Heves Megyei Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)
1997-01-08 / 6. szám
2. oldal Megyei Körkép 1997. január 8., szerda Kanadai-magyar párost kaptunk ideiglenes munkatársakként / „Érdekel minket ez a távoli ország” Három magyar város - Kecskemét, Nagykanizsa és Eger - héthét ifjú polgárának adatott meg a lehetőség, hogy három és fél hónapig Kanadában ismerkedjék az ottani emberek életével. Idejük lejártával most tértek haza, kíséretükben egy csoport- nyi kanadai fiatallal.- Érdekel bennünket ez a távoli ország - summázta utazásuk célját Duane, aki Kelet-Kana- dából érkezett. S mint a többiek nevében is elmondta: először járnak nálunk. - Az meg külön jó - tette hozzá tegnap a Bródy Sándor Könyvtárban tartott sajtótájékoztatón -, hogy nem turistaként jöttünk, mert így a valós élettel találkozunk. A kanadai fiatalok - mint azt Kovács Krisztián és Kyle Pearce, a kanadai-magyar ifjúsági csereprogram két vezetője kiemelte - különböző munkahelyekkel ismerkednek. Magyar partnereikkel lehetőséget kapnak a megyei rendőr-főkapitányság, az MMK, az Ifjúsági Ház, a Sprinter Stúdió, az idősek otthona, a Grafotip Kft., illetve a Heves Megyei Hírlap napi tevékenységébe való bekapcsolódásra. Lapunk így kapott két új „kolleginát”, a québeci Isabelle Lépinét, illetve a kecskeméti Rozgonyi Szilviát. A cserekapcsolatban érintett egri fiatalok az elkövetkezendő tíz hétben Kecskeméten, illetve Nagykanizsán kalauzolják kanadai barátnőiket, barátaikat. Az önazonossághiánya az alapvető gond? Tárgyalásos megoldást sürgetnek Heves megyében Balról: Bossányi László, Giczy egy egri rendezvényen Bossányi László, a KDNP Heves megyei elnöke: - Bár mindenképpen meg kell várni a jogerős ítéletet, úgy 'góndolom, a tényekkel - miszerint a decemberi nagy választmány összehívása ellentétes volt a ’96 januárjában elfogadott alapszabállyal - nem lehet vitatkozni. Ugyanakkor azon is el kellene gondolkozni, hogy aligha van ma Magyarországon még egy olyan politikai tömörülés, amelynek elnöke nem jogosult a párt legfelsőbb grémiumának összehívására. Bossányi László szerint azonban feltétlenül elvárható lett volna, hogy az érdekelt felek tárgyalóasztalhoz ülve döntsék el a nagyválasztmány összehívásának időpontját. Abban, hogy idáig fajultak a dolgok - vélekedett a megyei elnök -, mindkét oldal hibás. - Úgy látom - tette hozzá -, ezen ülést januárban is meg lehetett volna tartani, ám ezzel a bírósági döntéssel egy végeláthatatlan folyamat indulhat el. Aki ezt tovább húzza, az egyértelműen a pártot teszi tönkre. Megkockáztatom: januárban is Giczy György nyerte volna meg a választást, így a sebtiben történt összehívás leginkább az elnök mögött lihegők érdekeit szolgálta. A történtek után még az elnök felelőssége is felmerülhet... A megyei elnök szerint amennyiben az ítélet jogerőre emelkedik, úgy az azt jelentené, hogy a KDNP legitim elnök és legitim vezetés nélkül maradna... A párt esélyei így azon múlnak - fűzte hozzá -, György és dr. Lukács Tamás FOTÓ: MAJOROS TAMÁS hogy sikerül-e a feleket peren kívüli egyezségre bírni. Ehhez egy tisztázó választmányi ülésre lenne szükség, amely egy-két hónapon belül választ adna a '„hogyan 11és kivel tovább" kérdésre. Bossányi László ugyanakkor arra is rámutatott, hogy akár A tárgyaláson az alperes képviselői arra hivatkoztak, hogy Latorcai János november végén, a választmányi tisztújítás után már nem volt e testület elnöke. Információink szerint ugyanakkor, a KDNP alapszabálya szerint, ha az országos elnökség, vagy a tagság egyötöde, vagy az országos elnök írásban kéri, az országos választmány elnökének — Latorcainak - nyolc napon túl, de 30 napon belül kötelessége összehívnia eme grémiumot. Ezt azonban a nevezett nem tette meg. tudatosan, akár nem, de a történtek az MSZP és a kormány számára kedvező forgatókönyv alapján alakultak. Az sem kizárt, hogy kívülről rá is segítettek a folyamatra, de párton belül is vannak olyanok, akik képtelenek felismerni a KDNP-re leselkedő komoly veszélyt. Dr. Lukács László, a KDNP Országos Elnökségének tagja: - Afelől nincs kétségem, hogy a jövőben is Giczy György lesz a KDNP elnöke, bár meglehet, hogy az elnökség más összetételű lesz.-Meggyőződésem: a legnagyobb gondot párton belül az jelenti, hogy egyik irányvonal sem fogalmazza meg markánsan a KDNP saját önazonosságát, ehelyett folyamatosan a szövetségi politika kerül előtérbe. Dr. Lukács Tamás szerint ugyanakkor a bírói döntés még politikai értelemben lehet szerencsés is, amennyiben a szereplők kellő bölcsességet tanúsítanak, tekintve: az egész ügyben sokkal több a személyes ambíció, mint a politikai töltet. Arról nem is beszélve - tette hozzá -, hogy a párttagság szemében különösen erkölcstelen dolognak számít ez a per.- Sajnos, azzal is szembe kell néznünk - folytatta -, hogy Surján László óta a KDNP pozíciói folyamatosan gyengülnek: soha nem mert önálló politikai tényezőként megjelenni a párt, holott az értékrendje alapján megtehette volna. Az persze más kérdés, hogy ezzel ki tud azonosulni... A megoldás csak az lehet: az országos elnökséget, az érintett feleket össze kell hívni, hisz egy mondás szerint nincs nyert vagy nyeretlen ügy, csak jogerős. Ezen túl a politikus arra is rámutatott, hogy egy önálló KDNP sem az MDNP-nek, sem az FKGP-nek nem érdeke, nem is csoda, hogy mindkét félnek voltak drukkerei kívülről. A KDNP önállósága jelenleg csak az MDF-nek érdeke, hiszen a Fidesz által szorgalmazott ellenzéki együttműködés csak akkor képzelhető el, ha sikerül olyan miniszterelnök-jelöltet találni, aki nem pártokhoz, hanem egy értékrendhez kötődik. Dr. Lukács Tamás szerint ilyen személy lenne például Mád! Ferenc. - Schopenhauer német filozófus mondotta: „Köszöntőm, aki vagyok, siratom, aki lehettem volna.” Ez most teljesen igaz a KDNP-re... Dr. Molnár Miklós, a KDNP egri szervezetének elnöke: - Csodálkozom azon, hogy felmerült: a párt országos elnökének nincsen joga összehívni az országos választmányt. Ostoba az az alapszabály, ha ez így van benne. Magam nem vagyok abban sem biztos, hogy a bíróság lenne illetékes e vitás kérdés tisztázására. Abban pedig csak reménykedhetünk, hogy rövid úton rendeződik az ügy, s a párt ereje, politikai súlya nem szenved csorbát a történtek miatt. (További részletek a 6. oldalon) Kühne Gábor Az alapos gyanú: visszaélés lőfegyverrel Lőfegyver - riasztópisztolyból Hétfői számunkban egy olvasónk jelzése alapján adtuk hírül, hogy Recsken kommandósok ütöttek rajta egy fegyvert rejtegető férfin. Akkor a rendőrség nem erősíthette meg a hírt, tegnap azonban érdeklődtünk az esetről a kapitányságon. Mint megtudtuk, a rendőrök állampolgári bejelentés alapján mentek ki H. J. lakására, és sikerrel is jártak: a férfinál találtak egy riasztópisztolyból házilag - emberélet kioltására is alkalmassá tett - átalakított fegyvert. A férfinak nincs engedélye ilyen eszközök tartására, így visszaélés lőfegyverrel bűncselekmény alapos gyanúja miatt indult meg ellene az eljárás, melynek során szabadlábon védekezhet. A késlekedés bosszúságot szül (Folytatás az I. oldalról) -Nálunk a testület a kellő időben úgy határozott, mihelyst lehet, megoldja ezt a kérdést. Azaz, 1996. szeptember 1-jére rendeződött az ügy, vagyis a kartársak megkapták a 11 százalékos illetménynö- velést, így kompenzálódtak az elvesztett túlórák, dotálódott a többlettevékenység. E summához mindenki hozzájutott, aki arra jogosult volt. Mindebből egyértelműen következik az, hogy ilyen ok miatt senkinek sem kell búcsút mondania az alma maternek. Az más kérdés, hogy más körülmények is közbeszólhatnak. A Pénzügyminisztérium ugyanis módot ad erre, de az egyáltalán nem biztos, hogy igénybe is vesszük, hiszen alapvető célunk az, hogy senki ne kerüljön hátrányos helyzetbe.- Nehéz határozottan fogalmazni, ugyanis e téren is érvényesül a korábban is jelentkező minisztériumi késlekedés. Majd’ mindent későn kapunk meg, s így meglehetősen bonyolult a tájékozódás. Azt hiszem, mégis bizakodhatunk, hogy az a plusz 17 százalék valóban meglesz. Ha ez történik, akkor előbbre léptünk a múlt esztendőhöz viszonyítva.-Ez majd eldől. Mindenesetre az alapelv, illetve az ezzel összefüggő szakszervezeti elképzelés egyáltalán nem rossz, hiszen az élenjáróknak valóban több dukál, mint a lemaradóknak.-Bizonyára, s ezek fontosak is, de nem meghatározóak. Valóban szép gesztus a pedagógusigazolvány, a szakkönyvvásárláshoz nyújtott segítség. Más kérdés viszont az, hogy a felső előkészítés hiánya miatt mindebből mikor lesz valóság. Tóth Zoltánné, a gyöngyösi önkormányzat humán közszolgáltatások igazgatóságának igazgatóhelyettese:- Nálunk ez év szeptember 1-je lesz a fordulat. Ezzel az elhatározással valamennyien egyetértettünk, hiszen így nem kell kapkodni, sietni. Megelőzőleg áttekintjük az oktatás pillanatnyi állapotát. Javaslatunk megkönnyíti azt, hogy az esetleges korrekciók - jobbító jelleggel - végrehajtódjanak. Az se mellékes: ez az év elég arra, hogy az emberi motívumokat is tisztázzuk, minél kevesebb trauma keletkezzék.- Végre nem kell majd nyugtalankodni amiatt, hogy teljesülnek-e az ígéretek. A részleteket mi sem ismerjük pontosan, hiszen a bértáblával összefüggő tudnivalók reguláit e hét csütörtökjén tárgyalja a kormány. Ez kellemetlen, mert a sietség nem éppen sikerszülő mozzanat.- Nem rossz az, ha mindenütt megbecsülik a minőségi szintet, s számon tartják a restkedőket is. Más kérdés, hogy ez miként zajlik majd le. Reméljük, nem adódnak zökkenők. Ez nagyon fontos, mert szeretnénk elkerülni a fals ízeket. Körünkben is visszatetszést váltott ki, hogy az egyszeri, egy összegű tízezer forintos juttatásból bruttó 8 lett. s ebből vonták le még a személyi jövedelemadót. El kell kerülni az ilyen rossz szájízű dolgokat, mert kiábrándító légkörhöz vezethetnek. Ballagó Katalin, a hanani önkormányzat intézménykapcsolati irodájának közművelődési és közoktatási szakreferense:- Itt is olyan döntés formálódott, hogy szeptember első napjától érvényesül majd az óraszámnövelés. Senki se bánta meg, ugyanis higgadt, körültekintő munkálkodást eredményezhet, hiszen biztosított a mérlegelésre szánt idő. Azt viszont még nem tudom, hogy azt a plusz 11 százalékot a központi költségvetésből kapjuk-e, vagy a helyi pénztárcából kell kiszorítani.- Nem tartozom a borúlátók közé, konkrétumot mégsem mondhatok, mert mindmáig hiányzik az a felvilágosítás, ami nélkülözhetetlen. Többre juthatunk, ha a következő kabinetülésen végre rendeződik ez a téma.- Nem szabad mindenkit egy kalap alá vonni, mert az egyenlősdi nem éppen kiugró produkciókra serkentő gyakorlat. Ez azonban igazgatóink teendője lesz, minket csak annyiban érint, hogy ránk tartozik az ő illetményük megállapítása. Talán nem túlzók, ha kijelentem, hogy az elkövetkező hónapok békésebbek, szélámyékosabbak lesznek, azaz főszerepet kaphat a felnövekvő nemzedékek szellemi pallérozódása... Pécsi István Ön Mit Tenne? Ha január, akkor nekem tolvaj Egy éve, hogy betörőt sikerült lencsevégre kapni a poroszlói iskolában egy januári éjszaka. Ha nem is betörőt, besurranó tolvajt fogtam lakásom előszobájában a minap. Délután öt óra lehetett. A lányaim a szobában éppen arra válaszoltak: mi történt az óvodában, illetve az iskolában. Majd a „mi legyen a vacsora?” kérdésre kapott megrendelés után elindultam a konyhába, hogy az „ami van”-t összehozzam a kívánsággal. Mozgást észleltem az előszoba felől. Láttam, gyerekek. Semmi különös, hisz máskor is jönnek- mennek pedagógus férjem tanulói nálunk. Mikor egy könyv, mikor csak egy kulcs kell...- Mi baj? - tettem fel a kérdést az elmenőfélben lévőknek. Egyikőjük felém fordult. Láttam, nem a mi (poroszlói) gyerekünk. A másik kiugrott a bejárati ajtón. Az előző tétovázott. így én léphettem az elfutó után. A lépcsőn férjem bőrkesztyűjének egyik darabjába, s a mélyhűtőnkről elcsaklizott cigarettásdobozba botoltam. Beinvitáltam a fiúkat. A sza- ladóst az utcáról kellett bevárnunk. Az csak inait, otthagyva a bajbajutottat.- Én nem bántottam semmit - fogta könyörgőre a 14 éves forma fiú. - A barátomnak kellett a kesztyű... Megtudhattam, hogy tiszafürediek. Tizennégy, illetve 13 évesek. Poroszlóra egy BMX- kerékpárt jöttek venni. Megbeszélték egy L. T. nevű fiúval. Az hívta őket randira az iskola környékére. Este nyolc-kilenc órára! A megnevezett családi neve ismerősen csengett, de a keresztneve más volt.- Van nekem pénzem - mutatta ezerhatszáz forintját a nagyobb a közben befutott rendőröknek is. Ez utóbbiak hamar helyszínelhettek nálunk, hisz a közeli lakatlan épület feltörői nyomainak rögzítését alig fejezték be. A fiúk elmondták adataikat, s amikor a rendőr megkérdezett, teszek-e feljelentést, nemmel válaszoltam. Azóta sem tudom, helyesen cselekedtem-e. Kedves Olvasóink! Mi a véleményük döntésemről? Önök mit tettek volna a helyemben? Bárki kerülhet hasonló helyzetbe, sajnos. Talán ha együtt gondolkodunk, okosabbak leszünk. Várom leveleiket, illetve csütörtökönként a 341-738-as telefonon a hívásaikat. Tisztelettel: Rada Katalin A nnak, hogy valakit az új év hajnalán nyakon lőnek egy számszeríjjal, valószínűt- lenül kicsi az esélye. Mint ahogy annak is: épp egy fontos rendőri objektumból sétálnak ki komolyabb lőfegyverek - a rendszer ugyanis ennek megfelelően működik, vagy éppen nem. Legalább ennyire fontos hát, hogy mennyire járható az az út, amerre éppen menni akarunk. A dolgok eredendően ugyanis mindig jól előkészítettek, kigondoltak, számos szempontot vesznek figyelembe, szigorú mérlegelés után öltenek végső formát. Mégis mindez jórészt hiába. A valóság ugyanis rendületlenül cáfol. Megnyílt a második magyar koncesszióban készült fizetős autópálya, és senki sem okult a korábbi példából. A díjak jelentősek, a forgalom gyér. Még a „kis forgalom, Fél Hét Utazunk nagy haszon” elve sem látszik gyümölcsözni a távolban. Sejtették ezt az építők? Hát sejthették, már csak a környékbeliek tiltakozása miatt is. Most vagy csökkentik a tarifát maguktól, kedvezményekkel élnek, esetleg bírósági határozat kötelezi az üzemeltetőt hazai zsebhez mért, emberi léptékű összeg alkalmazására. Ha egyik sem, akkor marad a tetemes veszteséget hozó kihalt luxusút, és a települések között kanyargó, balesetveszélyes, leharcolt régi szakasz, így magyar módra mindenki - a szó valós értelmében is - rosszul jár. A példa azért igen közeli, mivel hamarosan nyakunkon az az idő, amikor a felújított régi M3-ason és a már megépült új szakaszon is legalább olyan komoly költekezésre számíthat az, aki igénybe akarja venni őket, mint a már létező két esetben. A beruházás így inkább szimbóluma lehet a sehová nem vezető magyar utas próbálkozásoknak - ami a magyar utasra nézve lehangoló -, mint az olyannyira óhajtott, fejlődést serkentő nagyszabású, európai léptékű vállalkozásnak. V ilágos: jól járható utakra szükség van. Nyáron mindig megfelelően felkészülünk a téli körülményekre, mint sivatagban a folyami mentők. Aztán jön a hó, a jég, a hideg - minden évben jön valami meglepő -, és keresztülhúzza a számításokat. A magyar utat ugyanis nem elvekkel, hanem megfelelő gépekkel és pénzzel lehet tisztán tartani. Burkolni meg aszfalttal célszerű, nem sóderral. Kovács János
