Heves Megyei Hírlap, 1997. február (8. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-14 / 38. szám
4. oldal Hazai Tükör 1997. február 14., péntek * A megyei MIEP-elnök és a gyöngyösi honatya levélváltása Az elmúlt heti levélváltást követően Kelemen Márta, a Magyar Igazság és Élet Pártjának Heves megyei elnöke - mondván, hogy Fodor Gábor válasziratában a pártját és a személyét sértő rágalmazásokat közölt - újfent levéllel fordult szerkesztőségünkhöz, kérve annak teljes terjedelemben történő közreadását. Ennek az alábbiakban helyt adunk. Mivel azonban nem szeretnénk, hogy Kedves Olvasóink a továbbiakban is újabb és újabb, nem biztos, hogy mindenkit valóban érdeklő üzengetések tanulmányozásával kényszerüljenek tölteni idejüket, ezért - a lovagiasság szabályainak megfelelően - megkértük válaszadásra Fodor Gábort is, hogy egyszerre ütközzenek meg gondolataik. Ezennel szerkesztőségünk a kettőjük vitáját lezártnak tekinti. Fodor Gábor válaszlevele egyértelműen igazolja, hogy az a bizonyos gyűlölet és kirekesztés nem a MIÉP-re vonatkozik, hanem tulajdon pártjára. Elég, ha csak felszínesen végigtekintünk Magyarország gazdasági és kulturális életén. Annyira gyűlöl mindent, ami tényeken, adatokon és igazságon alapszik, hogy nem átallja saját érzéseit úgy leírni, mintha az a magyarság sorsáért aggódó és tenni akaró MIÉP-é lenne. A kirekesztő politikájáról pedig éppen a válaszlevelében leírtak győzik meg az olvasót, hiszen engem és a pártommal szimpatizálókat tart olyanoknak, akikkel még megjelenni sem lehet. Levelének stílusa szégyen Magyarország számára, hiszen ezt egy volt - és bukott - kulturális miniszter írta. Fodor Gábornak derogál kiállni egy MIÉP megyei vezetővel? Bennem nem lakozik több ember, nem tudom különválasztani a gyöngyösi lakos Kelemen Mártát a MIÉP megyei elnökétől. Valószínűnek tartom, hogy ezt Fodor Gábor sem tudná megtenni, vagy mégis? A kihívás ugyanis nem a budapesti illetőségű Fodornak szólt, hanem a képviselőnek, aki ebbéli minőségében reagált. A kulturált vita számára a kényes kérdések elhallgatását jelenti. Tehát nem kérdezhető: a Női WC zenekaráról, a magyar kulturális élet lepusztulásában végzett intézkedéseiről, a 15 millió forintért átalakított miniszteri irodájáról, égy régi felszólalásáról - amelyben a hadiárvák támogatására előírt összeget inkább a homoszexuálisoknak szánta -, no meg hogy részt vett-e vagy sem 1993-ban a Tocsik-Vek- tor-1000-es ügyvédi iroda részvételével lefolytatott tárgyaláson. Fodor Gábor felszínesen olvasta el felhívásomat, melyben nem politikai vagy ideológiai vitára hívtam, hanem lakossági fórumra, és ez óriási különbség. Nem MIÉP-gyűlésen való megjelenésre kértem, hanem saját választópolgárait kellene megtisztelnie azzal, hogy válaszra méltatja kérdéseiket. Én hajlandó vagyok az őt megválasztó polgárok előtt megjelenni, de ő ezt kultúrálatlannak tartja. Való igaz, én sem mennék egyedül. Velem lenne az igazság! Csak nem ezért keres kifogásokat? Arra a következtetésre kell jutnom, hogy fél megjelenni azok előtt, akik bíztak benne és megválasztották. Kihívásomban nem bíráltam az SZDSZ-t, ő mégis támadólag lépett fel a MIÉP-pel szemben. A leghatározottabban vissza kell utasítanom a MIÉP-ről állított valótlanságait. A Magyar Igazság és Élet Pártja törvényesen bejegyzett párt. Több MIÉP-es polgármester is dolgozik az országban, nem beszélve a számos önkormányzati képviselőnkről. Azt viszont nem értem, hogy a vitafórumra való felkérésem során hogyan jutott el Jean-Marie Le Pen és pártja, a Nemzeti Front durva lejáratásához. Fodor Gábornak tudnia kell, hogy a Francia Nemzeti Front 15 százalékot kapott hazájában, míg nálunk az SZDSZ 18 százalékot. Számokban ez kifejezve: 15 százalék az 5 millió, a 18 százalék pedig legfeljebb 1 millió szavazatot jelent, a 3 százaléknyi különbség nem jogosítja fel minősíthetetlen modorára. Ha már megemlítette, akkor én is reagálok a kormánykoalíció kisebbik pártja külföldi kapcsolatának megítéléséről. Tudjuk, hogy a Világbank és az IMF kiszolgálói, tehát az országhatáron túlra csupán azok az adatok juthatnak ki, amelyek jó benyomást kelthetnek pártjukról. De mi, a többség, magyarok és más nemzetiségiek is, itt Magyarországon élünk, és saját bőrünkön tapasztaljuk a valóság tükrében tetteik eredményét. Én és társaim a földön járunk, zsebeink nincsenek teletömve svájci bankbetétékkel, különféle bankkártyákkal, villákat sem építünk a nyomorgó családok és gyermekek rovására. Fodor Gábor még nem látott Gyöngyösön a szemétben guberáló idős embereket - akik valaha jobb napokat láttak -, édesapát, aki uborkát kér a piaci árustól kétéves kislánya részére, mert az két napja nem evett, ezáltal nem ismerheti azt a szégyent sem, amikor egy szülőnek azt kell mondánia: „Sajnos, nincs mit ennünk, ma is éhesen fekszünk le, gyermekem”. Számuk ezrekben mérhető. Sajnos, napról napra több ilyen esetet látok, mert én itt élek közöttük. Elkeseredett harcot vívnak a mindennapi megélhetésért. Ezek a szegény, de tisztességes emberek ismerik a kulturált viselkedés szabályait, és inkább otthon maradnak, mintsem alamizsnáért könyörögjenek a képviselő úr irodájában. Panaszuk már az égig ér, de a kérdezés joga megilleti őket, ezért továbbra is ragaszkodom a nyilvános lakossági fórumhoz. Ezt nemcsak én kérem, ennek már a gyöngyösiek is érzik a szükségességét. Kelemen Márta a MIÉP Heves megyei elnöke *** Tisztelt Kelemen Márta! Levele önmagáért beszél, így csak néhány megjegyzést szeretnék hozzáfűzni. Úgy érzem, Ön nehezen tudja elválasztani a tényeket a rágalmaktól. Miként előző levele, a mostani is nagyszámú valótlanságot tartalmaz. A hamis, igaztalan és személyeskedő megjegyzések azok, amelyeket én nem tekintek kulturált vitastílusnak, holott betartására már előzőleg felhívtam figyelmét. Az Ön pártja valóban törvényesen bejegyzett párt. Hazánk - valóra váltva mindazon nagyszerű eszméket, melyekért kiváló elődeink küzdöttek - szabad és demokratikus ország, ahol akár a legszégyen- teljesebb eszmét is szabadon lehet hirdetni. De ez nem jelenti azt, hogy mindazok, akik hisznek az emberi civilizációban, a demokráciában, a jogállamban, egymás tiszteletében és a szeretetben, azok ne foglaljanak állást akár a legnagyobb szigorral, ha szükséges, amikor mindezek semmibevételével találkoznak. így járnak el például minden komoly államban a szélsőjobb és a szélsőbal politikai szervezeteivel szemben. Tehát nekem nem lealacsonyító senkivel sem vitázni, mint ahogy ezt szívesen meg is teszem. De Ön is és én is képviselünk politikai eszméket. Ha ezen ideák olyanok, amelyek a legalapvetőbb emberi normákat sértik meg, akkor a nevükben fellépő szervezet vitaképtelenné teszi magát. így hát fenntartom felhívásomat, vagyis szívesen látom fogadóórámon, ezek után is szívesen segítek Önnek, mint embernek és gyöngyösi polgárnak, amiben tudok, véleményével még nyilvánosan is vitába vagyok hajlandó szállni a városi televízióban, de Önnel, mint megyei MIÉP-vezetővel, nincs semmi megvitatni valóm. Végül szeretném felhívni a figyelmét arra, hogy az emberek a pártoktól és politikusoktól nem lealacsonyító és nemtelen veszekedést, hanem tetteket várnak. Én legjobb tudásom szerint cselekvőén próbálok segíteni szülővárosom és környéke polgárainak. Hasznos lenne, ha Önök is a jövőben nem vádaskodással próbálnák felkorbácsolni az érzelmeit néhány jó szándékú, de megtéveszthető embernek, hanem tettekkel segítenének sorsunk jobbra fordulásában. Fodor Gábor A SPORTOS ARCKÉP Gazdag alapfelszereltség, több mint 350.000 Ft értékben Az Ön lendületes személyiségéhez olyan különleges autó illik, amely kifejezi az Ön sportos stílusát - ez a Punto Team. Könnyűfém keréktárcsák, szélesített gumiabroncsok, oldalsó védőszalagok, ködlámpák és színrefújt lökhárítók gondoskodnak a sportos külsőről. A légzsákkal ellátott háromküllős sportkormány állítható magasságú, akárcsak a vezetőülés. Az elektromos ablakemelő és a központi zár is az alapfelszerelés része. A kárpitozás élénk antracitszürke színű. Az autó ízig- vérig Fiat Punto: a fejlett olasz technológia és formatervezés eredménye. Engedje szabadjára lelkét és taposson a gázpedálba! Ön és a Punto Team egymásra találtak. Korlátozott mennyiségben, 1.790.000 Ft-os verhetetlen áron. V és V Autó Kft., 3202 Gyöngyös, Atkári u. 2., tel./fax: (37) 317 464 A SZENVEDÉLY VEZET MINKET FIAT PUNTO. A VÁLASZ. Hogyan gyakoroljuk a közvetlen hatalmat? (Folytatás az 1. oldalról) Megteheti a települési képviselők minimum egynegyede, vagy a képviselő-testület valamely bizottsága, illetve a választó- polgárok legalább 10, de legfeljebb 25 százaléka. (A törvény értelmében a helyi rendelet csak ezen határok közt állapíthatja meg a kezdeményezéshez szükséges választópolgári aláírások számát.) Megyénkben általában 15-20 százalék között van ez a limit, de mindkét „szélső értékre” akad példa Hevesben: Aldebrő és Tófalu 10, Kál 25 százalékban határozta meg ezt a számot. Szintén lényeges: milyen kérdésben kötelező kiírni a népszavazást? Ilyen lehet új község alapítására vagy községegyesítés megszüntetésére tett kezdeményezés. Ez utóbbira is található példa környékünkön: Pálosvörösmart Aba- sártól akart elválni, igaz, ez még az előző ciklusban történt. Arra is van jogszabály, milyen kérdésekben nem lehet népszavazást elrendelni. Ezek közé soroltattak a költségvetéssel kapcsolatos döntések, a helyi adónemek megállapítása, vagy a képviselő-testület hatáskörébe tartozó személyi kérdések: háziorvos, intézményvezető kinevezése. Nem mellékes az sem - mutatott rá dr. Szecskó József -, hogy ha a szükséges számú aláírás összegyűlt, a képviselő-testület köteles a legközelebbi ülésen, de legkésőbb 30 napon belül megvitatni a kezdeményezést, illetve - adott esetben - kiírni a népszavazást. Ha ez utóbbira kerül sor, úgy az aktust az elrendeléstől számított két hónapon belül meg kell ejteni. Ha mégsem írnák ki a referendumot, úgy a kezdeményezők 15 napon belül az Alkotmánybírósághoz fordulhatnak alkotmányos panaszukkal. Érvénytelen vagy eredménytelen voksolás esetére nem árt megjegyezni: ugyanazon tárgykörben egy éven belül nem lehet megismételni a szavazást. A rendelkezések lényegében érvényesek a népi kezdeményezésre is, ám akad néhány különbség is. Elindítója lehet bármely, az adott településen élő állampolgár. E lépéssel a képviselő-testület elé terjeszthető minden olyan ügy, amelynek eldöntése annak hatáskörébe tartozik. Ám a grémiumot csak eddig a pontig kötelezi a törvény: a képviselők ugyanis minden következmény nélkül fenntarthatják azon korábbi döntésüket, aminek felülvizsgálatáért indult meg az akció. A népi kezdeményezőket viszont - a népszavazás esetéhez hasonlóan - köti egy limit: a választópolgárok minimum öt százalékának aláírásával támogatnia kell a fellépést. Az önkormányzat rendelete ugyanakkor a szükséges aláírások számát nem állapíthatja meg a településen élő választó- polgárok 10 százalékánál nagyobb számban. Bár népi kezdeményezéssel nem lehet rábírni egy testületet arra, hogy módosítsa korábbi döntését, ám ha 500 választót jegyző településen 400-an ezt szeretnék „kicsikarni”, az már politikai kérdésnek számít, s joggal beszélhetünk bizalmi válságról. Ami a konkrét példákat illeti: az öt népszavazási kísérlet közül épp az első a legérdekesebb. Abasáron ’95. március 23-án indult meg a kézdeményezés, hogy a település így döntse el, milyen technológiával készüljön el - az amúgy már javarészt megvalósult - csatornamű. A képviselő-testület ennek ellenére mégsem írta ki a népszavazást, mondván: ez a költség- vetési kérdések kategóriájába tartozik. A kezdeményezők erre alkotmányossági panasszal az Alkotmánybírósághoz fordultak. amely úgy döntött, a referendumot mégiscsak ki kell írni, mivel nem konkrétan önkormányzati költségvetési kérdésről van szó. (Azaz: a testület tágan értelmezte az idevágó jogszabályt.) A népszavazás időpontja azonban azóta sincs kijelölve. A hivatal ugyanis időközben kapott a község polgármesterétől egy levelet, amelyben Juhász Béla azt írta, hogy az aktus kezdeményezőinek egy része időközben elállt szándékától, a másik része pedig már belépett a szennyvíztársulatba. Dr. Szecskó József szerint ezzel még nincs lezárva az ügy, ugyanis - az alkotmánybírósági határozat végrehajtása érdekében - szeretnék egyértelmű nyilatkozatra kérni az akció egykori elindítóit, fenntartják-e az elhatározásukat. Ha igen, úgy nem lehet eltekinteni a népszavazástól. Szintén ’ 95-ben, pontosan július 9-én a káli Újtelep Kompokhoz való csatolása ügyében már meg is tartották a szavazást, amely érvénytelenül zárult. Hasonlóan területszervezési kérdésben írták ki a következőt 1996. február 25-én Alat- kán, amely Boconádról leválva Heves városához kívánt csatlakozni. Az alatkaiak akciója eredményesnek bizonyult. A ciklus utolsó népszavazását Tófaluban jegyezték föl, ahol ’96. december 15-én a helyi öregek napközi otthonának szükségességét firtatták. A kezdeményezők szempontjából eredménytelenül zárult a szavazás: az otthon ugyanis megmaradt. Az ötödik referendumot február 16-án, most vasárnap tartják Lőrinciben: itt a Petőfibányá- nak átadandó külterületi földek képezik a népszavazás tárgyát. Ami az eddigi egyetlen népi kezdeményezést illeti: ’95. június 26-án Gyöngyöstarjánban így igyekeztek a helyi háziorvos kinevezése ellen tiltakozni a falubeliek. A testület fenntartotta korábbi döntését, ám a polgármester a kinevezés újratárgyalását kérte a képviselőktől, akik - harmadszorra - „ visszatáncoltak”. Az orvos válaszlépésként munkaügyi pert indított az önkormányzat ellen. Kühne Gábor
