Heves Megyei Hírlap, 1997. január (8. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-14 / 11. szám

Befektetőknek - Menedzsereknek 1997. január 14., kedd 4. oldal Exportunk három százalékát segítette az Eximbank Tavaly megduplázták a mérlegfőösszegüket (Folytatás az 1. oldalról)- Ez a ’95. évinek csaknem a tízszerese volt - mondta dr. Nyíri Iván. - A kereskedelmi kockázatok biztosítását tavaly csaknem megnégyszereztük. Az export során a politikai tí­pusú kockázatokra fedezetbe vett ügyletek értéke 8 milliárd forint volt, a kereskedelmi kockázatok pedig 4 milliárdra tehetők. Ezzel a MEHIB '96- ban 12-13 milliárd forint fe­dezetbevétellel járult hozzá a magyar export 14 milliárd dollár fölé emeléséhez. Ez azt jelentette, hogy az Eximbank Rt. és a Magyar Exporthitel Biztosító a múlt évben közvet­lenül vagy közvetve az árukivi­telünk 2-3 százalékának meg­valósítását segítette elő.- Ez nemzetközi összeha­sonlításban hogyan értékel­hető?- A két-három évtizede jól működő exporthitel-intézetek- például Argentínában, Hongkongban, Dél-Koreában, illetve a világ más részein ex­portáló országokban - az adott árukivitel 0,5-4 százalékához járulnak hozzá. A ’94-ben ala­kított hazai Eximbank Rt. és MEHIB középtávon hozza ezt a teljesítményt, amelyet a ma­gyar exportőrök joggal el is várnak tőlünk.-Ezek alapján milyen kö­zéptávú elképzeléseket alakí­tottak ki az export növelésére?-A múlt évi eredmények nem adnak okot bármiféle el- bizakodásra. A két cég me­nedzsmentje jó alapnak tekinti ezt, de igazából arra tekintünk, hogy mennyi a finanszírozás hiányában elveszített export- tömeg. Véleményünk szerint a magyar gazdaságban még legalább 4-6 milliárd dollár Dr. Nyíri Iván: „Munkatár­saim ’96-ban dicsőséget hoztak bankunknak” FOTÓ: PILÍSY ELEMÉR árukiviteli lehetőség van. Ez eddig azért nem valósult meg, mert a tudással, megfelelő is­meretekkel, gyártókapacitás­sal, piaccal és megrendeléssel rendelkező magyar exportőrök nem jutnak időben megfelelő áruigényt kielégítő hitelhez vagy biztosításhoz. Ezért a következő három-négy évben mindent elkövetünk, hogy az Eximbank Rt. segítségével húszmilliárd dollár fölé emel­kedhessen a magyar árukivi­tel. Ezáltal az ezredfordulóra méltán mondhatják majd az adófizető polgárok, hogy a két pénzintézetet nem alaptalanul tartják fenn. Már tavaly kidol­goztuk - mint munkába állá­som előtti első sajtótájékozta­tómon utaltam rá - az Exim­bank Rt. és a MEHIB közép­távú piaci stratégiáját. Haté­kony, működőképes szerveze­tet hoztunk létre mind a két cégnél, s javítottuk a két társa­ság közötti együttműködést. Ezekkel a lépésekkel meggyő­zőbbekké tettük a gazdálkodás mutatóit.-A két pénzintézet milyen kapcsolatban van a Heves megyei vállalkozókkal?-Vannak ügyfeleink, főleg a mezőgazdaság, a borászat és a gépipar területéről. Ez an­nak is köszönhető, hogy az észak-magyarországi sajtó ed­dig is fokozottan nyomon kí­sérte bankunk munkáját. A se­gítségünkkel már tavaly is vol­tak exportőr hevesi vállalko­zók, s lesznek a jövőben is.-Az Eximbank Rt. a múlt évben felajánlotta segítségét a délszláv államok újjáépítésébe való magyar bekapcsolódás­hoz. Ennek milyen eredményei lettek?- Két jugoszláv bankkal négy hitelmegállapodást ír­tunk alá, több mint tízmillió dollár értékben. Ezekből há­rom rövid lejáratú, egy pedig középlejáratú. Tavaly decem­berben egy horvátországi bankkal is kötöttünk szerző­dést 2,5 millió márkás rövid lejáratú hitelre. Ezek a keres­kedelmet finanszírozó kölcsö­nök, magyar exportra. Előse­gítik a gazdasági kapcsolatok újjáélesztését. Tudomásom szerint az egész hazai bank­rendszernek nincs ennyi meg­állapodása a volt Jugoszlávia területén létrejött köztársasá­gokkal, mint a mi pénzintéze­tünknek. Ez nem véletlen, hi­szen az Eximbanknak és az Exporthitel-biztosítónak az a feladata, hogy a hagyományos magyar piacokról kiszorult vállalkozókat mielőbb vissza­vezesse az említett külpia­cokra. Mentusz Károly Új szabályok. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság január 31-ig egy csomagban kí­vánja a Pénzügyminiszté­riumnak benyújtani azokat a dokumentumokat, köztük a leendő vagyonkezelők ver­senyeztetési szabályzatát, amelynek elkészítését szá­mára a módosított államház­tartási törvény végrehajtási utasítása írja elő. Szabadalom. Csatlakozási kérelmet nyújtott be a Ma­gyar Szabadalmi Hivatal az Európai Szabadalmi Egyezményhez tartozó tag­országok igazgatótanácsá­hoz. Várhatóan az ezredfor­duló után lehet majd nálunk is az egységes európai sza­bályok szerint szabadalmi oltalmat szerezni. Kisebb kamat. Január 20- tól átlagosan 0,5 százalék- ponttal csökkenti betéti ka­matait a Magyar Külkeres­kedelmi Bank. A hitelka­mat-csökkentés ennél erő­teljesebb, egyes esetekben eléri a 4 százalékpontot is. Befektetési jegy. 100 mil­lió forint értékben jegyez­hető a Takarék III. Értékpa­pír Befektetési Alap befek­tetési jegye január 17. és február 4. között. Az MNB Hivatalos valutaárfolyamai (1 egységre, forintban) (középárfolyamok) Angol font 276,34 Görög drachma (100) 66,47 Német márka 103,66 Olasz líra (1000) 106,42 Osztrák schilling 14,73 Spanyol peseta ( 100) 124,17 USA-dollár 164,36 Dollárt fialó idegenforgalom Negyvenmillióan lépték át az országhatárt A tavalyinál szerényebb, de további mintegy tízszázalékos nö­vekedést vár az idegenforgalomtól 1997-ben a szakember, és ez várhatóan kedvezően hat a vendéglátóiparra is. Dr. Székely György, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenfor­galmi Minisztérium főosztály- vezetője előszeretettel idézi az adatot, miszerint a hozzánk ér­kező külföldiek tavaly a ko­rábbi 1,7 milliárddal szemben 2,2 milliárd dollárt hagytak ná­lunk. Az is igaz viszont, hogy emögött nem csak az idegen- forgalmi ágazat teljesítménye húzódik meg.-A devizarendszer liberali­zálása következtében a fekete beváltások egy részét legalizál­ták - mondja -, de az tagadha­tatlan, hogy vonzó maradt, vonzóbbá vált az ország a kül­földiek előtt. A határt mintegy 40 millióan lépték át, annyian, mint egy évvel korábban, de je­lentősen megnőtt a kereske­delmi szálláshelyeket igénybe vevők száma. A szállodák fog­laltsága átlagosan 4-5 száza­lékkal, ezen belül az ötcsillago­soké csaknem 10 százalékkal emelkedett. Mindez arra utal, hogy az igényesebb vendégkör érdeklő­dését sikerült felkeltenünk ma­gunk iránt. Ez kihatott a ven­déglátóiparra is, megállt a ven­déglők, éttermek, presszók for­galmának a csökkenése. A Magyarországról kiutazók számának csökkenéséről több hír is napvilágot látott az elmúlt hetekben. A főosztályvezető cáfolja ezeket.-A kilépő magyar turisták száma megegyezett az előző évivel - állítja -, utazásaikhoz egymilliárd dollárnak megfe­lelő valutát igényeltek. Az em­berek nehezen mondanak le üdülési szokásaikról, ezért az útrakelők száma kevésbé mér­séklődött, mint amennyire az életszínvonal csökkent az el­múlt évben. Az idei esztendő várható idegenforgalmát óvatosan be­csüli meg dr. Székely. A tava­lyinál kevesebb nemzetközi konferencia szerepel a tervek­ben, ennek ellenére 10 száza­léknyi növekedést elérhetőnek vél, ha tudjuk tartani kedvező árainkat, és a fejlesztések is megvalósulnak. Jelentősen bővítik például a Club Tihanyt. Hévízen több száz millió schillingért épül szállodaegyüttes, Budapest újabb ötcsillagos hotellal gaz­dagszik. Bükön, Balfon és Za- lakaroson is nagy értékű beru­házások kezdődtek. Heteken belül kezdi meg működését prágai, kijevi és varsói irodánk. Tollvégen Mi jut a mezőgazdaságnak? Çjok vita és rengeteg ellenvélemény alakult ki a mezőgazdaság l) idei állami támogatásának tervezésekor. Hosszas előkészítés után a kormány alig három hete fogadta el az agrárgazdaság idei költségvetési támogatását. Ez meghaladja a 109 milliárd forintot, amely több részből tevődik össze. A költségvetésből 94,78 milliárdot biztosítanak, amelyet 5,3 milliárd forint újra­kezdési - úgynevezett reorganizációs -, s több mint 9 milliárd forint adókedvezménnyel növelnek. Az előbbit a privatizációs bevételből állja a kormány. A támogatások között a legnagyobb összeget a piacra jutás elősegítése jelenti. Erre 42,3 milliárd forintot különítettek el. Ehhez tartozik az exportösztönzés, amelyre 25 milliárd jut. A másik nagy terület a termelési támogatások köre 21,18 milli­árddal. Ebben lesz kamattámogatás, amelyet üzemviteli hite­lekhez vehetnek igénybe az érintettek. Nagy tételt jelent az úgy­nevezettföldalapú támogatás is, erre 5,7 milliárd forint áll ren­delkezésre. Ezt a szántóknál, a 17 aranykoronánál gyengébb minőségű földterületek tulajdonosainak biztosítják, rögzített összeggel. Megyénkben különösen fontos ez a kedvezőtlen ter­mőhelyi adottságok között tevékenykedőknek. Négyszázmillió forintot adnak az úgynevezett „biológiai ala­pok” : a tenyészállatok, minőségi vetőmagvak használatának támogatására. Emellett 1,3 milliárddal segítik a mezőgazda- sági biztosításokat. A beruházások ösztönzésére 20,5 milliárdot különítettek el. Építésre és ültetvények telepítésére 11,3, a gé­pek beszerzésére 8,5 milliárd forintot. A szövetkezeti üzletré­szek megvásárlásához nyújtott támogatásra 700 millió forintot használhatnak fel. A meliorációt és az öntözésfejlesztést kétmil­liárd forinttal, az erdészetet 1,65 milliárddal segítik ebben az évben. Új eleme az agrárköltségvetésnek, hogy az állatokat ért károk megtérítésére, illetve járványvédelemre 2,4 milliárd fo­rint céltámogatást nyújtanak. Az ágazat szereplői a tavalyihoz hasonlóan adókedvezményeket is kapnak '97-ben. A költségvetési törvény - a múlt évihez hasonlóan - az idén is pénzügyi keretet biztosít a kormánynak ahhoz, hogy a piacra ju­tási és a termelési támogatások mértékét 7 százalékig túllép­hesse. Ez további 4,5 milliárd forintot jelenthet az élelmiszer- gazdaságnak. A felsoroltakra a termelők pályázhatnak a szaktárcánál, hogy milyen eredménnyel, az később dől el... Mentusz Károly A megbízhatóbb tőzsdéért Itt volt már az ideje az értékpapírtörvénynek. A befektetések iránti bizalmat megzavarták a csalások, pedig az értékpapír­vásárlás biztonsága a tőkepiac működésének alapeleme. Mert az igazán nagy pénzek a tőzsdéhez kötődnek. Végre eljutottunk oda, hogy részvényt csak az a cég bocsáthat ki, amely legalább 2 éve működik, befektetési társaság csak az lehet, amelynek jegyzett tőkéje eléri az egymilliárd forintot. Ha brókerhez, bankhoz - azaz „befektetési szolgáltatóhoz'’ - fordulunk, ezentúl megkövetelhetjük az értékpapírral kapcsola­tos pontos tájékoztatást. A brókerház köteles megvizsgálni: az általa ajánlott ügylet, befektetési konstrukció megfelel-e ügy­fele piaci ismereteinek, kockázatviselő képességének, eseten­ként köteles kockázatfeltáró nyilatkozatot tenni. Fontos része a bizalomépítésnek, hogy ezek a szolgáltató cégek kötelesek kap­csolódni a most létrehozandó Befektetővédelmi Alaphoz. Újdonság a „dematerializált értékpapír” megjelenése. Kül­földön már bevált: nem papírra nyomott, hagyományos érték­papírt kapunk a pénzünkért, hanem elismervényt a megvett ér­tékről. Ugyanolyan ez, mint a bankbetét, a folyószámla. Ha van elektronikus pénz, miért ne lehetne elektronikus értékpapír? Kinek-kinek ezt az értékpapírszámláját terhelik meg - ha rész­vényt vesz -, vagy itt írnak neki jóvá, ha elad. A tőzsde forgal­mának gyorsítását, nagyobb biztonságát várja ettől a törvény. A papír tulajdonosa ugyanúgy ad megbízatást brókerének, ugyanúgy szabadon rendelkezik, mint eddig. A számlaszerző­dést a tulajdonos bármikor határidő nélkül felmondhatja, jogai nem csökkennek. A befektetőnek tehát szabályos, „klasszikus" ügyfélszámlája lesz, ahol nyilvántartják az őt megillető bevé­telt, és ahonnan fizettethet. Kevesebb lesz az ügynök, bróker - de nagyobb és megbízhatóbb lesz a tőzsde. Gubcsi Lajos Szigorúan ellenőrzött utak Január elejével megszigorí­tották a társasági adótör­vény üzleti utakra vonat­kozó passzusát. A rendelet- módosítás nemcsak a gaz­dálkodóegységekre, hanem az üzleti utakat szervező irodákra is vonatkozik. A társasági adóról szóló tör­vény eddig is csupán a vállal­kozáshoz szorosan kapcso­lódó üzleti utakat tette leírha­tóvá az adóalapból, mégis so­kan és gyakran kijátszották a törvény adta, vagy nem adta kiskapukat. A cégek bér, vagy jutalom helyett gyakran hiva­talosnak látszó üdülésekre küldték el dolgozóikat. Né­hány órás gyárlátogatásért, előadás meghallgatásáért so­kan a világ másik felére is el­utaztak, hiszen előtte és utána bizonyos volt a kellemes kö­rülmények közötti kikapcso­lódás. A legtöbb „szakmai” utat a mezőgazdaság, a számí­tástechnika, illetve a nyomda­ipar szervezi. A törvénymódosítók alap­elve az volt, hogy egy útról egyértelműen eldönthető és eldöntendő, hogy hivatalos vagy álhivatalos voltáé. Az új jogszabályok szerint az utóbbi esetben az utazás költ­ségei egyértelműen növelik az adóalapot. Mostantól köte­lező valamilyen bizonylatot szerezni a valós üzleti útról. Ez lehet az utazást lebonyo­lító utazási iroda programja, a kiküldő vagy vendéglátó cég hivatalos felkérése, meghí­vója, a munkavállaló hivata­los írásbeli beszámolója. Eze­ket az APEH ellenőrzi. Magyar töke, magyar ecsettel Az állam nem háríthat el magától minden feladatot Egy hajóban evezünk. Na jó, de hányán? Matolcsy György közgazdász szerint ez a fő kérdése a ma gazdaságpolitikájának. Magyarország nincs olyan kiszolgáltatott helyzetben, hogy csakis és szükségszerűen a monetáris politikát kövesse.- A globalizáció folyamataiból nem szabad kimaradni - véle­kedik a közgazdász. - A kül­földi tőkére szükség van. be kell épülnünk az egységesülő Európába is, de nem bármi áron. Gazdaságpolitikánknak ma az a tétje, hogy közülünk hány millió embernek lesz esélye ré­szesévé válni mindazoknak a lehetőségeknek, amelyeket a XXI. századi Európa kínál majd. Nem nehezedik ránk olyan külső pénzügyi, gazda­sági nyomás, amellyel szemben ne lehetne védekezni. Jóval na­gyobb a gazdasági mozgáste­rünk annál, mint amilyennek azt a mindenkori kormányok 1990 óta ítélik. Nálunk most a GDP 70 százalékát idegen or­szágbeli tőke állítja elő. Ez - a negatív következményeivel együtt - elkerülhető lett volna. Kedvezményekkel, ösztönző programokkal kellett volna ser­kenteni a magyar középvállal­kozói kört, hogy azok a multik beszállítóivá válhassanak. Ez Matolcsy György FOTÓ: feb mérsékelte volna az importot, növelte volna a kivitelt, vagyis javította volna kereskedelmi mérlegünket. A döntéshozó helyzetben lévő gazdaságpolitikusok pél­dát vehetnének az OECD-or- szágok szociálpolitikájáról. Közgazdászként is úgy gondo­lom, hogy hazánk erőtartalékai ma már nem a gazdaságban, hanem a humántőkében rejle­nek. Az államot, mint appará­tust karcsúsítani kell. Az oktatás, az egészségügy, a vidék fejlesztésének feladatai azonban nem ruházhatók másra. Ez lehetne önvédelmi stratégiánk sarkalatos pontja. Bozsó Bea

Next

/
Oldalképek
Tartalom