Heves Megyei Hírlap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-06 / 285. szám

4. oldal Horizont 1996. december 6., péntek Ratkó József: Segítsd a királyt! bemutatója a Gárdonyi Géza Színházban „A hit, ha vak, akkor csak bajt okoz!” Háromszori találkozás egy előadással: kísértés az una­lomnak. Hogy mégsem így lett, annak kettős oka van: Ratkó József történelmi drá­mája, a Segítsd a királyt! kér­désfelvetése. A kisebbségi lét keserű ál­lapotát, a múlthoz, a nemzeti hagyományokhoz való vi­szonyt feszegeti, s a minden­kori hatalomnak a felelőssé­gét, az uralkodás dilemmáit boncolja. Ezek a magyar tör­ténelem örök érvényű és most különösen aktuális témái. A másik ok, hogy művészi­leg s emberileg is hiteles tol­mácsolásban láthattuk a kassai Thália Színház társulatának előadásában, Beke Sándor rendezésében ezt a veretes szövegű, hatalmas drámaköl­tői vállalkozást. A három találkozásból az efső az augusztus 12-i szabad­téri egri bemutató a Francis- kánus-udvarban (akkor már megírtam első reflexióimat), a második az államalapítás ün­nepének estéjén a Duna Tele­vízió közvetítése, s a harma­dik, a tulajdonképpeni pre­mier, melyet november 15-én a Gárdonyi-bérletben tartot­tak. Noha az ország számos szabadtéri játszóhelyén láthat­ták a produkciót, ez nem ár­tott, hanem - ez már az elő­adás színre vivőinek titka, mi­ért - mostanra megérett, le­tisztult, összefogottabb lett. Igaz, a közönség kisugár­zása ösztönözheti is a játszó­kat. Egy héttel a premier után a pedagógusbérlet közönségé­vel együtt láthattam, s mintha a nézőtérről sugárzó intellek­tuális figyelem megsokszo­rozta volna a kiváló színész­gárda művészi erőit: olyan he­vülettel és belső indulattal alakították a jogaikban meg­alázott, önérzetükben megti­port pogány énekmondókat, a nemzet óhitű vezéreit egyfelől (Csete: Petrik Szilárd, Décse: Dudás Péter, Zerénd: Tóth Ti­bor, Vászoly: Pólós Árpád), s a haladást, az új szellemet képviselő keresztény erkölcsi- séget (főpap: Ropog József), a bajor európai éleslátást, s mel­lette a gőgöt másfelől (Gi­zella: Kövesdi Szabó Mária), hogy pillanatonként elhittük igazukat, S a két szemben álló erő régi és új erkölcsi alapállá­sát egyszerre tehettük magun­kévá. Hiszen egyet akar - az or­szág fejlődését - a pogány szokásait még levetkőzni nem tudó és nem is akaró magyar, s a nagyobb kitekintéssel bíró idegen, csak másként, más úton. Ratkó József írói merész­sége épp abban rejlik, hogy a középpontba azt az Istvánt ál­lítja, aki uralkodása végén, Imre fia halálakor döbben rá erre az igazságra. Akkor, amikor már bizonyos tekintet­ben késő, hisz fejek hulltak, értékek vesztek. Beke Sándor rendezői el­gondolása is erre épül. A dráma hangsúlyait még erőtel­jesebbé teszi azzal, hogy az előadás István király (Csendes László) monológjával kezdő­dik és zárul: az uralkodó sze­mélyes sorsa fordulópontján döbben rá arra, hogy miben vétett. Istennel való párbeszé­dében mondja ki: „A hit, ha vak, akkor csak bajt okoz.” A tételmondat igazságának felismerése és feloldása mindaz, amit a két felvonás­ban a színen látunk. S a két fél képviselői: az Öreg óbéli em­ber (Dráfi Mátyás), s az Imre herceget nevelő főpap (Ropog József) a darab egyik kulcsje­lenetében maguk is összebé- külnek: kezdik felismerni a másik igazát, s egy köpönyeg alatt futnak a zivatar elöl. A kezdő helyszín áthelye­zése a kápolnába, a virágfüzé­rek, a gyász méltóságának kel­lékei ünnepélyessé, a Károli Gáspár, Szenei Molnár Albert, Pázmány Péter ihlette míves szöveghez méltóan emelke­detté teszik az előadást, mely ezáltal (de a darabból követ­kezően is) kissé statikus. (Ér­dekes, hogy most a belső szín­padon mégis pergőbbnek tűnt). Hascák József remekül va­riálható díszletei, Illés Lajos megindító zenéje ezt az őszinte pátoszt erősítik a né­zőben. Az Utassy-vers vissza­visszatérő énekelt sorai: „Ha már fáj a sorsunk, nagyon szépen fájjon” keretbe helye­zik a szenvedésekkel megér­lelt, nemzeti megmaradásról szóló történet epizódjait. S mindehhez Gadus Erika fh. tervezett nemesen egyszerű jelmezeket. Az egyenletes és együttes színészi munkából három ala­kítás külön kiemelést érdemel. Csendes László meggyőző Istvánja mellett igazi élmény Dráfi Mátyás sokszínű, érze­lemgazdag szerepformálása az Öreg óbéli emberként, és Ro­pog József elmélyült szerep- értelmezése keresztény főpap­ként. Igen nagy kár, hogy - amint tudjuk - a kassai társulat önál­lósága egy művelődéspolitikai döntés nyomán megszűnt, jö­vőjük megkérdőjeleződött. Az egri nézőnek viszont nyereség e remek művész­gárda elhivatott játéka váro­sunkban. Jámbor Ildikó Az EU gazdasági zászlóshajója megyénkben is érdekelt Német befektetők egri konzultációja Németország hazánk első számú gazdasági partnere. Ez a ke­reskedelmi, a töke- és hitelkapcsolatokban, valamint a magyar munkaerő-hasznosításban teljesedik ki. Erről tegnap volt szó Egerben, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett német befektetői konferencián. Dr. Pólya Andor az Ipari, Ke­reskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium képviseletében elmondta: jelenleg hazánkban 5500 német érdekeltségű kis- és középvállalkozás van. Kiemelkedik a Deutsche Te­lecom, az Audi, a ZF., a Tissen részvétele gazdaságunkban. Az idei háromnegyed évben 2,7 milliárd dollár értékű árut ex­portáltunk Németországba, mi­közben az import ennél kisebb volt. Dr. Stephan Szakai, a Né­met-Magyar Kereskedelmi és Iparkamarától arról beszélt, hogy a legújabb német beruhá­zások 8 Százaléka hazánkban valósult meg. A Heves megyei vállalkozóknak elsősorban csomagolóanyagok és bútorok gyártására tett ajánlatokat. Ha- bis László egri alpolgármester és Kiss János, a Heves Megyei Önkormányzat irodavezetője a megye, valamint Eger gazda­sági, kulturális és idegenfor­galmi értékeit méltatta. Felhív­ták a német befektetők figyel­mét a gyógy- és a falusi turiz­mus, a kereskedelem és az ipar fejlesztésére, továbbá az Eger alatt feltárt pincerendszer tu­risztikai, gasztronómiai hasz­nosítására. Ezután bemutatták a megyé­ről készült filmet, majd Gyetvai József, a Heves Megyei Keres­kedelmi és Iparkamara elnöke ismertette szőkébb hazánk gaz­daságát, a privatizációt. (mentusz) Orosz balettmester Egerben Az egri dr. Kemény Ferenc Ál­talános Iskola mozgásművé­szeti diákjai az idegen nyelvek közé.most felvették az oroszt és a franciát, hogy balettmeste­rükkel kommunikálni tudjanak. Nur Hasszán-Ahumov már meg­tanulta a munkájához szüksé­ges legfontosabb magyar kife­jezéseket. A balett nyelve a francia, de hamarosan a mozdu­lat és a művészet nemzetközi nyelvén igyekszik szót érteni tanár és tanítvány. Gyuricza Liliann, a Stellae Agrienses gyermek tánc- és ba­lettegyüttes és a Táncstúdió 13 vezetőjének az álma teljesült, amikor Egerbe hívta a mestert. A klasszikus balett hazájából érkezett táncpedagógust eddigi pályájáról kérdeztük.- A Moszkvai Állami Balett- intézetben végeztem, ezután a koreográfiái intézetbe kerül­tem, majd a színházművészeti főiskola koreográfus szakán szereztem diplomát. Színhá­zaknak dolgoztam Baskíriában és Kazahsztánban, majd a Kir- gizisztáni Balettintézet művé­szeti vezetője voltam.- Milyen késztetésből vál­lalta el az itteni tanítást?- Nagy kihívásnak érzem az egri feladatot, mert úttörő sze­repet vállalhatok a klasszikus balettoktatásban. Kevés balett­iskola van Magyarországon, boldog vagyok, hogy részt ve­hetek ennek megalapításában.- Foglalkozott otthon ha­sonló feladattal?-Gyerekeket ott is tanítot­tam, de főként színházi előadá­sokat rendeztem. Szívesen em­A mester és tanítványai... lékszem vissza a Diótörőre, a Mauglira, a koncertszámokra. Itt is sok tervem van, de előbb • megfelelően fel kell készítenem a gyerekeket a speciális klasz- szikus feladatokra. Év végére már az egri közönség is élvez­heti produkcióinkat... Itt nehe­zebbek a feltételek, mint ná­lunk. Otthon a ruhákon, spicc­cipőkön keresztül az uzsonnán át mindent az államtól és a szponzoroktól kapnak a gyere­kek. Nagy hagyománya van a művészetek támogatásának. Tretyakovot sem a gyárairól is­merik, hanem a híressé vált képtárról.-Miként ítéli meg az egri növendékek tehetségét?- Nyolc-tíz éveseket és ná­luk idősebbeket fogok tanítani. Már az utcán látom, jó lesz ve­lük dolgozni, szakszerűen, szé­pen készülnek a klasszikus ba­lett tanulásához, sokat tudnak.- Örülök, hogy külföldi kap­csolataim révén meghívhattam a mestert, akivel nagyszerű együtt dolgozni - mondja Gyu­ricza Liliann. - A mester a gyermektáncegyüttest és a pri­vát iskolásokat is tanítja.- Korábban szólt már arról, hogy egy gyermekbalett-együt- test szeretne létrehozni Eger­ben...- Megszületett a Stella Agri­enses, az Eger kis csillagai. A lehetőség adott... Akik ismer­nek, azt mondják, nehéz és ma­kacs ember vagyok. Lehet. A saját gyerekeimen kívül egyet­len dolog érdekel, hogy növen­dékeimnek - akiket sikerült megfertőznöm a tánc iránti el­kötelezettséggel - lehetőséget, utat mutassak és hitet adjak, hogy szükség van a művé­szetre. Svájcban lép fel a boldog! Kaláris - Tegnap Svájcba utazott a boldogi Kaláris táncegyüttes, amelynek húsz tagja közül felvételünkön csak heten láthatók. A Zürichtől 20 kilométerre fekvő Winterthur magyar kolónia meghívására látogattak Helvéciába, ahol bol­dogi lakodalmas estet mutatnak be. Ezen magyaros ételek mellett megismertetik vendéglá­tóikat az itteni lagzis szokásokkal is. fotó: zs. őszi Katalin Egy közhasznú jubileumi kiadvány, alapítványi támogatással A kötetet az iskolákban is kamatoztathatják Hosszú esztendők óta eredmé­nyesen tevékenykedik az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola honismereti kollégi­uma. Köszönhető ez elsősor­ban dr. Misóczki Lajos főisko­lai tanárnak, aki szívügyének tekinti az effajta ismeret- átadást. Mindez nem szólam, hiszen erről magam is többször meggyőződtem, amikor elkí­sértem a csoportot külföldi út­jaira, s azt tapasztalhattam, hogy ezek az ifjak komolyan, megfontoltan készülnek a le­endő hivatásukkal járó teen­dők minél maradéktalanabb el­látására. A csoport 1994. május 12-i szakmai tanácskozásán hatá­rozták el, hogy pályázatot hir­detnek a honfoglalás 1100. év­fordulója tiszteletére. Minde­nekelőtt azért, mert így is erő­síteni kívánták fő törekvésü­ket: a magyarságismeret és -tudat tanulmányozását, ébren tartását. 1995. március 27-én hirdet­ték meg az akciót a történelem szakos hallgatók számára. 1994/95-ben és 1995/96-ban harmincegyen nyújtottak be dolgozatot. A hallgatói mun­kák közül nyolc felelt meg a követelményeknek. Az értéke­lést március 12-én és június 19-én tartották. Jutalom dukált Albert Ildikónak, Bangó Tíme­ának, Bartus Csabának, Hu- dák Ágnesnek, Kertész Ediná­nak, Rózsa Ágnesnek, Sza­niszló Ritának és Tóth Gábor­nak. A Pro Renovanda Cultura Hungáriáé Alapítvány támoga­tása lehetővé tette azt, hogy írásaik egy kötetben is megje­lenjenek. Ezt lelkes oktatójuk szerkesztette, s dr. Faragó Fe­renc főigazgató-helyettes lek­torálta.''"'"" Egyértelműen megállapít­ható, hogy valamennyi pro­dukció az igényesség jegyében született. A témakör változatos, hiszen akad olyan tanárjelölt, aki Hatvan bronzkori emlékei­nek tanórai bemutatását tette közzé. A többiek viszont az egri vár krónikáját, a barokk város műemlékeit, az iparoso­dott Miskolcot, a göcseji falu­múzeumot, Herencsény mező- gazdaságát, Lábatlan két vi­lágháború közötti történetét, Szendrő XVIII. század eleji históriáját villantják fel. Olvasás közben felébred bennem a hajdani gyakorló középiskolai tanár. Épp ezért elismeréssel adózom ezeknek a fiataloknak, hiszen pedagó­gusi pályafutásom során - mi­ért kellene ezt tagadni - soha nem készítettem ilyen precíz óra-előkészítést, mint ők. Megmaradtam a hatásos rög­tönzéseknél. Boldogultam is velük, ám mindig becsültem azokat a kollégáimat - nem voltak sokan -, akik ilyen ala­posan tanulmányozták felada­taikat. Ezért állítom határozot­tan, hogy érdemes volt, meg­érte publikálni ezeket a „ta­nulmányokat”, hiszen a leendő nevelők és a már praktizálok is okulhatnak belőlük. Akkor is, ha amint az egykor közkedvelt sláger állítja: mindenki más­képp csinálja. Legyen a jövőben is így, ám mégsem árt, ha figyelünk má­sokra is, különösképp azokra, akik dicséretes szintű elkötele­zettségtől vezérelve szeretné­nek munkálkodni a katedrá­kon. Nem árt tőlük néhány jó tippet ellesni. Egyébként is az átlagon felüli nívó akaratlanul is hasonló szorgoskodásra ser­kent, Pályakezdőt és rutinos oktatót egyaránt. Pécsi István Mennyit költhet az egri kisebbség? Többek között erről esett szó tegnap az egri Cigány Kisebb­ségi Önkormányzat ülésén. Az öttagú testületből hárman jelen­tek meg, s elfogadták a '97. évre tervezett költségvetést. Eszerint 2.859.791 forintból gazdálkodnának, s felhatalmaz­ták Fejes Attila elnököt, hogy javaslatukról tárgyaljon a város önkormányzatával. Megvitatták a jövő negyedév feladatait, továbbá Mandák At­tila ismertette, hol tart a rudi- vári építési akció. Öt család ka­pott telket, elkészültek az épí­tésztervek, most írnak ki pályá­zatot a kivitelezésre. Tekintve, hogy a pénzintézet akkor fizet, ha már az épületek 40 száza­lékban elkészültek, ezért a kivi­telezőnek „hozómra” kell majd dolgoznia. (n. z.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom