Heves Megyei Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-25 / 47. szám
HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1997. FEBRUAR 25., KEDD LŐRINCI, PÉTER VÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA VIII. ÉVFOLYAM 47. SZÁM ÁRA: 39 FORINT Fehérvári Andor nyugdíjazását is megvitatja az egri közgyűlés Költségvetésről a második körben Fehérvári Andor, a mezőgazdasági szakközépiskola igazgatója nyugdíjazási kérelmének megvitatásával kezdi meg mai munkáját Eger város közgyűlése 10 órakor, a városháza dísztermében. Egészen hétfőig úgy tűnt, e személyi ügyről zárt ajtók mögött tanácskoznak képviselőink, ám az eredményről már a döntést követően tájékoztatják a sajtót. Ezzel szemben tegnap kaptuk a hírt, miszerint maga az érintett, tehát Fehérvári Andor nem ragaszkodik a „zártsághoz", azaz vállalja a nyilvánosságot. Immár második fordulóban kerül terítékre a megyeszékhely idei költségvetése, csakúgy, mint a helyi szociális támogatásokról szóló rendelettervezet, illetve a lakásbérletről szóló rendelet „Fiatalok garzonháza” című fejezetének módosítása. Első körben vitatja meg a testület a szociális ellátást és annak térítési díjait taglaló anyagot. Az előterjesztések sorában lesz szó - egyebek mellett - a Neumann Iskola Alapítvány alapító okiratának kiegészítéséről, valamint a megyei büntetés-végrehajtási intézet alapító okiratának kiadásáról. A többszörösen hátrányos helyzetű dél-hevesi térségben: Majd 100 millió foglalkoztatásra A megyei munkaügyi tanács február 7-i ülése után megtörtént a foglalkoztatáspolitikai eszközökre szánt pénzek szétosztása megyénk hat kirendeltsége között. Mire számíthat a dél-hevesi térség 1997-ben? Erről kérdeztük Vrbán Zoltánnét, a hevesi kirendeltség vezetőjét.- Az elosztás szempontrendszere - mondja - tükrözi a térség többszörösen hátrányos helyzetét, így például azt, mennyi a munkanélküliek száma. De figyelembe veszi a körzet gazdasági fejlettségét, a vállalkozások számát, s azt is, mekkora a vállalkozási hajlam. Ezek alapján térségünk halmozottan hátrányos helyzetben van, ezért a megyei keret húsz százalékát kapta: mintegy 97 millió forintot.- S hová jut a legtöbb pénz?- Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a közhasznú foglalkoztatásnak van a legkiemelkedőbb szerepe a munkanélküliség kezelésében, s az idén is erre fordítjuk a legtöbbet: a terveink szerint 74 millió forintot, szemben az elmúlt évi 58 millióval, amely 900 személy közhasznú foglalkoztatására volt elegendő. A térség hátrányos helyzetét jelzi az is, hogy munkaügyi központunk - Tornáméra és Boconád kivételével - 90 százalékos támogatást kap a közhasznú munkavégzés támogatásaként (tudvalévő: ez csak az országos átlagot legalább másfélszeresen meghaladó munkanélküliséggel sújtott területeken adható). (Folytatás a 3. oldalon) Cikkünk Nyomán Ismét az egri majorettekről Több észrevétel is érkezett a február 18-án megjelent „Inzultálás, feljelentés: majorett-vég?” című cikkünkre. Az írás szerzője ugyan megkérte - a hallgattassék meg a másik fél is szabályát betartva - az érintettet, az egri majorett-csoport vezetőjét, mondja el a maga szempontjából a történteket, s válaszoljon a kérdésekre, ám ő akkor, sajnálatunkra, nem kívánt élni ezzel a lehetőséggel. Mondván: a csoport belügye mindez. Időközben meggondolta magát, s jelezte, reflektálni szeretne a leírtakra. Helyt adunk kérésének, a tisztánlátás mellett elsődlegesen azért, mert mi is azt óhajtjuk: a csoport rendezett viszonyok között újabb sikerekkel, aranydiplomákkal gazdagítsa városunkat. (Összeállításunk a 4. oldalon) Traktorokkal az adó- és tb-terhek ellen Tegnap reggel 9 órától az ország mintegy kétszáz helyén álltak ki traktoraikkal, különféle munkagépeikkel az országutakra a gazdák, hogy félpályás úttorlaszokkal próbáljanak meg nyomaté- kot adni azon követeléseiknek, amelyek az adó- és tb- jogszabályok módosítására irányulnak. A tervek szerint - igaz, addig még eredményre vezethetnek a tárgyalások - az akció szerda estig tart. Heves megyében két helyen, a 25. számú főúton Eger és Kerecsend között, valamint az M3-as autópályán, Gyöngyös és Nagyréde között sorakoztak fel a demonstrálok. A szűkebb hazánkbeli történésekről lapunk 2., az országban zajlókról 6. oldalán olvashatnak tudósítást. Csak a HEVES SLAP 0|Vaajinak „Megcsavarta az orrom, és ütött” Rendőri túlkapás? Netán a képzelet szülte a fatolvajok sérelmeit? Igaz, hogy loptam fát, de ez még nem jogosítja fel a rendőröket arra, hogy megpofozzanak, elvégre demokrácia van - vélte a recski Lakatos István, aki úgy érzi, rendőri túlkapás áldozata lett. Kihallgatásakor ugyanis - mint mondja - kapott néhány pofont, s szerinte azért, mert a legnépesebb honi kisebbséghez tartozik. A történet azonban egyéb tanulságokkal is szolgál. Az tény, hogy hónapok óta lopják a fát a recski Nagykő Erdö- birtokosság területéről a helybeli romák. Köztük Lakatos István.- A polgármesteri hivatalban hallgattak ki, el is ismertem, hogy két kiskocsira való tüzelőt én is „kitermeltem” az erdőből- kezdi a történetet a panaszos.- De ezzel nem elégedtek meg, azt akarták, hogy mondjak további neveket is, akik loptak, sőt, szerintem annak örültek volna a legjobban, ha az egész balhét magamra vállalom. Amit én csináltam, azt beismertem, de többre nem voltam hajlandó. Megmondtam, hogy amikor én kint voltam, akkor nem láttam mást ténykedni. Különben is, az egész cigánysor járt fáért... Lakatos szerint az egyenruhások nem voltak megelégedve a produkciójával, ezért először az orrát csavarták meg, majd megfenyegették: „kitapossák a belét”. Amikor ennek ellenére sem „vallott a társaira”, akkor csattant el két pofon, amelyet még továbbiak követtek.-Úgy bántak velem, mint egy utolsó gyilkossal. Az is nagyon rosszulesett, hogy amikor bejött az egyik rendőr, elkezdett fintorogni, hogy „de büdös van itt”. Épp csak azt nem mondta: cigányszag...- Pedig már nem is lehet ci- gányozni, meg romázni sem - veszi át a szót Baranyi Géza, aki szintén sérelmezi a rendőrök ténykedését, mivel lefoglalták a motoros fűrészét. - Azt mondták, ha nem adom oda, bejönnek a lakásomba. Mit tehettem, odaadtam. Pedig nem lopásra használtam: azért kellett, mert fát szedni jártunk. De ezt hivatalosan csináltuk, bárcákat is tudok mutatni - mondja, s elővesz egy pecsétes cédulát. Lakatos Attila, a helyi kisebbségi önkormányzat elnöke azt fájlalja, hogy őket senki sem kereste meg. Azt mondja, ha tudomást szereznek az „üzelmekről”, akkor nem fajult volna idáig a dolog. Azt is hozzáteszi: a szociális helyzetük miatt rá vannak kényszerítve a cigányok, hogy lopással szerezzék meg azt, ami az életükhöz kell. Persze, ez nem lehet mentség - teszi hozzá. Lakatos István és Baranyi Géza úgy vélik, az erdőbirto- kosság vezetői haszonra akarnak szert tenni, mert többet írtak a feljelentésbe a tényleg ellopott mennyiségnél. Biztosítási csalásra gyanakodnak. (Folytatás a 3. oldalon) Sziréna A legolcsóbb tankolás Olcsón akart utazni, de ráfizetett az a német autós, akire először a benzinkutasok figyeltek fel. Az illető február 23-án a hajnali órákban az M3-as út egyik kútjánál tankolt, ám fizetni elfelejtett a mintegy 7 ezer forint értékű benzinért. Az autó színe és rendszáma alapján azonban figyelni kezdték az illetőt, így amikor a lőrinci kút- nál megismételte nem túlzottan törvényes akcióját, már „kiszúrták”. Egyébiránt - s ez is gyanúra adott okot - azt színlelte tankolás után, hogy nincs nála pénz. Amikor aztán az indítókulcs is előkerült, szándéka a napnál világosabb lett. Rajta is vesztett. A pélyi határban a gázszolgáltatót károsították meg ismeretlen tettesek. A cég ottani állomásának vezetékeit elvágták, majd el is vitték, bizonnyal az anyagi haszon reményében. Az ismeretlen tettesek ellen a Hevesi Rendőrkapitányság indított nyomozást lopás bűntette miatt. (Folytatás a 3. oldalon) November 30-ig elkészül, utána szakmai, társadalmi vitára bocsátják Beruházási stratégia öt megyére: Hevesbe is jut a Phare-pénzekből? „Nem a Tocsik-ügy miatt” Puskás Sándor távozik posztjáról? Puskás Sándor (aki egy időben az MNB Heves megyei igazgatója volt - A szerk.), az APV Rt. felügyelőbizottságának elnöke távozni kíván posztjáról. Szándékát már Csiha Judit privatizációs miniszternek is bejelentette. Az elnök cáfolta, hogy távozása kapcsolatban lenne a Tocsik-üggyel, mint hangsúlyozta: a testület további munkamódszerével kapcsolatos, a felügyelőbizottságon belüli nézetkülönbségek indokolják lemondását. Elmondta: a testület működésében az utóbbi hónapokban olyan folyamatokat tapasztalt, amelyek megérlelték benne a lemondás szándékát. Térségi beruházási stratégiát készít az idén az Északkelet- magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács, amelyet januárban hozott létre öt megye: Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász- Nagykun-Szolnok és Szabolcs- Szatmár-Bereg. Erről a 25 tagú testület tegnap döntött Nyíregyházán tartott első ülésén. A régió fejlesztési tervét az elképzelések szerint az érintett megyék koncepcióira építik majd, azokat összehangolva. Égyebek között meghatározzák a közlekedés, a környezet- védelem, az idegenforgalom, a mezőgazdasági szerkezetátalakítás, az ipar, valamint a Tisza menti üdülőövezet korszerűsítésének feladatait. Az ipari együttműködés erősítésében külön hangsúlyt kap a záhonyi különleges gazdasági vállalkozói övezet, illetve a később kialakítandó ózdi övezet. Számítanak az öt ország - Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia és Ukrajna- kapcsolatait szervező Kárpátok Eurorégió közösség által felkínált lehetőségekre is. A beruházási stratégiát november 30-ig készítik el, majd szakmai, társadalmi vitára bocsátják, s - a javaslatokat figyelembe véve- december végén véglegesítik. A majdani elképzelések valóra váltásához az öt érintett megye a saját források és a vállalkozói tőke mellett számít a területfejlesztési központi alapra, illetve az ágazati fejlesztési keretek támogatására. Továbbá még az elmúlt esztendő novemberében közös pályázatot nyújtottak be az Európai Unió területfejlesztési Phare- program alapjához, ahonnan kedvező választ kaptak. Brüsszel a térségi beruházási stratégia elkészítését követően dönt majd arról, milyen ösz- szeggel segíti az északkeletmagyarországi régió gazdaság- fejlesztését. Több helyütt joggal aggódnak a pedagógusok Veszélyben a béremelés Köztudomású, hogy február 1-jétől lépett életbe a közalkalmazotti bérrendszer. Az érintettek, az érdekeltek időben értesültek minderről. Arról is, hogy 15-ig elvileg be kellett fejeződnie a tízosztályos bértáblába sorolásnak. Ezek után indokoltan reménykednek abban, hogy március elején már az emelt fizetést kapják. Nos, a helyzet egyáltalán nem ilyen megnyugtató, hiszen több helyütt indokoltan aggódnak. Érre így utal Árok Antal, a Pedagógusok Szakszervezete Országos Irodájának igazgatója:-A vészjelzésre érdemes felfigyelni, mert sajnos, nem az történik, amire számítottunk. A bajok oka az úgynevezett kettős finanszírozási rendszer. Másképpen fogalmazva ez azt jelenti, hogy a központi költségvetéstől járó normatíva - ebben foglaltatik a fizetség is - eljut az önkormányzatokhoz, s ehhez a summához teszik hozzá az általuk nyújtott támogatást. Erre már többször felhívtuk a figyelmet, jelezve, hogy az egybemosódás is problémákat szül. Pillanatnyilag ott tartunk, hogy mind Budapesten, mind vidéken megalapozottak az S.O.S. jelzések. Hadd jegyezzem meg, hogy az átlagban 17 százalékos emelés 14, illetve 3 százalékos blokkokra oszlik, s bizony, mindkét szféra hiányos. (Folytatás a 3. oldalon)
