Heves Megyei Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-03 / 2. szám

EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, 1997. JANUÁR 3., PÉNTEK LŐRINCI, PÉTER VÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA VIII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM ÁRA: 39 FORINT ■■■■■■ mm A füzesabonyi rendőrségen várják a károsultak jelentkezését Redőnyösök kerestetnek... A Füzesabonyi Rendőrkapitányság bűnügyi osz­tálya eljárást folytat Szabó Gyula - Miskolc, Ifjú­ság út 10. szám alatti lakos - ellen csalás bűntette elkövetésének alapos gyanúja miatt. Nevezett személy - két társával együtt - redő­nyös vállalkozónak adja ki magát, s folyamato­san megrendeléseket gyűjt Észak-Magyarország területén. Az illetők a megrendelések megköté­sekor általában 10-15 ezer forint előleget kémek, ám a vállalt munkát több esetben nem teljesítet­ték. Szabó Gyula és társai ellen 1996-ban a Hevesi Csak a HEVESTMIAP olvasóinak Rendőrkapitányság bűnügyi osztálya már folyta­tott eljárást hasonló bűncselekmények elkövetése miatt. A rendőrség éppen a fentiek miatt kéri azok­nak a személyeknek a jelentkezését, akiket Szabó Gyula és társai ily módon megkárosítottak - és még nem tettek feljelentést -, hogy jelentkezze­nek a Füzesabonyi Rendőrkapitányság bűnügyi osztályán, vagy a 36/341-944-es telefonszámon. Mint a rendőrség megyei sajtóreferense el­mondta: felhívják a lakosság figyelmét, hogy sa­ját érdekükben legyenek körültekintőbbek. Megismétlődik a Dankó-telepi tragédia? Olvadozó kábeldarabok a hevesi cigánytelep kályháiban Névtelen levelekkel a legritkább esetben foglalkozunk, az a né­hány sor azonban, ami december utolsó napjaiban érkezett szerkesztőségünkbe, mégis utánajárásra késztetett. Annál in­kább, mert a levélíró észrevételét nemcsak nekünk juttatta el. Először úgy tűnt: csupán egy környezetért aggódó, a szemét­halmok látványát el nem viselő polgár panaszával van dolgunk. Ám kiderült: sokkal többről van szó. íme, a levél: „A volt Berva ipari telepen kábelbontást vé­geztet K. D. hevesi lakos. A ke­letkezett több tonna környezet- szennyező szigetelőanyagot a volt állami gazdaság homokbá­nyájába szállította”. Ezek a sorok azonban eddig nem kerültek a rendőrségre. így hivatalos információt nem tudtak adni, bár néhány értesü­léssel gazdagabbak lettünk.- Hallottunk az esetről - tá­jékoztattak -, s azt is tudjuk, hogy átlagosan napi két kocsi hulladék kerül ki a szemétte­lepre. Mivel ide nem érkezett levél, így hivatalos eljárást nem folytatunk. Annyit azonban minden hevesi tud, hogy a mű­anyag jól ég, magas a hőt ár­talma, s ilyen hidegben bizony gyakran eltüzelik a kályhában. Viszont kimutatható a rákkeltő hatása. Ugyanakkor nehéz az ügy, miután este égetik, s ez bi­zony ellenőrizhetetlen. A Miskolci Környezetvé­delmi Főfelügyelőség Hulla­dékfelügyeleti Osztályának munkatársa, Csorba János már foglalkozott a levéllel, s a hely­színen is jártak, ám nem történt változás: a hevesi ügy a szol­noki Közép-Tiszavidéki Kör­nyezetvédelmi Főfelügyelőség­hez tartozik. (Folytatás a 3. oldalon) Az egri kenyérgyárban tegnap is teljes erővel dolgoztak a pékek fotó: perl Márton Változó vélemények ’97 gazdaságáról Volt, aki visszaadta a vállalkozói igazolványát Sokan várakozással tekintenek 1997 elé. Hogy mi lesz a gaz­daságban, egyelőre nem sokan tudják, annyi azonban bizo­nyos, hogy fejlődésre számítanak. Tegnap, az új esztendő első munkanapján sok vállalkozásnál még a szabadságukat töltötték a vezetők és az alkalmazottak. Energiatakarékos­ságra hivatkozva csak január 6-án kezdik a munkát.- Még szilveszter napján elő­készítettük a tegnap kiszállt­tá a került 80 ezer liter tejet - mondta érdeklődésünkre Elő­házi János, a Mátratej Kft. ügyvezető igazgatója. - Haj­nalban 65 teherautónk indult útnak Heves, Nógrád, Jász­Nagykun-Szolnok, Pest megye és Budapest 2400 üzletébe. Január 1-jén is volt tejbegyűj­tés úgy 17-18 nagyobb part­nerünktől, továbbá 22 csar­nokban a magántermelőktől. A nagy hó miatt ugyan lassab­ban haladtak kocsijaink, de va­lamennyi elérte úticélját, s vissza is érkezett. (Folytatás a 2. oldalon) Sziréna Csendes évkezdés Az év első munkanapján csendesek voltak az ügyeletek. Szerencsére se a rendőröknek, se a mentőknek, se a tűzoltók­nak nem akadt nagyobb felada­tuk. Gyöngyösön is csupán a rend őreihez érkezett néhány beje­lentés. Nevezetesen a Sár-he­gyen lévő hétvégi házak tulaj­donosai jelezték, hogy ismeret­len személyek látogatták meg a víkendházakat, ahonnan külön­böző tárgyakat emeltek el. Ugyancsak Gyöngyösön - a volt laktanya épületében lévő - egyik kft.-nél is hívatlan szemé­lyek jártak. Az Egri úton lévő raktárépületbe is betörtek. Földönfutás ellen marad a ló? Összeteheti két kezét az a balatoni ember, akinek még állása van. Ám ha nem születik valami egészséges kompromisszum, alig marad valaki, aki hálát rebeghet az égieknek. Megszű­nik ugyanis a buszjárat Borsodnádasd és Balaton között. Következésképp, akik eddig a lemezgyár utód kft.-inél kap­tak munkát, azok is földönfutókká válhatnak. Kormosné Vass Julianna bala­toni olvasónk leveléből meg­tudtuk: karácsonyra szolgálták fel nekik a feketelevest: január­tól már nem indul a szerződé­ses Volán-járat. A két község között csupán nyolc kilométer a távolság. Ez önmagában nem sok, ameny- nyiben nem gyalog kell meg­tenni. Persze, szövetkezhetnek az érintettek, s utazhatnak öten is egy kocsiban, de mi történik akkor, ha a sofőr a szabadsá­gát tölti, esetleg megbeteg­szik? A legszebb az a dologban, hogy miután felszámolták a lemezgyárat, több kis kft. ala­kult helyette. Az egyik jobban áll, a másik kevésbé, így az is felvetődött: a járat megszünte­tése nem egyéb, mint egy gusz­tusosán tálalt felmondás. Sajnos, ez is benne van a pakliban, mondta el kérdé­semre a Prompt Kft. „neve­nincs” alkalmazottja. A főnök csak a jövő héten érhető el, de a hölgy úgy tudja, pont kapóra jött ez a buszügylet, ugyanis létszámot kell csökkenteniük. Érsek Ferenc, a Ples Rt. mű­szaki igazgatója igyekezett megnyugtatni. Semmiképp sem válna meg attól a tizenöt embertől, akik náluk dolgoz­nak. Ezért is küldte el körleve­lét, amelyben arra kérte a tisz­telt munkatársakat, hogy ja­nuár 11-től oldják meg maguk az utazást. (Folytatás a 2. oldalon) A boncolás után derülhet fény a halál okára Elvérzett a herédi buszsofőr A herédi K. S. az elmúlt tavasz- szal került először a megyei sajtó címoldalára, mint egy bal­eset okozója. A férfi autóbusz-vezetőként dolgozott, s április 5-én halálos balesetet okozott a 21-es főút mátravidéki erőműi elágazójá­nál. Mint az akkori rendőrségi je­lentésből kitűnt: munkásokat szállító járművével az említett helyen nem adott elsőbbséget, aminek következtében összeüt­között egy személygépkocsi­val. A balesetben az utóbbi jármű mindkét utasa életét vesz­tette. A Hatvani Rendőrkapitány­ságon Patkóné Rőczey Krisz­tina r. főhadnagy, bűnügyi osz­tályvezető elmondta: sajnos, K. S. sem érte meg az új esztendőt. Ugyanis december 31-én laká­sában olyan súlyos sérülést szenvedett, hogy az orvosok már nem tudtak segíteni rajta. Az elsődleges vizsgálat sze­rint nyakának jobb oldalán éles tárgytól származó vágás esett, s ennek nyomán a férfi elvérzett. A rendőrkapitányság vizsgá­latot kezdeményez rendkívüli haláleset ügyében; az eljárás - amelynek része a rendőrorvosi boncolás és orvos szakértői vé­lemény is - azt hivatott kiderí­teni, mi lehetett a történteket közvetlenül kiváltó ok. (t. o.) Törvényjavaslat készül az egyházi gazdálkodásról Gellért Kis Gábor, az Or­szággyűlés Emberi Jogi, Ki­sebbségi és Vallásügyi Bizott­ságának elnöke a javaslat jel­lemzőit ismertetve kifejtette: a költségvetésben az egyhá­zak idei - 1997-es - alaptevé­kenységére jóváhagyott mint­egy 2 milliárd 350 millió fo­rint hitéleti támogatás mellett a tervezet megfogalmazza az egyéb forrásokból beszerez­hető saját bevételek körét (hazai és külföldi adományok, egyházfenntartói járulék), fel­sorolja az állami kötelezett­ségvállalások területeit, to­vábbá rendelkezik az egyházi közgyűjtemények (levéltárak, múzeumok, könyvtárak) külön támogatásáról is. A javaslat elfogadása ese­tén az egyházaknak módjuk lenne vállalkozni, s lehetősé­gük nyílna arra is, hogy a tu­lajdonukban lévő ingatlano­kat ne csupán szociális vagy oktatási célokra használhas­sák, hanem bérbe adhassák, illetve elidegeníthessék. Gellért Kis Gábor úgy vélte: a jövőben lehetővé kel­lene tenni azt is, hogy az ál­lampolgárok adójuk I száza­lékát ne csupán az egyházak által fenntartott egyesületek, alapítványok számára, hanem maguknak az egyházaknak is felajánlhassák. A tervezet előreláthatóan márciusban kerül az Ország- gyűlés elé. „Kellemes disznóság” a húspiacon A szakemberek csak találgatják az árcsökkenések okait Meglepő fejlemények tanúi lehettek az elmúlt napokban a há­ziasszonyok: az ünnepi bevásárlások idején az előrejelzések el­lenére nem emelkedtek a sertéshúsárak. Sőt a húsfélék többsé­gét olcsóbban, a korábbinál olykor kilónként 100 forinttal is alacsonyabb áron kínálták a hentesek. Régen szolgált a piac efféle meglepetéssel, aminek okát egyelőre a szakemberek sem tudják pontosan. Arra hajlanak, hogy a december-január táján esedékes házi disznóvágások kényszerítették ki az olcsóbb árakat. Ezt ugyan az árprognó­zisok készítői is figyelembe vették, de azt nem lehetett tudni, hogy hány disznó, malac esik áldozatául a böllér késé­nek. Nos, az árakból ítélve a vártnál több. Az ágazat időről időre válsá­gokkal küszködik, hol azért, mert sok, hol azért, mert kevés a sertés. Jelenleg becslések sze­rint mintegy 6 millió disznót tartanak a gazdák. A tapasztala­tok szerint ez elegendő mind a hazai ellátásra, mind pedig az exportigények kielégítésére. Kis Zoltán, az FM politikai államtitkára szerint a piac azért kiszámíthatatlan, mert a gazdák többsége nem szolgáltat megfe­lelő adatokat az állatállomány tényleges nagyságáról, s emiatt sokszor elmaradnak a szüksé­ges intézkedések. Tény az is, hogy az utóbbi évtizedben a sertéshús fogyasz­tása a felére esett vissza: jelen­leg egy főre évenként átlagosan 30-40 kilogramm jut. A sertéstartók és a feldolgo­zók véleménye, hogy a hazai sertéságazatot hosszú távon az integráció újraszervezése állít­hatja talpra. A feldolgozók leg­inkább azt teszik szóvá, hogy ellenőrizetlen a genetikai állo­mány, amelyet a tenyésztők be­állítottak, és így a hús minősége sem éri el a kívánt szintet. A legfőbb baj mégis az, vélik sokan, hogy a piac ellenőrizet­len, a felvásárlási árak és a ta­karmányárak is ingadoznak. Ráadásul - egyes vélemények szerint - az ágazat produktu­mának 40 százalékát a fekete- gazdaságban állítják elő. Még a tavalyi áron Az ÉMÁSZ tájékoztatása szerint a Magyar Közlöny­ben december 20-án kellett volna megjelennie a villa- mosenergia-fogyasztás új díjszabásának. Amíg ezt a rendelkezést nem adják ki, addig a tavalyi áron számít­ják az árakat. A felemelt összeg megjelenésekor vi­szont négy nap alatt leolvas­sák az árammérőket. A Tigáz alaprendelete ja­nuár elsejétől lépett ha­tályba, amelyet a szerződés szerint az ezt követő első leolvasás után lehet alkal­mazni. A lakosságnál ja­nuár 10-ig, közületeknél tegnap kezdték, s ma olvas­sák le a rendkívüli fogyasz­tást. Amit ezután mutat a gázóra, azt már az emelt áron kell kifizetni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom