Heves Megyei Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-08 / 6. szám

2. oldal Megyei Körkép 1997. január 8., szerda Kanadai-magyar párost kaptunk ideiglenes munkatársakként / „Érdekel minket ez a távoli ország” Három magyar város - Kecskemét, Nagykanizsa és Eger - hét­hét ifjú polgárának adatott meg a lehetőség, hogy három és fél hónapig Kanadában ismerkedjék az ottani emberek életével. Idejük lejártával most tértek haza, kíséretükben egy csoport- nyi kanadai fiatallal.- Érdekel bennünket ez a távoli ország - summázta utazásuk célját Duane, aki Kelet-Kana- dából érkezett. S mint a többiek nevében is elmondta: először járnak nálunk. - Az meg külön jó - tette hozzá tegnap a Bródy Sándor Könyvtárban tartott saj­tótájékoztatón -, hogy nem tu­ristaként jöttünk, mert így a va­lós élettel találkozunk. A kanadai fiatalok - mint azt Kovács Krisztián és Kyle Pe­arce, a kanadai-magyar ifjúsági csereprogram két vezetője ki­emelte - különböző munkahe­lyekkel ismerkednek. Magyar partnereikkel lehetőséget kap­nak a megyei rendőr-főkapi­tányság, az MMK, az Ifjúsági Ház, a Sprinter Stúdió, az idő­sek otthona, a Grafotip Kft., il­letve a Heves Megyei Hírlap napi tevékenységébe való be­kapcsolódásra. Lapunk így ka­pott két új „kolleginát”, a qué­beci Isabelle Lépinét, illetve a kecskeméti Rozgonyi Szilviát. A cserekapcsolatban érintett egri fiatalok az elkövetkezendő tíz hétben Kecskeméten, illetve Nagykanizsán kalauzolják ka­nadai barátnőiket, barátaikat. Az önazonossághiánya az alapvető gond? Tárgyalásos megoldást sürgetnek Heves megyében Balról: Bossányi László, Giczy egy egri rendezvényen Bossányi László, a KDNP Heves megyei elnöke: - Bár mindenképpen meg kell várni a jogerős ítéletet, úgy 'góndolom, a tényekkel - miszerint a de­cemberi nagy választmány ös­szehívása ellentétes volt a ’96 januárjában elfogadott alapsza­bállyal - nem lehet vitatkozni. Ugyanakkor azon is el kellene gondolkozni, hogy aligha van ma Magyarországon még egy olyan politikai tömörülés, amelynek elnöke nem jogosult a párt legfelsőbb grémiumának összehívására. Bossányi László szerint azonban feltétlenül elvárható lett volna, hogy az érdekelt felek tárgyalóasztalhoz ülve döntsék el a nagyválasztmány összehívásának időpontját. Ab­ban, hogy idáig fajultak a dol­gok - vélekedett a megyei el­nök -, mindkét oldal hibás. - Úgy látom - tette hozzá -, ezen ülést januárban is meg lehetett volna tartani, ám ezzel a bíró­sági döntéssel egy végeláthatat­lan folyamat indulhat el. Aki ezt tovább húzza, az egyértelműen a pártot teszi tönkre. Megkoc­káztatom: januárban is Giczy György nyerte volna meg a vá­lasztást, így a sebtiben történt összehívás leginkább az elnök mögött lihegők érdekeit szol­gálta. A történtek után még az elnök felelőssége is felmerül­het... A megyei elnök szerint amennyiben az ítélet jogerőre emelkedik, úgy az azt jelen­tené, hogy a KDNP legitim el­nök és legitim vezetés nélkül maradna... A párt esélyei így azon múlnak - fűzte hozzá -, György és dr. Lukács Tamás FOTÓ: MAJOROS TAMÁS hogy sikerül-e a feleket peren kívüli egyezségre bírni. Ehhez egy tisztázó választmányi ülésre lenne szükség, amely egy-két hónapon belül választ adna a '„hogyan 11és kivel to­vább" kérdésre. Bossányi László ugyanakkor arra is rámutatott, hogy akár A tárgyaláson az alperes képviselői arra hivatkoztak, hogy Latorcai János no­vember végén, a választmá­nyi tisztújítás után már nem volt e testület elnöke. Infor­mációink szerint ugyanak­kor, a KDNP alapszabálya szerint, ha az országos el­nökség, vagy a tagság egy­ötöde, vagy az országos el­nök írásban kéri, az orszá­gos választmány elnökének — Latorcainak - nyolc na­pon túl, de 30 napon belül kötelessége összehívnia eme grémiumot. Ezt azonban a nevezett nem tette meg. tudatosan, akár nem, de a tör­téntek az MSZP és a kormány számára kedvező forgatókönyv alapján alakultak. Az sem ki­zárt, hogy kívülről rá is segítet­tek a folyamatra, de párton be­lül is vannak olyanok, akik kép­telenek felismerni a KDNP-re leselkedő komoly veszélyt. Dr. Lukács László, a KDNP Országos Elnökségének tagja: - Afelől nincs kétségem, hogy a jövőben is Giczy György lesz a KDNP elnöke, bár meglehet, hogy az elnökség más összetételű lesz.-Meggyőződésem: a legna­gyobb gondot párton belül az jelenti, hogy egyik irányvonal sem fogalmazza meg markán­san a KDNP saját önazonossá­gát, ehelyett folyamatosan a szövetségi politika kerül elő­térbe. Dr. Lukács Tamás szerint ugyanakkor a bírói döntés még politikai értelemben lehet sze­rencsés is, amennyiben a sze­replők kellő bölcsességet tanú­sítanak, tekintve: az egész ügy­ben sokkal több a személyes ambíció, mint a politikai töltet. Arról nem is beszélve - tette hozzá -, hogy a párttagság szemében különösen erkölcste­len dolognak számít ez a per.- Sajnos, azzal is szembe kell néznünk - folytatta -, hogy Sur­ján László óta a KDNP pozíciói folyamatosan gyengülnek: soha nem mert önálló politikai té­nyezőként megjelenni a párt, holott az értékrendje alapján megtehette volna. Az persze más kérdés, hogy ezzel ki tud azonosulni... A megoldás csak az lehet: az országos elnöksé­get, az érintett feleket össze kell hívni, hisz egy mondás szerint nincs nyert vagy nyeretlen ügy, csak jogerős. Ezen túl a politikus arra is rámutatott, hogy egy önálló KDNP sem az MDNP-nek, sem az FKGP-nek nem érdeke, nem is csoda, hogy mindkét félnek voltak drukkerei kívülről. A KDNP önállósága jelenleg csak az MDF-nek érdeke, hi­szen a Fidesz által szorgalma­zott ellenzéki együttműködés csak akkor képzelhető el, ha si­kerül olyan miniszterelnök-je­löltet találni, aki nem pártok­hoz, hanem egy értékrendhez kötődik. Dr. Lukács Tamás sze­rint ilyen személy lenne például Mád! Ferenc. - Schopenhauer német filozófus mondotta: „Kö­szöntőm, aki vagyok, siratom, aki lehettem volna.” Ez most teljesen igaz a KDNP-re... Dr. Molnár Miklós, a KDNP egri szervezetének elnöke: - Csodálkozom azon, hogy fel­merült: a párt országos elnöké­nek nincsen joga összehívni az országos választmányt. Ostoba az az alapszabály, ha ez így van benne. Magam nem vagyok ab­ban sem biztos, hogy a bíróság lenne illetékes e vitás kérdés tisztázására. Abban pedig csak reménykedhetünk, hogy rövid úton rendeződik az ügy, s a párt ereje, politikai súlya nem szen­ved csorbát a történtek miatt. (További részletek a 6. oldalon) Kühne Gábor Az alapos gyanú: visszaélés lőfegyverrel Lőfegyver - riasztópisztolyból Hétfői számunkban egy olvasónk jelzése alap­ján adtuk hírül, hogy Recsken kommandósok ütöttek rajta egy fegyvert rejtegető férfin. Ak­kor a rendőrség nem erősíthette meg a hírt, teg­nap azonban érdeklődtünk az esetről a kapi­tányságon. Mint megtudtuk, a rendőrök állampolgári be­jelentés alapján mentek ki H. J. lakására, és si­kerrel is jártak: a férfinál találtak egy riasztó­pisztolyból házilag - emberélet kioltására is al­kalmassá tett - átalakított fegyvert. A férfinak nincs engedélye ilyen eszközök tartására, így visszaélés lőfegyverrel bűncse­lekmény alapos gyanúja miatt indult meg ellene az eljárás, melynek során szabadlábon véde­kezhet. A késlekedés bosszúságot szül (Folytatás az I. oldalról) -Nálunk a testület a kellő időben úgy határozott, mi­helyst lehet, megoldja ezt a kérdést. Azaz, 1996. szeptem­ber 1-jére rendeződött az ügy, vagyis a kartársak megkapták a 11 százalékos illetménynö- velést, így kompenzálódtak az elvesztett túlórák, dotálódott a többlettevékenység. E sum­mához mindenki hozzájutott, aki arra jogosult volt. Mind­ebből egyértelműen követke­zik az, hogy ilyen ok miatt senkinek sem kell búcsút mon­dania az alma maternek. Az más kérdés, hogy más körül­mények is közbeszólhatnak. A Pénzügyminisztérium ugyanis módot ad erre, de az egyálta­lán nem biztos, hogy igénybe is vesszük, hiszen alapvető cé­lunk az, hogy senki ne kerül­jön hátrányos helyzetbe.- Nehéz határozottan fo­galmazni, ugyanis e téren is érvényesül a korábban is je­lentkező minisztériumi késle­kedés. Majd’ mindent későn kapunk meg, s így meglehető­sen bonyolult a tájékozódás. Azt hiszem, mégis bizakodha­tunk, hogy az a plusz 17 száza­lék valóban meglesz. Ha ez történik, akkor előbbre lép­tünk a múlt esztendőhöz vi­szonyítva.-Ez majd eldől. Minden­esetre az alapelv, illetve az ez­zel összefüggő szakszervezeti elképzelés egyáltalán nem rossz, hiszen az élenjáróknak valóban több dukál, mint a lemaradóknak.-Bizonyára, s ezek fonto­sak is, de nem meghatározóak. Valóban szép gesztus a peda­gógusigazolvány, a szak­könyvvásárláshoz nyújtott se­gítség. Más kérdés viszont az, hogy a felső előkészítés hiá­nya miatt mindebből mikor lesz valóság. Tóth Zoltánné, a gyöngyösi önkormányzat humán köz­szolgáltatások igazgatóságá­nak igazgatóhelyettese:- Nálunk ez év szeptember 1-je lesz a fordulat. Ezzel az elhatározással valamennyien egyetértettünk, hiszen így nem kell kapkodni, sietni. Megelő­zőleg áttekintjük az oktatás pillanatnyi állapotát. Javasla­tunk megkönnyíti azt, hogy az esetleges korrekciók - jobbító jelleggel - végrehajtódjanak. Az se mellékes: ez az év elég arra, hogy az emberi motívu­mokat is tisztázzuk, minél ke­vesebb trauma keletkezzék.- Végre nem kell majd nyugtalankodni amiatt, hogy teljesülnek-e az ígéretek. A részleteket mi sem ismerjük pontosan, hiszen a bértáblával összefüggő tudnivalók regu­láit e hét csütörtökjén tár­gyalja a kormány. Ez kelle­metlen, mert a sietség nem ép­pen sikerszülő mozzanat.- Nem rossz az, ha minde­nütt megbecsülik a minőségi szintet, s számon tartják a restkedőket is. Más kérdés, hogy ez miként zajlik majd le. Reméljük, nem adódnak zök­kenők. Ez nagyon fontos, mert szeretnénk elkerülni a fals íze­ket. Körünkben is visszatet­szést váltott ki, hogy az egy­szeri, egy összegű tízezer fo­rintos juttatásból bruttó 8 lett. s ebből vonták le még a sze­mélyi jövedelemadót. El kell kerülni az ilyen rossz szájízű dolgokat, mert kiábrándító légkörhöz vezethetnek. Ballagó Katalin, a hanani önkormányzat intézménykap­csolati irodájának közművelő­dési és közoktatási szakrefe­rense:- Itt is olyan döntés formá­lódott, hogy szeptember első napjától érvényesül majd az óraszámnövelés. Senki se bánta meg, ugyanis higgadt, körültekintő munkálkodást eredményezhet, hiszen biztosí­tott a mérlegelésre szánt idő. Azt viszont még nem tudom, hogy azt a plusz 11 százalékot a központi költségvetésből kapjuk-e, vagy a helyi pénz­tárcából kell kiszorítani.- Nem tartozom a borúlátók közé, konkrétumot mégsem mondhatok, mert mindmáig hiányzik az a felvilágosítás, ami nélkülözhetetlen. Többre juthatunk, ha a következő ka­binetülésen végre rendeződik ez a téma.- Nem szabad mindenkit egy kalap alá vonni, mert az egyenlősdi nem éppen kiugró produkciókra serkentő gya­korlat. Ez azonban igazgató­ink teendője lesz, minket csak annyiban érint, hogy ránk tar­tozik az ő illetményük megál­lapítása. Talán nem túlzók, ha kijelentem, hogy az elkövet­kező hónapok békésebbek, szélámyékosabbak lesznek, azaz főszerepet kaphat a fel­növekvő nemzedékek szellemi pallérozódása... Pécsi István Ön Mit Tenne? Ha január, akkor nekem tolvaj Egy éve, hogy betörőt sikerült lencsevégre kapni a poroszlói iskolában egy januári éjszaka. Ha nem is betörőt, besurranó tolvajt fogtam lakásom előszo­bájában a minap. Délután öt óra lehetett. A lá­nyaim a szobában éppen arra válaszoltak: mi történt az óvo­dában, illetve az iskolában. Majd a „mi legyen a vacsora?” kérdésre kapott megrendelés után elindultam a konyhába, hogy az „ami van”-t összehoz­zam a kívánsággal. Mozgást észleltem az előszoba felől. Láttam, gyerekek. Semmi külö­nös, hisz máskor is jönnek- mennek pedagógus férjem ta­nulói nálunk. Mikor egy könyv, mikor csak egy kulcs kell...- Mi baj? - tettem fel a kér­dést az elmenőfélben lévőknek. Egyikőjük felém fordult. Lát­tam, nem a mi (poroszlói) gye­rekünk. A másik kiugrott a be­járati ajtón. Az előző tétová­zott. így én léphettem az elfutó után. A lépcsőn férjem bőrkesz­tyűjének egyik darabjába, s a mélyhűtőnkről elcsaklizott ci­garettásdobozba botoltam. Beinvitáltam a fiúkat. A sza- ladóst az utcáról kellett bevár­nunk. Az csak inait, otthagyva a bajbajutottat.- Én nem bántottam semmit - fogta könyörgőre a 14 éves forma fiú. - A barátomnak kel­lett a kesztyű... Megtudhattam, hogy tiszafü­rediek. Tizennégy, illetve 13 évesek. Poroszlóra egy BMX- kerékpárt jöttek venni. Megbe­szélték egy L. T. nevű fiúval. Az hívta őket randira az iskola környékére. Este nyolc-kilenc órára! A megnevezett családi neve ismerősen csengett, de a keresztneve más volt.- Van nekem pénzem - mu­tatta ezerhatszáz forintját a na­gyobb a közben befutott rend­őröknek is. Ez utóbbiak hamar helyszínelhettek nálunk, hisz a közeli lakatlan épület feltörői nyomainak rögzítését alig fejez­ték be. A fiúk elmondták adata­ikat, s amikor a rendőr megkér­dezett, teszek-e feljelentést, nemmel válaszoltam. Azóta sem tudom, helyesen cseleked­tem-e. Kedves Olvasóink! Mi a vé­leményük döntésemről? Önök mit tettek volna a he­lyemben? Bárki kerülhet ha­sonló helyzetbe, sajnos. Talán ha együtt gondolkodunk, okosabbak leszünk. Várom leveleiket, illetve csütörtö­könként a 341-738-as telefo­non a hívásaikat. Tisztelettel: Rada Katalin A nnak, hogy valakit az új év hajnalán nyakon lőnek egy számszeríjjal, valószínűt- lenül kicsi az esélye. Mint ahogy annak is: épp egy fon­tos rendőri objektumból sétál­nak ki komolyabb lőfegyverek - a rendszer ugyanis ennek megfelelően működik, vagy éppen nem. Legalább ennyire fontos hát, hogy mennyire jár­ható az az út, amerre éppen menni akarunk. A dolgok eredendően ugyanis mindig jól előkészítet­tek, kigondoltak, számos szempontot vesznek figye­lembe, szigorú mérlegelés után öltenek végső formát. Mégis mindez jórészt hiába. A valóság ugyanis rendületlenül cáfol. Megnyílt a második magyar koncesszióban készült fizetős autópálya, és senki sem okult a korábbi példából. A dí­jak jelentősek, a forgalom gyér. Még a „kis forgalom, Fél Hét Utazunk nagy haszon” elve sem látszik gyümölcsözni a távolban. Sej­tették ezt az építők? Hát sejt­hették, már csak a környékbe­liek tiltakozása miatt is. Most vagy csökkentik a tarifát ma­guktól, kedvezményekkel él­nek, esetleg bírósági határozat kötelezi az üzemeltetőt hazai zsebhez mért, emberi léptékű összeg alkalmazására. Ha egyik sem, akkor marad a te­temes veszteséget hozó kihalt luxusút, és a települések kö­zött kanyargó, balesetveszé­lyes, leharcolt régi szakasz, így magyar módra mindenki - a szó valós értelmében is - rosszul jár. A példa azért igen közeli, mivel hamarosan nya­kunkon az az idő, amikor a felújított régi M3-ason és a már megépült új szakaszon is legalább olyan komoly költe­kezésre számíthat az, aki igénybe akarja venni őket, mint a már létező két esetben. A beruházás így inkább szim­bóluma lehet a sehová nem vezető magyar utas próbálko­zásoknak - ami a magyar utasra nézve lehangoló -, mint az olyannyira óhajtott, fejlő­dést serkentő nagyszabású, eu­rópai léptékű vállalkozásnak. V ilágos: jól járható utakra szükség van. Nyáron mindig megfelelően felkészü­lünk a téli körülményekre, mint sivatagban a folyami mentők. Aztán jön a hó, a jég, a hideg - minden évben jön valami meglepő -, és keresz­tülhúzza a számításokat. A magyar utat ugyanis nem el­vekkel, hanem megfelelő gé­pekkel és pénzzel lehet tisztán tartani. Burkolni meg aszfalt­tal célszerű, nem sóderral. Kovács János

Next

/
Oldalképek
Tartalom