Heves Megyei Hírlap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)

1996-12-28 / 302. szám

H&I/VAIÍ9 V £%Mê AVIU M Æ%.%JJfM AltVil/Hii nyugdíjasoknak 10% engedmény. D él-bajorországi tanulmányúton az egri idegenforgalmi egyesület Wegscheid, mint követendő példa Passzivitás helyett aktív marketingmunka A z egyesület életre hívá­sánál az a gondolat ve­zérelt bennünket, hogy az idegenforgalomban tevé­kenykedőknek legyen egy olyan szervezete, amely előse­gíti a város egységes megjele­nését az idegenforgalmi pia­cion - bocsátotta előre a wegs- cheidi, illetve a passaui tapasz­talatok értékelésekor Pataki Sándor, a civil szervezet el­nöke. - Természetesen az sem lehet mellékes szempont, hogy az ezt a szférát érintő önkor­mányzati döntések meghoza­tala előtt a képviselők munká­ját egységes véleménnyel se­gítsük. Ilyen ügy például az idegenforgalmi adó kérdése. Bár ez a rendszer működik, a marketing-munka terén még jócskán van tennivaló - véle­kedett az egyesület vezetője, aki szerint fontos, hogy a há­rom szektor - így az utazási irodák, az éttermek és a szál­lodák - megfelelő arányban és időben jelenjenek meg a pia­con. Azaz: ősszel az irodák­nak, míg a tavasszal a másik két területnek kell előrukkol­niuk a kínálattal. Pataki Sán­dor úgy véli, az egyesület eh­hez a munkához megfelelő partnerre talált az önkor­mányzatban, pmellyel közösen igyekszik elérni a mintegy 400 ezer egri vendégéjszaka szá­mának feljebb tornászását a különböző kiadványok, kiállí­tások és hirdetések segítségé­vel. Az egyesület vezetője arra is rámutatott: a tanulmányút céljának eldöntésekor koránt sem véletlenül esett a válasz­tás a dél-bajorországi Passau- tól alig 40 kilométerre fekvő 5600 lelkes Wegscheidre. Mi­után Egerben az idegenforga­lomból élők tisztában vannak vele, hogy vendégkörük java­részt Dél-Bajorországból ke­rül ki, kézenfekvő volt e térsé­get felkeresni. A müncheni magyar konzulátustól kapott tanácsokat megfogadva még október végén sor került az első „tapogatózó jellegű” láto­gatásra, amikor is az egyesület képviselői több Passau kör­nyéki települést is felkerestek. Az út nem titkolt célja volt, hogy a kapcsolatok kiépítésé­vel közelebb kerülhessenek azokhoz az emberekhez, akik­ről leginkább feltételezhető: szívesen elutaznának a hevesi megyeszékhelyre. Az például már ott derült ki, hogy egy németek által elvégzett felmé­rés szerint ezt a potenciális ré­teget elsősorban a vidéken élő polgárok alkotják. A kapcsolatok felvételekor arra is fény derült, hogy Wegs­cheid komoly beutazási for­galmat tud felmutatni: az itt el­töltött vendégéjszakák száma - stabil emelkedés mellett -160 ezer körül mozog. Miután a vá­roska vezetői és az idegenfor­galomban érintettek is kedve­zően fogadták az egriek je­lentkezését, a mostani, máso­dik úton immár az egyesület is bemutatkozhatott. Az elnök szerint Wegscheid már csak azért is érdekes lehet az egriek számára, mert bár lényegesen kisebb a hevesi megyeszékhelynél, olyan kis­térségi centrum, ahol mintegy 200-250 ezer ember él. Az it­teni rustoffi vásár pedig kitűnő alkalom lehet Eger bemutatá­sára.-Ez - tette hozzá Pataki Sándor - természetesen köl­csönös, hiszen már három polgármesterrel is sikerült megálapodnunk, hogy a náluk működő hagyományőrző egye­sületeket kijuttatják hozzánk az Agria-rendezvényekre. Ami a következő lépéseket illeti: Pataki Sándor szerint a ’97-es marketing-elképzelése­ket az egyesületnek rövid időn belül össze kell hangolnia, s meg kell jelentetnie egy cél­zott, a szükséges konkrét in­formációkat is tartalmazó prospektust.- A tapasztalatcserén túl ez az utazás arra is jó volt - húzta alá az elnök -, hogy az egyesület tagjai is lássák: mi­ként működnek Németország­ban a kisebb szállodák, ho­gyan néznek ki a konyhák. Most közelről is megvizsgál­hatták a szobákat, azok felsze­reltségét, a bútorzat összhang­ját, de rá lehetett kérdezni a legkisebb részletre vagy akár a vendégkörre is. Ugyancsak érdekes volt az a tény, hogy Németországban a belföldi tu­rizmus súlya mennyire nagy: mintegy 85 százalék. Nálunk ilmiBï ÏÏIARAT TAT ezzel szemben ugyanez a szám alig 15 százalék. Az egyesület szerint fontos kérdés, hogy miként lehet majd a magyar viszonyokra átültetni a kint szerzett tapasz­talatokat. Nos - vélekedtek a résztvevők -, ez sem lehetet­len, csupán meg kell fontolni olyan „praktikus húzásokat”, amelyek nálunk egyelőre nem tekinthetők gyakorlatnak. Pa­taki Sándor ezek közé sorolja az egyik wegscheidi példát: az ottani tűzoltóegyesület össze­jöveteleit rendszeresen az egyik kisvendéglőben tartják, amelynek tulajdonosa ezért nem számol fel bérleti díjat, ugyanis neki bőven megéri a tagok fogyasztása. És ez csak az egyike a 110 wegscheidi ci­vil szerveződésnek... Hasonlóan hasznosítható és követendő példának tartják az egriek a vendéglátók által be­mutatott prospektust is. A szí­nes kiadványban az általános­ságokon túl minden, a vendég számára nélkülözhetetlen in­formáció is megtalálható a szálláshelyekről: a kis fotók mellett ott áll, hogy hol talál­ható az adott'szálloda, milyen szolgáltatást vehet ott igénybe, s - nem utolsó sorban - a pon­tos ár. A prospektushoz hasonlóan az eligazító táblák is az érdek­lődés homlokterébe kerültek: az idegenek tájékozódását se­gítő információs rendszer kié­pítését is elengethetetlennek tartják a szakemberek. E téren egyébként úgy tűnik, több év­nyi huzavona után most Eger­ben is áttörésre lehet számí­tani: az egyesület szorgalma­zására várhatóan ’97 első fe­lében ez a kérdés is rendező­dik. Persze nem minden wegs­cheidi ötlet nyerte el az egriek tetszését: a fűtési felárat pél­dául senki sem tartotta átvehe- tőnek. A tanulmányúttal összefüg­gésben elhangzott: a dél-ba­jorországi látogatáshoz ha­sonló tapasztalatcserékre lenne szükség egy Egertől számított 600 kilométeres su­garú körben. Az itt szóba jö­hető országrészek és városok között Pataki Sándor - egye­bek mellett - Krakkót, Kassát, Erdélyt, Eszak-Olaszországot, Ausztriát, Nyugat-Ukrajnát és Csehországot emelte ki. Horváthország, illetve Szlo­vénia neve azért nem szerepel ezen a listán - mutatott rá az elnök -, mert ez a két ország is elsősorban a beutazó turiz­musból él, az ottani polgárok ideutazására nem igazán lehet számítani. Az egyesület elnöke szintén a szervezetre Váró feladatok sorában említette meg az ille­gális szállásadók elleni har­cot. Mint mondotta, a tagság véleménye egyöntetű abban a tekintetben, hogy elsősorban nem az idegenforgalmi adó emelésére kell koncentrálni, hanem az adózók körét kellene szélesíteni. Becsléseik szerint Egerben jelenleg mintegy 60-70 „feke­tén" tevékenykedő szállásadó van. Az önkormányzat segítsé­gével azonban el lehet érni, hogy őket is „betereljék” a legálisan dolgozók köze. Ez* elősegítendő - jelentette ki Pa­taki Sándor - az egyesület a polgármesteri hivatal adócso­portjával karöltve offenzívát indít az ilyen jellegű tevékeny­ség visszaszorítására. Kühne Gábor Dallas-rajongóknak: Új film Dzsokiékkal Amióta öt évvel ezelőtt vé­get ért az Egyesült Álla­mokban a Dallas, az ameri­kai rajongók levelek millió­iban kérik, hogy legyen folytatás. Hát lett! * Dzsoki a korábbi sorozat utolsó epizódjában tökélete­sen összeroskad, és a "min­dennek vége" jegyében pisz­tolyát maga ellen fordítja. A lövés eldördül, ám a nézők nem tudják meg, hogy meg- halt-e. Még maga Larry Hagman sem lehetett biztos Dzsoki sorsa felől: "Annak idején nem tudtuk, folytat­juk-e valaha a sorozatot, ezért egy kicsit nyitva hagy­tuk a dolgokat". * Nos, a Dallas: Dzsoki visz- szatér című filmben - ez már nem sorozat - Dzsoki Párizsból indul haza, hogy visszaszerezze a családi cé­get az "ősellenség" Clifftől. "A forgatás első napján szinte egy igazi család ta­lálkozott újra" - mondja Bobby, alias Patrick Duffy. Ken Kercheval (Cliff) csak kontrázni tud: "Olyan volt, mintha soha nem is ért volna véget. " A tizenhárom évet végig­dolgozott színészgárda egyébként gyakran összejár: Duffy és Hagman együtt horgászgat, Linda Gray pe­dig közös szülinapi partikat tart. Wigner Jenő emlékezete Formálta, alakította az évszázadot N éhány hete annak, hogy az egykori egri Gép- és Mű­szeripari Szakközépiskola fel­vette Wigner Jenő Nobel-díjas fizikus nevét. Az ünnepségen részt vett Marx György aka­démikus, az Eötvös Lóránd Fizikai Társulat elnöke is, aki a nagyszerű embert és tudóst személyesen is ismerte.-Először 1976-ban hívtam meg Magyarországra. Bizo­nyos szempontból még hideg- háborús időszakban éltünk, ezért bizony akadtak olyanok, akik ódzkodtak attól, hogy ide invitáljuk az atombomba egyik feltalálóját. Később azonban oldódott a tartózkodás, mert eredetiségével, emberségével könnyen megnyert mindenkit.- Ügy hírlik, a magyarság- tudata soha nem csappant meg, kötődése létfogytáig kí­sérte...-Ez aligha vitatható. Szá­mos alkalommal dicsérte azo­kat a dalokat és verseket, ame­lyeket még 1910 előtt tanult. Kiemelte: ezek önként meg­szólalnak benne. Azt is hang­súlyozta, hogy az Egyesült Ál­lamokban eltöltött hatvan esz­tendő után méginkább hazafi­nak érzi magát. Jelezte: az amerikai kultúra sok vonása idegen maradt számára. Annál is inkább, mert ott - legalább is ebben a témakörben - szinte kötelező jelleggel kerülték a mélyenszántó diskurzusokat. Sokan emlegették már azt, hogy nagyra becsülte viccein­ket, azt a humort, amely világ­szerte példanélküli, s átsegít mindenkit a nagyobb buktató­kon.-Jó néhányon utalnak arra, hogy matematika tanára mennyire befolyásolta pályá­jának formálódását. ..-Rácz Lászlót valóban ő tette mindenütt ismert, legen­dás alakká. Az is igaz, hogy amikor sok meleg- és hideg- háborús évtized után hazatért, egyik első útja a Fasori evan­gélikus templomba és gimná­ziumba vezette.- Ön többször hangoztatta, hogy külhonba szakadt nagy- jainkat nem becsüljük meg kel­lőképpen. Közéjük sorolta a neves tudóst is. Véleményét változatlanul fenntartja ?- Szédületes ívű tudomá­nyos karrier jutott neki osz­tályrészül. Erre csak egy pél­dát említek: amikor értesült arról, hogy Heisemberg és Born megcsinálták a kvan­tummechanikát, rögvest Ber­linbe és Göttingába utazott, hogy tájékozódjék. Tanulmá­nyaiban meglehetősen elmé­lyedt, s a tér-idő szimmetriák szerepének elemzésével oly töltést adott e tudománynak, amilyet korábban még senki. Ezért dukált neki a Nobel-díj. Mellesleg a témát taglaló könyvét nyári szabadsága alatt az alsógödi Duna-parton írta.-Jó néhányon kifogásolják közreműködését a tömegpusz­tító-fegyver létrehozásában.-A neutront 1932-ben lel­ték meg. Már ugyanebben az évben tanulmányt írt róla aka­démiai folyóiratunkban. Szi­lárd Leó egyszer felkereste az atomenergia-felszabadításá­nak ötletével, amit Angliában senki nem méltatott semmire. Ő rögvest felismerte, hogy a neutron láncreakció egy ter­mészettörvénynek se mond el­lent, tehát lehetséges. Tény, hogy barátjával 1939. július 16-án meglátogatták Albert Einstent, és rábeszélték arra, hogy írjon levelet Roosevelt elnöknek, ajánlva ezt a félel­metes eszközt. Az se vitatható, hogy később - már bevetés előtt - mindketten tiltakozni próbáltak az akció ellen, de nem értek célt. Érdemeit to­vább sorolhatnám, hiszen ő volt a világ első rakétamér­nöke, ő fejlesztette ki a neut­ronokat vízzel lassító és a re­aktort azzal hűtő típust. Ilyen például a paksi is. Számos rangos kitüntetést kapott. Csak az a kár, hogy a hazai közvé­lemény minderről keveset tud. Humanizmusát aligha vonhat­juk kétségbe. Ennek igazolá­sára idézek egy jellemző tör­ténetet, amelyet Teller Ede mesélt el. Az egyik alkalom­mal a strandon napozott barát­jával. Az észrevette, hogy hangyák sora mászik kollégája jobb lábán, és megkérdezte tőle: Jenő, nem csípnek? A párbeszéd így folytatódott: Dehogyis nem. Akkor miért nem ölöd meg őket? A zárás ekként hangzott: nem tudom, melyik csípett meg. E n mindenképpen hálás va­gyok a sorsnak, hogy kö­zel kerültem hozzá. Abban is bízom, hogy vele kapcsolatos adósságainkat törlesztjük majd, s idehaza is méltatjuk azt, hogy tevékenységével alakította, formálta az évszá­zadot. Ennek egyik jele ez a névfelvétel. Annál is inkább, mert - Ady kifejezését hasz­nálva - ezentúl már Egerben is ifjú szívekben él tovább. Pécsi István N < X X CL < X o U? ÉRDEKLI, HOGY HÁNY JELENTESE LEHET A TRANSLATOR' SZÓNAK? AZ EGRI DOHÁNYGYÁR Kft. a PHILIP MORRIS 100 %-os tulajdona - amely leginkább a Marlboro márkanévről ismert, és a világ legnagyobb dohánytermékeket és élelmiszereket előállító vállalata — egri székhellyel FORDITO munkatársat keres. Az ön feladata lesz, hogy megbízható, pontos és gyors fordításokat készítsen a beérkező és kimenő magyar ill. angol nyelvű írott anyagokról úgy, hogy betartja az ügykezeléssel kapcsolatos előírásokat. Tolmácsolnia kell az idegen és a magyar anyanyelvű alkalmazottak között itthon és külföldön. Munkaköréhez tartozik, hogy megszervezze a tolmácsolást az idegen nyelvű szakmai képzéseken. Felsőfokú végzettséggel rendelkező profi fordítót keresünk, aki magas szinten fordít és tolmácsol angolul. Más nyelvek ismerete előnyt jelent. Amennyiben szívesen részt venne egy dinamikus, sikerorientált multinacionális nagyvállalat csapatának változatos munkájában, akkor angol nyelvű, fényképpel ellátott szakmai önéletrajzát "Come to where the flavor is" jeligével az alábbi címre juttassa el: EGRI DOHÁNYGYÁR Kft., Molnár Rita 3300 Eger, Törvényház u. 4. Vállalatunk az Ön munkáját versenyképes, biztonságot jelentő fizetéssel honorálja. 5~ J^PH|LIP MORflfg^T T“

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom