Heves Megyei Hírlap, 1996. december (7. évfolyam, 281-304. szám)
1996-12-28 / 302. szám
4. oldal Gyöngyös Es Körzete 1996. december 28., szombat Domoszlón írják a község krónikáját A Mátraalja községi krónikáit a domoszlói látszik követni. Az új kiadványhoz a legutóbbi jegyző, dr. Kóta Péter nyugdíjasán gyűjti az adatokat, s veti papírra. Szeretné már jövőre sajtó alá rendezni az anyagot, hogy a domoszlói önkormányzat mielőbb megjelentethesse. Tervezők dolgoznak a detki tornatermen Hattagú műszaki csoport kapott megbízást a detki önkormányzattól a községi új tornaterem tervezésére. Januárra ígérik a dokumentáció elkészültét, majd utána versenyt ír ki a megbízó a kivitelezésre. Tavasszal kezdik az építkezést, s bár a munkákat két esztendőre képzelték, jövőre megpróbálják befejezni. Könnyítés, hogy a helyi mező- gazdasági szövetkezet is támogatja a törekvéseket egymillió forinttal. A Gyöngyösi Műhely új kiállítására készül Januári kiállítására készül a Gyöngyösi Műhely. A Pincegalériába tervezett új bemutatóra festményből, grafikából, kisplasztikából személyenként legfeljebb három alkotással nevezhetnek a szereplők január 7- ig a helyszínen. Tovább folytatódik az ország-világjárás A gyöngyösi Mátra Művelődési Központ ország-világjárók klubjában a decemberi ünnepek után folytatódnak a találkozók. Január 8-án Juhász András ny. tanár előadásában Madridba „repülnek” az érdeklődők. Gyöngyössolymos szilveszteri bálozása Az idén a polgármesteri hivatal szervezi az évbúcsúztatő szilveszteri mulatságot Gyöngyös- solymoson. A kultúrházi rendezvény vacsoráját „batyuból”, otthoni finomságokkal is kiegészítik, műsorral, tombolával színesítik az összejövetelt, a bevételből pedig a községháza technikai felszereltségét javítják. Üzlet, üzlet hátán nyűt az utóbbi időkben Gyöngyös hajdani csöndes, álmos, mára új nevű Páter Kis Szaléz utcájában. így lett napjaik forgalmas bevásárlóhelye, fotó: gyóni gyula Közös díjakat is adnának a legjobb vállalkozóknak Az idén színes programokkal csalogatták a szervezők a turistákat Gyöngyösre és a Mátra szépséges tájaira. S hogy milyen volt az idegenforgalom a szakember szemével nézve, erről tájékoztatta lapunkat Füleki Eszter idegenforgalmi referens.-Az önkormányzat is felismerte, hogy ezen a téren csak térségben szabad gondolkozni- -kezdte Füleki Eszter - A turistáknak ezáltal lényegesen több programot és látnivalót tudunk kínálni. Már tavaly is 13 település koordinálásával adtuk be pályázatunkat az illetékes minisztériumhoz, amely tartalmazta a sport, a kulturális és a kongresszusi turizmust. Az idén - folytatta a szakember - a millecentenárium jegyében került sor rendezvényeinkre s a kitűzött célokat megvalósítottuk. Több próbálkozásunk is volt, mint például a Program ’96 nevet viselő kiadvány, hogy tájékozódhasson a lehetőségekről a látogató. Nagy sikere volt a Dudás fesztiválnak, a Gyöngy Nemzetközi Néptáncfesztiválnak, a Veteránautók találkozójának, az Ásványbörzének, a Mátrai Szüreti Fesztiválnak és az erdei kisvasút hármas ünnepének. Szépséges tájainknak, a néphagyományoknak, a sokféle kiállításnak, a folklórnak és a város történelmi örökségének köA természet festője A gyöngyösi Vachott Sándor Városi Könyvtár galériájában a közelmúltban nyílt meg az év utolsó kiállítása Kovrig Miklós festőművész képeiből. A Cegléden élő alkotó eredeti foglalkozását tekintve erdőmérnök, miután azonban elég erőt és tehetséget érzett magában ahhoz, hogy ecset és festék segítségével megörökítse a látott világot, átpártolt a képzőművészethez. A fenyvesekhez, békés tisztásokhoz és az erdő állataihoz mégsem lett hűtlen, hiszen ezek szolgáltatják képei fő témáját. Erről mi magunk is meggyőződhetünk a gyöngyösi tárlatot szemlélve, ahol dús lombozató fák és friss rétek váltogatják egymást behavazott kopár cserjékkel, téli nyírfaerdővel. A festmények színvilágát is a négy évszak határozza meg, így főként a zöld, a barna és a lilás árnyalatok kerülnek előtérbe. Kovrig Miklós, aki a természet festőjének vallja magát, nemcsak az erdőben érzi jól magát, hanem szívesen időzik vízparton is. Ezt bizonyítják a „Tisza- part", s a kellemes hangulatú „Zsombékos" című alkotásai. A sorozatból nem hiányozhatnak az alföldi tájakat ábrázoló más képek sem, amelyek közül legérdekesebb egy romos tanyát bemutató festmény. A sajátos környezetű könyvtári kiállítást január 10- ig látogathatja a nagyközönség. Trojan Márta A gyöngyösi önkormányzat amolyan szövetségest keresett terület-, illetve településfejlesztési terveinek magvalósításához, amikor az idei nyáron együttműködési megállapodást kötött a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával. Sokra ugyan még nem jutottak a közös igyekezettel, de például két sikeres üzletembertalálkozóról mindenesetre már beszélhetnek. Úgyszólván mindennapos a kapcsolat a kamara által működtetett vállalkozói irodával, s kétségtelenül előrelépés, hogy a HKIK képviseletet is nyitott a mátraalji városban. A továbbiakban a nem lakás céljaira szolgáló ingatlanok hasznosításán kíván a két szervezet osztozni, a város és vonzáskörzetének gyakorlati szakképzőhelyei alkalmasságát próbálják együtt megítélni, Gyöngyös kiemelt területein a kereskedelmi és vendéglátó üzletek valamiféle esztétikai norma- rendszerére készítenek ajánlást. Tervezik a közterületek urbanisztikai és szakmai szempontból legnívósabb kialakítását, olyan versenyek rendezését, amelyeknél díjaznák például a legízlésesebb portált vagy legudvariasabb vendéglátóhelyet. A város az idegenforgalmi adók „fejlesztési visszaforgatásához” igényli a kamarai javaslatokat, számít az együttműködésre a közbeszerzési törvény végrehajtásában és - több más mellett - a vállalkozókat érintő rendezvények támogatásában.- n Növekvő érdeklődés a Mátra iránt szönhetően egyre többen keresik fel térségünket. Többek között itt járt a magyarul beszélő diplomaták klubja és a külföldi rendőr-delegációk, illetve a nagykövetek közös szüretére is a Mátraalján került sor. Előbbrelépés történt a propaganda terén is, amely köszönhető az írott és elektronikus sajtónak is. Mondhatni így, hogy sikeres évet zártunk. Beadtuk újra a pályázatunkat. Készülünk az Utazás '97-re és több színes kiadványnyal, mint például a Program ’97., valamint az Infó ’97. S a már megjelent invitatív kiadvánnyal is próbáljuk csalogatni a túristákat. (f. a.) Markazi „táncház” Állandó „táncház” is lett a markazi általános iskola tornaterme, vagy ahogyan inkább tartják: a község sportcsarnoka. Kellett is, mivel ősz óta kistestvére van a Széltolók együttesnek: utánpótlásul - a nagycsoportos óvodásokból és az elsős, másodikos diákgyerekekből - megalakult a Kópé néptánckor. Az immár 80 táncoslábú fiatalnak - Tomory Gábor tanítványainak - feltétlenül szükséges a próbaszoba, amit nem kevés ötlettel, ügyességgel az épület emeletén alakítottak ki. Azaz, hogy inkább még csak elkezdődött a „honfoglalás”. Egyelőre ugyanis igazából csupán az aljzat burkolásán vannak túl. A dekoráció - a szépítésül bevitt néhány virág, s népművészeti tárgy - jobbára előleg a tervhez, hogy a terem már is barátságosabb , vonzóbb legyen. Hétszázhúsz csomag - a szeretet ünnepére A városi önkormányzat, a Mátraié j Kft., valamint a Saturnus Rádió kezdeményezésére és védnökségével több karitatív érdekvédelmi, illetve más segítő szervezettel összefogva iparkodtak Gyöngyösön az idei karácsonyt valamivel derűsebbé tenni a rászorulók számára. Eredménnyel járt az akció, a felhívásra sok jó szándékú ember megmozdult, s adományokkal árasztotta el a gyűjtő rádiósokat. Csupán a Kolping Család 3300 darab 40 dekás húskonzervet küldött, s mellette májkrémek, narancsok, túrókrémek, jelentős mennyiségű kristálycukor, liszt, rizs, étolaj, illetve egyéb élelmiszer is sorakozott az átvevőhelyen. Mindezekből 720 csomagot- megközelítőleg azonos súlyú és értékű ajándékot - állítottak össze szorgos kezekkel, s a lehető legnagyobb gyorsasággal a szervezők, aztán pedig még az ünnepek előtt hozzáláttak a szétosztásukhoz is. Lehet, hogy többen is örültek volna, ha jut belőle nekik, vagy éppen több minden kerül abba, amit kaptak. Ám úgy is szép, ahogy sikerült, amit tettek Gyöngyösön az ünnepekre. S mindenképpen tiszteletet érdemelnek, akik buzgólkodtak a kis meglepetésekért is, időt, fáradságot nem ismerve. Mondhatnánk, hogy jó lenne folytatni. Helyette azonban inkább azt kívánjuk, hogy ne legyen szükség hasonló akciókra! Nagyrédét újabban már a struccról is ismerik Kevesen gondolnák, hogy a budapesti állatkerten kívül magánszemélyeknél is találkozhat struccal az ember, s a hatalmas madarat az országnak még sok helyén tartják. Csupán a hazai tenyésztők hajdúnánási szervezetéhez a helybelieken kívül érdiek, kiskunfélegyháziak, kis- kunlacháziak, pilismarónak, polgáriak, pócspetriek, szolnokiak, tiszagyulaháziak, tisza- igariak, tiszapalkonyaiak, ti- szaújvárosiak, tiszavasváriak, s mások tartoznak, sőt közöttük van a nagyrédei Mészáros Tibor családja is. Világszervezetük van! Európai világkongresszusukat az idén Hollandiában tartották. A nagyrédei fiatalember, akinek kis farmját már bemutattuk - mint utóbb megtudtuk tőle -, szövetségük felügyelőbizottságának is tagja volt már, a napokban pedig az elnökségbe választották. A tisztújítás során a Magyarországi Strucctenyésztök Országos Szövetségének egyik ügyvezető igazgatói posztjára kapott most bizalmat. Ennek révén február első hetében az új elnökség nagyrédei első ülésével is magára irányítja mátraalji községünk a figyelmet. Több érdekes témát szánnak e találkozóra, s remélik, hogy megbeszélésük további segítséget jelenthet munkájukhoz. Egy nem mindennapi ember Atkáron Az atkári iskola története 1851-től 1972-ig című tanulmánykötetében az alábbiakat jegyezte le önmagáról: Gyöngyösi József igazgató, egyetemi végzettséggel. Középiskolai tanár. Tanítja a matematika és fizika szakot. Szolgálati idejének kezdete 1951. Diplomájába már a harmadik szakként a kémia is be van jegyezve. Igazolható az is, hogy rajz szakot hallgatott, csak úgy, magánszorgalomból. Aki ismeri, azt is tudja, hogy a zongorától a hegedűig egész sor hangszeren játszik, akár kottából is.- Hallhatnánk többet is, Tanár úr?- Pályafutásomat a Művelődésügyi Minisztériumban kezdtem, 1951-ben. A Módszertani Osztályon matematika-tankönyvek szerkesztése és bírálása volt a feladatom. 1954- ben jöttem haza Atkárra, az általános iskolába, ahol szaktanári beosztást kaptam. 1955 szeptemberében neveztek ki igazgatónak. Ez egy új kezdet volt, sok feladattal. A tantestület szakos tanárokkal való kialakítása és a meglévő négy tanterem mellé továbbiak építése volt a legfontosabb. Végül életműve lett az iskola, új objektumaival, sportpályáival, gyakorlókertjével és sok más, általa megálmodott és kivitelezett elképzeléssel. ízig-vérig a közéleti ember típusát testesítette meg. Volt országgyűlési képviselő, sok évig a község tanácselnök-helyettese. Évtizedekben mérhető a sport, a diáksport területén kifejtett tevékenysége is. A hajdani diákolimpiák, szparta- kiádok lelkes szervezőjeként emlegetik talán még mindig. Jelenleg is a Gyöngyös-környéki Diáksport Bizottság elnöke. Szíve, lelke volt az iskola. Mostanában azonban már egyre kevesebbet jár be. Pedig nem tudta volna az életét az iskola nélkül elképzelni. Ám a 35 éves igazgatói működés nem múlik el nyomtalanul. Ha meg nem is öregedett, esztendők óta nyugdíjas. Természetesen így sem pihenget. A sportszervezés mellett az utóbbi években a képzőművészet iránti vonzalmának és tiszteletének is enged. Fest és szobrászkodik. Eközben pedig foglalkozik a tehetséges diákokkal. Végtelenül boldoggá teszi - mondja -, hogy szobája díszei a tanítványai által alkotott képek és szobrocskák. Ma is köztiszteletben álló ember, aki még mindig nem tudja eldönteni: az iskolának, a sportnak, a közéletnek, vagy a művészetnek volt e elsőbbsége az életében. Felesége, Irénke szintén pedagógus, s ma már ő is nyugdíjas. Fiuk, Szabolcs, a Magyar Televízió munkatársa. Ez a jelene. S persze, a jövő is érdekli még. Sok terve van. Legfontosabb az iskolatörténet második kötetének megírása. 1972-től napjainkig gyűjti az anyagot. Aztán egy kiállítást is szeretne a képekből, szobrokból. A többit pedig majd meglátja! - mondja a búcsúzásnál... Bágyi Ferenc Kisnánán nemmel fogadták a vízdíjat Kisnána önkormányzatának képviselő-testülete minapi ülésén nem fogadta el a javasolt új vízdíjat, mert a köbméterenként 114 forintot soknak találta. Ugyanekkor bevezette az új iparűzési adót, amely 1997-től 0,8 százalékos. Jövő évi munkatervükkel foglalkozva a képviselők januárban mindenekelőtt a falugyűlés előkészítését ítélték fontosnak. A későbbiekben beszámoltatják tevékenységeikről az általános iskolát és a napközi otthonos óvodát, bekapcsolódnak a pedagógiai program kialakításába. Tájékozódnak a sportkör életéről, a rendőrségi munkáról, a község egészségügyéről, ösz- szegezik a munkanélküliség és a közhasznú foglalkoztatás tapasztalatait.
