szakmai pályázatainak győzteseit. A bányászat területéről: „A maconkai csevicék kutatás- története és földtana” - Prak- falvi Péter (Salgótarján). Nyelv- és irodalomtudományi területről: Egy középiskola élete és irodalomtanítása Szabó Lőrinc Tündérvárosában” - Fábián Berta (Balassagyarmat). Az orvosi és biológiai szakbizottság területéről: „A nukleáris medicina szerepe a vesebetegségek diagnosztikáteljes költsége 293 millió forint. A megyei pályázat kidolgozása során - amely a tervezett regionális műszaki fejlesztés tartalmi bemutatása - a fő hangsúlyt a minőségbiztosítási rendszer továbbfejlesztésére, a környezetvédelmet elősegítő technológiák .alkalwazásárü, és korszerű eljárások, termékek (akkumulátortöltés, regenerálás, napkollektor stb.) gyártásfejlesztésére helyezik. jában” - Pavlikovics Gábor (Szirmabesenyő). „Csecsemőkori szívizom-károsodás elektronmikroszkópos vizsgálata, különös tekintettel a hypoxiás elváltozásra” - „Non quis, séd quid” jeligével - dr. Degrell Péter (Miskolc). A hazai gazdaság élenjáró termelőegysége az erőmű és a bánya FOTÓ: PERL MÁRTON Mátrai Erőmű Rt.: legerősebb vállalkozás a szakmában Visontán már a jövő századnak szóló elképzeléseken dolgoznak (Folytatás az 1. oldalról)- Ez a maga nemében Európában az egyik legnagyobb termelő-átrakó berendezés. így megőrizve ezzel közel 200 munkahelyet az erőműben, illetve a bányákban. Mindamellett, hogy a társaságnak voltak gondjai, nagyon sikeres működést tudhat maga mögött, a cég folyamatosan fejlődött.-Miként értelmezzük azt a kijelentését, hogy a Mátrai Erőmű Rt. továbbra is kedvező pozícióban marad a magyar villamosenergia-piacon ?- Ennek több oka van. Ki kell emelni a Mátra működéséhez szükséges, szinte korlátlannak tekinthető tüzelőanyagkészletet, ami az ezredfordulót követő évszázad közepéig elegendő. Erre a szénvagyonra alapozottan, figyelembe véve a lignitbázisú villamosenergiatermelés önköltségét, a Mátrai Erőmű Rt. nemcsak a jelenlegi működését, de a jövőbeni fejlesztéseit is építeni tudja. Erre a villamos energiára az országnak szüksége van. Az erőmű már a privatizációt megelőző években is folyamatosan stabilizálta a pénzügyi helyzetét. Elkezdte a fejlesztési források felhalmozását, és természetesen büszke arra, hogy a magyar villamosenergia-ipar életében elsőként fizetett osztalékot a tulajdonosoknak.-Az 1997. évi üzleti tervet mennyiben befolyásolják a munkavállalóknak tett engedmények, és mi az, amit ezekből az engedményekből a villamos- energiafogyasztónak és a társaságnak esetlegesen a nyereség terhére kell megfizetnie?- A dolgozóknak tett engedményed több szá^miljió^forintjába kerülnek a Mátrai Lrőijiű-HfarfieLé* «3en*i4öUségek nagyobb részét a társaságnak kell kitermelnie. A villa- mosenergia-fogyasztókra ezekből a költségekből csak azok hárulnak tovább, amelyek a villamosenergia-ipar kollektív szerződéséből adódóan törvényi kötelezettséget jelentenek a Mátra számára. Ezt a szerződést a privatizáció előtt a munkaügyi miniszter kiterjesztette, és ezáltal kötelezővé tette az egész iparágra.- Mi az oka annak, hogy egykét kényszernyilatkozatot kivéve, lényegében a társaság vezetése nem jelent meg a bérviták során a közvélemény előtt?- A béralku mindamellett, hogy a menedzsmentnek egy adott folyamatban megvan a maga szerepe, alapvetően tulajdonosi kompetencia. A menedzsment feladata a tulajdonosi döntések előkészítése, egyeztetése. Természetesen az is feladata, hogy egy ilyen folyamat lezárását követően megteremtse a feltételeit a dolgozói többletjuttatásoknak. Olyan megoldásokat kell választani, amelyek racionális gazdálkodási eredményekként jönnek létre.- Milyen nyereséggel számolnak, vagy egyáltalán számol-e nyereséggel 1997-ben a cég?-Jelentőssel, de ennek a mértéke nagyban függ attól, hogyan alakul az évközi infláció, és a kormány által ígért negyedéves áremelések, árkorrekciók hogyan kerülnek végrehajtásra. A Mátra üzleti terve a kormány által meghirdetett inflációs politikára épül. Gyakorlatilag a kormány által valószínűsített inflációs adatokban, és abban bízunk, hogy az árfelülvizsgálatok eredményre vezetnek. Az árak korrekciója megtörtéoik«areg.yadévente, az. éves infláció mértékére való igazítás pedig a kormányrendeletekben rögzítettek szerint, az év utolsó negyedévében valósul meg. Amennyiben mindezek a feltételek teljesülnek, akkor a Mátra gyakorlatilag a törvény által vagy a rendeletek által előzetesen valószínűsített 8 százalékos tőkearányos nyereség közelében teljesíthet. A társaságnak a pozitív gazdálkodás fenntartása létkérdés a jövőbeni fejlesztések szempontjából, mert jelentős pozitív aktívumot kell elérnie az üzleti eredményben ahhoz, hogy biztonságos befektetési piacot jelentsen, és lehetőséget teremtsen arra, hogy Visontán az elkövetkezendő évben a bányászati és az erőművi területen jelentős fejlesztési lépések lehessenek. Ez csak erős pénzügyi háttérrel rendelkező céggel valósítható meg. Fontos ez azért is, mert hitünk szerint a nem távoli jövőben a Mátrai Erőmű Rt. részvényei előbb-utóbb a tőzsdére kerülnek.-Mi a helyzet most, 1997 első negyedévében, a meglehetősen nehéz téli hónapok után ?-A Mátrai Erőmű Rt. eredményes, de nagyon nehéz évet kezdett. Az első két hónap működése lényegében a tervezett nyereségszinten alakult, talán egy kicsit attól elmarad, de ez alapvetően az éves nyereség nagyságát nem befolyásolja. A Mátra lényegében csúcson jár, de berendezései megérezték mind a tavalyi csúcstermelés, mind a téli időszak nehézségeit. Ezért elég sok javítási feladatot, apróbb meghibásodást kell elhárítani mind az erőmű területén, mind a bányákban.-Ha a Mátra egy ilyen viszonylag m nagi t nyereséggel számok tervez-e beruházásokkalJiagy^e mflgött a. nyereség mögött lényegében egy visszafogott beruházási program van?- Lényegében a hosszú távú fejlesztési programok beindításának éve igazán majd 1998 lesz. Mindamellett a Mátra 1997-ben közel 3 milliárdot ruház be. Részben felújítjuk a II. számú blokkegységet, úgy a kazánt, mint a turbinát. Ez alkalmassá teszi ezt a termelő- egységet a 2003. december végéig terjedő üzemelésre. Alapvetően döntő a munkahelyek megőrzése, ebben az időszakban a személyi állomány felkészítése, illetve kiképzése a majdani bükkábrányi erőmű termelőegységeinek működtetéséhez. Mindemellett a Mátra egy jelentős fejlesztési programot hajt végre a bányászatban mind Visontán, mind Bükkáb- rányban.-Hogyan áll a hosszú távú fejlesztési programok előkészítése, és Ón meg van-e elégedve az elmúlt évi előrehaladásával?- Beterjesztettük az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériumnak a bükki lignitvagyonra alapozva egy 2x500 MW-os erőmű létesítésének tanulmányát. Mindemellett hosszú tervezési folyamata volt a visontai lignitvagyon hasznosításának. A déli bányát meg kell nyitni, gépesíteni, s a Mátrai Erőmű 3x200 MW-os blokkjának retrofitját végre kell hajtani. Ez azt jelenti, hogy 2000 fölötti munkahelyet tud a társaság 2015-ig közvetlen Vi- sonta térségében fenntartani. Nincs vége a lignithasznosítási programnak Visontán, hiszen a fenti megoldás úgy készült, hogy figyelembe veszi a 2015- re üzembe helyezhető Kápolna- téjségi újabb, 600 MW-os erőművet is. Ez a jelenlegi keleti bányamezőre, vagyis a Kápolnától nyugatra elterülő szénvagyonra és a Füzesabony térségében meglévő lignitmezőre alapozottan 45 éven át képes lesz működni. A mátrai blokkok, illetve a hozzájuk tartozó bánya retrofitjának a terveit tulajdonképpen elkészítettük. Jelenleg az MVM Rt.-vei a részletes egyeztetés tart műszakilag és pénzügyi vonatkozásokban. Úgy gondolom, hogy a tavasz mindenképpen termékeny időszak kell hogy legyen. Várhatóan megszületnek a tulajdonosi állásfoglalások, amelyek a fejlesztéshez szükségesek. Nyilván ezek feltételesek, a hatósági engedélyek beszerzésétől függ a fejlesztési folyamat továbbvitele. Úgy ítélem meg, hogy ez a munka jól halad. A Mátrai Erőmű Rt. eddig is sikeresen működött. Vannak nehézségei, de ezeket korábban is és a jövőben is megoldja. Korcsog Béla r-f // MEGRENDELŐLAP Ha előfizet a HEVESyHÍRIAP_rc,( havonta $$30n Önnél marad! Alulírott........................................................................................(név) ........................................................................(irányítószám, helység) ..(utca) ...........(házszám).. • (ajtó) megrendelem a & HÍR1AP című |ap0t .........................................példányban • Az előfizetési díjat a fenti címen jelentkező kézbesítőnek fizetem. • Az előfizetési díjat a..................................pénzintézetnél vezetett ...........................................................folyószámláról egyenlítem ki. ( Kérjük, hogy a banknak adjon megbízást a hírlapdíj átadására.) A megrendelőlapot a következő címre szíveskedjen feladni. AS-M Kiadói Kft. Heves Megyei Irodája 3301 EGER, Pf. 23 Vidéken a Heves Megyei Hírlap terjesztőinél lehet előfizetni. Alap megrendelhető továbbá a 36-412-646 telefonszámon is. Előfizetési díj egy hónapra 645 Ft aláírás Az anyag minősége kihat a tennék piacára Tizennégy kiállító az egri nemzetközi szemináriumon Az ipar különböző területein használt anyagok összetételének folyamatos vizsgálata a gyártók érdeke. Ehhez nagy értékű műszereket, berendezéseket használnak annak érdekében, hogy roncsolásmentesen „átvilágítsák” azokat. Ezáltal gyors választ kapnak az anyagok hibáira, minőségére, amely kihat a készülő termékek piacára is. Ez a fontos témakör került napirendre Egerben, a Hotel Flórában a Gépipari Tudományos Egyesület által immár tizedik alkalommal rendezett roncso- lásmentes anyagvizsgálók szemináriumán. A nemzetközi fórum tegnap délután kezdődött és péntekig tart. Ezzel párhuzamosan a szálló halijában tizennégy cég - zömében német és angol képviselők - mutatják be azokat a modem eszközöket, amelyek ma mélkülözhetetle- nek az anyagok vizsgálatához. A szeminárium jelentőségét méltatva Fücsök Ferenc, a Gépipari Tudományos Egyesület Roncsolásmentes Anyagvizsgáló Szakosztályának elnöke tájákoztatta a Hírlapot. Elmondta: az említett eszközök fejlődése az elmúlt években gyorsabb volt az ipar átlagos fejlődésénél. Ezeknek az eredményeknek a megismerése, az alkalmazási lehetőségek és a korlátok bemutatása fontos feladata a rendezvénynek. Mindezt nem lehet figyelmen kívül hagyni, hiszen a fejlett ipari országok egyre jobban igénylik a minőségi termékeket, a növekvő gazdaságossági követelmények mellett. Hazánk európai uniós csatlakozása pedig ezt is megköveteli. Egyre több hazai cég igyekszik megszerezni a minőségbiztosítási tanúsítványt, amely alapvető hatással van az egész gyártási folyamatra, a termékre és annak piacára is. A szeminárum igyekszik szemléletformáló hatással lenni a résztvevőkre, ráirányítja a figyelmet az önálló szakterületté fejlődött roncsolásmentes anyagvizsgálatra. A konferencia végén megalakítják a Magyar Roncsolásmentes Vizsgálati Társulatot. (m. k.)
