Heves Megyei Hírlap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-10 / 288. szám

1996. december 10., kedd 5. oldal PÉTERVÁSÁRA És KÖRZETE Megalakult a szennyvíztársulat Sírokban Abbahagyni? Majd ha fagy... Jövőre cserép is készül Derecskén Hétköznap is „szülinapi " a minőség Az érintett telektulajdonosok több mint 75 százalékának részvételével alakult meg a szennyvíztársulat, ami a mini­mális kétharmadnál lényegesen jobb arány - tájékoztatott Laka­tos István, Sírok polgármestere. Mint megtudtuk, a társulat köz­gyűlésén elfogadták az alap­szabályt, valamint megválasz­tották az 5 tagú ellenőrző, il­letve az intézőbizottságot, va­lamint a 21 küldött személyéről is döntés született. A társulat meghatározta a szennyvízberuházáshoz csatla­kozni kívánók érdekeltségi hozzájárulását is, eszerint aki egy összegben - még az idén - befizeti a pénzt, annak 40 ezer Ma délután fél hatkor Mátrade- recske és Mátraballa önkor­mányzatai közös képviselő-tes­tületi ülést tartanak. Mint meg­tudtuk, utoljára az előző válasz­tási ciklusban volt alkalmuk hasonló keretek között talál­kozni a két falu vezetőinek. A közös program - bár a forma várhatóan kötetlenebb lesz, mint a megszokott ülések - ko­rántsem udvariassági látogatás, hiszen a két településnek több közös dolga is van. A szemétte­lepet például együtt üzemelte­tik, mint ahogy az egészségügyi forintjába kerül telke csatorná­zása, míg a részletfizetést válla­lók tíz éven át havi 550 forinttal törleszthetik az összeget. Jóvá­hagyták a pénzügyi tervet is, így a társulat 16 milliós hitelt vesz fel. Végezetül azt is elmondta a falu első embere, hogy a beru­házás idénre tervezett üteme már megvalósult, a mintegy 600 méternyi vezetékszakasz megépültével azonban a kivite­lező Purátor Hungária Kft. szakemberei folytatják a mun­kát, ameddig az időjárás en­gedi. Remélhetően még a tél fo­lyamán elkészül a tamai át­emelő berendezés is. ellátást is a mátraderecskei or­vos végzi, a ballaiak megelége­désére. Emellett - idén első alka­lommal - a ballai felső tagoza­tos gyerekek a recski helyett a szomszédos derecskéi általános iskolában ültek a padokba. Az sem kizárt, hogy emiatt egy in­tézményfenntartó társulást hoz­zon létre a két falu, azonban ez ma még kevesebb mint terv: csupán egy ötlet, amely várha­tóan ma kerül először a képvi­selők asztalára. (S. P.) Michael Leier osztrák üzlet­embert legtöbben bizonyára a mátraderecskei téglagyár - azaz a Leier Mátratherm Kft. - tulajdonosaként ismerik. Emellett az autókereskede­lemben, illetve az építőipar­ban is jól cseng a neve Auszt­riában, Magyarországon és Lengyelországban egyaránt. A magyar kormány Burgen­land tiszteletbeli konzuljává nevezte ki, tavaly pedig az év vállalkozójává választották Ausztriában. Néhány napja ünnepelte 50. születésnapját. A mátraderecskei ünnepi ebéden e sorok írója egyéb el­foglaltsága miatt nem vehetett részt, azonban később a helyi kisvendéglőben sikerült meg­Fehéren-feketén A manapság használatos ter­minológia szerint van a fekete- gazdaság, a szürkegazdaság, meg ami marad, a - gondolom -fehérgazdaság. Az olajmaffia a fekete - hiába keresi szőkítés­sel a betevőt —, a számlaadást elmulasztó suszter meg a szürke kategóriába tartozik. Egyes kicsi településeken dolgozó jegyzők a „szürkék” ténykedése láttán szemet huny­nak, mondván: legalább nem segélyért kilincselnek. Egyes középvállalkozók sze­rint ez helytelen, mert oda a tisztesség: elsumákolt adóforin­tok, semmi közteherviselés, egyebek, mind-mind a szegény, becsületes vállalkozót teszik tönkre. Más: van ugye a szervezett bűnözés, meg a gazdasági bű­nözés, meg a megélhetési bűnö­zés. Maffiák nincsenek, csak egyes csoportok közötti leszá­molások. Ehhez a suszternak - már amelyik a kaptafánál ma­rad — semmi köze. O csak fogja a faszöget, és beveri. Aztán el­megy a boltba, és a csalárd módon megszerzett száz forint­jából vesz egy kiló kenyeret. (suha) szervezni egy találkozót Mi­chael Leierrel. Épp hétköznapi ebédje - húsleves, grízes tészta - közben zavartuk meg.- Ón több mint tíz esztendeje vállalkozik Magyarországon. A mostani körülmények között is befektetne hazánkban?- Mára igen zavaros helyzet alakult ki Magyarországon. A privatizáció felerészben sikerte­len, a spekuláció előtérbe ke­rült. Ezzel együtt meggyőződé­sem, hogy lehet és érdemes itt tisztességes üzletet csinálni. Hogy mást ne mondjak: néhány napja egy újabb téglagyárat vá­sároltam Devecserben.-Ez Mátraderecskét miként érinti?--Sokat tanultunk a tégla­gyártásról, s ezen tapasztalatain alapján döntöttem a devecseri gyár megvételéről.. Természe­tesen Mátraderecske - mint a magyarországi legnagyobb vál­lalkozás - emiatt semmilyen hátrányt nem szenved. Sőt sze­retnénk jövőre 35 százalékos termelésnövekedést elérni. Ugyancsak jövőre tervezzük a tetőcserépgyártás megkezdését is. Ez természetesen komoly előkészítést igényel, de azt hi­szem, nyár elejére sikerül elin­dítani.-Mi a véleménye a magyar- országi vállalkozásokról, a le­hetőségeikről?- Az én üzletpolitikám lé­nyege, hogy a nyereséget nem szabad felélni. Ennek szelle­mében a magyarországi üzeme­imben, vállalkozásaimban meg­termelt profitot visszaforgatom a cégekbe, így'érhető el növe­kedés. Úgy látom, ezt nem mindenki csinálja így. A másik nagyon fontos dolog, hogy vé­leményem szerint magasak az adók. Ha mérsékelnék a terhe­ket, meggyőződésem, hogy jobb lenne a fizetési morál, s végső soron jobban járna a „kincstár”.-Azt mondják, Ön rengete­get dolgozik. Hogyan bírja?- Maga még nagyon fiatal, ha ilyet kérdez. Valóban sokat dolgozom, de amit az ember szívesen csinál, az nem fá­rasztja. Csak a pénzért valóban nem lehet „hajtani”. (espé) Ki üzemeltesse a szennyvíztelepet? Pénteken délután négy órakor erre a kérdésre keresik a választ Recsk, Parád éi, Mátraderecske önkormányzati képviselői, együttes testületi ülésükön. A három település vezetői - a na­pirendnek megfelelően - meg­vitatják egy közhasznú társaság alapításának lehetőségeit. Csinos lányok fotói a péterkei galériában December 13-ig látható a pé- tervásárai Művelődés Háza kisgalériájában Simon Csaba fotókiállítása. A képek munka­napokon 8-16 óráig megtekint­hetők. A siroki bizottságok kétévi munkájáról December 16-án, délután öt órakor tartja következő ülését Sírok önkormányzata. A képvi­selők a négy bizottság - a pénzügyi, a településfejlesztési, az oktatási és sport-, valamint az egészségügyi-szociális - munkájáról hallgatnak meg be­számolót. Kistérségi „évzáró” csütörtök délután A pétervásárai központú, 16 te­lepülést összefogó kistérségi társulás idei utolsó összejövete­lét december 12-én tartja. A ta­lálkozón az érintett települések vezetői áttekintik az idei ered­ményeket, majd estebéd mellett kötetlen formában búcsúznak az esztendőtől. Egerbocs: köszöntik az idős polgárokat December 19-én a helyi műve­lődési házba várja az egerbocsi önkormányzat a falu 70 évnél idősebb polgárait. A tisztes korú bocsiaknak apró ajándék­kal kedveskednek a falu veze­tői. Mindenki karácsonya Sírokban és Kökúton December 24-én a hagyomá­nyoknak megfelelően idén is megrendezik a mindenki kará­csonyát Sírokban és a kőkút- pusztai településrészen. Karácsony, másként... Nemcsak kapni, adni is öröm - jól tudjuk ezt, hiszen voltunk már ajándékozók és ajándékozottak egyaránt. S az ajándéknak becsülete van, főként azok között, akik rit­kán kapnak. Gyerekek, akikről nem család, hanem az állam gondoskodik. Egy intézet, „akihez” nem lehet odabújni. Egy in­tézet, amelyik nagy tételben vásárol, s nem cukorkát. De akik - csoportonként - literes kiszerelésben kapják a sampont, azok egy saját szappannak nagyon örülnek. Pétervásárán ötvenket- ten várják a karácsonyt a nevelőotthonban. Gyerekek, akik kapni szeretnének. Gyerekek, akik nem adhatnak egyebet: jó szívvel gondolnak arra, aki ajándékkal teszi teljessé az ünnepet. Egy aprócska csecsemő - ha szerencséje van, már megkeresztelésekor is, túl a családi boldogságon - jeles tár­sadalmi esemény főszereplőjévé válhat. Nem kell hozzá más, mint hogy az anyuka egy nagyszerű hagyományőrző csoport - esetünkben a parádi - alapító és aktív tagja le­gyen. A boldog édesanyát, Csortosné Holló Katalint - aki „mellesleg” lapunk recski kézbesítője - az örömteli pilla­natban sem hagyták el a csoport tagjai: tevékenyen részt vettek a csöppség keresztelésében. Nem maradhatott el az ajándék sem: egy picike népviseletes ruha, épp az alig pár hónapos Anna mérete. Hogy az „ifjú hölgy” mikor lép elő­ször színpadra, az még kétséges, hiszen egyelőre legke­vésbé saját lábán közlekedik. De bizonyára eljön az ideje, amikor édesanyja példáját követve ő is megízleli a palóc vi­dék dalait. Nem csupán a mama és a papa - Csortos György -, de mindannyiunk örömére. (s. p.) Ültess fát - erzsébeti módra Jó levegőt ad, s a széltől is óv Az erdőfelügyelőség tervei alapján és szakemberei segít­ségével 7600 darab facseme­tét ültettek el a bükkszenter- zsébeti önkormányzat mint­egy 3,5 hektáros belterületi földjén. Mint Zay László polgár- mester lapunknak elmondta, hogy ehhez mérhető erdőtele­pítés ugyancsak régen történt már a faluban. Az elültetett tölgy-, illetve a talajviszo­nyoknak megfelelő egyéb nemes facsemeték további ápolásáról is gondoskodtak: négy éven keresztül a helyi erdőbirtokosság kezeli a terü­letet. Azon túl, hogy természet- védelmi célokat szolgál a te­lepítés, egyéb hasznot is hoz, hiszen egy szélvédő övezetet is alkotnak a majdan felcsepe­redő fák. A falu vezetői ko­molyan gondolják a fásítás fontosságát, szeretnének jö­vőre is ilyen munkát végezni. Mátraballa és Mátraderecske: Időszerű a vezetők találkozása „Megpróbálok itthon lenni Bükkszenterzsébeten” Adventi sorozat Sebestyén Márta pénteken Párádon A népzenei csemegéket kedve­lők őszinte örömére szolgálhat, hogy pénteken délután öt óra­kor a parádi általános iskolában Sebestyén Márta, valamint a Vidróczki táncegyüttes lép színpadra. Az immár hagyományos ad­venti programsorozat részeként látható-hallható műsoruk címe: Karácsonyi utazás nyugatról keletre. Egy héttel később, december 20-án délután, ugyancsak az ál­talános iskolában a felső tago­zatos diákok ünnepi műsorára várják az érdeklődőket. Mindkét programhoz kap­csolódóan kedvezményes könyvvásárt is tartanak, meg­könnyítendő az ajándékozás problémáját. Olyan volt ez az egész, mintha egy robogó vonatról leugró utasnak egy másik máris át­vette volna a helyét - hasonlí­totta egy bravúros - és persze nem is veszélytelen - közleke­dési aktushoz Lövei László azt, ami vele történt. Nevezetesen: december 1-jén elfoglalta a november 30-án Bükkszenter­zsébeten megüresedett jegyzői állást. Az említett példához azonban csupán a gyorsaság miatt hasonlatos a „váltás”: semmilyen veszélyek nem övezték a két szakember „helycseréjét”.- Egyelőre azon igyekszem, hogy minél mélyebben sikerül­jön tájékozódnom a helyi dol­gokról, hogy úgymond „kép­ben legyek” a falu ügyeiben. Ebben komoly segítséget adott Utassy Ilona, aki az elődöm volt, és nagyon készségesen tá­jékoztatott a legkülönfélébb kérdésekről - összegezte meg­érkezése tapasztalatait az új jegyző. — Az is nagyon jólesett, hogy a képviselő-testület - azon túl természetesen, hogy a négy pályázó közül nekem szavazott bizalmat - biztosított a türelméről, amíg igazán sike­rül megismerni a folyamatban lévő ügyeket. Nagyon remé­lem, hogy mindez nem tart túl­ságosan hosszú ideig.- Önnek ez az első ilyen munkaköre. Milyen tervekkel vág neki az új feladatnak? — Valóban, jegyzőként még nem dolgoztam, azonban a közigazgatás területén tény­kedtem, amióta 1985-ben el­végeztem az államigazgatási főiskolát. Három évig, 1989- től ’91-ig a magyar Ország- gyűlés békés megyei irodájá­nak voltam a vezetője, majd a gyulai polgármesteri hivatal­ban dolgoztam. Gyula városá­hoz több - szerénytelenség nélkül mondhatom - sikerem is fűződik. Az országban elő­ször alakítottunk ki egy jól működő „közbiztonsági kom­munikációs rendszert”, amely a rendőrség, a városi rendészet és a polgárőr-egyesület együttműködését segítette, s ezzel sikerült komoly javulást elérni a város közbiztonsági helyzetében. Ugyancsak fon­tosnak tartom a környezetvé­delmet és az ehhez kapcsolódó idegenforgalomban - az úgy­nevezett öko-turizmusban — rejlő lehetőségek kiaknázását. Ezen a területen is sikeres kez­deményezéseket valósítottunk meg Gyulán.- Bükkszenterzsébeten vél­hetően más léptékkel kell gon­dolkodni, mint az alföldi vá­rosban. Mások az adottságok, és alighanem mások lesznek a mindennapos feladatok is.- Nem vitatom, hogy ez így van. Azonban azt gondolom, sok mindent adaptálni lehet a kisközségre is. Itt töltött né­hány napom alatt máris meg­győződésemmé vált, hogy a közbiztonság javítása érdeké­ben lenne mit csinálni. A táj, a természeti adottságok kihasz­nálása pedig azt hiszem, ebben a térségben még hangsúlyo­sabb feladat, illetve - talán az egyetlen - kitörési lehetőség a jelenlegi gazdasági helyzetből. Természetesen ezek nem má­ról holnapra megvalósítható célok. Rövid távon a hivatali dolgozók munkakörülményei­nek javítását szeretném elérni, hiszen egy nagyon jó appará­tus munkálkodik ittt eléggé „mostoha” körülmények kö­zött. Suha Péter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom