Heves Megyei Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-20 / 16. szám

1997. január 20., hétfő 5. oldal Füzesabony És Körzete Aki nem kapta meg a szót Csak egy nagy koppanást hallhattak odabent. A fehér nyúlbun- dás hölgy halkan felsikolthatott, majd a következő pillanatban örömmel nyugtázhatta: az Opel vastag karosszériája és üvege megvédte őt a vér fröccsenésétől. A mellette ülő fétft kiszállt, hogy összeszedje a szétrepült rendszámtábla darabjait. Közben a hölgy csak sürgette, menje­nek már innen. Beszélgetésüket nem hallhattam, csak gesztusa­ikból láttam, hogy idegesek. • Mindennek az oka az a fránya kutya. Mi a francnak mászott eléjük? Most megint fizethetnek egy csomó pénzt az összetört rendszámtábláért. Ráadásul anyucit még negatív élmények is érték. Mit tehetett mást egy hős férj? Odasétált, megnézte a te­temet, s köpött egyet. S eközben mit tehetett a harmadik? Csendben vakkantott, s kimúlt. Őt nem kérdezték, s még csak nem is köphetett egyet ki- nyiffantott bundájáért... (szuromi) Városgondozási álmok és tervek Látványos mélyrepüléssel kezdte az évtizedet a Hevesi Városfenntartó Kft. Az ered­ménytelenség huzamosnak mu­tatkozott, a munka és a létszám megcsappant. Változtatni kel­lett, s első lépésként az önkor­mányzat ez év januárjától a cég irányítását Zombori Sándorra bízta. Őt a tapasztalatokról és a tennivalókról kérdeztük.- Kinevezésével milyen örökséget kapott?-Egy sor hiányosságot kell pótolni, s egy sor hibát szüksé­ges helyrehozni. Először is az új évet félbehagyott hulladék- elszállítással kezdtük. Ezzel egy időben szembe találtuk magun­kat a több mint 4 milliós, el­veszni látszó kintlévőséggel. A baj nem jár egyedül. Jelentős kárunk keletkezett, ami a hirte­len beköszöntött decemberi hi­deg hatására az épületek vízve­zetékrendszerének szétfagyásá­ból adódott. így ment tönkre két nehezen nélkülözhető gépjár­műnek a motorja is. A dolgozók bérhelyzete sem ad alapot de­rűre, mint ahogy a munkafegye­lemben és -szervezésben a szo­cialista időket idéző szemlélet sem üdítő. A vagyoni helyzet rendezése után tulajdonosi szemléletű kö­zösség létrehozásán fáradozom. Lakosságpártiak szeretnénk lenni oly módon, hogy áttérünk a negyedévenkénti díjbesze­désre. valamint az átalánydíjat bónrendszerre változtatjuk. Ez­zel elérjük, hogy a megrendelő csak akkor fizet, ha tényleg megtelik a kukája. Ezeket a fel­adatokat saját erőnkkel, gép­parkunkkal valósítjuk meg, ezért megszüntetjük a bérelt szállítóeszközöket. Ha éssze­rűen használjuk, szállítási és földmunkák elvégzésére lesz le­hetőség. A javítóműhely fo­lyamatos működtetésére is ke­resünk üzemeltető társakat. Mindent megcsinálunk, ami pénzt hoz a házhoz, annak ér­dekében, hogy ne legyünk az önkormányzat eltartott gyer­meke. Ez az év arra kell, hogy talpra álljunk, s az általunk va­rázsolt tiszta és virágos város láttán nyerjük vissza a lakosság rokonszenvét. .......................................7cseh) N em hevesi sajátosság - az itt látható helyzet. Egyre gyakoribb, hogy hirdetőtábla hiányában ide is, oda is kerül­nek falragaszok, amik mihelyst megrágja őket az idő foga, máris elvesztik információ-értéküket, s csak tovább csúfít­ják a városképet. Jó lenne végre ennek is, ezért is felelőst találni... (sz.r.) Pély: a Kocka-birodalom romjain Egy beszédes tábla: Fegyverrel őrzött terület (Folytatás az 1. oldalról) A vég kezdetét - ahogy annak idején a Thur Rt. esetében is - a ki nem fizetett sertésterme­lők felháborodott telefonhívá­sai jelezték. Pénzüket ugyanis hiába várják, nem érkezik. Több alkalommal is jelentke­zett egy nevét felfedni nem akaró úr. Mondandójának lé­nyege az volt: Kápolnán és Kálban több sertéstartó is szerződést kötött a pélyi Kocka Húsfeldolgozó Üzem­mel. A jószágokat rendre el­szállították, ám az érte járó árat azóta is hiába várják. Névtelen telefonálónkat igyekeztünk rábírni, hogy mu­tatkozzon be. Ettől azonban elzárkózott, mondván: csúnya ügy ez, és tart attól, hogy rajta állnak bosszút. A harmadik kétségbeesett anonim hívás után felkerestük a falut. Néhány jószágtartótól megkérdeztük: mi igaz a kósza mendemondából. A válasz többnyire elutasító volt. Csu­pán egy helyen jegyezték meg: zavaros és sötét ügy ez, fölösleges vele foglalkozni. Amikor a káli polgármesteri hivatalban érdeklődtünk, a vá­lasz határozott volt: a faluban sok állattartó esett csapdába. Beszédtéma volt, hogy ki fi­Itt is régen húzták fel a rolót zeti majd meg a kárt. Amikor azonban neveket kértünk, me­gint csak hallgatás a válasz. Hogy nem csupán az üzem elleni rágalomhadjáratról van szó, azt bizonyítja az a tény, hogy a pélyi üzemnél a na­pokban bonyolított le , az APEH megyei igazgatósága árverést. Nem titok az sem, hogy a tulajdonosnak mintegy 100 millió forintos tartozása van. Ezen ismeretek birtoká­ban kérdés, hogy az ügyben érintett állattartók miért félnek felfedni problémáikat. Hallgattassák meg a másik fél is- Nagyon örülök a találko­zásnak, legalább tudunk tisz­tázni egy-két félreértést - kezdi a beszélgetést Kovács László pélyi vállalkozó, akit annak kapcsán kerestünk fel, hogy mostanában igencsak rossz hírek terjengenek tény­kedése felől a megyében.- Rossz színben tüntetnek fel mostanában bennünket, nem értem, hogy az emberek egy része miért örül annak, hogy vergődünk, ami egyéb­ként igaz - kezdi Kovács László. - A mostani helyze­tünk nem túl rózsás. Mi most ott tartunk, hogy szemléletvál­tozás kell, mert eddig az volt a célunk, hogy saját boltja­inkban adjuk el termékein­ket. Ezt meg­csináltuk hét mintabol­tunkban, de a továbbiakban sem anyagi­lag, sem idő­vel nem győzzük en­^gon­dolásnak a megvalósító- ’ sát. Rájöt­tünk, hogy minden saját bolt üzembe helyezése 4-5 millió forintba kerül, amellett nagyon időigényes. Jelenleg a húsüzemünk kapacitásához húsz saját bolt kellene, vagyis 80-100 millió forint, ennyi pedig nincs. Eldöntöttük egyik megoldásként, hogy próbál­kozunk exporttal. Ehhez min­den engedélyt megszereztünk, akár már holnap is indíthat­nánk a szállításokat. Bővíteni kell a hűtőkapacitásunkat mintegy 300 tonnával, ugyan­akkor osztrák gépekkel szeret­nénk felújítani a gyártási technológiánkat. Másik meg­oldás a belföldi piac. Sikerült Pesten egy 40 boltnyi hálóza­tot felderítenünk, ahol máris fogadnák a termékeinket.-Az elgondolások szépnek tűnnek, de mindehhez pénz kell, és ez az első ránézésre sem kevés.- Valóban, a legnagyobb gond most az, hogy elfogytak a fedezeteink, nagyon nehéz forgóeszközhöz jutni. Ennek ellenére úgy néz ki, hogy né­hány napon belül tudjuk ren­dezni. Exportfejlesztési támo­gatásra az elmúlt év júliusá­ban adtuk be az igényünket, augusztus közepére ígérték, de azóta már a harmadik minisz­ter ül ugyanabban a székben.-Mit üzen a szállítóknak, akik várják a pénzüket?- Bízzanak bennem, meg fogják kapni a pénzüket, de sajnos olyan dolgok jöttek közbe, amit nem lehetett előre látni. Minden ember megkapja a járandóságát, azzal kelek, azzal fekszem, hogy a listájuk előttem van. Tudom, hogy eb­ben a nehéz gazdasági hely­zetben az ígéretekkel nem le­het mit kezdeni. Belegondo­lom magam az ő helyzetükbe, hogy milyen rossz lehet most nekik, és ez engem is nagyon zavar. Új csapattal indulunk. Az eddigi adminisztrációs stábot lecseréltük, mert hiába dolgoztak kilencen a két pénz­ügyi vezető irányításával, de ha valami adatra volt szüksé­gem, két hetet kellett rá vár­nom. Ez volt az oka annak is, hogy APEH-árverés volt két­milliós tartozás miatt, de nem a Kockahúsnál, hanem a Tri­kóé Kft.-nél. Ismétlem, ha a húsüzemben beindul a terme­lés - mert az a híresztelés sem volt igaz, hogy nincsenek benne a berendezések -, na­ponta 5-6 millió forint árbevé­tellel számolunk, és sok em­bernek tudunk munkát adni, a tartozásainkat is tudjuk fizetni. *** Fagyosak az éjszakák errefelé. Sokaknak van okuk a virrasz­tásra. Csak remélhetjük, hogy egyszer majd csak kisüt a nap Pély felett is. (barta-h.budai-szuromi) Hüllők Hevesen Keddtől vasárnapig a hevesi művelődési ház aulájában hül­lőkiállítás lesz. Az érdeklődők gazdag gyűjteményt láthatnak pitonokból, kobrákból és vipe­rákból, boákból és egyéb ritka­ságokból. Ruzsinszky-est A hevesi művelődési házban szerdán délután fél három óra­kor Ruzsinszky Attila estjét hallhatják, amely Útlevéllel a halhatatlanságba címmel lett meghirdetve a magyar kultúra napja alkalmából. Síoktatás szombaton A hevesi Gyermekházban szombaton síoktatást tartanak azoknak a gyerekeknek, akik februárban mennek táborba. A tanítás a Mátrában folyik. Pályáztak Kömlőn A tavalyi pályázati kérelem megújítását kérte Kömlő ön- kormányzatától a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal. Az elbírálási folyamat - ha szeren­csével jár - 5 millió forinttal segítheti a tornaterem építését a faluban. Kiskegyed-bál A tarnamérai tornateremben szombaton este Kiskegyed-bál lesz, sok-sok meglepetéssel, vi­dámsággal. A belépők ára a hajnalig tartó mulatságra - mely sok meglepetést tartogat - 1600 forint. Agykontroll Mérán Február elsején és másodikán ismét egész napos agykontroll- tanfolyam lesz a tarnamérai könyvtárban kezdőknek és ha­ladóknak. Jelentkezni már lehet Mucsi Istvánné kulturális szer­vezőnél. A magyar kultúra napja Szerdán a hevesi Gyermek- könyvtárban kerül sor a magyar kultúra napjára meghirdetett pályázatok díjkiosztó ünnepsé­gére. Ezen a napon a tenki álta­lános iskolások mesemondó versenyét is megrendezik. Testületi ülés előtt A próbafőzést is értékelik Mérán Holnap délután 4 órakor ülése­zik az idén első alkalommal a tarnamérai képviselő-testület. Mint Bencze László polgármes­tertől megtudtuk: az ülés fő té­mája az idei év költségvetésé­nek első fordulós egyeztetése lesz, ám a ciklus félidejére való tekintettel az eddigi tervek megvalósításáról is szó lesz. Az idei év egyik fő feladata a sportöltöző befejezése lesz, melynek végleges befejezését az első fél év végére tervezik, de értékelik az egyhetes próba­főzést is. Az óvoda és az iskola kony­hájának ideiglenes összevoná­sakor ugyanis azt vizsgálták: az öt konyhai dolgozó időben el tud-e készülni a főzéssel és az ételkihordással. Erdőtelek: a A Heves megyei természetjá­rók előtt nem ismeretlen az er­dőtelki arborétum, amelynek csemetekertjét tavasszal kerté­szek százai keresik fel. Törté­netéről azonban mégis keveset tudunk, hiszen a hajdani Butt- ler-kastélyon és a famatuzsá­lemeken kívül már nem sok minden utal a régi évszázadok nagyszabású kertépítkezéseire. A hét hektáron elterülő re­zervátumot 1950-ben nyilvání­növényvilág harmóniája tották védetté. A száraz, szikes talaj tulajdonképpen nem ked­vező a cserjéknek, örökzöl­deknek. a nyáron hatalmas lombkoronát növesztő növény­ritkaságoknak. Az, hogy itt or­szágszerte híres arborétum született, a Hanyi-érnek kö­szönhető, amely a legszára­zabb évszakban is táplálja a ta­lajt, s magasan tartja a vízszin­tet. A kertben ma már meglehe­tősen romos állapotban látható Buttler-ház köré telepítették a növényrezervátumot. Ez azon­ban már nem a Buttler névhez fűződik - hiszen 1850-ben ár­verezik az épületet -, hanem egy budapesti orvosnak, Ko­vács Józsefnek, aki a botanika szerelmese. Ó és fia kezdi el a kert telepítését, amely 1920­ban már országos hírű. A Ko­vács család fa- és cserjegyűj­teménye azonban csupán há- romhektámyi. Újabb terüle­tekkel majd csak 1980-ban gyarapodik a terület. A bejáratnál egy hatalmas krími hárssal találkozik a láto­gató. Mellette kecskerágó, bo­róka, borbolya ékesíti a kertet. Hozzá nem értők számára szinte megszámlálhatatlan mennyiségű faj él az arboré­tumban, köztük az országban is ritka szillevclű gumifa és a kínai selyemfenyő. Ez utóbbi­nak kérge repedezik és dara­bokban válik le, tűlevelei cso­mókban lógnak. Erdőtelken él egy 100 éves kocsányos tölgy. A megye északi részén nem ritka e faj, ám az Alföld szárazságában rekordidős e fa. Emellett olasznád, trombita­Két óra itt kevésnek bizonyul cserje, cu- korsüveg-fe- nyő, madár­birs teszi vál­tozatossá a kertet. Érdemes megtekinteni az arborétum dáliagyűjte­ményét is. Színük, for­májuk szinte kápráztató. Igaz, télen a fagytakaró alatt egyhangú képet mutat a táj. Ugyanakkor tavasszal ezer színnel pompázik a Heves me­gyeiek által szinte alig ismert Kovács család évszázados ha­gyatéka. Tavasszal érdemes lesz még megfigyelni a kertkultúra és a kertépítészet remekét, amelyet egy magas drótfal óv a hívatlan látogatóktól. (szuromi)

Next

/
Oldalképek
Tartalom