Heves Megyei Hírlap, 1996. november (7. évfolyam, 255-280. szám)

1996-11-27 / 277. szám

1996. november 27., szerda Füzesabony Es Körzete 5. oldal Kápolnai levélváltás _________ K egyeletsértés - hivatalból A Kápolna, Kossuth út 33. sz. előtti közterületen lévő kb. 4 méter magas feszület úttest felőli részén, a lakóház-tulajdonosok által 10 éve ültetett, két különleges díszbokrot - amilyeneket a községben máshol nem is látni - a Polgármesteri Hivatal kivágatta. Állítólag néhány lakos azt kifogásolta, hogy a díszbokor a kegyeleti kereszt előtt van, amely a feszületet nem, de a talapzatát kissé takarta. Igaz, hogy közterületről van szó, de a díszbokrokat a tulajdonos saját pénzén vásárolta és ültette oda, hogy ezzel is szépítse a kör­nyékét. Illő lett volna megbeszélni előzetesen az ottlakókkal- mi­előtt unszimpátia vagy irigység miatt - néhány kápolnai és a hiva­tal halálra ítélte a bokrokat. Az ott lakók évtizedek óta ápolták, gondozták, rendben tartották a feszület környékét. Sőt az ott lévő kerítést is a ház lakói készítették el. Ha valakik az egyház, illetve az Isten iránti tiszteletüket, szerete- tüket a díszbokrok kiirtásával akarták kifejezni: azok elgondolkoz­hattak volna, mielőtt cselekedtek... (Név és cím a szerkesztőségben) Jázminbokrok - de nem egyediek Hivatalomat novemberben egy idős helybeli néni kereste meg. Előadta, hogy a Kossuth utca 33. előtt lévő kegyeleti keresz­tet az utca felőli oldalról bok­rok takarják, megnehezítve az úttest felőli rálátást. Mint mondta, észrevételét elsőként a feszület mögötti ingatlan tulaj­donosával közölte, akitől azt a választ kapta: forduljon az ön- kormányzathoz, lévén, hogy a bokrok közterületen vannak. A néni azt is hangsúlyozta, hogy másokkal is beszélgetett erről, s többek véleményét tolmácsolja. Az iméntiek bizonysága, hogy egy hét leforgása alatt ket­ten is - kápolnai lakosok, az egyházközség vezetői - kérték a bokrok eltávolítását. Ugyanis korábbi állapotuk és koruk mi­att túlburjánzottak, nagyon megerősödtek, ismételt szak­szerű kialakításukra remény sem volt. így kivágásra kerül­tek. Nincs szándékomban a bok­rok telepítőjének személyét megkérdőjelezni, de a „külön­legességről” annyit, hogy jáz­minbokrok voltak. Ilyenek pe­dig - a levélíró állításával ellen­tétben - a település más közte­rületén is megtalálhatók. Szíves figyelmébe ajánlom, hogy a régi 3-as út melletti parkban több jázminbokor is található, ott vannak megfelelő helyen. Az olvasói levél címben sze­replő „kegyeletsértés” szó használata ugyan nagyon kife­jező, de egyben elgondolkod­tató is: akkor követek-e el „ke­gyeletsértést”, ha úgy telepítek bokrokat, hogy azok takarnak egy feszületet, megakadá­lyozva a rálátást arra, és ez má­sok kegyeleti érzését sérti, vagy akkor, ha kivágatom azokat? Erre a választ megadni nem személyem az illetékes. Tisztelettel: Lendvai Mátyás polgármester A Besenyőtelken megrendezett megyei gyermeknéptánc-nap után tudom már, hogy egy va­lamirevaló alsószoknyát leg­alább négy és fél méter gyolcsból kell varrni. S mást is megtudhattam... Kispajkos (Besenyőtelek) - oktatójuk Simon Gyula és Úri József. Első bemutatkozásuk volt az apróságoknak. Szépen énekeltek... Szélkiáltó (Aldebrő-Tófalu) - Tomory Gábor csoportja - az idén ünneplik^Ötödik szüle­tésnapjukat, a pásztói regioná­lis fesztiválon első helyezettek Néptáncgála-gyerekeknek lettek, Törökországból feszti- válnagydíjat hoztak. Sárivirág (Feldebrő) - veze­tőjük Kovács Sándorné - ta­valy jött létre az általános is­kolásokból álló együttes. Spe­cialitásuk gyermekjátékok, mondókák bemutatása... Forgószél (Kompolt) - ők is Tomory-csoport - székelyföldi táncokat mutattak be az ötéves múltra visszatekintő néptán­cos gyerekek. Gyönyörű ru­hákban szerepelt a dinamiku­san fejlődő együttes. Tekergő (Füzesabony) - a Teleki Blanka Általános Iskola néptáncosait is Tomory Gábor tanítja - egy év alatt sok min­dent elsajátítottak az aprók. Koruknak megfelelő koreog­ráfiát mutatnak be. Lókötő (Eger, Megyei Mű­velődési Központ) - oktató Tomory Gábor - kétéves. Az egri szüreti napok rendezvé­nyein felléptek, ők képviselték a megyeszékhelyet a pásztói regionális fesztiválon. Akik a Hírlapot hozzák... Családi vállalkozásban Birgenstok Abigél - Al- debrőn ter­jesztője a Hírlapnak - magas, vékony, hosszú hajú, csinos fiatal lány. Diákos kinézete adatja az első kérdést: nem kellene még az iskolapad­ban ülnie?-Ott is vagyok... Az idén fejeztem be a szakmunkásképzőt, de szeptembertől ismét be­ültem a padba. Érettségizni szeretnék.-Sa lapterjesztés?-Nővérem kezdte a hírlapozást, később ál­landó állást kapott. Nyár volt, s úgy gondoltam, megcsinálom én. Nagyon klassz volt, feltettem a walkmant reggelente, s végigkerekeztem a fa­lut. De jött a tanév. Mit csináljunk?! A pénz kell, szüleim rokkantnyugdíjasok. Legyen csa­ládi vállalkozás: anyukám az Arany, az Iskola és a Vörösmarty utat, apukám az Árpád és a Rózsa utcát „vállalta”. Hétvégeken, meg ami­kor tehetem, az enyém a falu. Az előfizetési dí­jat is én szedem.- Véleményt nyilvánítanak-e a: olvasók az újságról? ' - Az aldebrőiek - szerintem - szeretik a Hír­lapot. Ha véko­nyabbra si­kerül, csó­válják a fe­jüket, mi­közben azt is mondják, jó lenne többet ol­vasni Al- debröröl... Az előfize­tők között sok olyan van, aki több mint hüsz éve ezt az újságot já­ratja, és semmi pénzért nem mondana le róla. Akad azonban, aki a nyári munkák miatt nem érkezik olvasni, s ideiglenesen nem kéri. Most, hogy befejeződtek a betakarítási munkák, ismét több lapot kell reggelente a ládákba tenni... V. Varga Éva Dormándi Mikulás-csomag Hagyományt folytat Dormándon az önkormányzat azzal a gyakor­latával, hogy december elején megajándékozza a település gyer­mekeit. Ferencz Vilmos polgármester elmondta, hogy a képviselők a legutóbbi ülésen is támogatták a célt, amire félszázezer forintot fordítanak. Mintegy 250 darab Mikulás-csomagot osztanak szét. A legkisebbeknek házhoz viszik, s átvehetik majd ezt a Füzes­abonyba és Besenyőtelekre átjáró iskolások is. Az önkormányzati ülés első napirendjeként tevékenységéről adott számot Kelemen György gazdajegyző. Munkáját a testület pozitívan értékelte, a gazdajegyző a télen a közösségi házban elő­adás-sorozatot tervez a mezőgazdasággal foglalkozók számára. Poroszlón a hét végén Karácsonyváró orgonakoncert November 30-án este hat órai kezdettel Poroszlón, a római ka­tolikus templomban kalá- csonyváró orgonakoncertre vár­ják a falu és a környék lakóit. A közelmúltban - a közösség pénzeiből, a hívek adományai­ból és a helyi önkormányzat 100 ezer forintos támogatásá­ból - felújított orgonán Varga László, a Váci Bazilika karna­gya játszik. Műsorán klassziku­sok művei, egyházi zeneművek és improvizációk szerepelnek. Véradás Füzesabonyban Holnap délelőtt 9 órától Füzes­abonyban, a városi művelődési központban véradás lesz. Vár­ják a segíteni szándékozó ön­kéntes donorokat. Poroszló, Újlőrincfalva Közös testületi ülést tartottak a két település képviselői. A jövő évi költségvetési koncepciót tárgyalták Poroszlón. Az újlő- rincfalvaiak jelenléte azért volt fontos, mert az óvoda és iskola társult intézményként működik. Egészségnevelési hét Füzesabonyban tartanak az egészségnevelési hét rendezvé­nyei & városi könyvtárban. Ma délután két órától a fertőző be­tegségekről, fiúk és lányok ba­rátságáról, holnap délelőtt 9-től egy természetgyógyásszal ta­lálkozhatnak, délután 2-től pe­dig Nagylány lettem címmel a tizenéveseket várják. Pénteken délután 2-től fogászati és test­ápolási vetélkedő lesz. Decem­ber másodikán délután 2-től a szív- és érrendszeri problémák­ról kérdezhetik az illetékes szakembert. A demjéni óvodáról A legutóbbi önkormányzati ülésen Kovács Istvánné vezető óvónő számolt be a település óvodájának működéséről. A képviselők a tájékoztató mellett 19 kérelmet is elbíráltak. A fű- téstámogatást igénylők között 95 ezer forintot osztottak fel. Farmosi koncepció November 28-án, csütörtökön tartja következő ülését Egér- farmos önkormányzata. Az egyetlen napirend során a kép­viselők a település 1997-es költségvetési elképzeléseit tár­gyalják meg. Káli korszerűsítés Gázra alapozott központi fűtés szolgáltatja a meleget Kálban a helyi kulturális közintézmény­ben. Az önkormányzat egymil­lió forintos költséggel fogott a művelődési ház fűtéskorszerűsí­téséhez, amelynek munkálatai a héten be is fejeződnek. „A hagyományt és a korszerűséget tehetséggel ötvözi” Andornaktályán átadták a Mocsáry-díjat Az idén októberben először adták át a Mocsáry-díjat, a helyszín Andornaktálya volt. Az elismerésben a „délvi­déki” lelkipásztor, Utasi Jenő részesült, akit a Határontúli Magyarok Hivatalából és a Szent László Akadémiáról számos szakember kísért el. A díjról, az odaítélés szem­pontjairól kérdeztem Székely András Bertalant, az Aka­démia Kárpát-medencei Ré­gió Tanszék vezetőjét.- A Mocsáry-díj első átvevője, Utasi Jenő római katolikus lel­kipásztor, az észak-bácskai Tóthfalu és Orom plébánosa. Az ő példáján illusztrálnám, ki érdemes e megtiszteltetésre - kezdte Székely András Berta­lan.- Az Atya - Vajdaság-szerte csak így emlegetik - az elmúlt két évtizedben példáját adta, hogy egy kilencszáz lelkes ki­csiny, világvégi faluból miként lehet világ közepét teremtem, a hit mellett kemény munkával, rátermettséggel, mély ember­ségből táplálkozó szociális ér­zékenységgel. 1949. október 24-én szüle­tett a Tisza menti Zentán, ipa­ros-földműves családban. A sorkatonai szolgálat után be­iratkozott a horvátországi Dja- kovár (Dakovo) teológiai fakul­tására. Tanulmányai befeje­zése után Zentagunarason, majd Óbecsén működött, mint kisegítő lelkész. 1977 októbe­rétől a mai napig az oromi és tóthfalusi egyházközségeket vezeti. Pásztor, aki irányítja nyáját. A hitben és a hitből eredő sze­retetem mások segítésén át. Egy régi plébániai épületet át­alakítottak konviktussá, amely néhány év alatt ötven fő befo­gadására vált alkalmassá. E szálláshely - kiegészítve sok­szor a kertben felvert sátrakkal - gyakorlatilag egész évben lelkigyakorlatok, teológiai-ka- tetikai iskola, egyházi találko­zók mellett kiemelten otthont ad ifjúságnevelési, szociális és közművelődési-honismereti al­kalmaknak, továbbképzések­nek. Itt zajlott a „vajdasági Szárszónak” nevezett nagy­szabású értelmiségi-találkozó is 1994 februárjában. Hogy e tanfolyamok, tábo­rok, tanácskozások ellátása zökkenőmentes legyen, vi­rágzó farmot fejlesztett ki, a sa­ját területükön megtermelt nö­vények és tenyésztett állatok segítségével önköltségi, ala­csony árakkal tudnak dolgozni. Emellett korszerűen felszerelt nyomdát is létrehozott: a szin­tén általa vezetett Logos Grafi­kai Műhely 1990 óta a magyar nyelv, a kultúra és a vallás szolgálatában minden évben kötetek, folyóiratok, lapok tu­catjait adja közre. Ez utóbbiak közül kettő - a Vasárnapi Üzenet és az idén ősszel indult Útitárs - saját kiadású, az első az egyházközség mindennapi életének és művelődési esemé­nyeinek krónikája, a második pedig tartományi kitekintésű keresztény gyermeklap. A munkahelyteremtés 30 embernek kenyeret, szerény megélhetést biztosít, ami egy falusi kistelepülésen jelentős népességmegtartó erő. A háborús években - ere­jükhöz mérten - az ottmara- dásía és az összetartásra össz­pontosítottak. Jenő atya veze­tésével megszervezték a rend­szeres gyógyszerellátást, tejet gyűjtöttek a termelőktől a vá­rosiak részére. Segítséget nyúj­tottak azoknak, akik megtagad­ták az esztelen öldöklésben való részvételt, a behívópa­rancs átvételét - Európa-szerte ismertté vált az egyházközség területéhez tartozó Oromhe­gyes fiataljainak polgári enge­detlenségi mozgalma. Aki megfordul legalább egyszer Tóthfaluban, bizonyos vagyok benne, rövid időn belül érzékeli egy magasfokú em­berséggel átszőtt, a hagyo­mányt és a korszerűséget is­tenadta tehetséggel ötvöző személyiség keze nyomát. Nem túlzás állítanom, hogy Utasi Jenő atya lelkipásztori tevékenységét messze megha­ladó, valódi faluvezetővé vált, szociális és humanitárius kisu­gárzása nem csupán szűkebb környezete, hanem a bácskai, bánsági magyarság egésze számára kézzelfogható az el­múlt két évtizedben. Nos, ezért lett ő a legméltóbb az idei Mo- csáry-díjra - fejezte be Székely A. Bertalan. Sziki Károly t Abigél Aldebrőről I

Next

/
Oldalképek
Tartalom