Heves Megyei Hírlap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)
1996-11-27 / 277. szám
1996. november 27., szerda Füzesabony Es Körzete 5. oldal Kápolnai levélváltás _________ K egyeletsértés - hivatalból A Kápolna, Kossuth út 33. sz. előtti közterületen lévő kb. 4 méter magas feszület úttest felőli részén, a lakóház-tulajdonosok által 10 éve ültetett, két különleges díszbokrot - amilyeneket a községben máshol nem is látni - a Polgármesteri Hivatal kivágatta. Állítólag néhány lakos azt kifogásolta, hogy a díszbokor a kegyeleti kereszt előtt van, amely a feszületet nem, de a talapzatát kissé takarta. Igaz, hogy közterületről van szó, de a díszbokrokat a tulajdonos saját pénzén vásárolta és ültette oda, hogy ezzel is szépítse a környékét. Illő lett volna megbeszélni előzetesen az ottlakókkal- mielőtt unszimpátia vagy irigység miatt - néhány kápolnai és a hivatal halálra ítélte a bokrokat. Az ott lakók évtizedek óta ápolták, gondozták, rendben tartották a feszület környékét. Sőt az ott lévő kerítést is a ház lakói készítették el. Ha valakik az egyház, illetve az Isten iránti tiszteletüket, szerete- tüket a díszbokrok kiirtásával akarták kifejezni: azok elgondolkozhattak volna, mielőtt cselekedtek... (Név és cím a szerkesztőségben) Jázminbokrok - de nem egyediek Hivatalomat novemberben egy idős helybeli néni kereste meg. Előadta, hogy a Kossuth utca 33. előtt lévő kegyeleti keresztet az utca felőli oldalról bokrok takarják, megnehezítve az úttest felőli rálátást. Mint mondta, észrevételét elsőként a feszület mögötti ingatlan tulajdonosával közölte, akitől azt a választ kapta: forduljon az ön- kormányzathoz, lévén, hogy a bokrok közterületen vannak. A néni azt is hangsúlyozta, hogy másokkal is beszélgetett erről, s többek véleményét tolmácsolja. Az iméntiek bizonysága, hogy egy hét leforgása alatt ketten is - kápolnai lakosok, az egyházközség vezetői - kérték a bokrok eltávolítását. Ugyanis korábbi állapotuk és koruk miatt túlburjánzottak, nagyon megerősödtek, ismételt szakszerű kialakításukra remény sem volt. így kivágásra kerültek. Nincs szándékomban a bokrok telepítőjének személyét megkérdőjelezni, de a „különlegességről” annyit, hogy jázminbokrok voltak. Ilyenek pedig - a levélíró állításával ellentétben - a település más közterületén is megtalálhatók. Szíves figyelmébe ajánlom, hogy a régi 3-as út melletti parkban több jázminbokor is található, ott vannak megfelelő helyen. Az olvasói levél címben szereplő „kegyeletsértés” szó használata ugyan nagyon kifejező, de egyben elgondolkodtató is: akkor követek-e el „kegyeletsértést”, ha úgy telepítek bokrokat, hogy azok takarnak egy feszületet, megakadályozva a rálátást arra, és ez mások kegyeleti érzését sérti, vagy akkor, ha kivágatom azokat? Erre a választ megadni nem személyem az illetékes. Tisztelettel: Lendvai Mátyás polgármester A Besenyőtelken megrendezett megyei gyermeknéptánc-nap után tudom már, hogy egy valamirevaló alsószoknyát legalább négy és fél méter gyolcsból kell varrni. S mást is megtudhattam... Kispajkos (Besenyőtelek) - oktatójuk Simon Gyula és Úri József. Első bemutatkozásuk volt az apróságoknak. Szépen énekeltek... Szélkiáltó (Aldebrő-Tófalu) - Tomory Gábor csoportja - az idén ünneplik^Ötödik születésnapjukat, a pásztói regionális fesztiválon első helyezettek Néptáncgála-gyerekeknek lettek, Törökországból feszti- válnagydíjat hoztak. Sárivirág (Feldebrő) - vezetőjük Kovács Sándorné - tavaly jött létre az általános iskolásokból álló együttes. Specialitásuk gyermekjátékok, mondókák bemutatása... Forgószél (Kompolt) - ők is Tomory-csoport - székelyföldi táncokat mutattak be az ötéves múltra visszatekintő néptáncos gyerekek. Gyönyörű ruhákban szerepelt a dinamikusan fejlődő együttes. Tekergő (Füzesabony) - a Teleki Blanka Általános Iskola néptáncosait is Tomory Gábor tanítja - egy év alatt sok mindent elsajátítottak az aprók. Koruknak megfelelő koreográfiát mutatnak be. Lókötő (Eger, Megyei Művelődési Központ) - oktató Tomory Gábor - kétéves. Az egri szüreti napok rendezvényein felléptek, ők képviselték a megyeszékhelyet a pásztói regionális fesztiválon. Akik a Hírlapot hozzák... Családi vállalkozásban Birgenstok Abigél - Al- debrőn terjesztője a Hírlapnak - magas, vékony, hosszú hajú, csinos fiatal lány. Diákos kinézete adatja az első kérdést: nem kellene még az iskolapadban ülnie?-Ott is vagyok... Az idén fejeztem be a szakmunkásképzőt, de szeptembertől ismét beültem a padba. Érettségizni szeretnék.-Sa lapterjesztés?-Nővérem kezdte a hírlapozást, később állandó állást kapott. Nyár volt, s úgy gondoltam, megcsinálom én. Nagyon klassz volt, feltettem a walkmant reggelente, s végigkerekeztem a falut. De jött a tanév. Mit csináljunk?! A pénz kell, szüleim rokkantnyugdíjasok. Legyen családi vállalkozás: anyukám az Arany, az Iskola és a Vörösmarty utat, apukám az Árpád és a Rózsa utcát „vállalta”. Hétvégeken, meg amikor tehetem, az enyém a falu. Az előfizetési díjat is én szedem.- Véleményt nyilvánítanak-e a: olvasók az újságról? ' - Az aldebrőiek - szerintem - szeretik a Hírlapot. Ha vékonyabbra sikerül, csóválják a fejüket, miközben azt is mondják, jó lenne többet olvasni Al- debröröl... Az előfizetők között sok olyan van, aki több mint hüsz éve ezt az újságot járatja, és semmi pénzért nem mondana le róla. Akad azonban, aki a nyári munkák miatt nem érkezik olvasni, s ideiglenesen nem kéri. Most, hogy befejeződtek a betakarítási munkák, ismét több lapot kell reggelente a ládákba tenni... V. Varga Éva Dormándi Mikulás-csomag Hagyományt folytat Dormándon az önkormányzat azzal a gyakorlatával, hogy december elején megajándékozza a település gyermekeit. Ferencz Vilmos polgármester elmondta, hogy a képviselők a legutóbbi ülésen is támogatták a célt, amire félszázezer forintot fordítanak. Mintegy 250 darab Mikulás-csomagot osztanak szét. A legkisebbeknek házhoz viszik, s átvehetik majd ezt a Füzesabonyba és Besenyőtelekre átjáró iskolások is. Az önkormányzati ülés első napirendjeként tevékenységéről adott számot Kelemen György gazdajegyző. Munkáját a testület pozitívan értékelte, a gazdajegyző a télen a közösségi házban előadás-sorozatot tervez a mezőgazdasággal foglalkozók számára. Poroszlón a hét végén Karácsonyváró orgonakoncert November 30-án este hat órai kezdettel Poroszlón, a római katolikus templomban kalá- csonyváró orgonakoncertre várják a falu és a környék lakóit. A közelmúltban - a közösség pénzeiből, a hívek adományaiból és a helyi önkormányzat 100 ezer forintos támogatásából - felújított orgonán Varga László, a Váci Bazilika karnagya játszik. Műsorán klasszikusok művei, egyházi zeneművek és improvizációk szerepelnek. Véradás Füzesabonyban Holnap délelőtt 9 órától Füzesabonyban, a városi művelődési központban véradás lesz. Várják a segíteni szándékozó önkéntes donorokat. Poroszló, Újlőrincfalva Közös testületi ülést tartottak a két település képviselői. A jövő évi költségvetési koncepciót tárgyalták Poroszlón. Az újlő- rincfalvaiak jelenléte azért volt fontos, mert az óvoda és iskola társult intézményként működik. Egészségnevelési hét Füzesabonyban tartanak az egészségnevelési hét rendezvényei & városi könyvtárban. Ma délután két órától a fertőző betegségekről, fiúk és lányok barátságáról, holnap délelőtt 9-től egy természetgyógyásszal találkozhatnak, délután 2-től pedig Nagylány lettem címmel a tizenéveseket várják. Pénteken délután 2-től fogászati és testápolási vetélkedő lesz. December másodikán délután 2-től a szív- és érrendszeri problémákról kérdezhetik az illetékes szakembert. A demjéni óvodáról A legutóbbi önkormányzati ülésen Kovács Istvánné vezető óvónő számolt be a település óvodájának működéséről. A képviselők a tájékoztató mellett 19 kérelmet is elbíráltak. A fű- téstámogatást igénylők között 95 ezer forintot osztottak fel. Farmosi koncepció November 28-án, csütörtökön tartja következő ülését Egér- farmos önkormányzata. Az egyetlen napirend során a képviselők a település 1997-es költségvetési elképzeléseit tárgyalják meg. Káli korszerűsítés Gázra alapozott központi fűtés szolgáltatja a meleget Kálban a helyi kulturális közintézményben. Az önkormányzat egymillió forintos költséggel fogott a művelődési ház fűtéskorszerűsítéséhez, amelynek munkálatai a héten be is fejeződnek. „A hagyományt és a korszerűséget tehetséggel ötvözi” Andornaktályán átadták a Mocsáry-díjat Az idén októberben először adták át a Mocsáry-díjat, a helyszín Andornaktálya volt. Az elismerésben a „délvidéki” lelkipásztor, Utasi Jenő részesült, akit a Határontúli Magyarok Hivatalából és a Szent László Akadémiáról számos szakember kísért el. A díjról, az odaítélés szempontjairól kérdeztem Székely András Bertalant, az Akadémia Kárpát-medencei Régió Tanszék vezetőjét.- A Mocsáry-díj első átvevője, Utasi Jenő római katolikus lelkipásztor, az észak-bácskai Tóthfalu és Orom plébánosa. Az ő példáján illusztrálnám, ki érdemes e megtiszteltetésre - kezdte Székely András Bertalan.- Az Atya - Vajdaság-szerte csak így emlegetik - az elmúlt két évtizedben példáját adta, hogy egy kilencszáz lelkes kicsiny, világvégi faluból miként lehet világ közepét teremtem, a hit mellett kemény munkával, rátermettséggel, mély emberségből táplálkozó szociális érzékenységgel. 1949. október 24-én született a Tisza menti Zentán, iparos-földműves családban. A sorkatonai szolgálat után beiratkozott a horvátországi Dja- kovár (Dakovo) teológiai fakultására. Tanulmányai befejezése után Zentagunarason, majd Óbecsén működött, mint kisegítő lelkész. 1977 októberétől a mai napig az oromi és tóthfalusi egyházközségeket vezeti. Pásztor, aki irányítja nyáját. A hitben és a hitből eredő szeretetem mások segítésén át. Egy régi plébániai épületet átalakítottak konviktussá, amely néhány év alatt ötven fő befogadására vált alkalmassá. E szálláshely - kiegészítve sokszor a kertben felvert sátrakkal - gyakorlatilag egész évben lelkigyakorlatok, teológiai-ka- tetikai iskola, egyházi találkozók mellett kiemelten otthont ad ifjúságnevelési, szociális és közművelődési-honismereti alkalmaknak, továbbképzéseknek. Itt zajlott a „vajdasági Szárszónak” nevezett nagyszabású értelmiségi-találkozó is 1994 februárjában. Hogy e tanfolyamok, táborok, tanácskozások ellátása zökkenőmentes legyen, virágzó farmot fejlesztett ki, a saját területükön megtermelt növények és tenyésztett állatok segítségével önköltségi, alacsony árakkal tudnak dolgozni. Emellett korszerűen felszerelt nyomdát is létrehozott: a szintén általa vezetett Logos Grafikai Műhely 1990 óta a magyar nyelv, a kultúra és a vallás szolgálatában minden évben kötetek, folyóiratok, lapok tucatjait adja közre. Ez utóbbiak közül kettő - a Vasárnapi Üzenet és az idén ősszel indult Útitárs - saját kiadású, az első az egyházközség mindennapi életének és művelődési eseményeinek krónikája, a második pedig tartományi kitekintésű keresztény gyermeklap. A munkahelyteremtés 30 embernek kenyeret, szerény megélhetést biztosít, ami egy falusi kistelepülésen jelentős népességmegtartó erő. A háborús években - erejükhöz mérten - az ottmara- dásía és az összetartásra összpontosítottak. Jenő atya vezetésével megszervezték a rendszeres gyógyszerellátást, tejet gyűjtöttek a termelőktől a városiak részére. Segítséget nyújtottak azoknak, akik megtagadták az esztelen öldöklésben való részvételt, a behívóparancs átvételét - Európa-szerte ismertté vált az egyházközség területéhez tartozó Oromhegyes fiataljainak polgári engedetlenségi mozgalma. Aki megfordul legalább egyszer Tóthfaluban, bizonyos vagyok benne, rövid időn belül érzékeli egy magasfokú emberséggel átszőtt, a hagyományt és a korszerűséget istenadta tehetséggel ötvöző személyiség keze nyomát. Nem túlzás állítanom, hogy Utasi Jenő atya lelkipásztori tevékenységét messze meghaladó, valódi faluvezetővé vált, szociális és humanitárius kisugárzása nem csupán szűkebb környezete, hanem a bácskai, bánsági magyarság egésze számára kézzelfogható az elmúlt két évtizedben. Nos, ezért lett ő a legméltóbb az idei Mo- csáry-díjra - fejezte be Székely A. Bertalan. Sziki Károly t Abigél Aldebrőről I