Heves Megyei Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-04 / 3. szám

4. oldal 1997. január 4., szombat Gyöngyös És Körzete Sikeres esztendők Halmajugrán Halmajugrának a rendszervál­tás - mint ismeretes olvasóink előtt - a község önállóságát is visszaadta. Ebből adódóan a lehetőségeit az önkormányzat a legokosabban próbálta ki­használni. A polgármesteri tisztre is bizalmat kapott eddigi tanács­elnök, Godó Ferencné, a tele­pülés képviselő-testületével a megoldandó további feladato­kat a legsürgetőbbek számba­vételével, s rangsorolásával kezdte. A fejlődés folyamatosságá­nak szükségességét szem előtt tartva láttak munkához, a helység további megelégedé­séért. Igyekezetükkel az első cik­lusban is továbbléptek, azóta pedig már újabb eredmények­ről is beszélgethetünk a pol­gármesternővel.- A legutóbbi két esztendő, a második választási ciklus félidejének mérlegét nemrégi­ben, 1996 utolsó testületi ülé­sén, az elmúlt hét végén von­tuk meg - válaszolta érdeklő­désünkre Godó Ferencné.- S hadd kezdjem mindjárt azzal, hogy szerencsénkre si­keresnek könyvelhetjük el az említett időszakot. Úgy érez­hetjük, hogy amit elhatároz­tunk, tisztességgel teljesítet­tük. Persze, könnyebb már ezt így, utólag kimondani, mint elérni. Nem egy álmatlan éj­szakánk volt, amíg idáig jutot­tunk...- Mik foglalkoztatták az ön- kormányzatot 1995-ben és 1996-ban?- Változatlanul a kötelező tennivalók elvégzését tartottuk a legfontosabbaknak. Az egészséges ivóvíz biztosítá­sára, az óvodai, általános isko­lai nevelésre, az egészségügyi, a szociális alapellátásra, a közutak, temetők fenntartására, az igazgatási munkára fordí­tottuk elsődlegesen a figyel­münket. Mindezeken túl kiemelt sze­repet kapott törekvéseinkben az önálló háziorvosi körzet ki­alakítása, amihez „saját” dok­torunkat 1995. december 15- től ki is nevezhettük. Ugyan­ekkor gondot fordítottunk arra. hogy - ha egyelőre meg­bízási szerződéssel is - a gyermekorvos sem hiányozzék már községünkből. A ciklus első évének.már az elején befejeződött nálunk a vezetékes gáz hálózatának ki­építése, s a továbbiakban kul- túrházunkat, egészségügyi lé­tesítményeinket, óvodánkat és központi iskolánkat is a kor­szerűbb fűtési rendszerre köt­tethettük. Felújíttattuk a Szabadság, az Árpád, a Temető, a Liget, a Pataki, a Rákóczi utcák, s az Arany János utca egy részének is a burkolatát. A 3-as út felé nemcsak jobb pályát kaptak a közlekedők, hanem a közvilá­gítás is bővült. Rendeződött a csapadékel­vezetés, mindkét településré­szünkön emlékművekkel adóz­tunk az I. és II. világháború helyi áldozatainak. Jelentősen fejlesztettük a la­kosság tájékoztatását szolgáló hangoshíradót. Nem utolsósorban pedig bővítettük, „szépítettük”, köz­ségünkhöz méltóbbá tettük a polgármesteri hivatalt. Háziorvosunk januártól már a szükséges korszerű műsze­rekkel végezhette gyógyító­munkáját, s a továbbiakban a rendelője mindenben a körzeti követelményekhez igazodha­tott. Nyugodtabb körülménye­ihez utóbb a szolgálati lakása is elkészült. Igaz, ezek miatt az általános iskola tetőszerke­zetének javítása egy kicsit megcsúszott, 1997-re maradt, de nem okozott különösebb gondot. S az új esztendőben feltét­lenül pótoljuk a mulasztást. Vigasztaló lehet azonban valamelyest, hogy megtörtént az iskola teljes festése. A la­kosság további megnyugvá­sára folytattuk 1996-ban is út­jaink korszerűsítését, s ennek során aszfaltot kapott az Arany János, az Ady Endre, a Táncsics Mihály és a Dózsa György utca egyaránt. Közreműködésünkkel - el ne kiabáljam! - megálltak a váratlan, kellemetlen csőtöré­sek, s a vízvezeték cseréjével, áthelyezésével talán későbbi hasonló hibáknak is elejét ve­hettük.-Mi volt a legnehezebb 1996-ban?- Mondhatom, hogy igazán semmi sem volt könnyű, s a nehezebbje között is alig lehet különbséget tenni, de kétség­kívül a jövedelempótló támo­gatásban részesült közel 80 személy foglalkoztatása jelen­tette számunkra az egyik leg­nagyobb feladatot. Am meg­oldottuk ezt is, s így további két évre valamennyiüknek biz­tosított az újabb támogatás. Igencsak megterhelte költ­ségvetésünket a szociálisan hátrányos helyzetű családok másféle segítése is, de szá­munkra sem kevesebb öröm, ha a legcsekélyebb mértékben is, de enyhíthettünk a gondo­kon. (gyóni) Visonta nem számít rosszabb évre A vámosgyörki községházán is Az elmúlt esztendő végére a vámosgyörki községháza épü­letében is áttértek a korszerűbb gázfűtésre. A fejlesztés alkal­mával kilenc villanykályhát cse­réltek más berendezésre. Az ol­csóbbá tett melegítés központi rendszerére 650 ezer forintot költött a helyi önkormányzat. Gobleinekkel zárták a sorozatot Tegnap zárt a gyöngyösi Pin­cegaléria tavalyi utolsó kiállí­tása. A múlt évi sorozat befeje­zését jelentő bemutatón az ér­deklődők Nyerges Éva és Oláh Tamás gobelinművészek meg­ragadó, nem mindennapi mun­káit tekinthették meg. Útépítő társulás Gyöngyössolymoson Gyöngyössolymoson is a la­kosság anyagi támogatásával sikerült kiépíteni a szennyvízhá­lózatot és a vezetékes gáz rend­szerét. Az önkormányzat most az úthelyreállításokhoz-korsze- rűsítésekhez, s további fejlesz­tésükhöz számít a községbeliek segítségére. A 100 millió forin­tot is meghaladó programhoz társulást tervez. Ha a telektu­lajdonosok kétharmada hozzá­járul az elképzeléshez, megala­kulhat a helyi az útépítő közös­ség, s a hozzájárulások 15 szá­zalékát visszafizetik. Shakespearet hozzák - hárman Shakespere-parádéra kerül sor januárban a gyöngyösi Mátra Művelődési Központban. A fő­városi Vígszínház három szín­művésze, Kálid Artúr, Kállóy Molnár Péter és Tóth Gáspár András Kern Andrásnak a ren­dezésében viszi pódiumra a minden bizonnyal ezúttal is si­keres válogatást. Színházlátogatók markazi különbusza Januárban is folytatják a mar- kaziak az autóbuszos színházlá­togatásokat. A községi bérlete­sek Gyurkovics Tibor: Kutya­komédia c. zenés komédiáját január 10-én tekintik meg. Több nyitott kérdés - tisztázat­lan, pontosan meg nem határo­zott központi hozzájárulás, költ­ségvetési juttatás, állami támo­gatás - mellett került napi­rendre Visonta önkormányza­tánál is az 1997. évi gazdasági koncepció a legutóbbi hetek­ben. Lehetséges bevételeihez a község így nem kis részben a tapasztalataira volt kénytelen alapoznia jövőjét. Számításai szerint a képviselő-testület a pontos pénzügyi tervek elfoga­dása előtt hozzávetőlegesen 90 millió forintot vehet figyelembe további gazdálkodásához. A helyi forrásoknál az adó­bevétel a legjelentősebb Vison- tán. Kereken 30 millió forintot remél ez utóbbiból az önkor­mányzat, intézményeitől azon­ban legfeljebb kétmillió gyara­píthatja a községi kasszát. Ám - ahogyan Ambrusz Jó- zsefné polgármester mondta - bíznak abban, hogy 1997-ben sem romlik településük gazda­sági helyzete, s elképzeléseiket maradéktalanul teljesíthetik. Fő feladataikat mindenkép­pen megoldhatják. Intézményeik fenntartása, működtetése — eddigi ismere­teik szerint is - biztosítottnak látszik. Nem lehet baj az óvodai és az általános iskolai nevelés­sel, ellátással. Míg a társada­lombiztosító négymillió forintja az egészségügy területén is le­hetővé teszi a zavartalan szol­gáltatást. Befejeződhetnek a megkez­dett beruházások, amelyek so­rán végeznek majd a szenny­víz-hálózati munkákkal, foly­tatják az árokburkolásokat és a járdaépítéseket. S megkezdődhet a polgár- mesteri hivatal udvarán csúfos- kodó melléképület lebontása, il­letve újjáépítése is végre, hogy ismét odaillőbbé, hasznosabbá tegyék a létesítményt, például egy vállalkozónak adhassák bérbe. Ami - ha nem éppen túl je­lentős összeggel is, de - feltét­lenül gyarapíthatná a községi kasszát. így legalább vala­mennyivel több jutna belőle Visonta céljaira, a helyi lakos­ság további, még nagyobb megelégedésére. (gy.) A jövő Gyöngyösét formálják A legutóbbi évtizedek sajná­latosan Gyöngyösre is óhatat­lanul átragadt panelbetegsé­gének, magasház-imádatának feledtetésére a jövő kisváro­sát, a Mátra „kapuját” már ismét emberibb, barátságo­sabb atmoszférájú, sokarcú, legfeljebb 2-3 emeletes épüle­tekkel továbbfejlesztett tele­Orczy-kert, a Petőfi utca 30-32., a Klapka utca 1. alatti tiszafa, a Szent Bertalan utcai japán akác, az Egri úti páf­rányfenyő, a Kakastánc körüli terület, nem utolsósorban pe­dig a rendkívül ritka, talán pá­ratlan hangulatú környezet­ben lévő három jelesebb far- kasmályi pince megőrzéséhez. pülésnek képzelik az általá­nos rendezési terv módosítói. Ahogyan a helyi képviselő- testület legutóbbi ülésének résztvevői is tájékozódhattak róla: hangsúlyozzák a gyalo­goscentrum fontosságát, de nem hagyják figyelmen kívül az itteni intézmények, keres­kedelmi és szolgáltató léte­sítmények járműves kiszolgá­lásának biztosítását. S termé­szetesen a még szintén soka­kat érdeklő, érintő - napja­inkban meglehetősen sok gondot okozó - parkolás megoldását. A központival együtt fog­lalkoznak a zöldövezeti - mát- rafüredi, sástói, mátraházi, kékestetői és pipis-hegyi - belterületek tennivalóival. Javasolják a vasútállomás átépítését, s a tömegközleke­désben a lylÁV-létesítmény- nek a kisvasúnál, illetve a tervezett mátrai felvonóval te­remtendő összhangját. Kitérnek a táj- és termé­szeti értékek védelmére. Fel­tétlenül ragaszkodnak az Egyetértenek a Diósmalom úti, & főiskola környéki, a Pa­csirta-telepre, a Gyöngyvirág útra, illetve szomszédságára, a Szurdokpart alatti benzin- kútra vonatkozó, a Pesti út nyugati oldalát, valamint a Dél-Kálvária-partot érintő, továbbá a főiskolai bővítéssel, s a Gólya utcával összefüggő, már elkészült részletes rende­zési, beépítési tervekkel. Továbbgondolását szor­galmazzák a mátraházi felvo­nóra, a mátrafüredi strandra, a Nagy-patakra, a Puskin utcára és térségére, a városköz­pontra, a Petőfi utcai „zsel­lérközökre’’, a Pesti út keleti oldalára született programok­nak. Míg a továbbiakban a Sző­lőskert utca keleti része, a vasútállomás környéke, a volt laktanya, a keleti ipartelep, a sástói üdülőhely és volt kőbá­nya, a pipis-hegyi repülőtér, a mezőgazdasági tanyaövezet részletes rendezését tartják mindenképpen indokoltnak.- »gy ­A z ’ 50-es évek derekán egy rendkívül elegánsan öltö­zött zenészcsapat szórakoztatta Galyatetőn a Nagyszálló ven­dégeit. Kulturált és színvona­las muzsikájukkal estéről es­tére belopták magukat a hall­gató és táncoló közönség szí­vébe. . A zongorista mindig Gulya Sándor, az azóta világot járt zenész volt...- Gimnazista koromban kezdtem el zongorázni tanulni — mondja, amint a múltat visz- szaidézzük. - Tizenhét éves voltam, amikor éjszakáról éj­szakára csak zenéltem. S ez még most is tart. így végeztem el Miskolcon a Bartók Béla Zeneművészeti Konzervatóri­umot. Mindeközben Galyatető mellett Mátraházán, az akkori Sportszálló, Mátrafüreden pe­dig a Benevár étterem vendé­geit is szórakoztattam. Ké­Zongorával a világ körül sőbb, a ’60-as években pedig Gyöngyös szinte valamennyi szórakozóhelyén játszottam.-Több közül ki tanítványá­nak vallja magát?- A Budapesti Tánczenei Stúdió hallgatójaként a legen­dás Szabó-Beanter kettős egyik, tagjának, Szabó József­nek a tanítványaként szereztem az első vizsgán mindjárt a legmagasabb, „A”-kategóriás minősítést.- Hogyan került tovább?- Többször is jelezték, hogy figyelik a játékomat. Ekkor már folyamatosan kaptam az ajánlatokat. így fogadtam el 1967-ben egy szerződést Svédországba, amely egyéves időtartamra szólt. Bár kérték, hogy hosszabbítsam meg a működést, hazajöttem, és Egerbe költöztem a csalá­dommal. S talán e város szí­vébe fogadott... 1976-ban más­fél éves szerződéssel már Né­metországban zenéltem. Innen Hollandiába szerződtem egy meghívásnak eleget téve. Lu­xusszállodák, majd luxushajók közönségének is muzsikáltam tovább. A hazajövetel után az „új” állomás ismét Gyöngyös volt. Mivel vendéglátóipari végzett­séggel is rendelkezik, ha nem játszott, a Panoráma-hálózat­ban működött, mint üzletve­zető.-Hogyan alakult a családi élete?- Boldog ember vagyok, mert minden sikeremben részt vállalt a feleségem, Mária. Mindig igazi társként támo­gatta pályafutásomat. Másrészt azért is boldog vagyok, mert mindkét gyermekünk, a lá­nyunk és a fiunk is is örökölte a zenei tehetséget, amelyet ez irányú pályafutásuk is bizo­nyít.- Mit csinál most ?-Tizennégy éve üzemelte­tek büfét Gyöngyösön. 'S mel­lette persze játszom, éjszaká­zom tovább. Jelenleg Mátrahá­zán, az Ózon Hotelben, szóló­zongoristaként. Közben pedig tépelődöm, mert most történe­tesen Japánba kaptam meghí­vást, de szerződésajánlat érke­zett Hamburgból is, tengerjáró luxushajóra zenélni... Menjek? Maradjak? Melyiket válasz- szam? Egyelőre még nem tu­dom.-A jövő? Gulya Sándor - zenél- Akár maradok, akár me­gyek, játszom és éjszakázom tovább... Ez az élete. Bágyi Ferenc Búcsú a doktortól December 30-án a szokásostól eltérő eseményre gyűltek össze Domoszló képviselői: nemcsak idei évének, hanem egész szol­gálatának is az utolsó munka­napján dr. Kovács Vincét, a község háziorvosát és asszisz­tens feleségét köszöntötték a rendelőben. Krizsó Sándor pol­gármester búcsúzott a 30 éves helyi működés után immár nyugdíjba vonuló doktortól s házastársától, az egész település köszönetét is tolmácsolva. Az egészségügyi létesítményben most az orvQséknak kívánt jó egészséget, majd átadta dr. Ko­vács Vincének a képviselők ja­vaslatára a népjóléti miniszter­től érkezett díszoklevelet. A kis ünnepségen az orvos más munkatársai is részt vettek. Régi páciensei közül pedig so­kan a szinte egész nap csörgő telefonon köszöntek el tőle.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom