Heves Megyei Hírlap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-09 / 287. szám

4. oldal Horizont 1996. december 9., hétfő Történeti játszóház tanároknak A Magyar Nemzeti Múzeum és a Fővárosi Pedagógiai Intézet módszertani továbbképzést in­dít általános iskolai tanárok­nak, napközis nevelőknek de­cemberben. A Históriás Törté­neti Játszóház elméleti és gya­korlati módszereinek megisme­résével lehetőség lesz a még érdekesebb szabadidős foglal­kozások megszervezésére a vi­déki iskolákban is. Az első találkozóra decem­ber 15-én fél 11 órakor kerül sor a Magyar Nemzeti Múze­umban, ahol az érdeklődők megismerkedhetnek a hajfo- natkorong, a zászlós lándzsa, a lovagi sisak, a lovagbáb, a tö­rök kori sisak, a magyaros ék­szer, a 48-as huszárcsákó és a szecessziós tarsolyka készítésé­vel. Az ismeretet nem csak a délutáni szabadidős vagy fakul­tatív foglalkozáson, hanem a tanórákon is lehet hasznosítani. Rongybabakészítő, mesemondó Szerdán délelőtt 9 órakor a Dajkarímektől a mesemondásig című előadássorozat vendége lesz Keszthelyi Jánosné gyer­mekjáték-készítő. A markazi asszony gyermekkora játéksze­reit eleveníti fel, s az érdeklődő anyukákat és gyerekeket a rongybabakészítésre tanítja meg. A foglalkozásnak az egri Mentálhigiénés csoport ad he­lyet, (Arany János utca 2Q/a). A Császi Irén muzeológus vezette foglalkozások a gyer­mek születésétől kezdve a ma­gyar falvak hagyományos kis­dednevelő dalait tanítja meg a fiatalasszonyokkal és a kis­gyermekekkel. A dajkarímeket mondókákat, térden ülőket, pa­csit adókat, ökölütögetőket el­játsszák az anyák és gyerme­kek, de megismerik az állat- és növényvilágot is a mondóká- kon keresztül, valamint a klasz- szikus magyar népmeséket. De a fiúk és lányok játékszereivel, a népi sportjátékokkal is meg­ismerkednek a kis családok. Keszthelyi Jánosné népi tex­tilszövő az elmúlt szerdán csut­kababákat, csutkalovat, hege- dümuzsikát varázsolt csuhából, kukoricacsutkából, és a szárá­ból. Színes rongyokba öltöztette „gyerekeit”. Gyermekévei játé­kairól beszélve bemutatta díj­nyertes életképeit is, az aratást, és a fonóbeli munkát ábrázoló, terményekből készült munkáit. Megyénket egy tucat szervezet képviseli Budapesten Diákjogi fórumok a fővárosban December 14-15-én rendezik meg a fővárosban a második Diákjogi Felülvizsgálati Konfe­renciát. A résztvevők fő felada­tuknak tekintik a Diákjogi Chartában foglaltak alapján a charta érvényesülési tapasztala­tainak összegzését, a diákjogok körében végbemenő változások értékelését. Heves megyét 12 (hatvani, gyöngyösi, egri és erdőtelki) szervezet képviseli, amelyek az Országos Diákjogi Tanács mű­ködését tárgyaló fórumokon, valamint pódiumbeszélgetése­ken tehetik közzé javaslataikat. Tématermek állnak a meghívot­tak rendelkezésére. Ezekben a vendégek választ kaphatnak a közoktatási törvénnyel, a diá­könkormányzatokkal, az iskolai és kollégiumi házirendekkel, a pályázati lehetőségekkel, a kü­lönféle képzésekkel kapcsolatos kérdésekre. A hétvégi eseményen Ma­gyar Bálint művelődési és köz­oktatási miniszter, Kiss Péter munkaügyi miniszter mellett még több minisztériumi tisztvi­selőt is köszönthetnek. Gyöngyösi kezdeményezés: Családi vállalkozói fórum Aktuális téma került reflektor- fénybe a Mátra Szálló konfe­rencia-termében. A SEED Ala­pítvány és a Heves Megyei Vál­lalkozói Központ szervezésében Család és vállalkozás címmel rendeztek fórumot, illetve - ahogyan Csötönyi Csaba, az iroda vezetője mondta - trénin­get olyan családoknak, ame­lyekben valamennyi családtag ugyanabban a vállalkozásban dolgozik. A korábbi tapasztalatok igencsak negatív képet mutat­nak, hiszen a tevékenység har­madik évére 60 százalékuk tönkremegy '. A tréningnek az a célja, hogy módszert adjon a vállalkozás stratégiájának reali­tásokon alapuló meghatározá­sához, esettanulmányok elem­zésén keresztül segítséget nyúj­tani, hogy kiszűrjék az esetle­gességeket a vállalkozásokból. A meghívott 70 famíliából 22 jelent meg. Remélhetőleg egyre többen felismerik ennek a különös képzésnek a fontos­ságát. (b) Bronzvasámap... Azt tartja a mondás, a bronz is szépen csillog - főleg, ha jól kiszidolozzák. Mint ahogy a na­pokban Eger szinte valamennyi boltját, buti­kot, elárusító sátrát a szó szoros értelmében kiglancolták. Ezüst és arany fityegők, csen­gettyűk, villogó lámpák mind-mind vásárlásra csábítanak. Egyszóval fényben úszik a város. Ugyanakkor sem az árusok, sem a vevők arcán nem látni ezt a „fényt”, az ünnepek előtti vá­sárlás izgalmát, örömét. Azaz, csak amolyan bronzos csillogás ez, hisz milyen is lehetne bronzvasámapon. Valami hibádzik, mert mi szem szájnak ingere, kapható. De akkor mi a gond? Úgy gondolom, Önök jól tudják, mi is hibádzik itt... FOTÓ: PERL MÁRTON dájjLÉMt y« j.. mm***-** Dallal, tánccal, muzsikával Adácsi találkozó az együvé tartozás jegyében Rangos kulturális programot bonyolítottak le Adócsőn a hét végén. A Művelődési Ház, a Zéta Kulturális Egyesület, a Nemzeti Kulturális Alap és a Szabad Művelődési Alapítvány szervezésé­ben rendezték meg a Határon Túli Magyarok Kulturális Találkozóját. Ezúttal szlovákiai ma­gyar együttesek vettek részt a fesztiválon. Az érzelmekkel töltött baráti fórumon időt szakítottak a község életének, lakóinak és neve­zetességeinek megismerésére. A tágabb régióra is jutott idő: Gyöngyös, a Mátra Múzeum, az egyházi kegytárgyak és Vachot Imre Könyvtár meglátogatására. Szombaton este a zsúfolásig megtelt Művelő­dési Házban került sor a gálára. A közönség ta­núja lehetett a hagyományápolás szinte vala­mennyi megnyilvánulási formájának, a Kassa- vidéki együttesek előadásában. Gyönyörűen és tisztán csengtek a Cserehát és a Bódva-völgy népdalai a Péder és Jánok községekből érkezett népdalkörök dalosainak ajkáról. A nagyidai ha­gyományőrző táncegyüttes produkciója pedig a tájra jellemző néptáncban fejezte ki hovatartozá­sát. Megragadó műsorokat mutattak be az adácsi Zétások is, valamennyi korcsoportban, a Rontom- Bontom gyermekcsoporttól a felnőttekig. Külön kiemelésre érdemes a gyimesi táncuk, amely a honfoglalás korát idézte. Nagy sikert arattak a formációs táncok. A legfelemelőbb pillanatokat a gála zárásaként felhangzó írem írem című dal hozta. Ez a Csere­háti Népművészeti Együttesek Himnusza. Mivel a magyar Himnusz éneklése tilos az ő otthonuk­ban, e dal felcsendülésekor a magyar Himnusszal azonosulnak. Bágyi Ferenc Idősek ünnepei A Családsegítő Intézet által szervezett Idősek Szabad- egyeteme című előadássoro­zat befejező részét kedden délután két órakor dr. Csif- fáryné dr. Schwalm Edit néprajzos-muzeológus tartja a palócföldi népszokásokról (Kallómalom út 1-3.). Csütörtökön délután fél egykor az Érsek út 11. szám alatt karácsonyi dallamokat hallgathatnak az érdeklődők a zeneiskola növendékeinek előadásában. Két órakor a Kallómalom út 1-3. szám alatt Pető Andrea karácso­nyi ajándékműsort ad, majd az angolkisasszonyok betle­heme s játékot mutatnak be. A Jogász Válaszol------------------------------------------------------------------------------------- — — ;—m A perdöntő iskolai szabályzat Életre kiható következménye lett annak az iskolai balesetnek, amely bírósági üggyé is vált. A jog tudójának azonban nem a két verekedő gyerek között kell igazságot osztania. Az egyik vidéki általános isko­lában egy 7. osztályos tanuló az óraközi szünetben összeszólal­kozott a társával. Lelökte őt a lépcsőn, aki az üvegajtónak zu­hant, és a szilánkok átvágták a csuklóját. Megsérültek kézfe­jének és ujjainak mozgatóide­gei, és jobb keze részlegesen megbénult. A szülők a bajt okozó tanuló felelősségbiztosítása alapján a biztosítóhoz fordultak. A kár megtérítését kérték, de gyerme­kük 50 százalékos munkaképes­ség-csökkenése miatt ötmilliós, úgynevezett nem vagyoni kár­igényt is előterjesztettek. A biz­tosító az igazolt kárösszeg után önként térített egymillió forin­tot, de a nem vagyoni kár kifi­zetése elől elzárkózott. A szü­lők ekkor pert indítottak a biz­tosító ellen. Az első tárgyaláson különös fordulat következett be. A biz­tosító perbe vonta az általános iskolát, illetve a fenntartó ön- kormányzatot, mondván, az okozott kárért elsősorban az is­kolának kell helytállnia. A kérdés a bíróság számára úgy vetődött fel: vajon az is­kola a felügyelet ellátása érde­kében úgy járt-e el, ahogy az az adott helyzetben általában el­várható. Tisztázódott, hogy az intézmény belső szabályzata nem írta elő a folyosói tanári felügyeletet, már csak azért sem, mert az óraközi szünet nemcsak a diákoknak pihenő. A bíróság ezért első fokon „a gondozói felügyelet elmulasz­tását” nem állapította meg, s az iskolát nem marasztalta el. Az ügynek nincs vége. Dr. Lajer Erika Erezze magát jobban otthon -sa munkahelyén! Hogyan vethetünk véget a vitáknak a gyermek és a szülő kö­zött? Miként képviseljük érdekeinket otthon és a munkahe­lyünkön? Hogyan mondjunk nemet? Milyen módokon érez­hetjük jobban magunkat nap mint nap keletkező kapcsolata­inkban? Ezekre és más problémákra keres választ egyebek mellett Thomas Gordon amerikai pszichológus a hatékony- ság-tréningjeivel. A sajátos módszerről Szikszay Klárával, a magyarországi Gordon-iskolák egri oktatókö­zösségének vezetőjével beszél­gettünk.- Sokszor az emberek nem értik meg egymást - magya­rázta. - Más rejlik a szavak, a mondatok mögött az egyik, s más a másik félnek. Thomas Gordon megtanít, hogyan mu­tassam meg, mi van bennem. Miként vegyem észre beszél­getőpartnerem szavakon túli üzenetét? Hogyan éljem bele magam a másik helyzetébe?-Nem divat manapság ki­mutatni érzéseinket. Elfogad­juk, természetesnek vesszük a másik ajándékát, az odafigye­lést, s nem köszönjük meg...- Pedig ugyanolyan jó érzés hallani a jó szót, mint örömet adni. Például, ha a gyerek ren­det csinál a szobájában, a ha­gyományos dicséret helyett mondhatom: „Ügyesen elpa­koltál a szobádban.” Megaján­dékozhatom öt az érzéseimmel: most elégedett és boldog va­gyok. De ha ütköznek az érde­keim az övével, azt is ki tudom fejezni: „Ha a megbeszélt idő­pontnál később jössz megmu­tatni a leckédet, nem tudom megnézni az esti tv- műsort, amit már régen elterveztem.” — A mai időhiányos világban az emberek^ türelmetlenek, ke­vés megértést mutatnak mások felé, könnyen haragra lobban­nak. Hogyan lehet a vitákat megelőzni?- Ha a férjem leül délután meccset nézni, és még ki kel­lene takarítanunk a vendégek érkezése előtt, valószínűleg hi­ába kérem, nem segít. Legjobb, ha még reggel megbeszélem vele, hogy számítok rá.-Sok embernek problémát jelent nemet mondani. A felnőt­teknek mit javasol a mai mun­kahely-ínséges időkben? Ho­gyan kerüljék el azokat a hely­zeteket, amelyek semmi jót nem hoznak nekik?- Előfordulhat, hogy a fő­nök olyan feladattal bíz meg, ami nem az én dolgom. Mond­hatok igent, de akkor számol­hatok azzal, hogy dühös leszek a főnökömre és magamra. Ha ez gyakran megesik, a felgyü­lemlett indulat nagyobbat rob­banhat, mint amennyit a hely­zet érdemel. Ha viszont meg­csinálom a munkát, ezzel elfo­gadom, hogy ezután is az én feladatom lesz. Talán a legke­vésbé sérti a kapcsolatot, ha azt mondom: „Nem vállalom el, mert nem tartozik a munkakö­römbe, és szeretném minden energiámat a saját dolgomra fordítani.”- Otthon is akadnak nézetel­térések. A siker reményében hogyan egyezkedjünk?- Ha a gyerek nem viszi le a szemetet, ne azt mondjam neki, hogy: te sosem segítesz nekem, mert akkor kész a vá­lasz: de tegnapelőtt is... Csak közöljem a tényt. Ha későn jön haza a férjem, elmondhatom: nagyon aggódtam, nem tudtam lepihenni, s holnap fáradt le­szek. Ezzel azt tudatom, hogy zavart a dolog...- Egyszerűen hangzik...- A nézőpont, a szemlélet más. Mindig csak a magam ér­zéseiről beszéljek, a másik hi­báztatása nélkül. S ha azt lá­tom, hogy ezzel zavarba hoz­tam, akkor figyeljek rá. De ez már a másikra figyelés művé­szete, amit alapkészségként ta­nítunk a tréningen.-Milyen kapcsolatokra al­kalmazható a módszer?- Tanár-diák, szülő-gyerek, vezető-beosztott, férj-feleség, ügyintéző-ügyfél, segítő és se­gített, szóval az életben előfor­duló helyzetekre. Egerben szü­lői-tanári-tini, és női haté­konyságfejlesztő tanfolyamo­kat szervezünk. A progra­mokra a Szarvas Gábor út 2- ben, (Nevelési Tanácsadó) vagy a 310-334-es telefonszá­mon lehet jelentkezni. Császi Erzsébet

Next

/
Oldalképek
Tartalom